Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-09 / 58. szám

BÉKÉS MEGYEI VBé* proletárjai «syooül Jetek! MUNKÁS OK, PABASZ TOK POLITIKAI NAPIL A PJA. 19Ó3. MÁRCIUS 9., VASÁRNAP Ara 60 fillér III. ÉVFOLYAM, 58. SZÄM Legfontosabb feladat a tanácsok Cs a tömegek közötti kapcsolat megjavítása Ap^ó Antal beszéde a tanácsfunkcionáriusok értekezletén Bevezetőben a tanácsok szerepé­től, jelentős feladatairól beszélt, majd megállapította — a szocia­lizmus építésében továbbra is szi­lárdan támaszkodhatunk a taná­csokra. A párt és a kormány ne­vében kijelenthetem, hogy a meg­kezdett utón tovább fogunk ha­ladni, erősíteni, szilárdítani és fej­leszteni fogjuk a tanácsok mun­káját. Ezután emlékeztetett arra hogy az ellenforradalom szerette volna megsemmisíteni a proletár- diktatúra központi és helyi szer­veit-és arra törekedett, hogy a ta­nácsrendszert rágalmazza, lejá­rassa a tömegek előtt. A tanácsok legtöbb helyen önerejükből vala­mint a forradalmi munkás-paraszt kormány rendelkezéseire támasz­kodva az akkori igen nehéz politi­kai és gazdasági körülmények el­lenére viszonylag gyorsan rendez­ték soraikat, a tanácsok döntő többsége, úgyszintén az apparátus jelentős része bebizonyította, hogy a néphatalomért nemcsak a békés építőmunka idején tudnak dolgoz­ni,. hanem az ellenség elleni harc­ban is szilárdan lehet rájuk tá­maszkodni. Az MSZMP Központ: Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében ezúton is megköszönjük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a nép- hatalom védelmében, az ellenfor­radalom leverésében és az ország törvényes rendjének helyreállítá­sában tettek — mondotta, majd áttért a községi és városi tanácsol; helyzetének, munkájának Ismer­tetésére. Régebben főtevékenysé­gük a begyűjtés és a termelőszö­vetkezetek szervezése volt, sok he- " Íven erőszakosan. Ez a dolgozó parasztságot egyes esetekben el­idegenítette a tanácsoktól. Mind­ez megszűnt, a kormány megszün­tette a begyűjtést, az MSZMP ideiglenes központi bizottsága pedig elítélte a termelőszövetke­zetek szervezésének, korábban, e- setenként alkalmazott erőszakos módszereit és határozatban leszö­gezte, hogy a termelőszövetkeze­tek az önkéntesség teljes tisztelet­ben tartásával kell szervezni, illet­ve erősíteni. Az ellenforradalom leverése utáni új helyzet rendkívül kedvező lehetőségeket nyúlt a tanács és a tömegek közötti kapcsolat további megjavítá­sához. Részletesen elemezte ezután a községpolitikai munkát. Számos jó példát említett erre, különösen * Szabolcs megyei Pontsaim a köz­ség példáját emelte ki, ahol a ta­nács úgyszólván a lakossággal e- gyütt határozta meg községfejlesz- tésd tervét. A anácstagok tevékenységéről beszélt ezután, és megállapította, * tanácstagok csak akkor dolgoz­hatnak jól, ha a rehajtó bi­zottságok bevonják;<óket a munká­ba A tanácstagok döntő többsé­ge szívesen résztvesz az állam! munkában. Széles körben tapasz­talható azonban, hogy' a tanács­ülésen nem adnak megbízatáso­kat az egyes tanácstagoknak. Ál­talában kevés azoknak az ügyek­nek a száma, amelyeket kötelező­en a tanács elé kell terjeszteni döntés végett. Vannak elképzelé­siek ennék a helyzetnek a megvál­toztatására. Ezeknek az. a lénye­ge, hogy különösein a községek­ben jónéhány kérdésben a tanács legyen köteles meghozni a hatá­rozatot. Ilyen kérdéseit például: adófizetési halasztási engedélye­zése, vagy' véleményezése, egyes állások betöltése, a tanács appa­rátusában dolgozók előléptetése, és más olyan ügyek, amelyek he­lyes eldöntését nagymértékben se­gíti a tanácstagok helyi ismerete, a kollektíva bölcsessége és igaz­ságérzete. — Beszéde további részében a végrehajtó bizottságok helyzetéről és munkájáról beszélt, majd külön foglalkozott a végrehajtó bizott­ság elnökének tevékenységével. Ezután áttért a falvak és. váro­sok egyes problémádnak ismerte­tésére, megállapítva, hogy társadalmi előrehaladásunk szempontjából most a falu, a mezőgazdaság a legfontosabb harci terület. Az életszínvonal következetes e- melése nem lehetséges a terme­lés szákacüatlam növekedése, a termékek önköltségének csökken­tése és a munka termelékenységé­nek növekedése nélkül. Mezőgaz­dasági termelésünk pedig még a- lacsony színvonalú. A mezőgaz­daság szerkezete ma még túlnyo­mórészt kisámtermelő jellegű, a- rni a termelés fejlesztési szem­pontjából nagyon hátrányos. Egyesek úgy vélekednek, hogy nincs szükség a szövetkezeti moz­galom melletti agitációra, mert e~; az önkéntesség megsértésének tűnhetné fél. A falun meghúzódó ellenséges elemek azonban egyél-* talán nem ilyen passzívak és a szövetkezetek életét igyekeznek a legrosszabb színben feltűntetni. A jövőben a községi tanácsok érez­zék jobban magukénak a közsé­gük területén működő tsz-eket. A járási és megyei tanácsok pedig ne a községi tanács megkerülésé­vel foglalkozzanak a termelőszö­vetkezetekkel, hanem velük e- gyütt munkálkodjanak a terme­lőszövetkezeti mozgalom sok és bonyolult problémájának megol­dásában. A szervező munka sike­reit igazolja Szabolcs megye pél­dája, ahol az aktív munka ered­ményeképpen az év utolsó negye­dében is számottevően nőtt a szö­vetkezeti tagok száma. A taná­csok nagyon fontos feladata, hogy a munkájukban még jelentkező hiányosságokat minél gyorsabban leküzdjék s az egész tanácsappa- rátu* bátran, nyíltan álljon ki a párt és a kormány mezőgazdasági politikája mellett. A városok problémádról szólva megállapította, hogy munkásosz­tályunk, sőt egész dolgozó népünk szór is és kulturális viszonyai­nak a fejlődése szorosan összefügg a városok helyzetével, tevékeny­ségével. Hiba volt, hogy 1950-ben az első tanácstörvénnyel városa­ink nagyobb részét a járási taná­csok irányítása alá helyeztük. Az új tanácstörvény megszüntette u- gyan ezt a helyzetet, és négy nagyvárosnak megyei rangot biz­tosított, ez azonban a sokéves el­maradást még nem oldotta meg. E téren még sodr a tennivaló a- melyek megoldásához kémünk kell a városok lakosságának erőfe­szítésed t. A városi tanácsok munká­jának csak az átfogó céltu­datos várospolitikai tvé- kenység biztosíthat megfe­lelő tartaltmat. Városi tanácsaink többségénél ha­tározott törekvés mutatkozik erre. A sok jó eredmény közül Kiskun­halas példáját említette meg, ahol a tanács megszervezte a város határában levő több mint tízezer holdnyi mocsár és nádas lecsap o- lását, A tanács a városfejlesztési alapból félmillió forintot szava­zott meg a munkálatok megkez­désére és valamennyi érdekelt központi szerv segítségével elve­zették a belvizet. Ezenkívül más- félmillió forintot fordítottak a tör­pevízmű és a fürdő fejlesztésére és jelentős társadalmi munkával ké' tanyai iskolát is építettek nevelő' lakással, valamint háromszázezer forint értékű utat. Nagy feladatot ró a városa ta­nácsokra gazdasági hatáskörük fokozódása, a helyi vállalatok és üzemek jó irányítása, valamint a kulturális ólet összehangolása é? fejlesztése. A kormány januártól kezdve, a tanácsok kezébe adta a lakásberuházások túlnyomórészét így a beruházások tervezésénél és lebonyolításánál módjuk lesz a tanácsoknak a város fejlesztésé­nek érdékeit érvényesíteni. A tanácsolt és a Hazafias Nép­front kapcsolatáról szólva felhív­ta a tanácsvezetők figyelmét, hogy a pártszervezetek támogatásával keressék mihamarabb a lehetősé­get, hogy jó kapcsolatot létesít­senek a népfront bizottságokkal. Ezután részletesen szólt a me­gyei és a járási tanácsok végrehaj­tó bizottságainak irányító mun­kájáról, a minisztériumok és a végrehajtó bizottságok kapcsola­táról. Ez utóbbiról beszélve aláhúzta, hogy a mi nisztériumok vezetőinek helyes lenne gyakrabban találkoz- niok a r^grehajtó bizottságok ve­zetőivel. A tanácsi vállalatait eredmé­nyed is igazolják, hogy helyes volt a tanácsok gazdasági tevékenysé­gének fokozása a minisztériumi válSalatok egy részének átadása. Javaslat készül több mint száz o- lyan helyiipari vállalat átadásá­ra, amelynek központi irányítása költségesebb volna, mintha azt a tanácsok látnák el és amelyek (Folytatás a ?. oldalon*) Békéscsaba lakossága február 23-án lelkesen ünnepelte meg £ Szovjet Hadsereg születésnapját. A rendőrség házában üdvözölték a negyven éves béke hadseregét, s mondtak köszönetét a magyar népért hozott sok-sok áldozatért. Képünkön Sándor György fö hadnagy elvtárs ünnepi beszédet mond. _________________________________________________ Ro mán nőküidöttség a Nemzetközi Nőnap megyei ünnepségein A Viharsarok nőmozgalmának legkiválóbb résztvevői, mintegy száz asszony részére díszebéddel egybekötött ünnepi fogadást ren­dezett szombaton, az MSZMP, a tanács, a Hazafias Népfront és a nőíanács Békés megyei és békés­csabai bizottsága. Az emelkedett hangulatú találkozón öttagú ro­mániai nőküldöttség is részvett: Avrani Julianna, a temesvári női klinika igazgatója, a városi nő- szövetség elnöke és városi képvi­selő, Vasiiika Juda, a temesvári pártbizottság és nószövetség akti­vistája, Iliivakov Anna, a temes­vári egyéves pártfőiskola Igazga­tója, Serb Juliánná Simpetru Ger­Megkezdödütl a nyereség- részesedés kifizetése a megye helyiipari vállalatainál A napokban kezdték el a megye helyiipari vállalatainál a nyereségrészesedés (természe­tesen ott, ahol erre szert tettek) kifizetését. Ezzel végképp be­bizonyosodott: a kormány be­tartotta adott szavát, s ahol jól dolgoztak, nyereséges lett az ti­zem, ott annak egy bizonyos részét kioszthatták. A Békés megyei Húsipari Vállalatnál 39 ezer forintot osz­tottak ki, mintegy 100 dolgozó között Békéscsabán és Oroshá­zán. Egy-egy személy átlag 8.2 nap munkabérének megfelelő összeget kapott. A vágóhídi szakmunkásoknak átlagosan 560 forint jutott az osztalékból. A Gyulai Cementipari Vál­lalatnál is sor került a „tizen­harmadik havi fizetés" kifizeté­sére. Itt 43 654 forintot osztot- ! tak szét. Egy-egy dolgozó két-1 heti fizetésének megfelel*" ö«z-j szeget vihetett haza. man község tamácselnöknője. Hr- lomáuyi képviselő és Kovács .An­na Gatalea község termelőszöve.t- kezelének tagja, A romániai vendégeket, vala­mint a megye minden községéből és városából meghívott nőküldöt­teket forró hangulatú ünneplésbe® részesítették .Az ünnepség egyik kedves jeleneteként a békéscsa­bai úttörők műiden asszonynak és lánynak piros, illet e fehér szegfűt és „Békét a világnak!“ -* jelmondata, kékszínű szalagot a- jándékoztak. Délután a békéscsabai Jókai Színházban rendeztek műsoros ün­nepséget, melyen Klaukó Mátyás, az MSZMP Békés megyei Bizott­ságának első titkára köszöntötte a megye nődolgozóit. Ez alkalom­ból avatták fel a békéscsabai nil- anács kék-fehér színű békezáss- laját, melynek rajzhímzése: anyai, karjában gyermekével Gorkij mű* vészi mondását hirdeti: „Nem is­mer félelmet az anya, amikor azt az életet védelmezi, amely belőle sarjad ozott!" Ezután tizenhat asszonyt könyv­vel és dicsérő oklevéllel, tizenhét nőt pedig dicsérő oklevéllel tün­tettek ki. A díszünnepséget színes kultu­rális műsor követte, majd este a Csaba Szálló téli kertjében mint­egy négyszáz nő részére társasva­csorát rendeztek. Vasárnap d. u. a megye számos községében tartanak ünnepségeket a nők tiszteletére. A román nőkiil- döttség tagjai vasárnap a szarvasi, a sarkadi, a szeghalmi, a bal ta­nyai és az eleki ünnepségeken vesznek részt. Hétfőn megtekin­tik Békés megye nevezetességeit, üzemeit és kedden térnek vissza hazájukba

Next

/
Oldalképek
Tartalom