Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-01 / 77. szám
BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSAG PÁRTÉLET Adják meg rá a sarkad! elvtársak a választ a sarkad! pártalapsaervezetek vezetői színié mindem összejövetelen, értekezleten felhívják a párttagok figyelmét, hogy kerüljenek közelebb az emberekhez, járjanak közéjük, látogassák az olvasóköröket, a Ha- aafias Népfront rendezvényeit. Az eredmény nem sok. A sarkadi elv- társak — egyszerű párttagoktól a vezetőkig — még mindig húzódoznak ettől. Ügy mondják, hogy a pártszerveze.ekben kielégítik akár szórakozási, akár tanulási vágyaikat, sok újat nem találnak másutt. Vajon igazuk van-e ezeknek a párttagoknak? Semmksetre sem. Szabó elvtáns, á községi pártbizottság titkára úgy mondja: én is itt élek a pártban, itt vagyok korán reggeltől késő estig és mégis vágyom az emberek közé, különösen az olvasókörökbe, ahol sokát tanulok. Szívesen is megyek, mert szeretettel várnak és hívnak is. Hetenként, kéthetenként, ha 5—6 óra között benyitok hozzájuk, akkor biztos, hogy 10—11 óráig nem kerülök ágyba. Nemcsak politizálunk, hanem beszélgetünk, bili— áldozunk, sakkozunk, s bizony eltel az idő. Másnap aztán azon gondolkodom, hol kezdjem a sok kérésnek, panasznak az elintézését, amit a körben elmondtak. Ilyenkor szó esik az adóról, a községfejlesztésről, a piaci árakról, a tanács munkájáról, az aHátítfí'íihőir a rendeletekről, egyszóval mindenről. A kör tagjai igénylik, hogy e párttagok, a veieiők járjanak közéjük. S iehet-e az ilyen igénynek ellenszegülni? Nem. A mi elvtársaink mégis kerülik az ilyen helyeket. Miért? Szabó elvtárs ezt már tólünk kérdezte, de erre a választ nekik kell megadni. Azt elmondhatjuk, hogy számunkra is érthetetlen a sarkadi elvtársak magatartása. Ezt a községet is becsületes, dolgos emberek lakják, párttagok és párt ónk rvüliek. Munkások és parasztok, tsz-tagok és egyéni gazdák. Egy a céljuk, a szebb, boldogabb élet megteremtése. S a célt csak közös úton, egymást segítve lehet elérni. A párttagok egy s más kérdésben tisztábban látnak, hamarabb megismernek egy-egy párt- és kormányhatározatot. De ez nem jelenti azt, hogy külön utakon járjanak. Sőt arra kötelezi őket párttagságuk, hogy menjenek az emAz MTI és az ADN szerződésének felú jítása A Magyar Népiköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság Távirati Irodája már évek óta szaros baráti együttműködést tart fenn. A két távirati iroda képviselői 1956. április 29-én újabb szerződést kötöttek, amely az eddigi együttműködés további megerősödését jelenti. A szerződés biztosítja a híranyag- és a fényképcserét, a két távirati iroda tudósítóinak kölcsönös támogatását, a műszaki együttműködést,a munka‘.ársak kölcsönös kiküldése útján lehetővé teszi az állandó tapasztalatcserét. A szerződést a Magyar Távirati Iroda nevében Barcs Sándor vezérigazgató, az ADN képviseletében Cwilly Müller igazgatóhelyet tes írta alá. berek közé, hirdessék, magyarázzák a párt, a kormány határozatait, hogy minél előbb megvalósuljanak azok. F6lre6rt6s Szívleljék meg ne essen, Sarkadon nemcsak az a hiba, hogy az olvasókörökbe nem járnak a párttagok, hanem az is, hogy nem segítik tevékenyen a Hazafias Népfront-mozgalmat. Pedig ez nem a pártankívüliek mow gal ma, hanem valamennyi emberé, legyen az párttag, vagy pár- tankívüli, aki a haza, a nép szebb, boldogabb jövőjéért, a szocializmus építéséért, a békééit küzd. S ha ez a feladata — a kommunisták pedig ezt akarják — akkor ott a helyük. A nópfrantmozgalom segítése, fejesztése, a párt tömeg- kapcsolatának fejlesztése is. He ezt nem támogatják, akkor akarattal, vagy akaratlanul lemondanak a párt és tömegek kapcsolatának szükségességéről. Arról pedig egyetlen sarkadi kommunistát sem keil külön meggyőzni, hogy mit jelenít a párt ás tömegek kapcsolata. S azt is tudják — az ellenforradalom tanulságait leszűr- ; ve — mit jelent, ha szakadás áll j be a párt és a tömegek között. I a sarkadi elvtársak a pártbizottság felhívását, a taggyűlések határozatait: járjanak az emberek közé, tevékenykedjenek az olvasókörökben, a népfront-mozgalomban, hiszen ez nemcsak egyes emberek fejlődését, hanem a közös cél mihamarabbi megvalósítását segíti. Tudják jól az elvtársak, hogy a helyi olvasókörök már a múltban is politikai, harci porondok voltak. Most nem az a hivatásuk ezeknek a köröknek, mint ami akkor volt. Sokkal má- sabb körülmények között működhetnek. S ki is használhatják ezt a kör tagjai, ismeretterjesztő előadások, mezőgazdasági szakelőadások hangzanak el, ami helyes és jó, csak az a baj, hogy nincs aki megfelelő irányba terelgesse ezeket az előadásokat. Ez várna a párttagokra, s a közeljövőben ezt kell megoldaniok. Törődjenek többet a sarkadi kommunisták — a vezetőktől az egyszerű párttagokig — az olvasókörökkel, a Hazafias Népfront munkájával, s annak aktív segítésével. Cs. E. KÜLPOLITIKA Minden percben nagyszabású harc t robbanhat ki Kubában Havanna: Larry Allen, az AP tudósítója jelenti: Havannában tovább élesedik a helyzet. A kormány és a felkelők hívei egyaránt azt jósolják, hogy az idei nagyhót Valószínűleg nagyszabású vérontást hoz. A szembenálló felek szemlátomást fokozzák előkészületeiket. A rendőrség és a katonai biztonsági szolgálat osztagai Havanna és más városok stratégiai lag fontos negyededben házról-házna járva kutatlak feMcéldk és rejtett fegyver- raktárok után. A félkelők viszont az „idegháborút’ fckonsék: ezrével osztogatják a röplapokat, s ezeken felszólítják a lakosságot, hogy keljen fel a kormány ellen és abban a szempillantásban hagyja a béta a munkát, amikor a felkelek veiére, Fidel Castro élrendeü az általános sztrájkot. Ezt egyébként még nagypéntek előtt várják. Hír szerint a felkelők titokban fegyvereket osztogatnak « velük rokonszenvező polgári lakosság oo- radUan. Fidel Castro azt állítja, hegy fegyverbe hívásának ötvenezer ifjú forradalmár tesz majd e- leget. Fétkeüő körökből szerzett értesülések Megint Pinas' del Rio tartomány északnyugati partvidékén a felkelők megnyitották a második frontot: üt mintegy kétszáz fegyveres feikedó gzáM/i partra. E- zek kis csoportokra oszolva stzaibo- tázs-cseiekményeket kövednek el a közlekedés ellen, s Jdatonai járőröket támadnak meg. Hammarskjöld nyilatkozata A Reuter jelenti: Hammarskjöltl ENSZ főtitkár, aki — mint már jelentettük — vasárnap délután Géniből repülőgépen az angol fővárosba érkezett, a londoni repülőtéren újságírók kérdéseire válaszolt a csúcsértekezlettel kapcsolatban. A többi között megkérdezte tőle, véleménye szerint miért ragaszkodik a Szovjetunió ahhoz, hogy inkább csúcsértekezleten "oglalkozzanak a leszerelés kérdésével, mint a nagykövetek megbeszélésein. Hammarskjöld válaszában hangoztatta, egy bizonyos szakaszban a holtpont áthidalásába hasznos lehet közvetlen kttzbe- 'épés az államfők részéről. Áilásiiglaiáttii BfüHiili« a szocialista országokkal folytatott viszony normalizálásáért Mint az Impremaa Popular című lap közli, OinasrGerais állam törvényhozói gyűlésének 14 különböző pártáMású képviselője egyhangúlag állást foglal amellett, hogy Brazilia állítsa helyre kereskedelmi' kapcsolatait a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal. Brazilia kereskedelmi főtanácsa, valamint iparkamarája ugyancsak sfkraszállt a brazil—szovjet kapcsolatok normalizálásáért. fMTI) Angol kémeket ítéltek el Szíriában Egy damaszkuszi katonai törvényszék vasárnap Anglia javára való kémkedés vádjával 15 évi börtönre ítélte George Nujeimet, a brit nagykövetség volt libanoni alkalmazottját. Egy szíriai vámtisztet, aki Nu- jedm cinkosa volt, tíz évű börtönre ítélték. A magyar nép évezredes harca a függetlenségéért — Tallózás a történelemben — ..A nacionalizmus nem hazai iság... Aki ellensége » haladásnak, a jo'&ra törésnek, az emberi szellem feltétlen szabadságiak, hazaáruló, ha örökösen nem •» tesz egyebet, mint a nemzeti himnuszt énekli." (Ady) A magyar normet egész történetében nagy harcot vívott szabadságáért is nemzeti függetlensZifért. A történelem lapjai tanúskodnak, hogy ezt a harcot soha r'm a kizsákmány olók osztálya, soha nem a nemesek és kapitalisták Vívták, hanem mindig a kizsákmányoltak, az elnyomottak, a jobbágyok, a parasztok s a munkások. Ezeréves ez a harc. De ezer év ala't véglegesen soha nem sikerült elnyerni a végleges nemzeti jüggettenséget, csak 1945-ben, amikor a szovjet hadsereg felszabadította Magyarországot. Tallózzunk a történelemben: 1050 ,.A német császárok a trónviszo- nyofcban és a pogánylázad ásókban ürügyeit találtak arra, hogy soroy, zatos támadásokat indítsanak^* ország ellen. Minden ilyen támadást a „keresztény vallás védelmével1’ indokoltak, de valódi céljuk az volt, hogy a termékenyföl- dű, fejlődő országot uralmuk alá hajtsák, s a magyar népet leigázzák.” 1170 „Mánuel bizánci császár, aki á régi római birodalom feltámasztásáról álmodozóit, el akarta foglalni Magyarországot, a énért had-, járatok egész sorát indította a* ország efletv. Próbálkozásait az elégedetlenkedő nagyurak hatalmas táborára alapította, akik a külön-, böző trónkövetelők köré csoportosultok. A magyarság, az elnyomottak kemény harcot vívtak a függetlenség ellen Irányuló kísértettel szemben.” Hál „1241 tavaszán a tatárok betörtek az országba. A király ősjjszoé, kás szerint a veszély jeléül az orj- eaágjbon körüthordoatotta a vérei? kbrdot, de a fő urak legnai rés«’ nem »eteti, fegyveres eteji vei az ellenség megállítására, l Btt« segítségért fordult mind a pápához, mind II. Frigyes nemeit császárhoz. Ezek azonban nem adí- tak segítséget... A magyar megseimimásiftő vereséget lek... A tatárok egy pusztították az országot. 1456 következett be a mohácsi vész, vagyis a független magyar állam bukása.’’ 1848 “LpNe csodálkozzatok barátaim, ItŐgy a Habsburg-család gaz cimboráival mindent elkövetett, miáltal imádott hazánkat továbbra is csupán pusztája és éléskamrája gyanánt tartsa, mi magunk pedig nyomorogjunk. Jó volt ám az, e hazának minden zsírját kiszíni, tehát még ott is, hol nefh is gondolnátok, ördögi mesterséggel működtek, de működnek is folyvást azon, hogy minden a régi állapotba msszaessék. Ez nem történik többé soha... Mily édes megelégedéssel fogtok majd csak egy esztendő nfúlva is visszaemlékezhetni: hogy hazánk függetlenségének, dicsőségének megállapítására ti nagyje- lentésű tényezők valátok, s a /el- virágozásnak Induló szép haza hálás lesz Irántatok. Táncsics, munkástársatok .* (Táncsics Mihály leveléből, iriélyet 1848-ban a fegyvergyári munkásokhoz irt.) 1867 tí, ■ „A magyar kizsákmányoló osztályok a maguk osztályérdekeik ><31 ttszéreltetve hazaáruló politikái folytattak, elárulták nemzeti függetlenségünket. 1867-ben kiszolgáltatták az országot az osztrák birodalom érdekeinek.”-.A tőrök gswHán elioglattja Konstantinápoly t, majd 1466-bafn ostrom alá vette a legnagyobb gyár végvárat, Nádorfehérvi (Belgrad). A király megszökött Hunyadira bízta m ország mét. Hunyadi halála után a sek közül senki sem vállalkozóét ama, hogy a törők elleni harc ve] seiését átvegye. így, Hunyadi r. gyogő nádorfehérvári győzels csak 70 esztendőre mentette mi Magyarország függetlenségét.” 1514 „Bakócz Tamás (esztergomi tersek) meghirdette a kereszteshadjáratot a törökök ellen... A török- eälenes harc gondolata a jobbágyság körében széles visszhangra talált, s hatalmas lelkesedéssel állt a honvédő háború eszméje mellé. Vezetésükkel Dózsa Györgyöt bízták meg... A nemességet megrémítette az egybegyülekezel t és fel- fegyverzett parasztság nagy »'*?■ ma. Bakócz éppen ezért május 23-án felfüggesztette a keresztds- hadjáratot.” 1526 „II. Szulejmán szultán hosáf*« készülődés után megindult Magyarország ellen és az alig védett végvárak elestek. Az uralktdó osztály továbbra sem tett sémiül a török veszedelem elhárítására s ezzel előkészítette az utat a törik és német hódítás számára. Ity 1914 „A magyar urak hamis jelszavakkal, ünnepi mámorban vitték halálba a magyarok százezreit Wegen érdekekért.” 1920—1945 „Horthy és kiszolgálói gyászt* 2ö évet zúdítottak a magyar nemzetre. A második világháborúban nemzetünk érdekeivel ellentét beti a hitleri fasiszta Németországhoz kötötték országunk sorsát és ezzel szörnyű katasztrófába sodorták az egész nemzetet.” 1945 „1945 árpilis 4-én a szovjet hadsereg kiűzte Magyarország területéről a német fasisztákat és felszabadította hazánkat s ezzel visszanyertük nemzeti függetlenségünket, önálló államiságunkat, függetlenségünket nyertük vissza a Szovjetunió felszabadító harcai és baráti politikája következtében, és ' mindezt olyan időben, amikor világméretekben is fellángolt a harc a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népek és a nemzeti függetlenséget lábbal tipró imperializmus között.” (Idézitek: „Dokumentumok’’ c. könyvből; „A szocialista tábor egysége” C. füzetből. ’ „Történelem” gimnáziumi tankönyvből.)
