Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-16 / 64. szám

tífc'K'ÉS MMitfEA N£Í?ÜJSÄG Megyei kisiparos nagygyűlés volt Békéscsabán Pénteken estefelé zsúfolásig illeg ten a KIOSZ békéscsabai székházénak kultúrterme. Békés­csabáról és a megyéből mintegy 500 kisiparos Jött össze az első Idei nagygyűlésre. A tanácskozás előtt a KIOSZ csabai zenekara, sz ínja Szócsoport­ja szórakoztatta a jelenlévőket. Majd Plenter Lajos megyei titkai megnyitó szavai után Gervai Béla a KIOSZ főtitkára emelkedett szólásra. A nemrégen a Német Demokratikus Köztársaságban járt kisipari küldöttség nevéber tolmácsolta a német szaktársak üdvözletét,, jókívánságait. — Azért jöttünk ma össze — folytatta beszámolóját —, hogy be­széljünk a kisiparosok Jelenéről jövőjéről, a békéről. Ezután a nemzetközi helyzet kérdéseiről tájékoztatta a hallga­tóságot s elmondta, hogy amikor a dolgozó magyar nép a szocializ­mus építésén, a boldogabb jövő megteremtésén fáradozik, ugyan­Szervezzünk minél tói társadalmi munkát! Köztudomású, hogy igénye­ink fejlődésünkkel egyidőben állandóan növekednek. Az igé­nyek növekedése természet­szerűen leginkább túlhaladja a pillanatnyi gazdasági erőnket, így azok kielégítése csupán ál- $ lanti támogatással nem {Binden esetben lehetséges. Az igények maximális kielégítésénéK azon­ban ezzel nincs elzárva az út­ja, mert — államformánk jelle­géből adódóan — társadalmi összefogással minden esetben megvalósítható. Erre szolgáljon bizonyságul a következő példa: A békéscsabai Dobozi út és az Omaszta dűlőben lakó em­berek áramszolgáltatást kértek a tanácstól. Tekintve, hogy a tanács a szükséges pénzt nem tudta biztosítani, az érdekeltek elhatározták, hogv társadalmi munkával és hozzájárulással se­gítik a megvalósítást. Rövid idő alatt 77 875 forintot gyűjtöttek össze és 48 000 forint OTP-hi- telt kértek a villanyhálózat bő­vítésére. A tanács VB. látva a lakosok nagyszerű összefogá­sát, segítségükre siet azzal, hogy az évi városfejlesztési tervből 50 000 forint megszava­zását javasolja a tanácsülésen. akkor nyugaton háborús spekulá­ción mesterkednek. — A kisiparosság érdeke is, te­hát, hogy küzdjön a békéért, és munkájával, a szolgáltatással, a lakosság Igényednek kielégítésévé! segítse elő a nép boldogulását. A kormány nagy segítséget ad ah­hoz, . hogy a kisiparosokat a KI­OSZ megfelelő anyagmennyiség­gel lássa el. Az ellenforradalom utáni gazdasági nehézségek elle­nére is sokat javul az anyagellá­tás: 195^-ben 120 miihó forint ér­tékű anyagot kaptak az iparosok 1957-ben pedig 500 milliót. Előadásában részletesen ismer­tette a nemrég kiadott ipartör­vényt, amely az ipargyakorlási szabályozza, egyben pedig az ipar- igazgatásd ügyintézést is egyszerű­síti. Az Ipartörvény kiadása is a kisiparosság munkájának megbe­csülését bizonyltja. A nagygyűlésen csaknem 20 kis­iparos szólalt fel. Szavaikból ki­csendült, hogy nagy örömmel fo­gadták a várva-vért Ipartörvény kiadását. Sokan beszéltek arról, hogy hatékonyabban kéü küzdeni a kontárok, valamint a spekulán­sok ellen, hogy az ilyen elemek ne rontsák a becsületes kisiparosok jóhírét. Ugyancsak többen azóvá- tették, hogy a tanulóképzés is ja­vításra szorul. A kisiparosok ö- römmel üdvözölték azt az intézke­dést is, miszerint bevezetik a kö­telező mestervizsgát és az iparjo­gosítvány kiadását is ehhez kötik a jövőben. Ez az intézkedés is — mint többen elmondták — a szak­tudás megbecsülését, a kisiparosok eíi^iéPöséfszolgálja. -ri'' A hozzászólásokra, valamint e kífeÉlÉe' kérdésekré Gervai Bél- főtitkár válaszolt, s