Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-22 / 69. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG Fele jeles — fele elégtelen Még néhány foglaikozá« és a nagyszénási kommunisták egy ré­sze arról ad számot, hogy eleget tett kötelezettségének és sikere­sen befejezte fez oktatási évet. Jól­essen könyvelik majd el azt is, hogy nem volt hiábavaló az idő­töltés, a törekvés, mert tudásban gazdagabbak lettek. Számtalan vita, eszmecsere a megmondható­ja, hogyan tisztázták a politikai iskola hallgatói a párttagok és pártdnkívüliek között a zavaros, a párt politikájától idegem és el­lenséges nézeteket, legtöbbjük a munkahelyen, vagy éppen a szom­szédokkal kel most is eszmei pár- bajrd ott, és akkor, amikor ezt a szükség megkívánja. Többen a tö- Wegszervezetekben hallatják hangjukat, és ez eszmecserék, vi­ták' során egyre jobban tisztulnak á több mindent másként felfogó fejek. Frák Péter Pál leginkább a népfront helyiségében vitatkozik az emberekkel és sok-sok pártom- kívüliben erősíti a párt és kor­mány iránti bizalmat. Egyszóval tanulnak és ezt ki-ki a maga módján hasznosítja a gyakorlat­ban. Dé vajón tehetí-e minden nagy­szénást elvtárs ilyen nyugodt lel­kiismerettel a szívére a kezét? Erre a kérdésre viszont a legha­ta tanfolyamra és nem is tartot­ta meg a foglalkozásokat. Más­részt a pártalapszervezetek veze­tőségei, akik a könnyebb elleruIl­lést választva, csak az önkéntes­ségre apelláltak és nem tettek különösebb erőfeszítést azért, hogy összefogják és rendszeres tanulásra bírják a párttagokat. A hibák épp a legjelentősebb szek­torokban, a termelőszövetkezetek­ben a szembetűnőbbek. A Dózsa Tsz 65 párttagja közül mintegy húszán jelentkeztek tanulásra s most, a befejezéskor arról adhat­nak számot, hogy a húsz közül csak hat elvtárs állta meg a sa­rat. A többiek — az időszerű kér­dések tanfolyam hallgatói — a vezetőség, a maguk és a propa­gandista gyengesége miatt már az első foglalkozások után be­vonták a vitorlákat és feloszlott a tanfolyam. Pedig milyen nagy szükség lenne a Dózsában is a- zokra az emberekre, akik a poli­tikai foglalkozásokon tanultak a- lapján vitába szállnának a párt politikáját rosszul felfogó embe­rekkel, azokkal, akik egy kalap alá veszik a isz-ből kilépett s az ellenforradalom idején rossz han­got megütő embereket az ellenfor­radalmárokkal. Vagy mennyire elkelne itt egy­re több olyan ember, aki helye­sen meg tudná magyarázni, hogy mi is az a tsz-demokrácia, és ho­gyan kell azt összehangolni a párt általános politikájával. A Dózsában például sokszor el­mondják: Kádár elvtárs a barcsi Vörös Csillagban tett látogatása során azt mondta, hogy végső so­ron a szövetkezet tagjai döntik el, kit vesznek fel soraikba. Ez így igaz, de arról megfeledkeznek, hogy azt Is elmondta Kádár elv­társ, milyen a párt álláspontja a kilépettekkel szemben, hogyan kell szótértenünk és megegyez­nünk ezekkel az emberekkel. Van tehát vitatkozni való bőven, de sajnos, a Dózsa párttagjai kevés­bé tölthették meg a párt helyes útravalóiból a tarisznyájukat. Most, a pártoktatés befejezté­vel, amikor a harminc nagyszé­nás) elvtárs méltán érdemli meg a dicséretet, nem árt, ha maguk­ba néznek azok, akik egy padba kezdték ezekkel az elvtársakkal, de időközben elfeledték a párt­nak tett fogadalmukat Deák Gyula a megegyezés figyeimen­Idvül hagyására A Newsweek washingtoni szer­kesztősége az ameriikad külügymi- nászitérkmvhoz közelálló körökből úgy értesült, hogy a xelkétatámasz- pontokna vonatkozó angol—ameri­kai egyezmény közzé nem tett ré­sze felhatalmazza az amerikai pa­rancsnokot arra, hogy „ellenséges támadás esetén az angolokkal való előzetes tanácskozás néÉküi" kilő­jék középtávú rakétalövedékeiket) TÉR AVATAS Békéscsabán, az állomás mel­letti tér közepén frissen ásott föld s a szélein vörös és nemze­tiszínű pántlikákat lobogtat a márciusi szél. A tér útjain — melyet a mai naptól Tizenki- lencesek terének neveznek — úttörők serege áll, odébb nők és férfiak, köztük a Tanácsköz­társaság immár deresedő fejű katonái. A Tanácsköztársaság kivívá­sában és megvédésében elesett elvtársakról emlékeztek meg a csabai emberek. Hűséges fegy- vertirsak és a nyomdokaikban haladó fiatalok rótták le ke­gyeletüket a Szlanesik Pálak­nak, a Kist Jánosoknak, akik a népszabadságért adták ifjú éle­tüket. A tlzenküences bajtársak ne­vében Vantara György elvtárs mondott beszédet s szavai nyo­mán szinte megelevenedik a kép. Fergeteges rohamok és győzelmes csaták jelzik a vörös 101-esek, 46-osok és az aradi 33-as vörös katonák útját Mis- kolctól—Bártfáig, Karcagtól— Szegedig. Omlott a proletárvér a szabadságért, az igazságért. S v__ ______ az emberi szívbe szánt a szó, a- mikor az elesett szovjet és ma­gyar katonákról emlékezik: Mit éreznél, ha fuldokolva segítségért kiáltoznál és meg- menetődet ragadná el az ör­vény? Hálát?... Szeretetet?... Torokszorító megrendülést? Ez mind kevés. A hálát, nem lehet szavakban kifejezni. Értünk, sorsunkért váltak mártírokká. Sohasem láthatták csak álmod­hatták, hogy a maga gyárában dolgozik majd a munkás. Csak álmodhattak erről a korról, a távoli jövőről és vállalták érte — miérettünk — a halált is. Hálánk a kegyeleten túl csak az lehet, ha fennen hordozzuk azt a zászlót, amelyet ők és szovjet bajtársaik a mi boldo­gulásunkért vérükkel áztattak. — És a jelenlévők ajkán fel­csendülő Jntemacionálé — melynek hangjai mellett elhe­lyezték a 19-es emlékmű alpa- kövét — fogadalomtétel: dicső­ség nektek drága elvtársak, magasra tartjuk lobogótokat és válóraváltjuk azt, amiért ti é- leteteket adtátok oda. J tározóitabb nem a felelet, mert ű politikai iskolákra jelentkezett elvtársak fele már a kezdet kez­Veteránok tartották a pártnapokat 391$ Mihály és a többi veterán saját él­ményeikből vett példákkal tették színessé a beszámoló*. Példát és tanulságot mondva figyelmeztet­ték a hallgatóságot, hogy ma min­den erővel erősítsük és védjük meg a nép hatalmát, melyért any- nyl munkásvér folyt évt izédák fin tán. .'«uYnia Még forróbb lett a gyűlések lég­köre ott, ahol a hallgatóság közül is felszólaltak az egykori vörös katonák, vörös gárdisták. Bika- zugban Komdacs János és Damkó Mihály saját élményeikkel egészí­tették ki a beszámolót, hangsú­lyozták, hogy milyen feladataik vannak most a proletárdiktatúra erősítésében. Súlyán Mihály elvtársnak — a' Alkotmány Termelőszövetkezet pártnapi előadójának igen jól e-1 sett, amikor az egyik felszólaló emlékeztette őt arra, hogy az 51- es vörös zászlóaflj — melyben e- gyütt szolgáltak — hogyan verte le Kecskemét környékén a kulák és csendőrökből álló ellenforradal­már csapatokat. A pártnapokon fiatalok Is meg­jelentek, szinte itták az öregek szavait, « minden bizonnyal nem feledik a példát, s az utat, me­lyen haladnunk kell, hogy a népet szolgáljuk. A Német Demokratiittis Köztársa­ság könnyűipara, is igen fejlett. Cott­bus körül az Erchegység északi olda­lén húzódik a textilipar övezetes Lipcse nevét könyvkiadása, Jénáét az optikai ipar, Gotha városát pedig A térképei tették világhírűvé. Eisenach- ban gyártják a hazánkban is jól is­mert „Wartburg“’ gépkocsikat. A Német Demokratikus Köztársaság fővárosa Berlin, melynek egy része — Nyugai-Beriin — a Német Szövetségi Köztársasághoz tartozik. A környező mezőgazdasági körzetekből a berlini ipari központ szinte szigetként emel­kedik ki. A Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági életében a hűvös és a csapadékos éghajlat, vala­mint a zömében homokos talajok mi­att nagyon fontos szerepet játszik a burgonya és a rozs termelése. A Balti-tenger partján Rostock és Stralsund hajóépítő ipara rendkívül fejlett. detin megmásítva szavát és ígé­retét, elmaradt a tanfolyamokról. így tehát csak mintegy harminc elvtárs dicsekedhet azzal, hogy a kezdettől a befejezésig rendszere­sen tanult é* eljárt » foglalkozá- gokra. . Amiért ez így alakulhatott, több oka van. Egyrészt a községi pártbizottság hibázta el, amikor gondatlan emberre bízta a Le­nin Tsz kom mun is tóinak az okta­tását. Olyanra, aki fittyet hányva a pártnak tett ígéretének, egy­szer sem ment el a propagandis­A Magyal* Tanácsköztársaság 3B. évfordulója alkalmából Szarvason több helyen ünnepélyes szafoadpórtmapokat tartottak. Az előadók mindenütt a munkásmoz­galom veteránjai voltak, olyan kommunisták, akik 19llMben * resztvettek a proletánátus dikta túráiéért vívott harcokban. Az előadók a Tanáosköztársaeá' megalakulásának körülményeiről az eredményekről és a Tanácsköz­társaság törvénybe Iktatott vív­mányairól, az ellenforradalom el­leni harc tapasztalatairól, majd a túlerőről és a bukás egyéb okairól szóltak. Kodbély Mihály, Súlyán i i i ■ i Mi i j emt a «ti ii Síi í ÉiiflTlAa*ir> A Német Demokratikus Köztársaság A 1VI ezer négyzetkilométer terüle- «J, 17 millió lakosú Német Demokra­tikus Köztársaság az európai népi de­mokratikus államok között a legfej­lettebb iparral rendelkező ország. Ás­ványi kincsek közül barnaszénben és káüaöhan Igen gazdag. A nehézipar számos ágazatának (motorgyártás, r- lektromoe ipar, vegyüpar) központjai alakultak ki az ország déli részén: Drezda, Lipcse, Magdeburg, Halle, Karl Marxstadt körzetében. Legújabb létesítményei közül Stalinstadt acél­művei emelkednek ki. Vezetőt választottak az eleki földműves­szövetkezeti tagok Vasárnap délelőtt tartották meg Eleken az eleki földművesszövet­kezet vezetőségválasztó gyűlését amelyen a küldötteken kívül a tagok is nagy számban jelentek meg. Az ülés elé nagy érdeklődéssé1 tekintettek az eleki dolgozók. Az ülésen elhangzott szövetkezeti be­ssernd ók elmondották, hogy e -szövetkezet vezetése körül hiba1 nincsenek, azonban a hozzászólá­sok során mégis felmerült olyar kérdés is, amelyet feltétlenül or­vosolni kell majd az úi vezetés nek. Ezután Rédei József javasla­tára a küldöttgyűlés egyhangúlag megválasztotta a szövetkezet üg*' vezetőjévé B. Kun István elvtár sat. Csatiős Sándor, Elek Diafilm vetítésre rendezték be a Békés megyei ifjú»úgi könyvkolesonzőt Békéscsabám a Békés megyei Könyvtár új, tágasabb helyiségbe helyezte át az ifjúsági kölcsönzőt, amit szépen, ízlésesen berendezett s kellemes órákat tölthetnek ben. ne az olvasás iránt érdeklődő lá­nyok és fiúk. MimdeX 'csütörtök délután diafiímet vetítenék a köt* csönzőben, hogy minél változató* sabb szórakozási lehetőséget biz­tosítsanak a fiataloknak. Tegnap történt — örménykúton meg­kezdték az árpa vetését — Az első retket elssá- litották Prágába Pénteken borongás télhez is be­illő hűvös reggelre ébredtek Bő­ié» megyében. Mégis mindenki érzi-, hogy itt a tavasz. Békéscsabán önfeledt, vidámi gyearroekkacajtál volt hangos a körösparti séiáhy és a gyermek- játszótér. Sokan gondosan leta­kart kosarakat cipeltek, amiből messzire hallatszott a naposcsi­bék élénk csi-pogácsa. A virág- magteimelő telepen parányi szek- fűpalántákat tűzdeltekké gondos leánykezek. Szarvason, a világhírű arboré-. urabam a hiányok pótlására megkezdték a csemeteül .etést, hogy még szebbé, vonzóbbá vará­zsolják az Alföld „tümdérkertjét”i \ gyulai kertészek pénteken in­dították útnak az első export hó­naposretek szállítmányt, amiből ötezer csomót küld' ek a prágaiak asztalára. Az önménvkúti Petőfi Tsz határában megkezdték az árpa vetését, a Felsőilyomási Al- >ami Gazdaságban pedig hetvenen ültették a cukorrépám a snak való dugványt. A gyulai Állami Erdő­gazdaság bánkúti csemetekertié­ben új géppel ismerked ők, elő­ször emelték ki excentrikus kie­melő géppel a subán vokat. A több úzezres tételnél a gépesítés a tö­kéletes munkán- kívül jelentős költségmegtakarítást is eredmé­nyez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom