Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-13 / 61. szám

BÉKÉS MttíYÜI NÉÍÜJSAG 5 Olvasóink és levelezőink írják BALOGH JANOS zsadányi leve­lezőnk a községükben minap meg­tartott vHaestről tájékoztat ben­nünket. A Hazafias Népfront ál­tal rendezett esten Boros Gergely elvtárs, országgyűlési képviselő tartott bel- és külpolitikai tájé­koztatót és az azzal kapcsolatos kérdésekre kimerítő választ adott. Ezután a Hazafias Népfront járási elnöke. Varga József elvtárs ja­vaslatot tett a népfront-bizottság megválasztására. Ez meg is tör­tént. A jelenlévők egyhangúlag megválasztották az 51 főt szám­láló zsadányi népfront-bizottságot, melyből az elnökség, a mezőgaz­dasági, kulturális- és békebizottság alakult. — Boros Gergely elvtárs, — írja levelezőnk — kijelentette, bogy a jövőben is szívesen jön előadást tartani, mert nem az üres falaknak kellett beszélnie, hiszen több, mint kétszáz dolgozó jött el. * BÉLMEGYERRÖL Kulibás Mi­hály , változatos hírekkel lepett meg bennünket. Közli, hogy az ottani vőtanács szervezésében e- gészségügyi előadássorozatokat • !rtottak. Az egyik ilyen előadá- n, melyet dr. Fejes Albert a gyermekbénulásról és a fertőző betegségekről tartott, hatszázan jelentek meg. A nagy hallgatóság láttán maga az előadó is meglepő­dött. — Egy érdekes határozatról is beszámol Kulibás Mihály. A földművesszövetkezet vasárnapi közgyűlésén határozatot hoztak a helyi hitelszövetkezet me galakít á- $áföl,:i"f&tiijvátdolgozó parasztság könnyebben vehesse igénybe a gépállomási szolgáltatást, műtrá­gyát stb. — Levelezőnk kifogásol­ja, hogy különösen a termelőszö­vetkezetekben nem csinálnak ve­tésforgó-terveket. Azt Is nehéz- J^piényezi, hogy sokhelyütt felüti fejét az intrika és így sokszor sze­mélyes ügyek háttérbe szorítanak közérdekű kérdéseket. — Közli még, hogy a Hazafias Népfront keretében megalakult a békebi­zottság, továbbá ugyanott ezüst- kalászos tanfolyam is van. * KEVERMESRÖL írják, hogy a minap volt a nőtanács varró- és főzőtanfolyamának záróestje. A negyven tagot számláló tanfolyam hallgatói bemutatták' mindazt, a- •nit ennek keretében tanultaik. A ’áróesten megjelent a járási párt- bizottság első és másod titkára, Cseszkó és Sarus elvtársak, to­vábbá a járási nő anács vezetője, varkasné elvtársnő. Szerencsekl- vánataikat fejezték ki, hogy a tan­folyam résztvevői az itt tanulta­kat mennél nagyobb sikerrel al­kalmazzák az életben. Ugyancsak Kevermesen a nőnap alkalmával tartott ünnepségen,' a műsor után, 10O résztvevő előtt a nőiaháes ’200 forinttal ajándékozott meg ?gy sokgyermekes anyát, APRÓSÁGNAK TETSZŐ ’«étről ír a Békéscsabán lakó Keresztes Mihály, Kiszállás albál­nával a gyomai földművesszövet­kezet szállodáját kellett igénybe­vennie egyetlen éjszakára, de az örökre emlékezetes marad részé­re, mert a rosszall záródó ablakok, a rozoga kályha, a nagy füst és Hideg miatt nem tudott aludni a 6-os számúi szobában, melyet ré­szére adtak. Kéri, hogy a szállót igénybevevő dolgozókat embersé­gesebb körülmények közé szállá­solják, inert' mindenki szeretné az igen ÉóúBÓáf~ Vagyok, hogy részt vehettem a Népújság legutóbb megtartott levelező-érte­kezletén, írja Ács Sándorné Dé- vaványáról. A jelenlevők nagy száma azt bizonyítja, hOQV me­gyénkben szélesedik a levelező- mozgalom. A továbbiakban a gyermeknevelés fontosságáról ír, hangsúlyozva, hogy az a nevelők­nek és szülőknek egyaránt köte­lességük. I FOGADALMAT TETTEK \i•*** ünnepi díszt öltött a napokban a gyulai 613. sz. Ipari tanuló intézet kultúrterme, ünneplőbe öltözött fiatalok meghatódva foglaltak helyet a