Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-18 / 91. szám
t BÉKÉS MEGYEI NÉPŰJSAG TANULSÁG A KONYHÁRÓL, RÉGEN ÉS MOST Nem is kell nagyon öregnek lenni, hogy valaki az evés terén többféle Irányba emlékezhessék visz- sza. Néhány évtizeddel ezelőtt, a- mlkoa- a bacilusdktél, mini újonnan megismert ellenségektől reszkettek az anyák, nem adtak gyerekeknek semmi nyerset. Legszívesebben a vizet is * forralva adták volna, de gyümölcsöt a század elején csak párolva adott az az anya, aki fóti ót te gyermekét. Ma: a pólyás baba is nyers almát, narancsot kap és amiért a mai mamák, papák annyit kikaptak, hogy sárgarépát, karalábét, káposztát csentek a konyhába szedtek a kertben és azt nyersen megélték,arról ma azt állítják, hogy a legegészségesebb táplálék. És a konyha legszeb dísze: a (érj. (Legalább is az asszonyok szerint.) Voltak korszakok, például a múlt század elején, amikor a kövér gyerek volt a szép és egészséges gyerek ideálja. A legerősebb, legszívósabb gyerekre is sajnálkozva néztek a mamák és dadák, ha a gyerek véletlenül nyurga, sovány volt. De annál jobban meg- osodáltálk a babát, ha karooskáján kis gödrök ékeskedtek a puha asírrétegben. Ma az orvosok ellenzik a kövérséget, annyira egészségtelennek tartják, hogy bizony eltiltják a vajas kenyér-tízórait és nyers almával kínálják azt a gyereket, akin a szükségesnél több a zsír. Voltak korszakok, amikor sok evést ajánlottak annak, aki erős, egészséges akart lenni. Volt idő, amikor csak a hústól reméltek erőt. Voltaic a tiszta növényi tápláléknak lelkes apostolai, míg a legtöbb orvos szerint ezen a téren igazán legjobb a középúton haladni, mert minden túlzás megbosszulja magát, ■az is, ha valaki nagyon sok húst eszik, de az is, ha csak zöldségből akarja ételrendjét összeállítani. A század elején nagyon sokat ettek az emberek. Nem annyit, mint a középkorban, de többet, mint amennyit szervezetük megkívánt. És az első világháborúban kiderült, hogy sok túltáplálkozás- tól eredő betegség tűnt el, amikor az embereket a viszonyok mértékletességre kényszeritették. Manapsiáig pedig mi a konyhadivat?. Nem nehéz a válasz: olcsón, jól főzni. Ez az igazi konyha-művészet. KÉT TÖRTÉNET a régi iskolákból KINEK VAN IGAZA? Évvégi vizsga van. A plébános — mint a vizsgabizottság elnöke — megjegyzi: — Tanító úr! Nem vagyok megelégedve az eredménnyel! Erre megszólal a tanító is: —■ Nem baj, plébános úr. Az a lényeg, hogy én meg vagyok elégedve! * A PAPA AJÁNDÉKA A szakfelügyelő arról a történelmi szemléltető képről kérdez, amelyen Asztrik apát átnyújtja I. István királynak a koronát: — Ki ez a nő, ott a háttérben (Gizella hercegnőre mutatva)! — Az a nő... az a nő... a pápa felesége, akit II. Szilveszter pápa a koronával együtt ajándékba küldött a magyar királynak. Péntek: Borsóleves, túróscsusza. Szombat: Gombaleves, marhapörkölt, salátával. Vasárnap: Tyúkleves, sülttyúk. rizs- zspI, savanyúság, dióskifll. Hétfő: Paradicsomleves, rakottburgonya. Kedd: Zöldségleves, apenótfőzelék, tükörtojással. Szerda: Csonüeves, grízgaluskával, göngyölt marhasült, salátával. Csütörtök: Káposztaleves. gombapaprikás. burgonyával, alma: RITKA ESET Magzatot találtak egy 40 éves férfi gyomrában A genovai Galliera-kórház főorvosa március 21-én kijelentette, hogy hetedik hónapjában lévő magzatot operált ki egy 40 é- ves parasztember gyomrából. Az Ansa hírügynökség szerint nem teljesen kialakult, két kilós fiúgyermekről van szó. Ettore Sacco professzor elmondotta, hogy néhány nappal ezelőtt végezte a műtétet, A parasztember három év óta tortó gyomorfájásról panaszkodott. A röntgen megállapította, hogy valamilyen tárgy, vagy kinövés van a gyomrában. A műtét során a magzatot és bizonyos mennyiségű folyadékot vettek ki a gyomorból. A magzat több szempontból torz volt és köldökzsinóron keresztül táplálkozott a paraszt testéből. A Galliera-kórház sebészei szerint hasonló esetek, bár elég ritkán, előfordultak a múltban is, de a magzat sohasem érte el a fejlettségnek ezt a fokát. Magyarázatuk szerint a magzat a parasztember ikertestvére volt, de abnormálisán fejlődött, mint fivérének élősdije. (A „Paris Journal”-ból) msz, BUSZ, BUSZ Hej, de jó is az. Minden pénzt megér. S meg is fizetjük. Hogy szidjuk az összes kerekeit, meg tartozékait? Hát istenem, szidták azt már azelőtt Is. Karinthy Frigyes egyszer valahogy így figyelmeztette a kedves utazóközönséget: ,.A busznak nincs édesanyja." Ma, ha rajtam állna, a békéscsabai egy pár busznak (pontosan kettő van, 1-es és a 2-es:) az orrára íratnák nagy, kivilágítható belükkel Karinthy mondását, egy kis változattal: „Kuss, mert nekem nincs édesanyám". Szükség lenne erre, hisz’ Csabán is sokszor szóba jön a busz anyja... Több ok van erre. Egyrészt várhatsz rá, a- mennnyit akarsz, mert úgy sem jön. (Ha gyalog elindulsz, azonnal nyomodban van.) De a jár- ratindítóknak is szükségük van a szép szavakra, mert különben segítenének a bajon: Erzsé- bethelyen (Jamlna) több üzem van, nem is kévéi munkással. Az üzemek többsége hatos-műszakkal kezd. A busz pedig, ez az ostoba, butaorrú fráter később ébred, mert csak negyed hétkor tehénkedik kidöcögni oda. Szegény gyalogjáró! Mehet kétlábán minden hajnalban munkahelyére, ha esik, ha nem, ha fagy, ha nem. No várjál csak te busz! Toliammal szúrom ki a gumidat, ha nem tanulsz rendet. Oszt van azon a 2-es névjegyet magán viselő járaton egy Pali nevezetű, magas, jegyadó- és pénzszedő, ö meg már egy egész birodalmat a- lakított ki a buszon. — „Az, aki nem vett jegyet, nem száll le!" — jelenti ki a busz leálltával, s akkor egyenként „megmotozza” a kiszállókat: „hol a jegye" jelszóval. Azt beszélik, hogy egyszer ráfizetett. Ugyanis a hatalmát kia- karta terjeszteni buszon kívülre is. Egy asszonykára, aki éppen akkor keveredett oda, amikor a „Jókai" előtt szálltak le a buszról, Palcsi, mint a vércse rácsapott: „Elő a jeggyel, hol a jegye!” Az asszonyka meglepődve tudomására adta, hogy „menjen a... valahová, semmi köze az 6 színházjegyéhez". — Mert csak az lehetett nála, hisz nem utazott. Hát kedves, aranyos buszocska! Egy icl-picit rendesebben... Jó? 3*. K. tavaszi divat Moszkvában — A moszkvai GUM-áruház divatbemutatójából — F 582.» — társasági ruha fehérfekete csíkos selyemripszből. A szoknya oldalrészeit fekete bársonyszalagok díszítik. aránt alkalmas barna leányruha, a ruha a nyakával bélelt, drapp mellénykével. A ruhát helyesen egészíti ki az új típusú, keskenvsa rkú. hegyes körömeipő. Princesz-szabású fiatalos, csauszínű gyapjúruha. Kis állógallérja elől gomboló- pántban folytatódik. Fiatalos jellegét a csokornyakkendő módjára megkötött masni hangsúlyozza ki. V Angolos ruha, kissé bővíteti s/oktívj val, teltebb alakú, idősebb nők mára. Ujja bevarrt, háromnegyed gallérja kihajtott. A sötétdrapp ruhán szépen mutat a barna gomb. Konyhakert,-a család élettársa A veteményeskert számára lehetőleg lapos fekvést keressünk, ahol könyen és olcsón, kellő víz- mennyiséget kapunk az öntözéshez. Árnyékos hely veteményes kertnek egyáltalán nem való. A növényeknek reggeltől estig napfényre van szükségük. — Á- sás közben a szerszámra csak vélceny réteg földet vegyünk, de miméi mélyebben, lehetőleg 30 centiméterig nyomjuk az ásót a földbe. A lefordítot rögöket a- zonnal apróra szét kell tömi, nehogy megszáradjanak és megkeményedjenek. Trágyázni minden évben kell, Icivéve a hüvelyesele (bab, borsó, lencse), amelyek alá nitrogén tartalmú trágyát soha se adjunk. A vetésforgó elvénél fogva ugyanarra területrészre minden évben mást és mást vetünk. Palántaikiültetéslcor olyan mély lyukat kell készítenünk, hogy a palánta gyökerei jól elférjenek benne, anélkül, hogy meggörbülnének. Az elültetett palánta gyökereire erősen rá kell nyomni a földet, mert különben könnyein elszárad. A káposztafélék kívánják a legnyírkosabb fekvést és legtöbb vizet. A spenót annál szebben fejlődik, minél több nitrogéntartalmú trágyát adunk alája. Szórva is vethető, de helyesebb sorba vetni, mert akikor fiatal korában a sorközöket könnyen megmunkálhatjuk. Sóslka. Az egyedüli konyhakerti növényünk, amely félig- meddig. árnyékos helyen is kielégítő termést ad. A legtöbb konyhakerti veteményhez hasonlóan, a sóskát is scklkal célszerűbb sorba vetni. A saláta fajtái közül ismét a téli és nyári fajták közötti különbség a legfontosabb, mert a télit ősszel, a nyárit tavasszal kell elvetni. Legtöbbször palán- tázni szoktuk, de ha nagyon rtt- kásan vetjük, vagy pedig a sűrűn kelt salátát erősen megrft- fcítjuk, akkor átpalántázás nélkül is szép fejeket terem. A sárgarépa mélyen felásott, gondosan megművelt talajt és sok nitrogéntrágyát kíván. Késő ősszel, vagy igen kora tavasz- szal kell elvetnünk. Legtöbb fajtája csak őszre erősödik me« végképpen,/ezért a sorai közé korai kertiültetvényt ültethetünk, amely nyár közepéig kifejlődik és kiszedhető. Zellert csak porhanyó«, rendkívül jól megművelt és bőségesen megtrágyázott talajban érdemes termelni. — G vakon öntözésre szorul
