Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-07 / 56. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Amíg ezen a poszton állok«.. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság 32-es majorjának lakói brigádértekezletre iparkodtak. Az értekezlet előtt élénken vitatták Krizsán István ügyét, akit a rendőrség falopás miatt leleplezett. Találgatták, vajon ki jelenthette fel. — Én voltam, ha tudni akarják! — szólalt meg Szverle Imre eb lentmondást nem tűrő hangon. —< A nép vagyonának védésére esküt tettem, melyben megfogadtam, hogy életem árán is védem a társadalmi tulajdont. Vegyék tudomásul, amíg én ezen a poszton állok, senki sem lophat! A brigádértekezlet résztvevői elcsendesedtek, egymásra néztek. Mindenkire, csak éppen Szverlére nem gondoltak, hiszen alig néhány hónapja, hogy munkába állt. Arra gondolni sem mertek, hogy ez a fürge észjárású, jó megfigyelóképességü, kiváló emlékező tehetségű ember a munkaterület megismerésén túl három hónap alatt a majorbeliek veséjébe is belelásson. Pergessük le a történteket. x Szverle Imre észrevette, hogy a kitermelt fa egyre kevesebb. Úgy gondolta megszámolja a rönkökéi és nap közben ha arra jár, majd le ellenőrzi: megvan-e mind. Kél- szer-háromszor ezt meg is csinálta. Csóválta a fejét, mert egy-két darabbal mindig kevesebbet talált, mint az előző nap. — Nem mehet ez így! Ha tovább engedem a garázdálkodást, holnap a majort is ellophatják. És akkor én, mint ennek a területnek a brigádvezetője, mit válaszolok hogyan adok számot a rámbízot- takiról a becsületes dolgozók és a vezetőim előtt? Az emberek nyugalomban szeretnek élni. s mi lesz ha megtudják: a majorban tolvajok járnak éjszakánként. S ők pei, akik nappal elfáradnak a ^munkában, nem pihenhetnek biztonságban. Döntöttem: meglesem a tolvajt. Ki tudja, milyen régóta garázdálkodik az illető a majorbeliek és az állam tulajdonával. A nyomozásba ekkorra a rendőrség is bekapcsolódott. Az összelopkodott fa értéke 2800 forint volt. A tolvajt fegyelmi úton eltávolították a gazdaságból. Ügyét a bíróság'elé vitték. Igaz, tárgya-.- lás még ném volt, de az ítélet bolyán lesz, melytől csömört kap a lopás további folytatására. A teremben lévőkre Szverle Imre gerinc«« kiállása nagy hatással volt. Az arcok elkomorodtak, mintha mindenki számvetést készített volna, hogy amióta az állaim gazdaságban dolgozik, mivel károsította meg a társadalom tulajdonát. Ezt azután férfias becsülettel néhányan ott nyomban be is vallották s ígéretet fettek: a társadalmi tulajdont megvédik, mert az az övéké az utolsó fillérig. így indult útjára a társadalmi tulajdon védelme a Mezőhegyest Állami Gazdaságban a becsületes dolgozók támogatásával. Kár, hogy ezt az alulról indult kezdeményezést még eddig nem tették szervezetté a gazdaság vezettél. A jövőben azonban erre is sor kerül és akkor azt a munkahelyet, amely kenyeret, otthont ad, nemcsak a munkásőrök, hanem a többi mezőhegyesiokkel összefogva védik a tolvajoktól, az üzemi szarkáktól. Dupsi Károly mini 12 ezer forint tisztabevétel egy hold földről Tatársáncon > uwwuMUwwwuuwvtv neló gonddal karbantartva. Minden magaslaton kőbe faragott, bronzba öntött hősi legendák leírása. Az egyik arról tanúskodik, hogy a hős védők az u- tolsó emberig kitartottak, de élve nem adták fel a magaslatot, a másik viszont azt regéli, hogy amikor a magaslatot védő hét hős bolgár hazafinak már elfogyott minden lőszere, akkor sziklákat görgettek le a felözönlő törökök soraira. így sikerült kitartaniok, amíg megérkezett az orosz hadsereg. Itt álltam, némán, meghatva és önkéntelenül eszembe jutottak a mi végváraink, Eger várának hősei. Itt láttam igazán a bolgár és magyar nép történelme és sorsa hogy fonódott egybe egy évezred távlatában, mily közös vodt a szenvedése, a létért való küzdelme és a szabadságért vívott harca. De most láttam meg igazán, mily közös e két hős nép harca a jövőért, a függetlenségért, a szabadságért, a boldog életért, a szocializmusért. 1944-ben másodszor szabadította fel Bulgáriát az orosz nép, mostmár a szovjet hadsereg, a- mely meghozta a bolgár nép szabadságát. Az 1877. évi harcok emlékére emelt emlékműtől nem messze emelkedik az 1944-es felszabadulás emlékére emelt emlékmű is. Ezzel is méltó helyen és környezetben rótta le háláját Bulgária a felszabadító hősök iránt. Ha már a történelemnél tartunk, el kell mondanom egy másik csodálatos autókirándulás történetét. Célunk a Rila hegységben lévő kolostor meglátogatása volt. (Folytatjuk.) A Kertimiag és Gyógynövémyter- Gazdaság tatársánci üzem- gységéfcen az elkészített mérleg- beszámolót a közelmúltban ismeretté k az üzemegység dolgozóival. V mérlegbeszámoló szerint az ezer holdas gazdaság 1214 ezer forint üzemi eredménnyel zárta az 1957- » évet. Az üzemegység vezetőitek jelentését a gazdaság budapesti központja már jóváhagyta, így rövidesen sor kerül a nyereségrészesedés kifizetésére. MEZŐGAZDASÁGI JEGYZETEK Vajon ex is lepereg ? Az utóbbi időben sok szó esett arról, hogy a mezőgazdasági felügyelők hivatása — a terme lószövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok állattenyésztésének és növénytermelésének segítése helyett — akta tologatássá vált. A sok szó falra hányt borsónak bizonyult. A többségükben agronő- musi képzettséggel rendelkező mezőgazdasági felügyelők par Vagon hév,értetik tudásukat, miköz* ben egész sor helyen baj van az állatok takarmányozásával, a trá- gyakezeléssel, a vetéstervek elkészítésével, fontos rendeletek és határozatok meg nem értésével. A mintegy 90 mezőgazdasági felügyeld között persze akad o- lyan is, aki nem érzi jól magát az íróasztal mellett, s dühöng ha „ráiktatják" az eboltási, a fakitermelési és még több olyan aktát, a- melyeket az igazgatási előadónak, vagy a községi tanácselnök helyettesének kellene elintézni. Igen ám, csakhogy — tisztelet a kivételnek — az elnökhelyettesek az utóbbi időben csupán reprezentálnak, ide mennek, oda mennek, csak éppen a termelőszövetkezetekbe keveset. Legalább elmennének, ha egyszer a gazdasági felügyelőt az Íróasztal mellé ,/iktáz- zák". Csakhogy — ismétlem: tisztelet a kivételnek — „fáznak" a termelőszövetkezetbe menni mert valamelyik szókimondó tag megtalálná kérdezni: hogyan halad a szocializmus építésével az e- gyéni gazdaságában elnökhelyettes kartárs? Az még hagyján. hogy az elnökhelyettes állami tartalékföldön gjzéálkodik, rizst termel, időnként kertecskéket vásárol. A nagyobb baj az, hogy nem sokat törődik azzal, hogy az irányítása alá rendelt gazdasági felügyeld hányszor megy ki a termelőszövetkezetbe és ha kimegy, mond-e valamit a jónapoton meg a viszontlátásra-on kívül. Akinek nem inge, ne vegye magára. • fimit nyernek a réven — elvesztik a vámon Megycszerte kevés a lucerna- vetés, s helyenként azt is alaposan megfertőzte az aranka. Egyes :zakemberek már a vészharangot kongatták az arankafertőzés terjedése ellen tavaly is, s az illetékes szervek totális támadást indítottak a rút gyom ellen. Nagy táb- ’a lucernaföldeket szántottak le, vetőmagcsere akciót szerveztek, sfb. Most is 4710 holdba elegendő álomzárolt lucemamag és 1570 holdba elegendő ugyancsak ólom- -.árolt vörösheremag van raktáron. Az ólomzárolt vetőmagot jutányosán ki lehet cserélni vagy pénzért megvásárolni. A lucerna- mag mázsáját a tsz-ek 5190, az egyéniek 5670 forintért kapják. Köztudomású, hogy tavaly jól sikerült a lucerna- és a vöröshere magfogás. Soha ennyi maggal nem rendelkeztek a termelők, mint most. S mivel nem kell érte pénzt kiadni, elég nagy területet vetnek be az Mén is. Csak az a baj, hogy nem fertőzött mentes, hanem tisztítatlan maggal. Legalább is erre lehet következtetni abból, hogy eddig mindössze 10 mázsát cseréltek be ólomzárolt magra. Ismerve az aranka fertőzés elterjedtségét, ez is elég veszélyes gondolkodás. De még veszélyesebb az, hogy sok termelő -arasoskodik. s az ólomzárolt lucernáimig helyett tisztítatlant vá- -árol a piacon mázsánként 5000 forintos áron. Elnézést a kifejezésért, de csak a szűklátókörű termelők hiszik, hegy olcsóbb a piacon vásárolt, tiszti la: lan lucemamag, hiszen az aranka az árkülönbözetnél sokkal nagyobb kárt és többletmunkát o- coz, mert a fertőzött lucemave- ést idő előtt ki kell szántani. Kukk Imre tanácskozása Az MSZMP megyei bizottsága hétfőn, március 10-én, délelőtt 9 árai kezdettel rendezi meg Békéscsabán a kommunista Kereskedelmi dolgozók tanácskozását. Az állami és szövetkezeti kereskedelmi hálózatban dolgozó mintegy 120 párttagnak Steigcrwald György, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője tart beszámolót. Az előadás a megye kereskedelmi szerveinek múlt évi eredményeiről, valamint az idei 'egfontosabb feladatokról, többek között a társadalmi tulajdon védelméről, az ellenőrzés hatékonyabbá tételéről tájékoztatja majd a tanácskozás résztvevőit. A beszámolót vita követi, s ennek tanulságai és az elhangzott javasatok alapján határozatot dolgoznak ki. Olvasd A NÉPÚJSÁGOT Mérlegzáró közgyűlés Szarvason Szarvas a kisipari szövetkezetek, a háziipar községe. Hat ktsz- ben, egy háziipari szövetkezetben ezernél több a tagok száma. Ezek a szövetkezések valamennyi kisipari szakmát felölelnek. Egyedül a Vas- és Fémipari Ktsz-benr vasöntó, épületlakatos, nikkelező, gumi- javító, bádogos, tűzhely készítő, autójavító, villanyszerelő, kerékpár- javító és csempekészítő részleg van. Ezen kívül még öt ktsz működik a községben: mezőgazdasági és faipari, ruházati, cipész építőipart, valamint a szolgáltató szöövetkezet. A háznpar torontáli, perzsa-, női ruhaanyag szövő, csipkeverd, kesztyűkötő, fazekas 4 több más részlegből áll. Innen kaptunk legutóbb meghívót — a Vas- és Fémipari Ktsz- től — mérlegzáró közgyűlésre. Szívesen tettünk eleget a kérésnek. A szövetkezet elnöke beszámolójában említette, hogy 1957 folyamán nagyarányú beruházást hajtottak végre. Saját erőből a beruházás értéke 118, hitelből 155 e- zer forint, s ide sorolható a szociális keret felhasználásával 20 ezer forintért vásárolt körösparti nyaralóhely is. A csempe és nikkele- ző részleg felállítására 76 ezer forintot fordítottak. Akkumulátor-,---------------------------------------------Te rmelőszövetkezetet alakítottak a volt kilépők Mostanában sokat beszélnek arról Murony- ban, hogy szervezkednek o középparasztok, új termelőszövetkezetet alakítanak. Pedig azt mondták, mikor az ellenforradalom ideje a- latt feloszlott a Petőfi Tsz, hogy nekik elég volt a szövetkezetből. Megélnek anélkül is. És most? Az alakuló gyűlést március 3-ra kitűzték. Mikor beléptünk a Dombi-féle tanya szobájába, ahot a gyűlést tartották, már legalább húszán szorongtak a szobában. Az öreg búbos kemence kellemes meleget adott Le is kerültek mindjárt a kucsmák, nagykabátok s a jelenlevők maguk alá tették, hogy puhábl legyen a lóca. Beszélgettek erről is arról is, de főleg a szövetkezetről. — Hogyan gondolták rá magukat, hogy tsz-t alakítsanak? — Kérdezem tőlük. — Egy darabig hallgatnak, egymásra néznek. Hirtelen nem tudják, mit válaszoljanak. Majd többen is beszélni kezdenek. — Nem voltunk mi soha a szövetkezet ellen — mondja a kilenc holdas T. Nagy Gergely. Visz- szaléptünk volna a Petőfi Tsz-be is, de voltak nézeteltérések köztünk és a földnélküliek között. Veszekedtünk állandóan — veti közbe egy a- lacsony, barna ember. — Pedig mi megfértünk volna velük — kontrázik a másik. — Majd megmutatjuk, hogy mi is tudunk tszben dolgozni — mondja Kruzis Gábor. Most már beszélnek többen, lelkesen. Számolgattak ők már így is, úgy is, de mindig csak oda lyukadtak ki, hogy a termelőszövetkezetieknek nagyobb a jövedelmük. Tavaly is három mázsával több búzát termelt a tsz katasztrális holdanként. Pedig ők is megmunkálták a földet. Dehát a nagyüzem, az nagyüzem. — Kezdjük meg emberek — állt fel T. Nagy Gergely és ismertetni kezdte, hogy a termelőszövetkezetbe eddig ti- zenketten jelentkeztek, 79 katasztrális hold földdel. Elhatározták, hogy a gazdasági felszerelést és a lovakat beadják a közösbe. Utána egymásután írták alá az alakulási jegyzőkönyvet. Kru- zics Gábor 15, T. Nagy Gergely 5, Bondár Károly 5, Borbély Sándor 4 és Bondár Gábor 7 katasztrális hold földdel léptek be. Megválasztották a vezetőséget is. Az elnök T. Nagy Gergely, ötholdas dolgozó paraszt lett. Elhatározták, hogy állami kölcsönből vásárolnak 10 anyakocát és 10 fejőstehenet. Ezek mind törzskönyvezettek lesznek. Leszerződnek 20 hízott sertésre, egy katasztrális hold hagymára, és két katasztrális hold dohányra. A gyűlésen többen felszólaltak, s elhatározták, hogy a múlt hibáit kijavítva minden erővel azon lesznek, hogy ■ a Kossuth Termelőszövetkezet a fejlődés útján haladjon. I T. töltőt, lemezvágógépet, ponthe- jesztőt, csiszológépet, gumijavító berendezést, kézi permetezőt, háromtonnás tehergépkocsit vásároltak, mintatermet rendeztek be a község központjában. A múlt évben az eredmények mellett akadt néhány hiba is a szövetkezetben. Az egyik: a részlegek között nem volt teljes az összhang. A részlegek és a szövetkezet vezetői ez évben, hogy elkerüljék a múlt évi hibát, közösen határozzák meg — az igények ismeretében —, hogy miből mennyit és mikorra készítsen el egy-egy részleg A szövetkezet egyik dolgozójának — több baleset is volt az év folyamán — megsérült a szeme, sokáig nem dolgozhatott. A baleset oka: gondatlanság. (Volt védőszemüvege, de nem használta.) S így van ez a többiekkel is. Feleslegesnek tartják a védőberendezéseket, holott testi épségük védelme érdekében erre szükségük van. Néhány szóban megemlítették azt is, hogy a szövetkezet tagjai pazarolják a közös vagyont. Megoldást nem kerestek a pazarlás megakadályozására. Szükségesnek tartjuk, hogy a közös vagvont — a saját érdekükben is — jobban védelmezzék. Helyesnek tartanánk, ha társadalmi tulajdont védő bizottságot szerveznének, vagy a felügyelő bizottság hatáskörét erre is fokozottabban kiterejszte- nék 3
