Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-16 / 64. szám
BÉKÉS MEGYEI Vili* proletárjai •cpoafiSjotek MUNKÁSOK^ PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA, P58. MÁRCIUS 16., VASÁRNAP Ara 66 fillér IU. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM Tanácskozás a társadalmi tulajdon védelméről Békéscsabán Szombaton délelőtt az MSZMP Békés megyei Bizottsága tanácskozást rendezett Békéscsabán a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos feladatokról a megye üzemei, vállalatai, földművesszövetkezetei, a kereskedelem, az állami szervek vezetőinek, gazdasági irányítóinak, a járási bírák és ügyészek, valamint a rendőrségi szervek képviselőinek részvételével. Teremtsük meg a teltételét az őszinte, bátor bírálatnak Bejött egy idős elvtárs a szerkesztőségbe. A munkásmozgalom régi harcosa és elpanaszolta, hogy szerinte még nem elég baráti a kapcsolat a vezetők és az egyszerű párttagok között. „Bezzeg a 45—48-os időkben másként volt most is azt a szellemet kellene meghonosítani, amikor a vezetők idejű!: jó jészét kint töltötték a pártszervezetekben és közvetlen kapcsolat alakult ki közöttük. — Erről az időszakról már csak a tanulságok miatt is beszélni, írni kellene” — majd elgondolkodva válaszolt: „Igen, de tálán intrikának vennék s azt nem' szeretném”... * Van erre alap?. Leheteséges, hogy a jószándékú gondolatokért, bírálatokért — különösen akkor, ha nem is tudja az ember magát a szó teljes értelmében kifejezni •— intrikának nevezik? Ha sokat haladtunk is előre az intrika leküzdésében, de lehetséges és van, különösen akkor, ha alaposan figyelembe t esszük a tényeket. Az intrika ellen különösen az országos pártértekezlet után, kemény és kíméletlen harc indult meg. A párt politikai és adminisztratív intézkedésekkel is igyekezett véget vetni az áldatlan állapotnak. S tette ezt azért, hogy egészséges. tiszta, őszinte légkörben dolgozzunk a sebek begyógyításán, együtt munkálkodjunk a szocia-( lista társadalom felépítésében minden becsületes emberrel. Az is érthető, hogy az intrika elleni harc kitermelte az ellenkező végletet is: a jogos bírálatot Is sokszor intrikának vélik egyesek, sőt túiríiennek ezen s a bírálattevőről messzemenő következtetéseket vonnak le és 6k maguk esnek az intrika Ingoványos talajára. Azok az elvtársak, akik egyszer végigélték és szenvedték áz intrikus hullámokat és alaptalanul megvádolták őket, különösen hajlamosak lehetnek arra, hogy a nyereg másik oldalára csússzanak. S valljuk be: még nem kászálódtunk ki abból az ide-oda billenésből.. Közrejátszik ebben az is, hogy senkinek sem kellemes saját hibáiról hallani. Még akkor sem, ha azok csaknem teljesen igazak. Emlékezzünk, hogy két-három évvel ezelőtt elhangzott észrevételek, javaslatok sokszor vagy válasz nélkül maradtak, vagy magyarázat nélkül visszautasították őket némelyek. Az is előfordult, hogy finom, vagy goromba eszközökkel meg Is torolták a bírálatot. A jogos, helyes bírálat Intrikának ■ nevezése is Ilyen visz- ii*aut8sítás. És még egy ok: hoss- •*41 évek alatt sem tanulták meg sokan a helyes pártszerű bírálatot-. Egyszer túlzás, máskor az el- sekélyesítés Jellemezte, manapság pedig gyakran az illető távollétében vitatkoznak róla, nem szemben, hanem mögötte olvassák rá — különben talán igaz — hibáit. Ilyenformán tehát esetenként össze is keveredik a bírálat és az intrika, vagy legalább is ilyen színezete van. Pedig a kettő egyenes ellentéte egymásnak — tűz és víz. Mert mit is értünk mi bírálat alatt? A hibák őszinte, tárgyilagos, elvi feltárását, megtörtént események és dolgok konkrét elemzését és annak elítélését úgy, hogy a hibát üldözzük s ne a hibát elkövető, egyébként becsületes embert. És mi az intrika? Fondorlat, cselszö- vény. Sem több, sem kevesebb mint: hazugság. S mégis e jól érzékelhető különbségek ellenére is az adott esetekben nemcsak ösz- szekeveredik a két fogalom, hanem össze js keverik. Az egyik bárt szervezet tagja azzal állított be a községi pártbizottság titkárához, hogy az alapszérvezet titkára nem megfelelő hangon beszél az emberekkel, goromba, fennhéjázó és ugyanakkor mulasztásokat követ el gazdasági beosztásában, be is bizonyította, hogy milyen módon fenyegetőzik, hogyan él vissza funkciójával. Jóindulatú figyelmeztetését akkor azzal intézte el a pártbizottság titkára: „ismerjük már az ilyet, ez intrika, nem kell adni rá.” Azóta ő is rádöbbent, mennyi sok igazság volt a panaszos szavaiban, de már késő volt. Az alapszervezet titkára annyira elmerült hibáiban, hogy a legsúlyosabb pártbüntetést, a kizárást kellett ráróni, jóllehet ezt elkerülhették volna. Mindebből egyértelműen következik, hogy a harcot egyidőben két ; fronton kell vívni. Megalkuvás nélkül az intrika ellen, úgy ahogy, azt mái' néhány hónapja helyesen cselekszik a legtöbb pártszervezetben. Továbbra sem tűrjük, hogy valakit is jogtalanul megvádolhassanak,, rágalmakat szórhassanak becsületes emberekre, legyen a? párttag, vagy pártonkívüli. Aid mégis megpróbálkozik vele, találkozzon a párttagság kellő szigorával és nyerje el méltó büntetését. Sokat javítana a helyzeten, ha ü- zemeinkben és másutt is lezárnák az emberek tette és tévedései körüli vizsgálatokat, mert ezek kihúznák a talajt az áskálódok lába alól. Másrészt fejleszteni kell a pártszerű bírálatot, önbírálatot, de nemcsak szavakkal, hanem tettekkel, mert csak akkor fejlődhetik egészségesen, ha megteremtjük hozzá a megfelelő feltételeket. Műanyag kiállítás lesz Békéscsabán A Kiskereskedelmi Vállalat rendezésében műanyag kiállítást rendeznek március 16-án, vasárnap délelőtt 9 órától Békéscsabán, a Sztálin út 6 szám alatti iivegbblt- ban. Kiállításra lterülnek a fogyasztók körében eddig ismeretlen műanyag háztartási felszerelések és díszmű árult, különféle változatokban. A bemutatott árukat a helyszínen meg is lehet vásárolni. A kiállítást 10 napig tartják nyitva. Elvetették a mákot, előkészítenék a talajt árpa vetésrea szarvasi Táncsics fsz-ben Február végén, március első napjaiban a kedvező, szinte tava- szdas időjárást a szarvasi Táncsics Tsz-ben kihasználták s elvetettek hét és félhold mákot, $0 hold tavaszi árpa vetésére pedig előkészítették a talajt. Március 6-án, 7-én az árpa vetését is megkezdték; * a közbejött hózivatar azonban meggátolta a munkák tovább folytatását. (Tudósítónktól.) 1957. november lö-én Okány községben a tanulnivágyó dolgozó parasztok, parasztfiatalok igein szép számmal jelentkeztek az e- z,üstkalászos tanfolyamok előadásaira. Két tanfolyam alakult, egy állattenyésztési, és egy általános ezüstkalászos tanfolyam. A tanfolyamok során igaz, volt kevés lemorzsolódás, de az állat- tenyésztési tanfolyam hallgatói közül 23-an, az általán«: ezüstkalászos tanfolyam hallgatói közül Három és iéi millió forintos beruházással fárási kultiírház épül Mezőkovácsházán A Mezőkovácsházi Járási Tanács három és félmilliós forint beruházással új kultúrház építését tervezte be erre az évre. A község dolgozó parasztsága lelltesen támogatja a kultúrház építését. E- lőre láthatólag egy és félmillió forintos társadalmi munkává] járulnak hozzá. Időjárás jelentés Változó felhőzet, helyenként még futó havazás, ma élénk, holnap mérsékelt északnyugati, északi szél, hideg éjszaka, a nappali hőmérséklet kissé emelkedik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: az ország középső területein minus 5—mínusz « fok kózött, máshol ml. nusz 8 fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérséklet va sárnap plusz S— plusz 5 fok között. A tanácskozáson Barna Pál elvtárs, az MSZMP Békés megyei Bizottságának tagja tartott beszámolót. Ismertette, hogy az ellenség tevékenységének fő területe ma népgazdaságunk gyengítése. Azért tömegméretekben szervezi és folytatjauaz áilamvagyoti, a szövetkezeti vagyon lopását és fosztogatását — ismertette többek közt. — Az ellenforradalmi elemek tudják, hogy népi rendszerünk gazdasági alapja a társadalmi tulajdon és ezt az alapot kell megingatniuk, ha kárt akarnak okozni népi államunknak. A felelős vezetők közül sokan közömbösen nézik ezt a jelenséget. Sajnos, vannak olyanok, akik ügyet sem vetnek ezekre a tényekre, legfeljebb beszélnek, de nem cselekszenek. Már pedig ennek megtörése annyit, jelent, mint aláásni a társadalmi tulajdonra támaszkodó népi demokratikus rendszerünket. 1957-ben megyénk területén a bűnüldöző szervek által felderített ügyek kapcsán a társadalmi tulajdont hatmillió 700 WO forint károsodás érte, amelynek túlnyomó része lopásiból, silkkasztából s részben hanyag kezelésből*^ rongálásból ered. Ebből az összegből sok lakárt építtethettünk volna dolgozóinknak. Több olyan felfedezett bűnügyet sorolt fel, énelyek az ellenőrzés lazasága, hiánya mi-‘ airt keletkeztek. — Most számol iák fel példáid a Békés megyei Állatioreplroi Vállalatnál évek óta működő bűnszövetkezetet. amelynek tagte: ez ed- diei vw#«á!«t©k eredménye szerint 700 C«GÓ forintot sikkasztottak 22-en végig, hűségesen kitartottak és valamennyien megjelentek a március 13-án, csütörtök délután megtartott záróvizsgán. Az ezüstkalászos tanfolyamok záróvizsgája a községi tanácsházán volt. el. Sok bűncselekményt megelőzhettek volna, ha az ellenőrzés rendszeres és alapos lett volna. Milliókat lopnak a társadalom zsebéiből a lógósok, a táppénzcsa- ók, a „fusizók” és a demagóg bér- tövetelők. Gyakran előfordul, hogy a drága importanyagokat Csáki-szalma módjára kezelik. Sokszor igen sok a hulladék, a- mit gondosan megszervezett, terv- zerű munkával jelentékenyen csökkenteni lehet. Nem véletlen az, hogy a népi ellenőrzési bizottság egyik legfontosabb tervfeladatként a behozott anyag gazdaságos és takarékos felhasználásának vizsgálatát tűzte maga elé. A gépek és egyéb munkaeszközök •arbantartása, szaltszerű, gondos üzemeltetése és tárolása nemcsak a munkaeszközök és gépéi: élet- tartalmát hosszabbítja meg. de je- 'entős megtakarítást jelent a népgazdaság számára is. Súlyos kárt okoz a népgazdaságnak, vagyis a társadalmi tulajdonnak a selejt- termék is. Azért, hogy gazdaságosan termelhessünk, jobbat és olcsóbban, ahhoz szükséges, hogy a dolgozók tudatába mélyen gyökerezzen a társadalmi tulajdon fontossága és jelentősége, másrészt pedig a munkafegyelmet minden területen meg kell szilárdítani. A pártszervezet vezetésével és irányításával a kommunistáknak kell munkahelyeiken élenjárni s tersadaífni tulajdon megbecsülésében és a tioigozók meggyőzésében, felvilágosításában, hogy mit. is jelent minden egyes dolgozó és valamennyi dolgozó számára a társadalmi tulajdon — mondott« többek között. A beszámolót követő vitában, számosán mondtak véleményt és adtak tanácsot, hogy a jövőben mit tegyenek a társadalmi tulajdon hatásos megóvásáért. Elhatározták, hogy rövidesen járási tanácskozásokat is tartanak, a vállalatok legalább félévenként napirendre tűzik ennek a fontos kérdésnek a megbeszélését dolgozóik részvételével. Fél év múlva pedig ismét megyei tanácskozáson értő- keljk a társadalmi tulajdon megvédésében elért eredményeket. Képek a békéscsabai méhésztalálkozóról Nők és férfiak egyaránt nagy érdeklődéssel hallgatják s méhpemipő-termelés előnyeiről és hátrányairól szóló szakelőadás» Dr. Örösi Púi Zol* tán kétszeres Kossuth- díjas professzor <g mólipempő összetételét számokkal, rajzokkal magyarázza. Befejeződtek az okányi ezüstkalászos tanfolyamok