Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-08 / 82. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Kettős ünnepük volt a Sarkadi Cukorgyár dolgozóinak Április 4-én este kettős ünne­pet ültek * Sarkad! Cukorgyár dolgoséi, ünnepelték basánk fel- szabadulásának 13. évfordulóját, «gyáriakkor pedig szívből őrül­tek, hogy ti 1057. U. félévének kimagasló eredményei után el­nyerték a kitüntető élnsrm cí­met. Este « órára, az ünnepség kez­detére, mintegy hatszáaan jöt­tek össze a gyár makszervezeti szék házának nagytermében. Ott volt az Éielnusseriparl Dolgozók f-saksservezetének kiküldötte, és eljött erre a nagy eseményre Zsigmood András, a Cukoripari Igazgatóság főmérnöke is. Öröm sugárzott az arcokról, amikor átnyújtották az élüzem oklevelet, a zászlót s a velejáró 25 ezer forint jutalmat. Később személy szerint is több dolgozót ért kitüntetés, s részesült juta­lomban. Négyen — Mátyási Já­nos, a répaosztály vezetője, He­gedűs József géplakatos, Pun- gor Gábor technikus, Uőrinczi Sándor esztergályos ,,Kiváló dol­gozó” jelvényt és mellé kétheti fizetésének megfelelő összeget kapott. Ugyancsak négyen kap­tak oklevelet és egy heti fize­tést. A gyár dolgozói közül száz­tízen részesültek jutalomban, a- mire 29 ezer forintot osztottak szét. Az ünnepség és jutalmak ki­osztása után még sokáig együtt maradtak valamennyien s a cu­korgyáraik jókedvétől volt han­ga« kakasszóig a szakszervezet! ; . székház. Mnnkával ünnepeltek A kamuti Rákóczi Tsz tagjai április 4-én, a jó időt kihasznál­va, egész nap vetették az árpát. Már kora reggel minden lófo­gat, Zetor, s vontató ott szor­goskodott a 80 holdas táblán. Szerettek volna ugyan a dél­előtt megrendezett ünnepségen részt venni, de a kollektíva úgy határozott, hogy munkával ün­nepük meg a felszabadulás év­fordulóját. A lelkiismertes munkájuk nyomán estig több mint 40 holdon került földbe a mag. Kétezer tagja vsa a Gyantái Háziipari Szövetkezetnek Az öt évnél alig régebben ala­kult Gyomai Háziipari Szövetke­zetnék ma már kétezer tagja van. A gyomai szövetkezet húsz részle­gében — közte Hajdúszoboszlón, Sztálinvárosban, Kenderesein és Biharnagybajomban — egy hónap alatt 15 000—18 000 pár magyar és norvégmintós kesztyűt kötnek külföldi megrendelésekre. Áruju­kat szívesen veszik Angliában, Dániában, sőt Norvégiában is. Legutóbb a szovjetunióbelj meg­rendelésre hatvanezer pár szfn- pompés kesztyűt kötöttek. A szorgalmas munkának szép az eredménye is: a szövetkezet közös vagyona ma már csaknem kettő és félmillió forint értékű. Mit láttunk, a gyulai tangazdaságban? Az a hír csalt bennünket a Gyulai Mezőgazdasági Techni­kum Tangazdaságába, hogy ünne­pélyes keretek között osztják ki a dolgozók között a nyereségrészei sedést. Az ünnepség elmaradt.de azért eléggé ünnepélyes volt a- zoknak az arca, akik 8—10 napi keresetüknek megfelelő összeget vettek fel. Bíró János, aki az el­múlt évben 313 napon át dolgo­zott, 410 forint nyereségrészese­dést kapott s ezen felül ennek az összegnek 5 százalékát hűségjuta­lomként, mivel már öt éve szor­goskodik a tangazdaságban. Ha­sonló összegű nyereségrészesedést és hűségjutalmat többen is kap­tak. A gazdaság 90 dolgozója kö­zött ugyanis 33 300 forintot osztot­tak szét, mivel a múlt évben 350 ezer forint eredmény javulást ér­tek el. Ennyit tudtunk meg a nyere­ségrészesedésről. Aztán Máié elv­társtól, a főkönyvelőtől megkér­deztük: mi újság a tangazdaság­ban. Elmondotta, hogy február első leiében megkezdték a primőr áru szállítását Budapestre Eddig mintegy 6000 csomó zöld­hagymát, 3000 fej salátát és 600 csomó retket szállítottak a buda­pesti dolgozóknak. Jelentős meny­nyiség ez, de több lett volna min­denből, ha nem olyan szeszélyes az időjárás. Kádár Mihály ker­tésznek s a kertészetben dolgo­zóknak keményen meg kellett dolgozniuk, hogy ilyen eredményt is elérjenek. Kádár Mihályt különösen di­csérte a főkönyvelő. Több se kel­lett: a nagy sárral dacolva, ki­mentünk és megnéztük a kerté­szetet. Mi is csak dicsérni tudtuk, amit láttunk. A 2300 ablak alatt tavaszi pompában zöldéi a sok zöldségféle. Van még retek és sa­láta is. De a kertészeknek már a bokrosodó és bimbózó uborka és paradicsom jelenti az újdonságot. Április vége felé már szállítani a- karják a karalábét és a spárga­tököt. Az üveg alatt fejlődő viruló sok zöldségfélét látva felsóhajtunk: bárcsak minden községben lenne egy ilyen kertészet! Sokat javul­na a lakosság élelmiszerellátása s ha sok volna a primőráru, nem kellene 3.20 forintot fizetni egy fej salátáért, s jó valutáért többet szállíthatánk külföldre is. A tanácsi kézműipar 400 féle cikket mutat be a Budapesti Ipari Vásáron A Fővárosi Tanács Kézműipari TÜWsüJének Vállalatai hatalmas, mífitefey 700 négyzetméter terüle­tet elfoglaló kiállítási pavilonban vesznek részt az idei (május 23-tól június 2-ig tartó) Budapesti Ipari Vásáron. A pavilon tervezése és építkezése már előrehaladott ál­lapotban van, ugyanakkor a trösztnél és az irányítása alá tar­tozó kézműipari vállalatoknál lá­rokmirigyeiben, agyában és minden csontja velejében szin­te szörcsögött-szortyogott a jó­ság. Átváltozása után a tagság — néhány kivételtől eltekintve — rendkívül egyéni módon kez­dett serénykedni, s ő úgy járt­kelt köztük, mint maga a meg­testesült elnézés. — Ejnye-bej- nye huncutkája, — borzolta fel tréfás kedvvel a gépész haját, mikor az a daráló négyezer fo­rintos hajtószíjával a hóna alatt hazafelé igyekezett. Ibolyásszí- vű Nagy Menyhért a többiek e- lőtt is tüntetőén mutogatta mérhetetlen jóságát. Fáradsá­got nem kímélve segített azok­nak, akik lebontották és teher­autókra rakták az előző évben emelt magtárat, hogy hazavi­gyék baromfiólnak, miegyéb­nek. Magatartása a tagságban lelkes visszhangra talált. A hőscincérbeliek, termelőszövet­kezetük széthordásában a kö­zös erőfeszítésnek meghatóan szép, szinte klasszikusnak mondhetó példáit mutatták! Az egész szövetkezetei a csókolni- valóan szép emberszeretet és egymást megértés rózsaszín ö- zöne árasztotta el. Hiába, nincs jobb a jó emberek jóságánál! . Mikor a következő zárszám­adáskor Ibolyaszívű Nagy Menyhért -— most már nem vállon hordozva, hanem csak úgy az apostolok lován — vé­gigkutyagolt az éhendöglött jó­szág csontjaival szegélyezett pusztaságon, melyet évnek előt­te még Hőscincér Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezetnek hív­tak és mikor körútja végén a tagság hiába nyújtotta feléje kezét, nemhogy százegy, de csupán egyetlen forintnyi mun­kaegységért, hát arra gondolt, hogy egy kicsit, egészen iciripi- cirit túllőtt a jóságán.' Igen rossz emberek rövidesen maguk elé citálták az áldott jó embert és olyasmit kértek tőle számon, mint például az alap­szabály betartása, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás érdeke, a tsz-ek és egyéniek felé való példamutatás, a népvagyon vé­delme és ehhez hasonló olyan dolgokat, melyekkel ibolyásszí- vű módon olcsó közszeretetét szüretelni felettébb körülmé­nyes. Évek múlva, mikor a Tökvi­rág elnökével mármint hozzá hasonló hétköznapi emberrel találkozott, Ibolyásszívű Nagy Menyhért nem állhatta és meg­kérdezte: — Mondd csak komám, mi­kor tapasztalatszerzés végett át­ruccantam a Tökvirágba, miért fogadtál könnyezve? — Mert már a zsebemben volt a meghívó azok elé a „rossz emberek” elé, akik tőled is szá- monkérték később a közöst, — válaszolta amaz és elszelelt. Huszár Rezső zasan folynak a vásári előkészüle­tek. Idén mintegy 400 féle termék­kel vonul fel a tanácsi kézműipar a vásáron. A széles skálájú áruvá­laszték tervem javában dolgoznak. A hímzett fehérneműtől a gyer­mekjátékig, a divatos gyapjú ma­deira blúztól a nylon kesztyűig, minden szükségleti cikk bemuta­tásra kerül, amit a tanács kézmű­ipari vállalatai termelnek. Mint- iígy 10 millió forint értékű árut mutat be a kézműipar pavilonjá­nak öt osztályán. Már a múlt évben nagy sikere /olt a Kézműipari Trösztnek a vé­ráron, ahol hatalmas forgalmat bonyolított le. Joggal remélik, rogy a siker az idén sem fog el­maradni, sőt még a tavalyit is fe- ’ülmúlja. A kézműipari vállalatok Taviionját úgy rendezik be, hogy a legnagyobb forgalom idején sem '■ gyen torlódás. Szakértő személy­zet nyújt majd felvilágosítást a Taviion látogatóinak. Az árusítás- ~a kerülő cikkek vásárlását is megkönnyítik a gyors lebonyolí- ást biztosító kiszolgálóhelyek, Ténztárak és csomagolók elhelye­zésével. A reprezentatív kivitélű Taviion egyik dísze lesz a vásár 'pületeinek. A gabrniafairiak» Megyénk területén nagy károkat okoz a gabonafutrinka. A múlt esztendőben kb. 1600 katasztrális holdon védekezett ellene a Növényvédő Állomás. A futrinka főleg tavasszal, március és április hónapban tesz nagy kárt az őszi vetésekben. Éppen ezért az őszi gabona vetéseket fokozottan kísérjük figyelemmel, mert erős fertőzés esetén az egész gabonatáblát kipusztíthatja. A futrinka, vagy ahogyan' a termelők ismerik, a csócsárolt? az őszi búza és az őszi árpa kártevője. Némely esetben meg. támadja a tavaszi gabonát is, ha a ki­pusztult ősi! vetés helyire tavaszi árpát vagy zabot vetünk. A csócsároló kárté­tele foltokban jelentkezik, főként a gabo­na keresztek helyén. Kékfcbb a folt na. gyobbódlk, egyre terjed, sőt a szomszédos folttal ks egybeolvadhat. Az ellene való védekezés: porozás HCH szerrel, kát. holdanként £5 kg Ezen kívül a mechanikai védekezés a leg­célravezetőbb (a vetésforgó betartása, a keresztek Időben való behordása, aratás utáni tarlóhántás). A termelőszövetkezetek részére a csó­csároló elleni védekezést a Békés megyei Növényvédő Állomás díjmentesen végzi. Állami gazdaságok, és egyéni gazdálko­dók katasztrális holdanként 40 forint munkád!jár kötelesek fizetni. IA vé­dekezőszert te a termelő adja.) Tímár Elek Időjárás Erősem felhős idő, több helyen eső, havaseső, a magasabb hegye­ken havazás. Mérsékelt, időnként élémk északi, északkeleti szél. Az éjszakai lehűlés fokozódik, a nap­pali hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet éjjel mínusz 1—plusz 2, é- szakom egy fok alatt. Legmaga­sabb nappali hőmérséklet kedden: 5—8 fok között. A Szarvasi Öntözési és Rizs­termelés! Kutató