székeken és olvashat­ták a szembeniévé fa­lon: „Hűség a néphez, hűség a Párthoz.” Rövid megnyitó ti­tán szavalat, a párt- titkár elvtárs ünnepi beszéde következett. Ezután esküre emel­kedett a 62 fiatal ke­ze, s szállt a fogada­lom szövege: „Én, a Magyar Kommunista Ifjiisági Szövetség tagja, elv­társaim előtt foga­dom, hogy a Párt és a KISZ zászlajához, a proletárnemzetkö- zlség eszméihez min­denkor hű leszek... Fogadom, hogy min­den erőmmel, ha kell, fegyverre is megvé­dem hazámat, a Ma­gyar Népköztársasá­got.” Mire a fogadalom véget ért, kipirosod­tak az arcok, jeléül annak, hogy amit ígértek, hiszik, vall­ják és valóra váltják. Ezután az ifjú kom­munisták életéből fil­met vetítettek. Film­vetítést tea, zene és egy kis tánc követte. Az ünnepség örömét növelte az Is, hogy a Gyulai Harisnyagyár KISZ-szervezetének leány tagjai is meg­látogatták őket. Gyulai 613. számú Munkácsy Mihály Iparitanuló In'ézet KISZ vezetősége. RÁDIÓMŰSOR WWWIÜC CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 13 Kossuth Rádió 8.10 Tavaszi zsongás... 8.55 Édes anyanyelvűnk. 9.00 Igor és társai 9.40 Indulók és dalok. 10.10 Két­kezi munkások. 10.40 Wan­da . Landowska cembalózik. 11.00 Színek és évek 11.25 Színes népi muzsika. 12.10 Vidám ritmus... 13.00 Részlet Kun Beia Petőfi tanulmányából 13.20 Operarészletek. 14.20 Egy fa­lu — egy nóta. 14.50 Tóth Béla ka- 'marakóruea énekel 15.10 Sakk — matt. 15.20 Afrikai vendég Debre­cenben. 15.45 Bolgár fiatalok mu­zsikálnák. 16.10 Nagymama ked­venc dalai... 16.42 Római képes lap... 16.50 Gyári sziréna... 17.10 Szerelem, szerelem... 17.35 Alpár 'Gít$a,,•Richard.Tauber . ,„ésj; Bejgj j Ander^ , operejtdajg^a} jflglL 7 ;1ö.1Ó A Kelta Fodetya afrikai rié- :ger; együttes műsorából. 18.40 Mi !újság a tudomány és a technika világában. 18.55 Svejk. 19.54 Jóéj­szakát, gyerekek! 22.15 Lóver­seny-eredmények. 22.20 Kozák Gá­bor József és zenekara játszik, Bella Tibor énekel. 22.40 Kamara­zene. 23.40 Tánczene. Petőfi Rádió 14.20 Tánczene. 15.20 A külföldi sajtó hasábjairól. 15.30 Operarész­letek. 16.20 Ezemyolcszáznegy-ven egy lágerbe. Nappal kinn dol­goztunk az erdőben, és ott is­merkedtem meg fogolytársaim- mál s a helybeli orosz lakosság­gal.- Barátságos emberek ' vol­tak, néha behívtak házukba és csekély nyelvtudásunk segítsé­gével beszélgettünk. A falu szé­létől ä harmadik házban lakott egy kedves orosz kislány. Ma- ruszja. Nagyon szemrevaló te­remtés volt, gyakran megláto­gattam őket, és hogy-hogy, megszerettük egymást. Sokat jártunk együtt. Én- Magyaror­szágról meséltem neki, ö meg az erdőről, a fákról, a boldog­ságról beszélt. Szép, nagyon 6zrn volt. • Az erdőben ismerkedtem ■ meg Ligetivel is, a nagy­hírű és még nagyobb érdemű magyar bolsevikkai. Néha ket­ten csatangoltunk és olyankor sok mindenről beszélgettünk. Ligeti, elvtárs tanított engem, ő világosított fel az oroszországi átlg-potok-ró'. „A Rommov-mo­narchia szekerét már a szaka­dék szélére tolta az orosz nép elkeseredése” — így mondta egyszer S tényleg! 1917 ő- szén győzött a szocialista forradalom. megdőlt a cáriz­mus. Lenin . vezetékével a kom­munisták megalakították kormá­nyukat. — Ezt mi mind tud­tuk és vártuk az oroszországi események; további feljődését. Május 1 megünneplésére gyű­lésre vonultunk mindnyájan. Az előadó, Ligeti elvtárs, szép bestédében méltatta az orosz nép hősiességét, és felhívta ■ fi­gyelmünket, hogy nemcsak az orosz, hanem a világ valameny- •nyi szegénye kivívhatja füg­getlenségét. Akkor hallottam először; a nemzetközi Vörös Gárdáról, amelynek az volt a hivatása, hogy védje meg a próletárforradalom vívmányait. Ligeti elvtársat beszédéért tiszttársai orvul megverték, ö meg, hogy az egyszerű foglyok­kal lehessen, a mi barakunkba költözött. Mellém került a priccsre, és így alkalmam volt még sokat, nagyon sokat tanul­ni tőle. Könyveket adott, és én olvasgattam, műveltem masa­mat. Mire elérkezett a hazaté­rés ideje, már világosan láttam, mi történik a világon. Egy szerv embervégi délutánon Ligeti elvtárssal és Marusziáva) sétáltunk, amikor megtudtam hogy haza lehet menni. Elfogott a honvágy és elhatároztam, hogy hazaiövök. Maruszja kért, hogy hagyjak valami maradan­dó emléket. Ligeti elvtárs ja­vaslatára egy vadrózsabokrot vittem kertjükbe, és, elültettem ott. Nehéz volt a búcsú, de el kellett válnunk, mert engem már vártak itthon a gyerekek; akiket már tudtam, hogyan kell tanítani. C most, negyven esztendő múltával ismét ott vol­tam, de már- nem Oroszország­ban, hanem Szovjetunióban. A hatalmas erdő helyén park dí­szeleg, :s a kis falu fölé gyárké­mények nőttek. Negyven esz­tendő alatt minden megválto­zott, Barakunk helyét benőtte a vadrózsa, talán éppen az a tő, amelyből Maruszjának vittem. A rózsák között márványtábla hirdeti a magyar bolsevikok ne­vét. Légiéiül, Ligeti elvtárs ne­ve felett a rózsák koszorúba fo­nódtak, — Nem találtam a falu szélén .Maruszjáék házát. Egy hatalmas villa áll helyén, s előt­te, amikor most ott voltam, egy nagyobb fiú metszette a bokrokat. — Mamka — régen meghalt — mondta. — Még akkor, ami­kor beoltottam a vadrózsákat, és először nyílott rajtuk piros rózsa. Azt mondta mamka, hogy ha eljön az a kedves ma­gyar, adják egy szálat neki a vörös rózsákból; mert mamka naivon szerette őt.„ A z öreg tanárunk szeméből egy könnycsepp gurult a szája sarkába Nem mesélte to- v46b Boldog volt... R. 1. MOZI SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Március 13—17: Feleié dosslé. Kezdés n. «. a. v.. 4. ». s Órakor. BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Március 13—10: Svejk a derék katona 1. rész. Kezdés: h.: fél 8. fél 8, v.: fél 4, fél 6, Eél 8 órakor. TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Március 13—16: Akasztottak lázadása. Kezdés n.: fél 6, fél 8. V.: fél 4, fél ti fél 8 órakor PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Március 13—16: Elbeszélés az első szere­lemről. Kezdés; h.: fél 6, fél 8, v. és ünnep* nap fél 4. fél 6. fél 8 órakor. BtKE MOZI, OROSHÁZA Márc. 13—18: Csendes otthon. Kezdés 0. 5. :1. u. s. 5.1 órakor. ERKEL MOZI, GYULA Március 14—17: Kikötő gyermekei. Kezdés: h.: fél 8. fél 8. v,: fél ,4. fél 8, fél .8 órakor. PETŐFI MOZI. GYULA Márc. 13—16: Túristaszérelem. Kezdés: hétköznap 5 és 1 órákor, va-" sár- és ünnepnap; 3. 5. 1 órakor. ■ TANCSrCS MOZI. SZARVAS Március 13—16: A két Lotti. Kezdés ft. 5. 1. v. s. 5. '< órakor) VÖRÖS OKTOBER MOZI, M-EZÖKO V ACSH AZ A Márc. 12—14: A Benderátbi eset. Kezdés h.: 7. v. 3. 5. 7 órakor. , SZABADSÁG MOZI, GYOMA Márc. 12—11: Varázsduda. Kezdés ft. 8. v. 4. f> és 6 órakor, ADY MOZI. SZEGHALOM Márc. 12—14: Pápá, mama, 6, mez én, kezdés: h.: 7, V.: 3. V 7 órakor. PETŐFI MOZI, SARKAD Márc. 12—13: Az első szerelem. Kezdés1: ft. 8. v. «. é es « órakor, BÁSTYA MOZI, BÉKÉS ‘ Márc. 13—15: Gyilkosság a Dante utcában. Kezdés: ll.: 6, í, V,: 4, B. 8 órakor. FIG YFDIF7/IFTFS _ ÉfímmÉGIZÖKiXEK . le.-.; ":8 V (Tudósítónktól.) A régi tanítóbácsival találk/rz- tam. Tornát tanított, még az álta­lánosban. Rég láttam. Örö.mmel üdvözöltük egymást és beszélgetni kezdtünk, ö most egy kis faluban él családjával, ott tanit. Én gim­náziumba járok, most vagyok é- rettségi előtt. Arról is szó esik mert faggat a kedves ismerős —, hogy minek szándékszom menni az érettségi után. Mondom, hogy újságírónak. Megértőén bólint• — Jól teszed, te már rég foglal­kozol ezzel... Aztán érdeklődik a többiek iránt, az osztálytársak felől. Refe­rálok, hogy kiről rnit tudok. — Mi lett azokkal, akik tovább­tánulták? ■ — Tudomásom szerint megáll­ják a sarat:.: — Ügy is kell... Tanulni, tanul­ni, mert hát csak egyszer van az életben érettségit... ­Miután elváltunk, sokáig gon­dolkoztam ezen a mondaton, mondhatnám úgy, hogy figyelmez­tetésen. Hogy úgy fejezzem, ki magam: „szeget ütött1 a fejembe. Van benne valami sűrített logikai törvényszerűség. És igazság! Élet- igazság. Mert mi is az érettségi? A mű­veltség egyik határköve. Az érett­ségi bizonyítvány pedig — doku­mentum! A tanuló elhagyja az általános iskola padját, beiratko­zik a gimnáziumba és négy évig tanul. Nyílván azért, hogy jobb életkörülményeket biztosítson majd a maga számára az érettségi után: Műveltséget szerez. De ezért keményen meg is kell ám küzde­ni! S most pillantsunk be egy gim­názium érettségiző diákjainak hétköznapjaiba Kutassuk azt. ho­gyan készülnek a. „Nagy beszámo­ló”-ra'1 Hogyan értik. >meg azt hogy egyszer van az életben érett- ségi? Sarkadi gimnázium. Negyedik osztály — 29-es létszám. A félért } jtíli ff7 zv\ ékesítő tíiéony szomorú 1 feép'et iilkröz: Hetén buktak! -Néliányan a tanári kar kegyelmével úsztak meg az elégtelent. Mit jelent ez? Azt, hogy a „jelöltei* 25 százaléka kétes reményekkel néz a' finis elé- be. S hogyan változóit a helyzet a félévi óta? Sehogy. Tartozunk az igazságnak azzal, hogy megírjuk — még súlyosbodott! Szinte na­pirendi pont a nemkészülés. Ha- nem Idézem Molnár Gergely falió újságcikkét:—„néha, óra előtt é- gesz sor ,;kígyózik” a tanári asz­talhoz azért, hogy a tanárnak tu­domására hozza nemkésziiltsé- gét...” Csoda-e hát, ha a naplóban hemzsegnek az egyesek? Volt 'már olyan óra —- a félév után —, a-) mikor 23(!) egyes „talált" gazdá­ra! Ez enyhén szólva is tragikus negyedikesekre nézve! A hiányzás grafikonja az • el­múlt hetekben nagyon félszökött. Az elmulasztott órákat, napokat még az orvosi igazolás — mely néha kétes — sem menti! A dolgo­zatírás idején meglepően hajlamos néhány szervezet a betegségre, Ez ellen nines orvosság? Mindéit bizonnyal van — a tanárok kesé­ben. Többen arra számítanak, hogy „ahogy lesz, úgy leszf! Majdcsi k segít Fortuna istenasszony... Pedig hát ő ebben a kérdésben — szűk­markú. Hol keresnek hát és hol kereshetnek kiutat az érettségire készülők? A kereséssel vajmi ke­veset törődnek. Rossz itt az osz­tály szelleme is. Az évek formál­ták ilyenné. Az segítene csupán, ha a hátralévő két hónapban vas- akanzttal tanulnának. Meri é nél­kül nem lesz meg mindenkinek a sokatérő „vízum", amellyel „neki­vághatnak” maid az életnek, ‘ Ezt a kis írást nemcsak a sar- kadiaknak szántam. Másoknak is. Tanuljanak belőle: És értsenek meg egyet-mást. Gazdagabbak lesznek Pallap Róbert nyolc. 16.40 Hangverseny gyerme­keknek. 17.10 „Névé; s műve túl­éli az idők múlását.'1 17.25 Zene­kari hangverseny. 18.10 Simon Ist­ván válogatott versek című köte­tét bemutatja Papp Ferenc. 18.30 Operettmuzsika. 19.05 1000 szú oroszul. 19.15 Válaszolunk hallga­tóinknak. 19.25 Filmzene. 19.45 Sporthíradó. 20.00 Könnyű zene 20.45 Zenei anekdoták. 21.05 Tánc- ■zene. 21.50 Két' esztendő Kínában. 22.00 Részletek '■ Richard Straüsi operáiból.' 22.45 Marié-Jeanne Durry és Denise Jalláis francia i költőnők versei.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom