Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-29 / 125. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG 1968. május 29., csütörtök Elsősorban a mezőgazdaság szocialista átszervezését említem Szerintem igen nagy akadálya a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, bogy e nagyon fontos tennivalóikkal a községi tanácsok elnökei több helyen nem értenek egyet. Ugyanis — és ezeken a helyeken baj van — azokban a községekben, ahol a tanácsi vezetők még ma is egyénileg dolgozó parasztok , vontatottan halad, vagy éppen stagnál a termelőszöv. mozgalom fejlesztése. Hogy mit jelent a nagyüzemi gazdálkodás mielőbbi megvalósításához a jó példamutatás, egyetlen esettel szeretném bizonyítani. Február 20-án megyei tsz tanácskozás volt Békéscsabán. E tanácskozás után a szeghalmi községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke elgondolkozott az ott hallottakon és néhány nap múlva belépett a szeghalmi Üj Baráda hármas típusú termelőszövetkezetbe. Hogy milyen hatással volt az elhatározása a falubeliekre, íme a példa: Hamarosan tizenkilenc ember követte, akiknek többsége középparaszt. Tóth Mihály tanácselnök persze nemcsak jelképesen lépett a közösbe. Tizenhárom hold földjét is bevitte és munkaképes családtagjai is a szövetkezetbe mentek. Ez az egyetlen eset is azt bizonyítja, hogy sokkal többet kell beszélgetni erről az országosan is fontos problémáról a még egyéni parcellákon próbálkozó községi tanácsok vezetőivel, dolgozóival és a gazdasági felügyelőkkel. Hisz’ akik ezt nem értik meg, végső soron alkalmatlanok lesznek beosztásukra, nem lesznek képesek arra, hogy vezetésükkel községükben győzzön a szövetkezeti mozgalom. Járásunkban igaz, nem kell szégyenkeznünk — bár elbizakodottak sem vagyunk —, mert január 1- től március végéig mintegy háromszázan léptek a közős gazdálkodás útjára, de ha Tóth Mihály példáját többen követnék, még nagyobb lépésekkel haladhatnánk előre a falu szocialista átszervezésében. Szeretnék javaslatot tenni a tanácstagok feladatainak növelésére is A tanácstagok jelentős része becsülettel teljesíti kötelességét. Azonban egyrészüknek még nincs meg a tekintélye úgy, mint ahogy' azt a tanácstagé« megköveteli. E- zért is Javasolnám, hogy a lakosság saját ültetésű fájának fasorokból való kivágásánál a tanácstagok bírálják el, hogy alkalmasok-e azok kivágásra. Jelnleg u- gyanis a tanács vezetői adnak fakivágási engedélyt anélkül, hogy valaki is meggyőződne arról, hogy az valóban, kivágható-e. Állítom, ha a tanácstagok hatáskörébe tartozna ez, nem vágnának ki annyi egészséges fát. Az építési és bontási engedélyek kiadásánál és elbírálásánál is helyes lenne a tanácstagok véleményének kikérése. Tálán kis dolognak tűnnek ezek, de mégis jelentősen növelnék a tanácstagok tekintélyét. Nem árt szólni a tanács — mint államhatalmi szerv — tekintélyéről sem Járásokban és községekben a legtöbb probléma a földművesszövet- kezetekkel és a gépállomásokkal van. Segítségünket igénylik ugyan, de annyira önállósítják miagukat, hogy a járási és községi tanácsoktól semmilyen függőséget nem éreznek. Beszámoltatásuk esetenként ugyan megtörténik, de nagy gondot okoz, hogy milyen határozatot hozzon a végrehajtó bizottság, vagy a tanácsülés, amit ők végre is hajtanak. Javasolnám: a gépállomások tartozzanak a járási tanács mezőgazdasági osztályának felügyelete alá. Korántsem arról van szó, hogy a földművesszövetkezetek által létesítendő boltok, vendéglők, üzemek helykijelölésében a földművesszövetkezet igazgatóságával egyetértésben, a tanácsülés határozata legyen a döntő. Nem tartom helyesnek, hogy a községekben megszüntették a „községgazda’' állásokat. A szeghakni járás hét községéből ötben volt ilyen állás. Helyettük legtöbb helyen gazdasági előadókat állítottak be. Szerintem a gazdálkodási előadónak sem a hozzáállása, sem a szakértelme nem olyan, hogy alkalmas lenne a községgazdai teendők ellátására. Helyes lenne e- zeket a munkaköröket technikumi végzettségi munkaerőkkel betölteni. Az S feladatuk lenne a költségvetésben biztosított felújítási hitelek, vagyis az építkezések és tatarozások elbírálása, felügyelete, Félóra múlva már be is gördült a GYOSZ gépkocsija a gyapjúfonó udvarára. — Miféle eljárás ez — dör- mögte Mezőfalvi Félix, a GYOSZ kiküldötte Gombosnak. Gömböjű teste úgy forgott a fotőjben, mint kotló a tojáson. — önkényeskedést nem engedünk meg — csapott a fotőj támlájára húsos tenyerével. Gombos kissé eiőrelenditette széles vállát és szó tagolva ejtette ki a szavakat. — Mi akkor is megcsináljuk a fürdőt, az öltözőt, a porelszívókat is felszereljük. — Mi ez? Fenyegetés? — Nem. Csak emberség. Semmi több — fordult sarkon Gombos és társaival elhagyta az igazgatód irodát. — Átkozott kommunisták! Eltipornak mindent, megszentség- telenitik a magántulajdont. — Már a gyárait is követelik — morzsolta szét ujjjai közt a szivart Lőnyay. — Ez a vörös uralom — és fejével a nyitott ablak irányába intett. — Nézd kérlek a bejáraton azt a vörös rongyot. — És mind a ketten az ablakhoz álltak. Mezőfalvi Félix hájas tarkóját törülgette, Lányai meg mint egy kőbe faragott isten meredt a nyári szellőben meg-megrezdülő piros zászlóra. * — Csak meglett ez is — csapta vidáman vállára a törülközőt egyik este Szabó Erzsi és hum- cutkodva nézett a fürdőfülkéből kilépő Kovácsnéra. — Meglett, meglett — rándított egyet a vállán Kovácsné. — Jól bekösd a fejed — szólt rá Erzsire egy idősebb asszony. — Csalós a március. Emlékszel? Még a választások előtt, tavaly tavasszal jártam meg. Csak az udvarra szaladtam ki könnyedén és hetekig köhögtem. Kettesével, hármasával hagyták el az üzemet. A kapunál többen megálltak. Gaál valakivel hevesen osztozott. — Józan ésszel ilyet még elgondolni is! / — Majd a maga eszével gondolkodunk — vágtak vissza többen Gaálnak. dent felforgatná?... — Felforgattak volna már bennünket, ha maguk után megyünk. Még most is szívnánk a poros levegőt, nem lennének parelszívódnk. — Magának több a Lónyay, mint mi. — De értsék meg kérem, az már abszurdum követelés, hogy valakinek elvegyék tulajdnát — gesztikulált Gaál. — Hát az micsoda, hogy a bőrt is lehúzták volna rólunk. — Ilyen demagógiával soha sem lesz rend ebben az országban — futott fel szemöldöke Gaálnak. — Ésszerűség a kiindulópontja mindennek. — Ésszerűség? — csípett Gaálba egy hang, s gúnyos hümmögés zúgta körül. — Ésszerűen akart lebeszélni bennünket akkoriban, hogy ne adjunk pokrócokat élelemért. — Jó, jó, csak higgyenek másnak, majd egyszer... — Mi lesz majd egyszer? toppant közéjük Gombos. — Feleni kell — vörösödön el Gaál. Aktatáskáját feljebb csapta hóna alatt és kifordult a rácsos kapun. — Nekünk nincs mit szégyenkeznünk — kiáltotta Gaál után A szovjet ifjúság képviselői Orosházán A Komszomol-kiildöUség három tagja V. J. Drozgyenkó, az ukrajnai Komszomol Központi Bizottságának első titkára, J. Bren- cisz, a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság Komszomol Központi Bizottságának titkára, J. P. Prohorov, a Komszomol Központi Bizottságának munkatársa, Eperjesi Lászlóval, a KISZ Központi Bi- zotsága titkárával és Perjést Lászlóval, a KISZ Központi Bizottság tagjával Szegedről szerdán a viharsarki földmunkás mozgalom egykori fellegvárába; Orosházára látogattak. A vendégeket délelőtt a megye határánál fogadták a Békés megyei és orosházi KISZ bizottság, a párt és más szervezetek képviselői. Az orosházi pártbizottság szákházában egyenruhás KISZ- és úttörő-fiatalok illatozó virágcsokrok tömegével köszöntötték a kedves vendégeket, aki k a rendkívüli szivélyes fogadtatás és ismerkedés után a helyi Dózsa Tsz-be látogatták. Megtekintették a termelőszövetkezet tagságának és ifjúságának életét, gazdálkodását. A társas ebéd után Gyopárosfürdöt mutatták meg a vendégeknek. A Komszomol-küldöttség tagjai a festői szépségű üdülőhelyen este hét órakor kezdődő paraszt este hét órakor kezdődő paraszt járás KISZ-fiatalságával. Néhány javaslat a tanácsok munkájának megjavítására Mint a tanácsfunkcionáriusok országos értekezletének eg yik résztvevője szeretnék itt, az újság hasábjain néhány javaslatot tenni a tanácsi munka megjavítására. Célom, hogy a tanácsok vezetői és a beosztott munkatársak vitassák ezt meg és a Népújságban írják meg őszinte véleményüket Az öt polgári párt és a szocialisták közös köztársaságvédelmi bizottsága szerdán délután őt órára tüntetést hirdetett Párizsban a Natin-tértől a Re- pubique-térig terjedő több, mint három kilométeres útvonalon. A Kommunista Párt felhívással fordult Párizs dolgozóihoz és a köztársaság híveihez: minél nagyobb tömegben vegyenek részt a szerdai tüntetésben. Csatlakozott a tüntetéshez a Force Ouvriere és a balodali Szocialista Unió is. * Hautes-Pyrenées megye prefektusa kimenő tilalmat rendelt Tarbes városában, miután ott hétfőn összecsapárokra került sor a kommunisták és a szélső- jobboldaliak között. A Reuter tudósitója ma reggel a következőket írja tudósításában: Ma hajnalban megnyílt az út Szintén Reuter-jelentés adja hí- tása előtt. De Pflimlin miniszterelnök lemondását Coty köztársasági elnök egyelőre nem fogadta el, arra utasította, hogy addig maradjon hivatalban, míg az új miniszterelnököt nem jelöli ki. Politikai megfigyelők véleménye szerint az elnök ünnepélyes üzenetben fordul majd a nemzetgyűléshez, amelyben a nemzet súlyosságára hivatkozva felkéri a képviselőket, tegyék lehetővé de Geul- le tábornok számára a hatalom átvételét az összes nemzeti (nem kommunista) pártok szavazatával. A miniszterelnök elhatározását állítólag az az üzenet befolyásolta, amelyet Sálon tábornok küldött Coty elnöknek. Üzenetében azt mondta, hogy Algériában kezdenek túlerőre jutni a szélsőséges e- lemek és félő, hogy Sálán nem lesz képes magakadályozni a korzikaihoz hasonló akciók átvitelét a francia anyaország területére, ha de Gaulle hamarosan nem veszi át a hatalmat. Szintén Reuter jelentés adja hírül az északfranciaországi Lille-A bői, hogy a la Liberté című kom-® munista lap első kiadásában közölt jelentés szerint a városban titkos közüdv-bizottság alakult. A lap későbbi kiadásaiból a cenzor törölte a hírt. Tunézia fegyvereket kért Angliától A tunéziai kormány fegyvereket kért Angliától. A kérdés nehéz döntés elé állította az angol kormányt. Anglia és az Egyesült Államok ugyanis né* hány hónappal ezelőtt kézifegyver és lőszerrakományt küldött Tunéziába -* annak elkerülésére, hogy Tunézia a szocialista országokhoz forduljon. Jelenleg egy tunéziai fegyverszállítás a dinamit robbanásának erejével hatna Franciaországban és elsősorban a megváltozott jellegű Algériában. Londonban arra számítanak, hogy az angol kormány nem siet a döntéssel, hanem előbb megvárja a franciaországi fejleményeket és kikéri aa Egyesült Államok tanácsát. CSEREI PÁL: — Hogy-hogy kérem? MinA fonoda gazdát cserél Jelentések a válságos francia helyzetről A sztrájkok I közlekedik, Lille városból három*- I ezer vasas sztrájkjáról érkezett ! hír. Toukmban a kora délutáni ó- ; rákban a fegyvergyár több, mint : ezer munkása tüntető menetben | vonult végig a városon, a menet j élén a kommunista párt és a CGT j helyi szervezetének vezetői halad- ' tak. A munkástömeg „Le de Geul- I le-lal!” kiáltásaitól visszhangzot- I tak a város utcád. A CGT sztrájkfelhívását külö- [ nős erővel tették magukévá Mar- ; seilie dolgozói. Tizenkétezer vas-! munkás, négyezer építőmunkás I hagyta abba Maiseille-ben a mim- ! kát. A vasutasok sztrájkja követ- kéziében Mon ti uccun és Portiers' áUamásam teljesen leállt a forga- j lom. Párizsban a Montparnasse- pályaudvarról egyetlen vonat sem indult eL A többi párizsi pálya- j udvaron a vonatoknak a fele nem | az államosított házak tatarozása és a lakók ellenőrzése, valamint a társadalmi tulajdon ilyen irányú megvédése. Ez nem járna létszámemeléssel, csupán a technikusi fizetés megoldása volna szükséges. A házadóval kapcsolatosan is szeretnék javaslatot tenni Azokat a lakóház-tulajdonosokat, akák lakásukban átengedne1 másoknak is bizonyos helyisége két, ötven százalékos adókedvezményben kellene részesíteni. U- gyanis sok olyan esetről tudunk, hogy aki a lakóházát most kiadja olyan magasra szökken az adója, hogy a lakbér összege a különbé zetet ki sem futja és a maga zse béből kell pótolnia. A lakásprob léma jelenlegi súlyos helyzetén egy ilyen javaslat elfogadása bizonyára segítene. . Szeretném javasolni azt is, hogy szüntessék meg az Ingatlanközvetítő Vállalatot. Ezt azzal indokolom: Szeghalom községben is van egy irodája, melynek kirakatában hosszú idő óta néhány elavult hirdetésen kívül semmit nem lehet látni. A megbízott három-négyhe- tenként egyszer jelenik meg a községben, — noha a lakosság mindennap keresi. A kiküldött megállapítja az ingatlan szerződésben foglalt összegének reális voltát, azt esetleg felemeli, vagy jóváhagyja. Ezért a munkáért a vevő három százalék közvetítői díjat fizet. Szerintem ezt a faladatot a járási tanács pénzügyi osztálya minden nehézség nülkül el tudná látni. A háromszázalékos közvetítési díjat pedig a község bevételi számlájára kellene befizetni. Javaslataimban csak azokkal a problémákkal foglalkoztam, melyekről nem volt sző a tanácsfunk- cionárúusok országos értekezletén a hozzászólásokban. Azonban úgy vélem, e néhány javaslat valóra- vál-tása is előcevinné tanácsaink mimikáját. Sándor József járási tanácselnök, Szeghalom Nagyszabású tüntetés szerdán Párizs utcáin