Intézet bikazugi razdaságában Nagy Zoltán kutató rányításával termelt alexandriai here meglepően jó eredményeket lozott az elmúlt években. A Szöv­eteméből származó egynyári alexandriai heremagot tarlóba, násodvetéskéut vetették el s egy­szeri öntözés után holdanként öt- zen mázsa jó lucerna szénával e- ryenértékű zöldtakarmányt adott. \ tehenek igen jó étvággyal fo­gyasztották a kitűnő takarmányt s ennek hatására augusztustól no­vemberig tehenenként 12 literről 14-re emelkedett a napi tejhozam. A jó eredmények láttán, Szarva­son a nyáron húsz holdon termel­nek elit vetőmagot, hogy a kör­nyékbeli állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek minél többet adhassanak az értékes ta­karmány magból. Ezenkívül tarló­ban ugyancsak 20 holdat vetnek s ezzel megoldják három hónapra a zöldtakarmány gondját. A Szovjetunió Miniszter­tanácsa mellett müHödö Központi Statisztikai Hivatal jelentése a hús, tej- és tojás- beadási terv 1958 első negyedévi teljesítéséről • A Szovjetunió Minisztertaná­csa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelenti: Az ország mezőgazdaságának dolgozói az állati termékek mennyiségének növeléséért folytatott szocialista verseny­ben sikeresen teljesítették a hús, a tej és a tojás beadására és felvásárlására vonatkozó ál­lami terv 1958 első negyedére eső részletét. Országos viszony­latban április 1-ig a húsbeadási tervet 104 százalékra, a tejbe­adási tervet 103 és a tojásbe­adási tervet 129 százalékra tel­jesítették. összesen 570 000 tonna húst, 2 milüó 864 000 tonna tejet és egy milliárd 43 millió darab tojást gyűjtöttek be és vásároltak fel. A kolhozok és a szovhozok az év első negyedében százegy­ezer tonna hússal és ötvenegy ezer tonna tejjel többet adtak be és adtak el az államnak, mint 1957 hasonló időszakában. Van vagy nincs? Kukorékol a kakas a Baromfi-1 kelteti 'központ hirdetésein. Azt kiáltja: „Kössetek szerződést!* Mindjárt közli is a feltételeket: 100 drb csirkét hitelbe adnak, s ebből 25 kg-ot kell átadni június 31-ig a földművesszövetkezetnek 0,90—1,10 kg-os súlyban. Fizetnek érte 25—27 forintot kviogmmmon-t ként A gazdaasszony ceruzát vesz elő és számol. 100 darabból levon 20- at elhullásra. Marad 80, ebből a beadandó 25 kg, 30 csirkét tesz ki: 25x25 az 625 forint. Ebből levon­ják a 100 csirke árát 350 forintot, marad tisztán 275 forint és 50 csir- ke, amely felett szabadon rendel­kezhet. A feltételek előnyösek, a gazdaasszony gyorsan kotló után néz és úgy ülteti el, hogy az szer- dai napon költsön. Aztán siet a földművesszövetkezetbe megköt­ni a szerződést. Az ajtó előtt már hajnal óta hosszú sor áll kosarak- kai felfegyverzett asszonyokból. Az Irodán izzadó tisztviselők próbálják megmagyarázni, hogyi „ahol nincs, ott ne keress”. — Legalább a pénzesből adjon —i kiállt egy asszony. Vennék vagy 20-at, ne járjon 15 csirkével a kot­lám! Hiába, ötezret rendeltek, megér­kezett 800. Ebben is sok a selejt, sánta, vak, életképtelen, válogatni nem lehet. Nem vigasz az a vigasz, hogy ké­sőbb több lesz! A májusi csirke gyengébb, jobban pusztul, de ha megmarad sem lehet határidőre a kívánt súlyt elérni belőle. Két kérdés a baromfikeltetőhöz: ha van csirke miért nem adnak e- leget7 Ha nincs, minek hirdetnek7-r-é— Húsz holdon termeltek alexandriai here elit vetőmagot Szarvason

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom