Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-29 / 125. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG 1968. május 29., csütörtök Elsősorban a mezőgazdaság szocialista átszervezését említem Szerintem igen nagy akadálya a mezőgazdaság szocialista átszerve­zésének, bogy e nagyon fontos tennivalóikkal a községi tanácsok elnökei több helyen nem értenek egyet. Ugyanis — és ezeken a he­lyeken baj van — azokban a köz­ségekben, ahol a tanácsi vezetők még ma is egyénileg dolgozó pa­rasztok , vontatottan halad, vagy éppen stagnál a termelőszöv. moz­galom fejlesztése. Hogy mit je­lent a nagyüzemi gazdálkodás mi­előbbi megvalósításához a jó pél­damutatás, egyetlen esettel sze­retném bizonyítani. Február 20-án megyei tsz tanácskozás volt Bé­késcsabán. E tanácskozás után a szeghalmi községi tanács végrehaj­tó bizottságának elnöke elgondol­kozott az ott hallottakon és né­hány nap múlva belépett a szeg­halmi Üj Baráda hármas típusú termelőszövetkezetbe. Hogy mi­lyen hatással volt az elhatározása a falubeliekre, íme a példa: Ha­marosan tizenkilenc ember követ­te, akiknek többsége középparaszt. Tóth Mihály tanácselnök persze nemcsak jelképesen lépett a kö­zösbe. Tizenhárom hold földjét is bevitte és munkaképes családtag­jai is a szövetkezetbe mentek. Ez az egyetlen eset is azt bizonyítja, hogy sokkal többet kell beszélget­ni erről az országosan is fontos problémáról a még egyéni parcel­lákon próbálkozó községi tanácsok vezetőivel, dolgozóival és a gazda­sági felügyelőkkel. Hisz’ akik ezt nem értik meg, végső soron alkal­matlanok lesznek beosztásukra, nem lesznek képesek arra, hogy vezetésükkel községükben győzzön a szövetkezeti mozgalom. Járá­sunkban igaz, nem kell szégyen­keznünk — bár elbizakodottak sem vagyunk —, mert január 1- től március végéig mintegy há­romszázan léptek a közős gazdál­kodás útjára, de ha Tóth Mihály példáját többen követnék, még nagyobb lépésekkel haladhatnánk előre a falu szocialista átszervezé­sében. Szeretnék javaslatot tenni a tanácstagok feladatainak növelésére is A tanácstagok jelentős része be­csülettel teljesíti kötelességét. A­zonban egyrészüknek még nincs meg a tekintélye úgy, mint ahogy' azt a tanácstagé« megköveteli. E- zért is Javasolnám, hogy a lakos­ság saját ültetésű fájának faso­rokból való kivágásánál a tanács­tagok bírálják el, hogy alkalma­sok-e azok kivágásra. Jelnleg u- gyanis a tanács vezetői adnak fa­kivágási engedélyt anélkül, hogy valaki is meggyőződne arról, hogy az valóban, kivágható-e. Állítom, ha a tanácstagok hatáskörébe tar­tozna ez, nem vágnának ki annyi egészséges fát. Az építési és bon­tási engedélyek kiadásánál és el­bírálásánál is helyes lenne a ta­nácstagok véleményének kikérése. Tálán kis dolognak tűnnek ezek, de mégis jelentősen növelnék a tanácstagok tekintélyét. Nem árt szólni a tanács — mint államhatalmi szerv — tekintélyéről sem Járásokban és községekben a leg­több probléma a földművesszövet- kezetekkel és a gépállomásokkal van. Segítségünket igénylik ugyan, de annyira önállósítják miagukat, hogy a járási és községi tanácsok­tól semmilyen függőséget nem éreznek. Beszámoltatásuk eseten­ként ugyan megtörténik, de nagy gondot okoz, hogy milyen határo­zatot hozzon a végrehajtó bizott­ság, vagy a tanácsülés, amit ők végre is hajtanak. Javasolnám: a gépállomások tartozzanak a járási tanács mezőgazdasági osztályának felügyelete