Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-08 / 82. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG A békési kommunisták gondolkodjanak el ezen NEMZETKÖZI SZEMLE Gazdasági válság és világpolitika A békési kommunisták legutóbbi párttaggyűlésén, Búzás Gábor elvtárs, a községi -tanács elnöke tájékoztatta az elvtársakat a tanács múlt évi munkájáról. A beszámolóból hallottuk, hogy ez ellenforradalom után a végrehajtó bizottságok és a tanácstagok túlnyomó része mindjárt talpra- állta'k. A múlt év márciusában már megtisztították a tanácstagok sorait és az apparátust az ellenforradalom kiszolgálóitól. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy már az első negyedéves adóbevételi tervet jóval Száz százalékon túl teljesítette é község, -*• mint ahogy a múlt év mindenik negyedévében. A múlt évben a tavaszi munkák megkezdése előtt — egy tsz kivételével — mindenik közös gazdaságot újjászervezték. Tavaly több száz egyéni paraszt földügyiét rendezte a községi tanács, úgy, hogy az egyetlen esetben sem sértette meg a tss-ek közös vagyonát Á beszámolóból hallottuk azt is, hogy több, mint 400 ezer forintot költöttek járda, piactér, villanyhálózat építésére, közkutak takarítására, tanonciskola átalakításába, bölcsőde bővítésére. Mindezt §zért tudták megvalósítani, jnert a községfejlesztési hozzájárulást a Jakosság százaléka becsül éltéi és időben Befizette. Sok ezer forintot költöttek középületek, hidak, átereszek rendbehozására. Az ellenforradalom leverése óta a tanácstagok aktívabbá lettek. 1957-ben tíz tanácsülésen tárgyalták meg az állattartás, a legelők, a soron lévő mezőgazdasági, • az adóbevételi, az Ipari, a.kereskedelmi és népművelési tennivalók megannyi részletét. S a kilenc körletben megtartott pótválasztások is jó eredményt hoztak. E pótválasztások azt is példázták, hogy a választók megismerték és meggyűlölték az ellenforradalomáro- !kat, mert még véletlenül sem javasoltak tanácstagnak a „forrófe- jiek” közti 1, A tanácstagit aktivitására jellemző: amíg 1956-ban fele sem tartott választóinak beszámolót, tavaly már 85 százaléka tájékoztatta a választókörzetéhez tartozókat. Jó'eső érzéssel fogadta a taggyűlés Búzás elvtárs beszámolójának azt a részét, melyben arról szólt, hogy A jugoszláv kormány a nyugatnémet hadsereg atomfegyverkezését az ENSZ e*é terjeszti A Borba vasárnapi számának első oldalán közölte, Vladimir Szlmicsnek, a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés elnök- helyettesének kommentárját a jugoszláv kormány ama szándékáról, hogy a nyugatnémet hadsereg atomfegyverkezésének kérdését az Egyesült Nemzetek Szervezete elé terjeszti. A mai Időben, amelyet a hidegháború állapota jellemez — Írja a többi között Vladimir Szimlcs —1 nehezen lehet elszigetelt módon elbírálni a bonni parlamentnek azt a határozatát, amelynek értelmében az új német hadsereget atommal fegyvereik fel. Vladimír Szimlcs a továbbiakban arról fr, hogy a nyugatnémet hadseregnek a- tommal való felfegyverzése milyen veszélyt jelent a viiágbékére, de különösen Európa e részlegének békéjére, majd kiemeli: mindez alátámasztja a jugoszláv kormánynak már korábban Is Jelzett szándékát, hogy a nyugatnémet hadsereg a- tomlegyverkezésének kérdését az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt veti fel. a panaszok száma csökken az előző évekhez viszonyítva. Ez jórészt azzal magyarázható, hogy a helyi tanácsok már a múlt évben nagyobb önállóságot élveztek, mint korábban. Amint hallottuk, a tanács mezőgazdasági csoportja is becsülettel helytállt a múlt évben, de jelenleg is. Hét tsz, két tszcs é» több különböző szakcsoport működését segítették. Jelenleg a gép- és vízhasználati szakcsoportok megszervezésén dolgoznak. Az eredmények mögött a hiányosságokat sem rejtette véka alá Búzás elvtárs. őszintén megmondta, hogy bizony az állandó bizottságok működéséről még jelenleg sem mondhat sok Jót. Hiányosan, vagy egyáltalán nem tartanak megbeszéléseket s így közös tevékenységük is eléggé semmitmondó. Hallottunk arról is, hogy az ellenforradalom hatására 327-en igényelték vissza földjüket, melyből jogosnak csak 236 esetet találtak és intéztek el. A többit elutasították, mivel azok a betagosított szövetkezeti táblákból kérték a földet. Elég gyengének jellemezte Búzás elvtárs a kis- és középparasztok termelőszövetkezetekbe való belépését is. El kell, hogy gondolkoztassa ez a békési kommunistákat. „Igaz barátok találkozása'', „Tovább erősödik a magyar—szovjet barátság”, „Látogatás az ifjúság városában”, „Szívélyes találkozás” — ilyen és ehhez hasonló címekkel számolnak be a szovjet lapok első oldatokon a Hruscsov vezette párt és kormányküldöttség magyarországi látogatásáról. Valamennyi lap kiemeli, milyen őszinte szívélyességgel, meleg szeretettel, barátsággal fogadják a, magyar dolgozók a szovjet küldötteket. A lapok részletesen beszámoltak\ j a szovjet párt és kormányküldött-1 ■ ség szombati látogatásáról Adony-1 ba-n és Sztálinvárosban. A Pravdában P. Naumov és M. Ogyinyec ismerteti a küldött- , ség látogatását. „A szovjet párt és' kormányküldöttség magyarországi \ tartózkodásának minden napja, meggyőző erővel matatja meg, mi- | lyen erős és szilárd a magyar és | szovjet nép barátsága" — állapít- | ják meg a tudósítók majd beszámolnak a sztálinvárosi látogatás-1 ról. i! Szombaton jelent meg elsóízben (1 az OSzSzSzK írószövetsége szer- ■ j vező bizottságának új lapja, a Li- tyeratura l Zsizny (Irodalom ésj • Élet). A lap első száma kom- ( mentárban emlékezik meg a ma- ■ gyár nép felszabadulásának évfor- i dulójáról, a szovjet küldöttség1 j magyarországi látogatásáról. | Magyarorszáo előtt megnyílt a \ ragyogó szocialista jövőhöz vezető • j út. Amikor másfél esztendővel ez- i előtt a nemzetközi reakció fasiszta1' horthista diverzánsok piszkos keze | munkájával igyekezett letéríteni'1 Magyarországot erről az útról a \ szovjet emberek — a magyar kor-1: mány kérésére ismét baráti se-1 gítő kezet nyújtottak testvéreik- j j nek. A szocializmus országának | barátsága és támogatása fontos 1, feltétele volt annak, hogy a ma-1 gyár nép megvédje vívmányait és ]1 — ezen túlmenően — egészen rö- ■ i Kezdjük két nyugatról érkezett hírrel! A nyugatnémetországi Frankfurter Allgemeine Zeitung március 27-i számában, a hirdetési oldalon feltűnő szedéssel, hatalmas, negyedoldalas hirdetés jelent meg, amelyet az Észaikrajna-veszfáliai vas- és acélipari művek tett közzé. (Persze, nem a munkások, hanem az igazgatóság.) A hirdetés any- nyira tanulságos, hogy érdemes röviden ismertetni: „Sztrájk a Ruhr-vidéken? Nem sztrájkot akarunk, hanem munkát. A sztrájk! veszélyezteti a munkahelyeket Jelenleg amúgy is eleget fő a fejünk, hogyan láthatunk el munkával mindenkit. Mindnyájan azt akarjuk, hogy ismét emelkedhes- sék a termelés, hogy ne csökkenjen a vásárlóerő." Ez a hirdetés önmagáért beszél. Íme, így fest napjainkban az agyontömjénezett nyugatnémet „gazdasági csoda". A másik nyugatról érkezett hír meglehetősen szűkszavú. Hivatalos amerikai jelentés adta tudtul, hogy az Egyesült Államokban a munkanélküliek száma a múlt hónapokban a következőképpen fiiakul t: Február 29 : 5 200 000; Március 15: 6 000 000; Március 29 : 6 500 00«. A jelentés hozzáteszi, hogy ez a szám előreláthatólag még áf>- rilisfoan is növekszik; rid idő alatt eltüntesse a reakciós puccs nehéz gazdasági következményeit. A magyar nép most szívélyesen és melegen köszönti a felszabadulásának 13, évfordulójára érkezeti szovjet párt és kormányküldöttséget — írja a Lityeratura i Zsiz-> ny. (MTI) A Hőscincér Termelőszövetkezet igencsak igyekezett. Három évvel a megalakulás után csupán tűrhetően, néggyel utána már tisztességesen, az ötödikben pedig kimondottan jól fialt a munkaegység. Mégis meglett a baj. Zárszámadáskor azt lökte oda a tagság Ibolyaszí- vü Nagy Menyhértnek, az elnöknek, hogy nem jó ember. Mikor megkérdezte, hogyhát mi légyen őbenne a rossz, mivelhogy éppen áldott szivére volt a legbüszkébb, megmondták- az benne a gonoszság, hogy nem vészén példát a Tökvlrág Tsz- ről, ahol is a tagság vállon hordozza elnökét, napjában kétszer is! — Azíán mi okból a nagy meghordozás? — Mert ott ám nem ötven, hanem száz forint egy munkaegység! — Az lehetetlen, hiszen akkor azok mindent pénzzé tettek, talán még az alsó-holmijukat is! így történt, hogy egy napon Ibolyaszivű Nagy Menyhért, a Hőscincér elnöke átrándult a Tökvirágba helyszínelni. A saját szemével akarta látni, hogyhát miként is csinálják azok ott azt a fenemagos munkaegységet!? — Éppen jókor érkézett, Nagy körülhordozás folyt. Vaj- lelkű Kiss Gábrizs, a Tökvirág elnöke könnyes szemmel bóEzek szériáit tehát az Egyesült Államokban annyi a munkanélküli, mint amennyi Magyarország egész felnőtt lakossága. Hiába ígér tehát Eisenhower gazdasági fellendülést márciusra, —• Amerikában már nemcsak az ajtóm dörömböl a gazdasági válság, hanem szemmel láthatóak a válságjelenségek. Persze, a válság várható méreteit, mélységét és tartósságét nem láthatjuk élőre, annyi azonban máris biztos, hogy ezek a gazdasági válságjelenségek a világipolitikának egyre jelentősebb tényezői. De hogyan is függ össze a válság a világpolitikával ? Hatása sokirányú és meglehetősen bonyolult. Először Is: az Egyesült Államok ma annyira rátelepedett a kapitalista világ gazdasági életére, hogy az amerikai gazdasági élet hanyatlása az egész kapitalista gazdasági rendszert válságába taszíthatja. (Lásd: a már említett nyugatnémet példát) Tehát: valamennyi kapitalista ország munkásai, dolgozói világosan láthatják, hiszen saját bőrükön is tapasztalják a kapitalizmus roppant, 'belső ellentinondésait, A kapitalista országokban kiéleződnek a kapitalizmus örökkévalóságáról, fölényéről és mindenhatóságáról terjesztett hazugságok — annál inkább, mert a kapitalista világ válságával egyidőben töretlenül felfelé. ível a Szovjetunió és valamennyi szocialista ország népgazdasága. Ez egybpn tovább, ^^ti a szocialista országok dolgozóinak meggyőződését, saját gazdasági rendszerük fölényéről, előnyeiről. Nyilvánvaló például, hogy a magyar munkásoknak semmiféle gazdasági válságtól nem kell tarta- niok, A gazdasági válságjelenségek s i sasi ii tm l n»ii i étM A 0K i á iWB i ái iiWF. ArfONáiéNhAé' mult a tagsági vállakról az érkezőre s csak annyit szöpögött: — Mán megint hordoznak... s máris tovaragadta a lelkes sokaság. A Hőscincér elnökét annyira elérzékenyítette a látvány, hogy hazaérve menten összehívta a Közgyűlést és a munkaegységet ötvenről százegy forintra emeltette. Azért szavaztatta egy forinttal magasabbra a taksát, mint atnazök, nehogy bárki is mondhassa, hogy ő rosszabb Vajszívű Kiss Gábrizsnál. Az Alapszabály ugyan erősen frn- torgott, dehát hadd fintorogjon, ha nincs jobb dolga, nem igaz? Három nap és három éjjel zengett a Hőscincérben az „éljen”. Külön éljenző brigádok alakultak és jóságos elnöküket felváltva éltették. — Persze a- zért ő nem szédült meg! Ügy ügyelt a közös vagyonra, mint a szeme világára! — Például a Bajszintószemű Hegyes Kara Borcsára kegyetlenül lecsapott, mikor a Kopogós Hosszú Nagy Lajival, a vontatóssal, pótkocsira való takarmányt vitetett volna a közösből a háztájiba, — Hát ez meg mi!? — harsogta. Lelkiismeretének beton- falai ezerszeresen verték vissza felháborodásának tajtékzó hanghullámait. Borcsa szemétehát kétségtelenül nehéz helyzetbe hozzák a kapitalista országok vezető köreit, az egész kapitalista világot. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Nem feledjük el, hogy az 1929—33-as gazdasági válság nyomán került hatalomra Németországban a hitleri-fasizmus. A kapitalisták legharciasatob csoportja, az imperializmus minderre elszánt megszállottjai a kielézett osztályharc körülményei között könnyen hajlanak arra, hogy országukban felrúgják a polgári demokrácia „játékszabályait” s nyílt terrorista uralmat vezessenek be; a külpolitikában pedig befogják a fülüket, ha bármiféle békekezdemé- nyezémől beszélnek nekik, tehát: háborús félelemben akarják tartani az emberiséget. Éppen ezért, a jelenlegi nemzetközi helyzetben a Szovjetunió sorozatos békeke2deményezései fokozott jelentőséget nyernek. A szovjet békepolitika, a szocialista tábor kbírihatatlan ereje — a világ közvéleményének támogatásával — előbb-utóbb arra kényszeríti a kapitalista országok vezető köreit, ha fogcsikorgatva is, de leüljenek a tárgyaló asztalhoz. & ez egyúttal igén nagy segítség dl kapitalista világ egyszerű emberei számára Is. Egyrészt ágy, hogy az esetleges megegyezés révén megélénkülnek a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok, s ezért a kapitalista országok dolgozói újabb munkaalkalomhoz juthatnak. Másrészt pedig: a szovjet béke- politika sokkal keservesebbé teszi a kapitalisták számára, hogy a válságokozta nehéz gazdasági helyzetből a dolgozók még súlyosabb kizsákmányolásával és legelemibb politikai szabadságaik el- tiprásával, továbbá a gazdaság háborús vágányokra, haditermelésre való fokozottabb átállításával találhassanak kiu+at, ^ ből menten kibuggyant a könny: — Azt hittem, hogy maga jó ember elnök elvtárs — mondta fuldokló zokogással. Ibolyaszivű Nagy Menyhértnek rettentőt dobbant a lelkíis- merete: — Mi!? Hogy a Hős- cincénének ez a pajzánszemű virága őt rossz embernek vélje? De miért? Hiszen ha jobban belegondol a dologba, a háztájiban is a Hőscincérbeliek verejtékeznek, az ő erejüket gyarapítja a háztáji zsír, tepertő, meg kolbász, az ő gyerekeiket táplálja a háztáji tehén teje... Titikban hátrafelé megióbálta a karját, mitől a Kopogós Nagy Laji menten kapcsolt s a közös takarmánnyal úgy elfüstölt a háztájiba, hogy abban hiba nem volt! Az esetnek a tagság körében villámgyorsan híre terjedt. Menten vállra kapták jóságos elnöküket, aki odafent eképpen gondolkozott: — Mit tudja az afféle zöldfülű, akit még nem hordoztak meg ujjongó sokada- lom színe előtt, hogy micsoda felséges élvezet a szeretet hullámain hajókázni! — Ibolyaszí- vű Nagy Menyhért lassan már nem is érezte magát jól az a- nyatalajon. Ez időtől kezdve az elnök megható átváltozáson esett keresztül. Mintha kifolyt volna belőle minden számonkérés, ellenkezés, vitakészség, és helvét valamiféle lágy elérzékenyülés foglalta volna el. Ereiben, nyiBalkus Imre A szovjet sajtó a párt- és kormány- küldöttség magyarországi útjáról Hej, azok a jó emberek!
