Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-19 / 92. szám
BÉKÉS MEGYEI Vili* proletárjAj «gjrMäljetek! mámmag MUNKÁSOK. PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA. 1958. Április i9., szombat Ara: so fillér m. évfolyam, 92. szám MAI SZÁMUNKBÓL; Szombat-vasárnapi sportműsor Szúr-K ál-mán írja: Ma péntek van! avagy: csütörtököt mondott a szerkesztőség Ráfiunk, munkásokon, parasztokon, Értelmiségieken múlik, hogy a. terv valósággá váljék Az Országgyűlés pénteken délelőtt folytatta az 1958. évi állami költségvetés tárgyalását Részt vett, az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese. Kádár János, Kállai Gyula. Marosán György államminiszterek, a kormány -tagjai. ... ... .... A diplomáciai páholyokban helyetfoglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több tagja. Az ülést Nagyktók József, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vita első részén felszólaltak: Sályi István, Blaha Béla, Nagy Mária, Suhajda József képviselők. A szünet után Kállai Gyula államminiszter szólalt fel ^Bevezetőben megállapította, hogy az elmúlt 18 hónap alatt- begyógyítottuk azokat a sebeiket, amelyeket a nyugati imperialisták és a hazai reakciósok szervezte ellenforradalom ütött hazáink testen. Költségvetésünk biztosítja államhatalmunk további erősödését és a szocializmus építésének folytatását. — A költségvetés szociális és kulturális célokra 14 235 millió forintot irányoz elő, ez az összeg kereken 1,300 millió forinttal több, mint a tavalyi előirányzat. — A feladatok megvalósításához a legszigorúbb tervszerűség, takarékosság, s a helyes gazdálkodás mellett elsősorban az szükséges — folytatta —, hogy tovább halad» nk előre a politikád konszolddá- ó útján, tovább erősítsük a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai és társadalmi tvezetőszerePét. F.rositsük tovább a párt «én a tömegek kapcsolatát és mozgósítsuk munkásosztályunkat, parasztságunkat és a néphez hű értelmiséget terveink megvalósítására. A terv a mi tervünk, rajtunk, munkásokon, parasztokon és értelmiségieken múlik, hogy valósággá váljék. Az országgyűlés januári ülésszaka óla pártunk tovább erősödött, sorai még egységesebbek lettek, vezető, irányító szerepe egész társadalmunk életében tovább növekedett. A Magyar Szocialista Munkáspárt négyszázezer tagjával, a pái'toiikívüliek sokmilliós tömegeire gyakorolt hatalmas befolyásával olyan marxista—lenin- dista tömegpárt, amely képes arra. hogy megoldja és végrehajtsa mindazokat a feladatokat, amelyeket a szocialista Magyarország megteremtése állít eléje. Pártunk ereje többék között abban rejlik, hogy helyes politikát folytat, s tevékenysége a dolgozó tömegek érdekeit szolgálja. Ez a magyarázata annak a nagyméretű politikai aktivitásnak is, ami az államhatalom helyi szerveiben, a tanácsokban, a különböző tömegszervezetekben és tömegAr értelmiségnek döntenie kell arról, hogy hová áll: az épülő, fejlődő erősödő, új szocialista tármozigalmiákban, a szákszervezetekben, a nőmozga! ómban, s általában a pártonkívüli tömegek körében kibontakozott. Politikai életűink aktivizálódását, s további demokratizálódását mutatja a Hazafias Népfront mozgalmának megélénkülése is. Ez egyrészt a pánt helyes politikájának következménye — amely a legszélesebb dolgozó tömegekre é- pít —, de egyben jele annak a határtalan bizalomnak is, amelyet a dolgozó tömegek a párt politikája iránt éreznek. Ezután a Hazafias Népfront- mozgalomról, az állam és egyház viszonyáról beszélt. Majd így .folytatta: , Tisztelt Országgyűlés! Az a hatalmas előrehaladás, amelyet pártunk vezetésével egész népünk az ellenforradalom leverése óta tett, érezhető és jelentős a kulturális életben is, termékenyítő hatással volt az értelmiségiek gondolkodására és munkájára is. A népi demokrácia államrend- je ellen indított ellenforradalmi támadás eszmei és politikai gócpontjai 1956. nyarán nálunk a kulturális élet területén alakultak ki: az ellenforradalmi ideológia propagandistái az értelmiség egyes elemei és csoportjai voltak. Ennek következtében az eszmei-politikai zűrzavar az értelmiség fejében volt a legnagyobb. Hosszú ideig, még az ellenforradalom fegyveres erődnek szétzúzása után is, a revízión izmusnak, a pártellenes, a szovjet-ellenes nézeteknek hazánkban nyílt, legális fórumai voltak, amelyek a' „Szabad Európa“ rádióval és a reakciós emigráns körökkel teljes összhangban folytatták támadásukat a szocialista Magyarország ellen. Mi az értelmiséggel alkotott viszonyunkban előre akarunk haladni a szocializmus felé, de tudatában vagyunk annak, hogy az értelmiség jelentős rétegei ma még — világnézetükben — ingadoznak a kapitalizmus és a szocializmus között .tehát segítségükre sietünk, hogy sadaloin melló, a munkásosztály, a parasztság — a hatalomra jutott nép mellé, avagy a rothadó, bomlófélben leró, hazánkban már hatalmát vesztett burzsoázia és az általa képviselt, szemünk láttára pusztuló kapitalista rendszer mellé? Innen az Országgyűlés fórumáról is szeretném felhívni a magyar tudósokat, pedagógusokat, műszaki értelmiségieket, írókat és művészeket, álljanak bátran a nép mellé, a szocializmus ügye mellé. Biztosíthatjuk őket arról, hogy népünk megbecsüli és nagy-* ra értékeli alkotó munkájukat. (Taps.) A magyar értelmiség számára megkönnyítheti a döntést, ha az értelmiség elgondolkozna azon, mivel gozdagította hazánk kultúráját a kapitalizmus, az ellenforradalmi Hortihy-korszak és mivel gazdagította a szocializmus az elmúlt 13 esztendőt? Elgondolkozhatna a magyar értelmiség azon is, mivel segítik most hazánk kultúráját a kapitalista hatalmak, és mivel segíti a Szovjetunió? Nem érdektelen eltűnődni azon sem, hogy milyen perspektívát nyújt az értelmiség a kultúra számára a szocilista Szovjetunió és a kapitalista nyugat és a velünk való kapcsolat? — A cári Oroszország — annak ellenére, hogy az orosz nép soraiból számos kiváló tudós és művész került ki — az akkori kapitalista államok között ipari, műszaki, tudományos téren az utolsó helyek egyikén kullogott. Alig telt el negyven év a Szovjetunió a szocialista társadalmi rendszer felsőbbrendűségének eredményeként, hétmérföld«» léptekkel haladt előre. A szovjet tudomány alkotta meg a világ első atom villanytelepeit, atommeghaj- tású jégtörő hajóját, birtokában van az interkontinentális rakétának, a Szovjetunió lőtte fel a világűrbe az első mesterséges égitesteket. Világos, hogy ezek a sorozatos, ki. magasló eredmények nem véletlenül feltűnt zseninek az alkotásai, hanem annak a szakadatlan fejlődésnek, felfelé emelkedésnek törvényszerű eredményei, amelyet a szocialista társadalmi rendszer a tudomány és a kultúra számára biztosít. Nem véletlen, hanem előttünk, marxisták előtt teljesen törvényszerű fejlődé» eredmény« az. hogy most az „utolérni es slhagyni | minél l*eveMkl»b m<‘»i>A%kó<llnlás*aI lérli^NNenek A4 a szocializmusra a Szovjetuniót” tudományra, oktatásra és kultúrára vonatkoztatott jelszavát az Amerikai Egyesült Államok adja ki: — Mi persze nem mondjuk azt az értelmiségnek, hogy a kapitalista világ kultúrájából és tudományából semmi tanulnivalónk nem lehet. Értékeljük és nagyra- becsüljük és igyekszünk fel is használni a nyugati országok tudományának és kultúrájának minden eredményét. De az értelmiségnek látni kell azt is, hogy a tudományos eredmények felhasználása terén is gyökeres különbség van a kapitalista társadalom és a szocialista társadalom ké- zött. A szocialista tudomány és kultúra minden eredménye a népet, az emberi haladást és következésképpen a világ békéjét szolgálja. Innen adódik a szocialista tudomány és kultúra hatalmas erkölcsi fölénye a kapitalista országok tudománya és kultúrája felett. Majd arról szólt Kállai elvtárs, hogy népünk érdekeitől vezettetve, támogatunk minden olyan lépést, amely a nemzetközi helyzet enyhítésére, a béke fenntartására irányul. Támogatjuk és a magunk eszközeivel igyekszünk elősegíteni, hogy sor kerüljön a kormányfők legmagasabb szintű értekezletére. Az ellenségnek sok olyan suttogó propagandistája van, aki azt terjeszti, hogy mi félünk a küszöbön álló csúcstalálkozótól, mert ott a nagyhatalmak tárgyalásai változtatásokat eredményezhetnek népköztársaságunk államrendjében. Az elelnség szirénhangja me0téveszthet becsületes embereket is, ingadozó embereket és a- kadályozhatja eszmei tisztánlátásukat. A német kérdés és a keleteurópai népi demokráciák úgynevezett kérdésének előráncigálá- Si'wal az Amerikai Egyesült Államok a csúcsértekezlet összehívását akarja megakadályozni. Előttünk is világos kell, hogy legyen: a népi demokráciák belső államrendjének kérdése semmiféle nemzetközi tárgyalás napirendje nem lehet, mint ahogy a nyugati államok sem egyeznének bele társadalmi rendjük problémáinak nyilvános nemzetközi tárgyalásába. Ami a vitás nemzetközi kér-« dések megítélését illeti, a béke or fii végül In (liadalntasltodiii fognak, ennek eredményeképpen elképzelhetők nemzetközi egyezmények a NATO és a varsói szerződés tagállamai közölt, sőt elképzelhető az is, hogy a béke és a szocializmus erői elérik az összes háborús tömbök feloszlását és az természetesen au tómat ik usan magával hozná a védelmi jellegű varsói szerződés hatályon kívül helyezését is. Tisztelt Országgyűlés! Mi gyakran teszünk olyan megállapítást, hogy a szocializmus, a, kommunizmus erőinek győzelmes előrehaladását nem tartóztathatják fel az imperializmus erői. Gyakran hangoztatjuk azt is, hogy mi a szocializmus végső győzelmének biztos tudatában végezzük munkánkat, dolgozó népünk javára. Mindez igaz, de teljes igazsággá csak akkor válik, ha erősítjük és védjük pártunkat, a Magyar Szocialista Munkáspártot. amely nemcsak a kommunisták pártja, hanem pártja és vezető ereje a pártonkí- viilieknek is, az egész dolgozó magyar népnek. Védjük és erősítjük proletárdiktatúránkat, államhatalmunkat, Erősítjük és szélesítjük népünk forradalmi egységét, a városokban és falvakban, az üzemekben és termelőszövetkezetekben, az iskolákban és a tudományos és művészeti intézményekben is. Ez az összeforrottság gazdag eredményekkel ajándékozhatja meg népünket. Pártunk és kormányunk a költségvetés tárgyalása alkalmából is azért hív fel munkára minden jószándékú embert, akinek szent az ország és a dolgozó nép ügye. — fejezte be beszédét Kállai Gyula. A költségvetést a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás- paraszt kormány nevében elfogadta, s az Ország- gyűlésnek elfogadásra javasolta. A következő felszólaló, Ilku Pál hozzászólása elején adatokat sorolt fel arról, hogy a NATO-ha- talmak — élükön az Egyesült Államokkal és Angliával, milyen hatalmas összegeket fordítanak fegyverkezési célokra és állandóan növelik ezeket a kiadásokat. (Folytatás a 2. oldalov i