alá. Korántsem arról van szó, hogy a földművesszövet­kezetek által létesítendő boltok, vendéglők, üzemek helykijelölésé­ben a földművesszövetkezet igaz­gatóságával egyetértésben, a ta­nácsülés határozata legyen a dön­tő. Nem tartom helyesnek, hogy a községekben megszüntették a „köz­séggazda’' állásokat. A szeghakni járás hét községéből ötben volt ilyen állás. Helyettük legtöbb he­lyen gazdasági előadókat állítot­tak be. Szerintem a gazdálkodási előadónak sem a hozzáállása, sem a szakértelme nem olyan, hogy alkalmas lenne a községgazdai te­endők ellátására. Helyes lenne e- zeket a munkaköröket technikumi végzettségi munkaerőkkel betölte­ni. Az S feladatuk lenne a költ­ségvetésben biztosított felújítási hitelek, vagyis az építkezések és tatarozások elbírálása, felügyelete, Félóra múlva már be is gör­dült a GYOSZ gépkocsija a gyapjúfonó udvarára. — Miféle eljárás ez — dör- mögte Mezőfalvi Félix, a GYOSZ kiküldötte Gombosnak. Gömböjű teste úgy forgott a fotőjben, mint kotló a tojáson. — önkényeskedést nem enge­dünk meg — csapott a fotőj támlájára húsos tenyerével. Gombos kissé eiőrelenditette széles vállát és szó tagolva ej­tette ki a szavakat. — Mi akkor is megcsináljuk a fürdőt, az öltözőt, a porelszí­vókat is felszereljük. — Mi ez? Fenyegetés? — Nem. Csak emberség. Sem­mi több — fordult sarkon Gom­bos és társaival elhagyta az igazgatód irodát. — Átkozott kommunisták! El­tipornak mindent, megszentség- telenitik a magántulajdont. — Már a gyárait is követelik — morzsolta szét ujjjai közt a szivart Lőnyay. — Ez a vörös uralom — és fejével a nyitott ablak irányába intett. — Nézd kérlek a bejáraton azt a vörös rongyot. — És mind a ketten az ablakhoz álltak. Mezőfalvi Fé­lix hájas tarkóját törülgette, Lá­nyai meg mint egy kőbe faragott isten meredt a nyári szellőben meg-megrezdülő piros zászlóra. * — Csak meglett ez is — csap­ta vidáman vállára a törülközőt egyik este Szabó Erzsi és hum- cutkodva nézett a fürdőfülkéből kilépő Kovácsnéra. — Meglett, meglett — rándí­tott egyet a vállán Kovácsné. — Jól bekösd a fejed — szólt rá Erzsire egy idősebb asszony. — Csalós a március. Emlékszel? Még a választások előtt, tavaly tavasszal jártam meg. Csak az udvarra szaladtam ki könnye­dén és hetekig köhögtem. Kettesével, hármasával hagy­ták el az üzemet. A kapunál többen megálltak. Gaál valaki­vel hevesen osztozott. — Józan ésszel ilyet még el­gondolni is! / — Majd a maga eszével gon­dolkodunk — vágtak vissza töb­ben Gaálnak. dent felforgatná?... — Felforgattak volna már bennünket, ha maguk után me­gyünk. Még most is szívnánk a poros levegőt, nem lennének parelszívódnk. — Magának több a Lónyay, mint mi. — De értsék meg kérem, az már abszurdum követelés, hogy valakinek elvegyék tulajdnát — gesztikulált Gaál. — Hát az micsoda, hogy a bőrt is lehúzták volna rólunk. — Ilyen demagógiával soha sem lesz rend ebben az or­szágban — futott fel szemöldö­ke Gaálnak. — Ésszerűség a ki­indulópontja mindennek. — Ésszerűség? — csípett Gaálba egy hang, s gúnyos hümmögés zúgta körül. — Ésszerűen akart lebeszélni bennünket akkoriban, hogy ne adjunk pokrócokat élelemért. — Jó, jó, csak higgyenek másnak, majd egyszer... — Mi lesz majd egyszer? top­pant közéjük Gombos. — Feleni kell — vörösödön el Gaál. Aktatáskáját feljebb csap­ta hóna alatt és kifordult a rá­csos kapun. — Nekünk nincs mit szégyen­keznünk — kiáltotta Gaál után A szovjet ifjúság képviselői Orosházán A Komszomol-kiildöUség három tagja V. J. Drozgyenkó, az uk­rajnai Komszomol Központi Bizottságának első titkára, J. Bren- cisz, a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság Komszomol Központi Bizottságának titkára, J. P. Prohorov, a Komszomol Központi Bi­zottságának munkatársa, Eperjesi Lászlóval, a KISZ Központi Bi- zotsága titkárával és Perjést Lászlóval, a KISZ Központi Bizottság tagjával Szegedről szerdán a viharsarki földmunkás mozgalom egykori fellegvárába; Orosházára látogattak. A vendégeket déle­lőtt a megye határánál fogadták a Békés megyei és orosházi KISZ bizottság, a párt és más szervezetek képviselői. Az orosházi párt­bizottság szákházában egyenruhás KISZ- és úttörő-fiatalok illatozó virágcsokrok tömegével köszöntötték a kedves vendégeket, aki k a rendkívüli szivélyes fogadtatás és ismerkedés után a helyi Dózsa Tsz-be látogatták. Megtekintették a termelőszövetkezet tagságának és ifjúságának életét, gazdálkodását. A társas ebéd után Gyopárosfürdöt mutatták meg a vendégek­nek. A Komszomol-küldöttség tagjai a festői szépségű üdülőhelyen este hét órakor kezdődő paraszt este hét órakor kezdődő paraszt járás KISZ-fiatalságával. Néhány javaslat a tanácsok munkájának megjavítására Mint a tanácsfunkcionáriusok országos értekezletének eg yik résztvevője szeretnék itt, az újság hasábjain néhány javaslatot tenni a tanácsi munka megjavítására. Célom, hogy a taná­csok vezetői és a beosztott munkatársak vitassák ezt meg és a Népújságban írják meg őszinte véleményüket Az öt polgári párt és a szoci­alisták közös köztársaságvédel­mi bizottsága szerdán délután őt órára tüntetést hirdetett Párizsban a Natin-tértől a Re- pubique-térig terjedő több, mint három kilométeres útvo­nalon. A Kommunista Párt fel­hívással fordult Párizs dolgozó­ihoz és a köztársaság híveihez: minél nagyobb tömegben ve­gyenek részt a szerdai tüntetés­ben. Csatlakozott a tüntetéshez a Force Ouvriere és a balodali Szocialista Unió is. * Hautes-Pyrenées megye pre­fektusa kimenő tilalmat rendelt Tarbes városában, miután ott hétfőn összecsapárokra került sor a kommunisták és a szélső- jobboldaliak között. A Reuter tudósitója ma reggel a következőket írja tudósításában: Ma hajnalban megnyílt az út Szintén Reuter-jelentés adja hí- tása előtt. De Pflimlin miniszter­elnök lemondását Coty köztársa­sági elnök egyelőre nem fogadta el, arra utasította, hogy addig ma­radjon hivatalban, míg az új mi­niszterelnököt nem jelöli ki. Poli­tikai megfigyelők véleménye sze­rint az elnök ünnepélyes üzenet­ben fordul majd a nemzetgyűlés­hez, amelyben a nemzet súlyossá­gára hivatkozva felkéri a képvi­selőket, tegyék lehetővé de Geul- le tábornok számára a hatalom át­vételét az összes nemzeti (nem kommunista) pártok szavazatával. A miniszterelnök elhatározását állítólag az az üzenet befolyásolta, amelyet Sálon tábornok küldött Coty elnöknek. Üzenetében azt mondta, hogy Algériában kezde­nek túlerőre jutni a szélsőséges e- lemek és félő, hogy Sálán nem lesz képes magakadályozni a kor­zikaihoz hasonló akciók átvitelét a francia anyaország területére, ha de Gaulle hamarosan nem ve­szi át a hatalmat. Szintén Reuter jelentés adja hí­rül az északfranciaországi Lille-A bői, hogy a la Liberté című kom-® munista lap első kiadásában kö­zölt jelentés szerint a városban tit­kos közüdv-bizottság alakult. A lap későbbi kiadásaiból a cenzor törölte a hírt. Tunézia fegyvereket kért Angliától A tunéziai kormány fegyvereket kért Angliától. A kérdés nehéz döntés elé állította az angol kormányt. Anglia és az Egyesült Államok ugyanis né* hány hónappal ezelőtt kézifegyver és lőszerrakományt küldött Tunéziába -* annak elkerülésére, hogy Tunézia a szocialista országokhoz forduljon. Je­lenleg egy tunéziai fegyverszállítás a dinamit robbanásának erejével hatna Franciaországban és elsősorban a megváltozott jellegű Algériában. Londonban arra számítanak, hogy az angol kormány nem siet a dön­téssel, hanem előbb megvárja a fran­ciaországi fejleményeket és kikéri aa Egyesült Államok tanácsát. CSEREI PÁL: — Hogy-hogy kérem? Min­A fonoda gazdát cserél Jelentések a válságos francia helyzetről A sztrájkok I közlekedik, Lille városból három*- I ezer vasas sztrájkjáról érkezett ! hír. Toukmban a kora délutáni ó- ; rákban a fegyvergyár több, mint : ezer munkása tüntető menetben | vonult végig a városon, a menet j élén a kommunista párt és a CGT j helyi szervezetének vezetői halad- ' tak. A munkástömeg „Le de Geul- I le-lal!” kiáltásaitól visszhangzot- I tak a város utcád. A CGT sztrájkfelhívását külö- [ nős erővel tették magukévá Mar- ; seilie dolgozói. Tizenkétezer vas-! munkás, négyezer építőmunkás I hagyta abba Maiseille-ben a mim- ! kát. A vasutasok sztrájkja követ- kéziében Mon ti uccun és Portiers' áUamásam teljesen leállt a forga- j lom. Párizsban a Montparnasse- pályaudvarról egyetlen vonat sem indult eL A többi párizsi pálya- j udvaron a vonatoknak a fele nem | az államosított házak tatarozása és a lakók ellenőrzése, valamint a társadalmi tulajdon ilyen irányú megvédése. Ez nem járna létszám­emeléssel, csupán a technikusi fi­zetés megoldása volna szükséges. A házadóval kapcsolatosan is szeretnék javaslatot tenni Azokat a lakóház-tulajdonoso­kat, akák lakásukban átengedne1 másoknak is bizonyos helyisége két, ötven százalékos adókedvez­ményben kellene részesíteni. U- gyanis sok olyan esetről tudunk, hogy aki a lakóházát most kiadja olyan magasra szökken az adója, hogy a lakbér összege a különbé zetet ki sem futja és a maga zse béből kell pótolnia. A lakásprob léma jelenlegi súlyos helyzetén egy ilyen javaslat elfogadása bizo­nyára segítene. . Szeretném javasolni azt is, hogy szüntessék meg az Ingatlanközve­títő Vállalatot. Ezt azzal indoko­lom: Szeghalom községben is van egy irodája, melynek kirakatában hosszú idő óta néhány elavult hir­detésen kívül semmit nem lehet látni. A megbízott három-négyhe- tenként egyszer jelenik meg a községben, — noha a lakosság mindennap keresi. A kiküldött megállapítja az ingatlan szerző­désben foglalt összegének reális voltát, azt esetleg felemeli, vagy jóváhagyja. Ezért a munkáért a vevő három százalék közvetítői dí­jat fizet. Szerintem ezt a faladatot a járási tanács pénzügyi osztálya minden nehézség nülkül el tudná látni. A háromszázalékos közvetí­tési díjat pedig a község bevételi számlájára kellene befizetni. Javaslataimban csak azokkal a problémákkal foglalkoztam, me­lyekről nem volt sző a tanácsfunk- cionárúusok országos értekezletén a hozzászólásokban. Azonban úgy vélem, e néhány javaslat valóra- vál-tása is előcevinné tanácsaink mimikáját. Sándor József járási tanácselnök, Szeghalom Nagyszabású tüntetés szerdán Párizs utcáin

Next

/
Oldalképek
Tartalom