a mintegy 50< kisiparos azzal a jóleső érzéssé távozhatott a nagygyűlésről: érdé mes volt eljönni, hiszen sok hasz­nosat hallottak. NEMZETKÖZI SZEMLE A SEATO, Indonézia és a 7. flotta. Március első napjaiban kifutott támaszpontjáról a délkeletázsiai vizeken hajózó amerikai 7. flotta. A megadott helyen csatlakozott hozzá a Szingapúrban állomásozó angol távolkeleti flotta és ezzel megkezdődött a délkeletázsiai ká- onai szövetség (SEATO) tengeri erejének a szárazföldi csapatok és a légierő harci műveleteivel kom­binált nagyszabású hadgyakorla­ta. Az amerikai lobogó alatt ma­nőverező 7. flotta a hadgyakorlat befejeztével sem tért vissza tá­maszpontjára, hanem elhajózottá dél kínai tengerre. Egészen közel az indonéziai lázadó erők közép- szumatrai és észak-celebesi köz­pontjaihoz. Ezt a kis .kiruccanás." az indo­néz szigetekhez minden jel szerint már korábban eltervezték, hiszen — mint a News Week című befo- 'yásos amerikai hetilap megírta — „a 7. folttát nemrégiben óriási mértékben megerősítették..." és rövidesen dél felé indul, nagyon fontos küldetéssel. A hajóhad­nak az a feladata, hogy nyitva tarsa a Nyu gat-Csend es-Óceán közlekedési útvonalait, amelyeket most az indonéz események fe­nyegetnek, és közreműködjön két­szer amerikai elszállításában a veszélyeztetett területekről... Ez az akció — fedi fel a kártyákat a News Week — belekeverheti az amerikai hajóhadat az indonéz polgárháborúba". Ez a kilátás S- zonben szemmel láthatóan cseppet tam nyugtalanítja a washingtoni kulisszatitkokat ismerő hetilapot. Ellenkezőleg. Az előbbi megálla­pításihoz ugyanis baljós hanasúly- ’yal hozzáfűzi: „A 7, flotta áz Egyesült Államok és a nyugati világ diplomáciájának gerince a ávol-keleti vizeken...” Flotta és diplomácia, azaz diplomácia! flotta­Szakszervezeti nagy«ktiva gyűlést rendeznek Békéscsabán A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa március 21-én, délelőtt fél kilenc órai kezdettel szakszerve zeü nagygyűlést rendez Békése sa bán, az Építők Munkácsy Mihálj Művelődési Otthonában. (Treforl utca 2.) Erre a jelentős rendez vényre a megyéből mintegy négy­száz résztvevőt várnak: az üzemi bizottsági elnököket, járásó titfcá rókát, szakszervezeti aktívákat, a- kiknek Somogyi Miklós elv társ, a SZOT elnöke számol majd be a szakszervezetek XIX. kongresszu­sáról és határozatairól. Nos, a Newsweeknek ez a — talán önkéntelen — szókapcsolá- sa mindennél jobban érzékelteti azt a légkörit, amelyben a SEATO külügyminiszteri tanácsa március 11-én megkezdte tárgyalásait Ma­nilában, a Fülöp-szigetek főváro­sában. Az ülésszak napirendjét hivata­losan ugyan nem közölték, de az amerikai hírügynökségek jelen- léseiből kitűnt, hogy Washington olyan intézkedések megvitatására Auíidplt, amelyek alkalmasnak lát-, w-zaniak a SEXTO tevékenységé­nek „aktivizálására". Ennek mgg- látélőeri a nyolc külügyminiszter zárt ülésein a következő kérdések kerü’tek szőnyegre: atom- és rá­két afegyverek elhelyezése egyes ázsiai országok területén, a SEA- ITO összekapcsolása a NATO-val és a bagdadi paktummal, , a SEATO kibővítésének lehetőségei, az indonéz helyzet. Ezt a négyíogásos menüt tálalta fel Dulles amerikai külügyminisz­ter a manilai értekezlet asztalára, körítésképpen pedig heves szem­rehányásokkal halmozta el azo­kat az „eretnek” nézeteket valló ázsiai kormányokat, amelyek azt merészelik gondolni, hogy minden mány — akár kommunista, á- kár nem kommunista — egyfor­ma. „Az a kormány, amely azt mondja népének, hogy mindkét rendszer'egyenlő lehet, nebez/ tud szigorúan elbánni a belföí kodYfcnunistákha!"' ^'"’ Wiorfdóúa Dulles. Márpedig — emelte fel hangját az amerikai külügymi­niszter — „azok a kormányok, a- medyek visszautasítják a biztosí- ‘ékokat a kommunistákkal szem­Vajon hogy telnek egy munkásember hétköz­napjai, aki közben fele­lősségteljes megbízatás­ként tanácstag is. Erre a kérdésre kerestünk vá­laszt, amikor ellátogat­tunk Mezőhegyesen az állami gazdaság építé­szeti üzemébe. Kékes színű fény vil­lant a helyiségben. Tü­zes szikrák pattannak szét. Hegesztenek, vil­lannyal. Önkéntelenül elfordítottuk fejünket, nem tudtunk a fénybe nézni Várunk; Az udvaron munkások jönnek-men- nelc. A műhelyekből zaj, olykor énekszó hallat­szik. Jókedvvel dolgoz­nak. Megszűnik a sis­tergő zúgás, ettűnik a fény. Kék munkaköppe- nyes férfi nézegeti az előbb hegesztett vasat. Megnézi erről is arról is. — No, ez megvan — mondja s felnéz, öt ke­restük. Barta Józsefet. Tőle érdeklődünk, vá­runk feleletet, Barta József, a Mező­hegyest Állami Gazda­ság épí'észeti üzemének gévla’ atosa, gépésze; 40 ! éve lakik Mezőhegye­sen. Nemcsak a kör­nyék, hanem a község apraja nagyja, fiatalja és időse isméri, és ő is számos arcot jegyzett emlékezetébe ilyen hosz- szú idő alatt. Már több mint 20 éve dolgozik szakmájában. Sok újí­tást tervezett, amelyek a munka könnyebbé, gyorsabbá és jobbá téte­lét szolgálják. Becsüle­tes, jó munkás. Érdeklik a világban történő ese­mények. A sok ismerős, no meg a munkában va­ló helytállása mellett valószínű ez magyaráz­za, hogy még 1954-ben a 18-as major tanácstaggá választotta, Több száz ember ügyes-bajos dol­gait intézi azóta. Azóta? Nem tettesen, mert volt kiesése is. — Az ellenforradalom előtt visszavonultam. Nem azért mondom, mert már utána va­gyunk, de nem értettem sok mindenben egyet a tanács intézkedéseivel. De most, amikor látom, hogy más, a régivel szemben jóval természe­tesebb, közvetlenebb a tanács munkája is, újra bekapcsolódtam. Értelmes, meggyöző- déses szavai a párt- a kormány iránti bizalmat érezteti. — Ügy voltam akkor is — veszi vissza a szót — és ma is, hogy aki ígér, az tartsa is be. Sokszor nem Így törté­nik. ­Elgondolkoztam, s e- szembe jutott Kádár elvtársnak az az Intelme, mely óva int minden ve­zetőt, kommunistát at­tól, hogy feleslegesen ígérgessen. S Íme a bi­zonyíték ennek helyes­ségéről. Barta József nem felejtette el a pác- kázdst. Még mindig szi­vében van az akkori tö­vis. Hallgatásomat ő töri meg: — A tanácsnál is csak az igazság mellett szál­lók sikra. Ez a helyes. S beszél tovább. Szavainak ele­inte érződő bizalmatlan­sága feloldódik. Lassan- .lassan közlékenyebb s nem kerülgeti a lénye­get. — Van egy első gim­nazista lányom. Tanítta­tom. Bár akkor is lehe­tett volna tanulni, én is tanultam volna. Persze azért nem panaszkodom. Jól élünk. Mindennap jobban. S magunk közt megmondom: egy hó­napja vettem rádiót is. Munkájáról elfoglalt­ságáról semmit. Nem szere* dicsekedni, pedig jól dolgozik. Vezetői, munkatársai, meg a vá­lasztói elismeréssel be­szélnek róla. Lelkiisme­retesen, jól intézi el a segítségért hozzá fordu­lók kérését, panaszát. Tanácsokat ad ügyes-ba­jos dolgokban. Egyenes­ségéért, igazságszerete- téért megválasztották a kereskedelem ellenőrző bizottságának tagjává is. Nagy a körzet s a sár, rossz útviszony hátrál­tatja a munkát. Nem tőlünk altar szaba­dulni, mint mondja, de be akarja fejezni a he­gesztést, mert itt a ta­vasz, indul a munka, kell a szerszám. — És sietek, mert még van ellenőrizni valóm Is. Utána pedig haza. A té­len nemigen jöttek hoz­zánk. Igaz, sok volt a munkám is és későn jár­tam haza. De most már, ahogy rövidülnek-az es­ték, úgy jönnek kérése­ikkel, panaszaikkal az emberek. Van tehát feladat. S ez a munka, a tanácstag fe­lelőssége tavasszal foko­zottabb. Szép, nemes, de nehéz feladatot vállalt magára. Ügy éreztük a- zonban fiatalos, lendüle­tes tenniakarásán, hogy meg fog birkózni a fel- adafokkal, és március 23-án. a mezőhegyest ta­nács ülésén hasznosságéi ról, munkájának ered­ményéről számolhat majd be. Majnár József ben, ártanak szomszédainknak* Közismert, hogy az Indonéz Köztársaság semleges politikát folytató kormánya nem tartott igényt az amerikai „biztosíté­kokra" s úgy látszik, Dulles eb­ben elegendő jogcímet látott, hogy az amerikai flottadiplomá­ciát működésbe léptesse. És bi­zonyára az sem véletlen', hogy ez éppen' olyan időpontban tör­ténik, amikor az Indonéz kor­mány erélyes intézkedéseket foga­natosít a szeparatista 'Husszen-íéle katonai lázadás elfojtására, az ország egységének helyreáll ílásá- ra. Nem hiába örvendezik a lon­doni Times, hogy a SEATO kill- ügymiszterei, milyen „szerencsés időpontban" tárgyalnak Manilá­ban, hiszen „a szövetség vala­mennyi tagállamát alapvetően érinti Indonézia sorsa..." Nos, az „Indonézia sorsát” il­lető érdeklődés természetét kellő­képpen megvilágítja az a tény is, högy az értekezlet nyitányára be­futott Manilába Pantou őrnagy, az indonéziai lázadó katonai klikk képviselője. Igaz, ugyan, hogy a nyilvános (léseken mélyen hallgattak Indo­néziáról, de a zárt ajtók mögött zajló eszmecseréken annál több szó esett az Indonéziával kapcso- atos „kezdeményezések” lehető­ségéről. A közeljövő talán majd _ megmutatja, hogy Pantou őrnagy ' bevonása a titkos tárgyalásokba milyen kihatással lesz az indoné­ziai fejleményekre. A manilai értekezleten azonban Hm kitűnt Hogy-a SEATO nyílt'^s* közvetlen beavatkozása Indonézia belügyei- be nem valósítható meg egykony- nyen. Maga Dulles is bevaílo.ta, hogy „az amerikai külügyminisz­térium jogi szakértői még tanul­mányozzák, vajon az indonéz pol­gárháború olyan formákat ölt-e, •amelyek alapján a zendü'őknek hadviselő jogokat lehetne adni”..« Ámde természetesen nemcsak jogi” és formai nehézségek van­nak. Az értekezleten résztvett vnerikai delegáció szakértői — az Ő.FP jelentése szerint — bizalmas beszélgetésekbe rámutattak: ha az Egyesült Államok nyíltan, segítené a felkelőket, ebben az'esetben at­tól kellene tartani, hogy a Szov­jetunió djakartai kormány erő­teljes támogatásával válaszolna. E mellett a SEATO egységes fellépése elé egyéb akadályok is tomj'osultak. Kiderült, hogy a oaktum ázsiai tagországai (külö­nös módon a nyolc között ilyen rsak három van: Pakisztán, Thai- föld és a Fülöp-szigetek) azt sze­retnék, ha a SEATO katonai jel­lege helyett inkább a gazdasági célkitűzéseket dóm,borítanák. ki. Különösen a pakisztáni kiil ügy- miniszter fakadt ki kezelőim, mondván, hogy az Egyesült A'la- mok nagyobb gazdasági segélyben részesíti a semleges országokat, 'ránt hűséges szövetségeseit. . Az ázsiai országok képviselői azért a gondolatért sem lelke' d- tek. túlságosan, högy 'területükön amerikai raktétakilovő pákákat Ipfsenek és ezzel országuk?: meg­semmisítő ellencsapásnak tegyék ki. Számolniok kellett á hazai közvéleménnyel, amelyre mély be­nyomást tett a szo.viet komány ávasolta ázsiai atofegyvérmen­tes békeövezet .gondolta. le­hetett az oka prvnpV. '-r-"- ér­tekezlet záróköz'pményéből ki­hagytak minden utalást a rakéta- támaszpontokra. .,. A munká^lanácstao

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom