Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-07 / 56. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Ä párt vezetőségek munkájáról Amerikai lapok a Szovjetunió legújabb diplomáciai lépéseiről Az MSZMP megalakulásakor Baükségszerűen újjáalakultak a pártái a pszerveze tek vezetőségei is és sok olyan elvtárs van köztük, aki eddig még nem volt vezető tiszt- eégben, A pártveze .őségek ilyen felfrissülése szükséges és jó dolog Volt. Azonban hiba volna észre nem venni, hogy az új emberek gyakorlatlanságuk miatt nehéz­ségekkel küzdenek. A nehézségek közül most egy kérdésről, a tervszerű munkáról és ezen belül az ülések napirend­jének megválasztásáról szólunk. Köztudomású, hogy a tervszerű­ség minden munka nélkülöz­hetetlen feltétele. Mégis sok pártszervezetben nem fordítanak elég gondot a muníkatervek ké­szítésére. Ennek a mulasztásnak azután leginkább olyan következ­ményei vannak, hogy a párta lap­szervezet az események után kul­log. Egyes helyeken, ha készítenek is a párthatározatok alapján imm- katérvét, nam tárgyalják meg a taggyűlésen, vagy ha beterjesz­tik, a taggyűlés szinte kritika nél­kül jóváhagyja. Ez nem helyes, mert így a pártvezetőségmek ne­hezebb a felsőbb pártszervezetek határozatainak és a taggyűlés he­lyű vonatkozású határozatainak végrehajtását megszervezni. Mun­kájuk sikerének egyik feltétele, hogy a legfontosabb feladatok végrehajtására alaposan átgondolt tervük legyen s ezek a feladatok a tanácskozásaik napirendjében is helyesen tükröződjenek. Ellenke­ző ese ben az aapszervezet szét­forgácsolja erejét. Az ilyen esetekből itt csak e- gyet- említek meg. A napokban Jártam egy üzemi pár talapszerve­zetben, mely egyike a legjobbak­nak. Azt tapasztaltam, hogy a pártszervezet erős és egységes, lelkesen tevékenykednek 8 kom­munisták és a tömegszervezetek tagjai 's. Az utóbbi időben sok hasznos kezdeményezést valósí­tottak meg és jelentős eredményei vannak a munka versenynek is. Üzemi újságjuk is van, mely mái öbfo hónapja rendszeresen meg jelenik. A jó eredményeik melletí azonban olyasmit is tapasztaltam nelyből arra lehet következtetni hogy az eredmények még nem iléggé megalapozottak. Az előző hónapokkal ellentétben, a febru- ini termelési tervet nem teljesí­tették, mert nem számoltak előre az akadályokkal, s így nem tud­tak időben mozgósítani azok le­küzdésére. Miből adódik ez a hibás mun­kastílus? Talán abból is, hogy az ilapszervezetnek nincs egy jól meggondolt, összefüggő munka- .erve. A taggyűlések fő napi­rendjeit nem tervezték meg. Majd, ami előadja magét. A >ártvezetőségnek van negyedéves munkaterve’*, melyben helyesen a taggyűlésen hozott határozatok végrehajtásénak megszervezésére kijelölt napirendek szerepelnek, így: „A mumkavensennyel kapcso- atos feladatok", „A KISZ alap- szervezet munkája és seítése", A gazdasági vezete beszámolta­tása”, „Politikai oktatás értéke- ése", „Pártcsoportok szervezése”. \mint látható, ezek a fontos kér­dések megérdemlik, hogy egy- sgy vezetőségi illésen fő napirend­ként tárgyalják. A többinél azon­ban már nincs így. Az olyan na- oirend, mint „A pártnap megszer­vezése mindkét műszakiban", már a vezetőség munkájának elapad­ására mutat. Mert ezt jó előké­szítéssel az „egyéb” feladatok kö­pött is megtárgyalhatja a veze­tőség. A pártvezetőségek munkastílu­sának javítására természetesen nem lehet sablont adni, azonban, ha a felsőbb pártezervektől sűrűb­ben vesznek részt az alapszerve­zetek vezel őségi ülésein és a hely­színen több segítséget adnak a re­szortfele'ősök munkájához is, még jobbak lehetnének az eredmé­yek. Tervszerűbbé és hatéko- lyabbá válna a munka. Tekintettel arra, hogy a párt- ezetőségefcben sok az újonnan «■került, kevés vezetői gyakorlat­ai rendelkező konvn unista, hasz- íos lenne, ha a pártvezetőségek uigjai egy-két előadást hallgat­hatnának a munkastílus javításá­lak néhány elméleti és gyakorlati :érdéséről. Ügy gondolom, ha a íártvezetőségek tagjai ezután na­gyobb gondot fordítanak munká­juk tervszerűségére és az ülések napirendiének megválasztására, valamennyi pártvezetőségi tag ak­tivizálására, nem volt hiábavaló e néhány gondolat felvetése. Boda Zoltán A „megbízatás” teljesítve Amikor a magyar párt- és kormányküldöttség Romániába utazott, a lőkösházi ■ állomáson egy pirosarcú, szőke kisfiú — Imre Béla — arra kérte Kádár elvtársat, hogy hozzon neki Ro­mániából egy pionirjelvényt az övéért cserébe. Vasárnap ex- presszcsomagot hozott a postás Imre Béla részére. Szivdobogva bontotta fel, s a legnagyobb meglepetésére a jelvényen ki­írni egy szépen faragott papír- . vágókés, egy vörös piommyák- kendŐ és egy gyönyörű■ hím­zett kézimunka diszlett a cso­magban. Mellette egy levél melyben Kádár elvtárs sok min­den jót kívánt Imre Bélának és a lőkösházi iskolásoknak Kádár etvtárs ezt a „fontos“ megbízatást ü' teljesítette, me­lyet Imre Béla gömbölyű betűk­kel írott levélben a napokban köszönt meg. Az amerikai sajtó fenntartások­kal, de kezdetben napjában ked­vezően fogadta a Szovjetunión k azt a bejelentését, hogy hozzájá­rul a Iciilügyminiszteri értekezlet­hez a legmagasabb színtű értekez­let előkészítése céljából. A Neu: York Post azt írta, hogy a Szov­jetunió lényegében kiküszöbölte a tárgyalások megkezdésének utolsó komoly akadályait. A New York Times washingtoni szemieíróia „tekintélyes véleményekre” hi­vatkozva kijelentette, hogy „a szovjet lépés közelebb hozta a A lordok házának véderővitája A lordok házának véderővitájában Lord Alexander volt munkáspárti had­ügyminiszter előterjesztette a mun­káspárt bizalmatlansági Indítványát. Az indítvány kéri, a ház mondja ki, hogy nem helyesli a kormány védel­mi politikáját, amely majdnem ki­zárólag az atomháborúval való fe­nyegetőzésre támaszkodik és ragasz­kodik a rakétatámaszpontok építésé­hez Angliában a tervezett csúcstalál­kozó előtt. Lord Alexander indokló beszédében kifejtette: — Ha az egész világon kialakult helyzetet nézzük, azt kell hinnünk, hogy a világ őrültek házává kezd fa­julni. Védelmi politikánk kész ön­gyilkosság. Angliát és a többi NATO- országot Amerika helytelen védelmi politika követésére kényszerítette. Mindenütt, ahol megfordultam, félel­met és kétségbeesést láttam. Lord tvinster munkáspárti főrend, v többi között kijelentette: —A NATO politikája világ-öngyil- tosságl politika. Ha a háború csak aktikai atomfegyverekkel kezdődnék, lamarosan totális atomháborúvá fej- ödnék, mert egyetlen ország sem enne hajlandó vereséget szenvedni aasználatlan hldrogénbombával fegy­vertárában. (MTI) legmagasabb szintű értekezletet A Post Dispatch a Szovjetunió hozzájárulását kommentálva hangsúlyozza, hogy „kiküszöböl­tek még egy tényezőt, amely In­gadozásra jogosíthatta volna fel Washingtont a legmagasabb szín­tű tárgyalások kérdésében". Az amerikaiak milliói — írja a Post Dispatch — nem értenek egyet Dullesnek azzal a véleményével, hogy a leszerelési egyezmény nem fér össze az ország legmigasabb érdekeivel. Miután azonban Dulles sajtóér­tekezletén kijelentette, hogy a legutóbbi szovjet javaslatok „el­fogadhatatlanok’4 az Egyesült Ál­lamok számára, sok lap szinte ve­zényszóra azt kezdte bujtogatni, hogy a szovjet javaslatok „semmi újat" nem tartalmaznak és hogy azok elfogadhatatlanok az Egye­sült Államok és a többi nyugati hatalom számára. A legmagasabb szintű értekezlet összehívásának régi akadálya helyébe — amelye­ket a legutóbbi szovjet javaslatok kiküszöböltek — nagy sietve ú- jabb akadályokat állítanak. A saj­tó azon lovagol, hogy a külügymi­niszteri értekezletnek nemcsak napirendi kérdésekkel, a kor­mányfői értekezlet összetételének meghatározásával kell foglalkoz­nia, hanem érdembeli vitával is. De távolról sem mindegyik lap csatlakozik ehhez az állásponthoz. A konzervatív New York World Telegram and Sun keddi vezér­cikkében például javasolja annak elismerését, hogy a legmagasabb szintű tárgyalások szükségesek ,4 nyugati kormányok nehezen szállhatnak szembe a népek aka­ratával” — írja a lap és azt a- ^ árúja, hogy komolyan lássanak hozzá az értekezlet előkészítésé­hez.’' vWWWVWWMWMWWMVM/IVtltVWWWtMWIWttMUMUMWMtVlMttMVUi "SídféMai Irta: Erdős Kór oly, a Békéscsabai Kötöttárugyár főmérnöke Elöljáróban be kell vallanom, foo’óy Bulgáriáról, népének éle­téről és főleg textiliparáról vaj­mi keveset tudtunk. Számomra rendkívüli megtiszteltetésnek számít, hogy résztvehettem ab­ban a delegációban, mely Bul­gária iparának egyrészét (köt- szövő és a helyiipart) tanulmá­nyozta és a bolgár nép rendkí­vüli vendégszeretetét élvezhette. Bulgária természeti szépsége magával ragadott. Vonat és au­tóutazásaim során csodálhattam a Közép-Balkán és a Kodope- hegység csodás, 2000—3000 mé­ter magas, hófödte csúcsait, ro­hanó hegyi patakjait, vízeséseit. Téli álomban lévő, végeláthatat­lan kiterjedésű rózsaligetek kö­zött robogott vonatunk s az e- lénk táruló kép így is mély ha­tással volt ránk. Szinte éreztük a rózsák illatát és árra gondol­tunk, hogy mi lehet itt rózsa­nyílás idején? Ez itt a rózsák hazája, Bu'gária aranya. A he­gyek lankáin birkanyájak so­kasága. Minden ház mellett föl­dek melyek á'lapofca magaskul­túrájú fö’dművelésről tanús­kodnak. Üdén zö’dellő, végelát­hatatlan vetések és szántók tá­voli, égbenyúló, havas hegy- csúcscik horizontja, sehol egy tanya, csak nagy ritkán egy gépállomás, vagy állami gazda­sági központ. Ez viszont azt bi­zonyítja, hogy Bulgária bizony ezen a téren messze megelőzött minket. Láttuk azt is, hogy a felszabadult bolgár nép mily hatalmasat alkotott természeti kincseinek kiaknázásában. Lát­tuk a Szófiától 40 kilométerre lévő Sztálini-vízműveket. Ez a vízműrendszer, ez a gigantikus alkolás, a szocializmust építő bolgár nép szimbóluma és az építésben résztvevő bolgár ifjú­ság hőskölteménye. A völgy zá­rójánál létesített mes.eatséges tó, a bolgárok kis Balatonja, csodás környezetben. Üdülni, pi­henni vágyók ezreinek van itt korlátlan lehetősége fürdésre, vizisportok űzésére. Az építke­zések ideje alatt használt hatal­mas, emeletes munkásszállások ma már az üdülők elszállásolá­sát' szolgálják. Akármerre jár­tunk, mindenfelé, hatolmas la­kásépítkezések folynak, több emetotes lakóház-tömbök mel­lett feltűnő sok családi ház épít­kezését láttuk. A lakások kí­vül tiszták és rendesek. Ezzel ■kapcsolatban meg kell említ­sem, hcgv még az első bolgár állomásnál, a jugoszláv—bolgár határon lévő Dragoman, mint első bolgár határállomás, nagy hatással volt ránk tisztaságával, kedvességével. Bu'gária városairól... Feltűnő a tisztaság, lehet, hogy ez ter­mészeti adottság, de az utcákat nemcsak Szófiában, hanem pél­dául egy fitVW lakosú városban is (Trjavmában) nemcsak locsol­ták az utakat, de erős vízsu­gárral mosták is. Eldobott pa­pír, vagy egyéb hulladék keve­sebb az utcákon, mint nálunk. Szófia lényegesen tisztább vá­ros, mint a. mi Budapestünk. A főváros 600 méterrel a tenger­szint felett fekszik. Szófia koro­nája, a 2400 méter magas hegy, a Vitusa, mely a város peremén emelkedik és gyönyörű panorá­mát ad a városnak. Vitusa a la­kosság kedvenc kirándulóhelye. Látványosságba menő, szép, új épületek sorakoznak: hatalmas, égbenyúló tornyával, a tetején vörös csillaggal a párt központi épülete, a művészi kivitelű Di- mitrov-mauzóleum, a klasszikus márvánnyal díszített operaház új épülete. Közép-Európa leg­modernebb szállodája, a Hotel Balkán. Hata’mas méreteivel a C. U. M. (Centrál Univerzál Ma- gasin) háromszor nagyobb a Bu­dapesti Corvin Áruháznál. Eb­ben az új, modern áruházban minden elképzelhető áru vásá­rolható autó, motorkerékpár, bú­tor, ruhanemű, piperecikk, élel­miszer s b. Meglkaipóan szép és hatalmas méretű a felszabadu­lási emlékmű, mellyel méltón fejezi ki háláját a bolgár nép felszabadítója, a szovjet nép és dicső harcosai iránt. Feltűnő, hogy a 800 000 lakoshoz viszo­nyítva is kevés a vil'amos, au­tóbusz és trolibusz vonal és ki­csi az auóforpalom is Budapest­hez viszonvítva. A gyalogos for­gatom viszont nagy. Az esti Szófia érdekessége, hogy a régi fzzó'imnás világítás mel'ett, mind nagyobb teret hódít a fénycsöves világítás. Igen ér­dekes és szép fénycső elhelye­zési megoldásokat láttunk, ami Budapesten még csak kísérleti stádiumban van. Szófia repre­zentatív éttermeinek egyike a magyar étterem, ahol jó cigány­zene mellett hazai, magyaros ételeket is fogyaszthattunk. Az éttermekben udvarias pincérek és rendkívül gyors kiszolgálás van. Feltűnő, hogy minden ét­teremben, még a legkisebb vá­rosban, a 6000 lakosú Trjavná- ban is, csempézett kézmosó, szappan és törülköző van feltű­nő helyen elhelyezve. Gabrovo bolgár textilváros a Balkán hegység szívében, jel­legzetes hegyvidéki város, köt- szövő, szövő- és fonógyárairól híres. Gabrovótól 40 kilométerre feliszik Trjavna, ez a 6000 la­kosú város. Van egy kötszövő- gyára, pamutfonója és gyapjú- fonógyára, egy hatalmas villa­mos erőműteleipe, mely az egész környékét ellátja energiával; van két technikuma és egy 300 ágyas, modern gyenmeksaana- tóriuma. A város nevezetessé­ge még a több mint 200 éves toronyóra. mely fogaskerék nélkül működik és mindig pon­tos időt mutat. Az 1001-ben alapított Trnovó, Bulgária haidani fővárosa, ki- rálvok székhelye Tr.iavnától 50 kilométerre van. Festőién szép város! Rohanó és erősen ka­nyargó hegyi patak kétoldalán emelkedő sziklás hegyoldalak­ra épített város. A legmagasabb prvptíón a történelmi emlékű kirá'vi vár romiai. melvnek minden része Foleáría 1000 éves történelméről regél. Itt is­mertem fel először igazán, hogy a bolgár és a magyar nép 1000 éves sorsa, léte és a létért való küzdelme mily sok közös vo­nást mutat. De ha már itt tar­tok, akkor szólnom kell a Sip­ka-szorosban tett autókirándu­lásunkról is. A történelmi ne­vezetességű Sipka-szoros és magaslat, szintén a Közép-Bal­kán hegységben van. A szoros bejáratánál fekszik a Sipka ne­vű község. Fő nevezetessége az ókori pravoszláv templom, melynek jellegzetes hagymaala­kú öt tornya színaranyból van. A fes ői környezetből kiemelke­dő aranytornyok csillogása va­lósággal elkápráztat. A Sipka­szorostól meredek, merész ka­nyarulata szerpentin úton ka­paszkodtunk fel mind maga­sabbra. Gyönyörű, vadregényes kép tárult elénk, amikor felér­tünk a Sipka-hegy csúcsára. Előttünk a modern Balkán Tu­rista Szálló, ahol éjjelre meg­szálltunk. Jobbra, egy közeli magaslaton, mely a környék leg­magasabb pontja, emelkedik a több mint 50 méter magas, mé­reteiben lenyűgöző, négyszögle­tes, toronyalakú emlékmű. Im­pozáns látvány az emlékműbe beépített 3 méter magas bronz oroszlán. Ez a sipkái emlékmű, melyet 1934-ben emelt a hálás bolgár nép az 1877-es véres harcok hőseinek emlékére. E- zen a helyen mért döntő csa­pást az elnyomó török hadse­regre az orosz hadsereg, a bol­gár hazafiakkal vállvetve, le­gendás hősiességgel kivívta a bolgár nép szabadságát. Min­den magaslat egy hősi épo=z. Mirden magaslaton eredtet* lő­állásbán orosz ágyúk, féltő

Next

/
Oldalképek
Tartalom