Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-22 / 69. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Megkezdték a tavaszi munkákat a szarvasi járásban A szarvasi járás vályogtalajjal rendelkező községeiben megkezd­ték a tavaszi mezőgazdasági mun­kákat. Szarvason, örménykúton és Kondoroson a termelőszövet­kezetek és az egyénileg gazdálko­dók földjén lófogatok símítózzák az őszi mélyszántást, készítik ve­tés alá a talajt. Előreláthatólag 2—3 nap múlva a traktorok is rá­mehetnek a földekre és megkezd­hetik a tavaszi vetést. OVEK A GYÁR Tíz éve lesz, hogy <i Békéscsabai Tégla­gyár a nép, a mun­kások tulajdonába ke­rült. A hajdan ki­szolgáltatottak, ki­zsákmányoltak bebi­zonyították: jó ke­Benedek Imre mo­torszerelő brigádve­zető 24 éve dolgozik a gyárban. Számtalan újításával tette gaz­daságosabbá a ter­melést. A mostani té­li nagyjavítás befeje­zésekor a jó munká­ért nem is maradt el a jutalom, hiszen a gépműhely munkásai között 7500 forint ju­talmat osztottak ki. t Benedek Imre is 200 forintot kapott be­csületes 0 munkájáért. zekbe került az ü- zem. Becsületesen dolgoznak azóta is, hogy a gyár termelé­se egyre javuljon, s mind több és olcsóbb építőanyag jusson az ország nagy építke­zéseihez. övéké ti! gyár: Benedek Imréé,i Frankó Istvánnéé isS a többieké, akik szór-» m galmát, sok-sok fá- * radozását csak cső-1 dúlni lehet. lelik áílsíállcnÉjíÉt vetésteriiletiiket ez ójkíorósi Ili Elet Tsz tagjai (Tudósítónktól) Az újkígyóst Új Élet Termelőszövetkezet tagjai a napokban beszélték meg a leg­újabb rendelet adta kedvezmé­nyeket és az éves tervüket lénye­gesen megválitoztettáík. A jelenlegi sertésállományukat kicserélik és fajtiszta fehérhúfser­tés-törzset vásárolnak. Úgy terve­zik, hogy 15 elohasú kocát is vesz­nek és a régebben vett törzsiko- cákat meghízialják éa úgy értéke­sítik. Kicserélik a meglévő tehén­állomány nagyobb részét is, és a jelenlegi össréllatóllnmányukat növelik. Az Új Élet Tsz az állatállomány növekedésiét figyelembevévo je­lentősen emelte a takarmányvetés területét. A tervezett 5 hold ta­vaszi árpa helyett 15 holdat, 5 hold zab helyett 25 holdat és 24 hold kukorica helyett 44 holdat vetnek. A vetésterületen felül 40 mázsa búza és 7 mázsa őszi árpa vetőmagot tartalékoltak, hogy ne legyen zavar a vetőmagellátás te­rén. A föld termőerejének fokozá­sa érdekében a tervezettnél 15 holddal nagyobb területet trágyáz­nak meg A trágyázása többlethez szükséges istállótrágyát a tagok háztáji gazdaságából biztosítják Holdanként mintegy 120 kilo­gramm műtrágyát használnak fel. így terveznek, gazdagodnak az Új Élet Termelőszövetkezetben. A jó gazdálkodás mellett azonban vannak hibák is. Mintegy 400—500 befogadóképességű juhhodályük és egy 50 férőhelyes fiaztatójuk kihasználatlanul áll. G. J. Frankó Istvánnét, a szak é. (szervezeti műhelybizottság'' | elnökét, aki a cserépprés­nél dolgozik, úgy ismerik, mint kiváló dolgozót. A Nemzetközi Nőnap alkal­mából a „Szakma kiváló dolgozója” kitüntetést kap­ta nagy szorgalmáért, e- redményes munkájáért. A GYÖGYNÖVÉNYFORGALMI Szövetkezeti Vállalat tervei sze­rint. — az idei gazdasági évben 4500 holdra terjesztették ki, # gyógynövények termesztését. Az elmúlt napokban az utolsó hol­dakra is megkötötték a termelési szerződéseket. 2500 holdon anya­rozsot, ezer holdon borsmentót ültetnek. A majoránna területe hatszáz hold. A szakemberek nagy várakozással tekintenek az idén először kultúrába fogott ka­millatermesztés elé, a termőterü­let meghaladja a száz holdat. Hogyan termeljük a kukoricát: sorosan, négyzetesen vagy ikersorosan? Néhány évvel ezelőtt Kolbai professzor vezetésével lelkes, tét­re kész fiatal mezőgazdasági szak­emberek arra vállalkoztak, hogy megkeresik a kukoricatermesztés nagyüzemi útját,' A kutatás már az első évben eredményekre veze­tett. A második, harmadik évben pedig, amikor a kézi munkaerő hiánnyal küzdő állami gazdaságok végezték. Hivatalos feljegyzések­ből a kísérletezés befejezése után megállapították egy katasztrális hold művelésének, kletve egy mázsa kukorica munkabérszük­ségletét. A sorosan, vagy a négy­zetesen vetett kukoricát — kár nélkül — csak 60 centiméteres nö­vénymagasság eléréséig kultivá- torozhatták gépi erővel. Az iker­é.j tei'rPé'őszöv§tkezgtek is bekap­csolódtak, már úgy látszott, fcogy a kukorica ikersoros vetése nagy üzemeinkben révbe ért, mert sokkal olcsóbb a termesztése. A kezdeti eredményeik után azon- b i egyesek filozofálni kezdtek és a Kolbai-féle termelési eljárást nem találták megnyugtatónak a talajkihasználás, a gépesítés és a hozam nagyságát illetően. A múlt évben több állami gaz­daságban különféle termelési kí­sérleteket állítottak be, hogy a gazdaság vezetői tisz'án lássák: sorosan, négyzetesen, vagy iker- sorban érdemesebb-e kukoricát termelni. A Hidasháti Állami Gazdaság­ban az ikersoros kukorica mellé külön kontrol-parcellákat is beál­lítottak, hogy mérlegre tudják tenni, melyik az a termelési eljá­rás, amely a gazdaság adottságait figyelembe véve a legjobban meg­felel. A kísérleteket 60 holdon soroknál a nagy sorközöket gé­pekkel művelték, így a talaj fel­színének porhanyón tartásával megakadályozhatták a termőré­teg kiszáradását. Ez a kukorica a nyári kánikulát kevesebb kárral vészelte át, mint a sorban, vagy a négyzetesen vetett A kísérlet munkabérköltsége 1 kát. holdra vetítve és a termés nagysága az alábbiak szerint ala­kult: sorosan négyzetesen ikersorosan 1 kh bérszükséglete 473.56 455.26 204.64 Kifejlett csövek 12.400 12.342 15.220 Termés 26.28 q 25.39 q 26.25 q 1 mázsa kukorica munkabér költsége Ezek a számok azt tanúsítják, hogy a kukorica ikersoros ter­mesztése olcsóbb, és a nagyüzemi követelményeknek — mivel a ter­mésmennyiség is azonos, a jelen­legi gépesítési viszonyok között valamint a kézimunkaerő ellátást figyelembevéve — a legjobban megfelel. A kukorica ikersoros termesz­tése kettős haszonnal jár. Egy­részt kedvező az önköltség alaku­lása, másrészt a fokozott gépesí­téssel az ikersoros kukorica kiváló búzaelővetemény. örménykúton az ikersoros kukorica után 13.30 13.01 Ft 17.93 Ft 7.79 Ft mázsa búzát termeltek holdan­ként, míg a sorosan vetett után, -sak 9,5 mázsa volt a búza hol­tanként! átlagtermése. A kedvező kísérleti eredmé­nyek alapján a Hidasháti állami '■-azdasáaban ebben az évben 200 holdon ikersorosan vetik a kuko- -icát, mert a mázsánkénti 7,79 Ft munkabér költséggel előállított -ukorica olcsóbb zsírt, tejet és nagyobb jövedelmet jelent, mint­ha a régi módon foglalkoznának e ontos takarmánynövény termesz­ésével. D. K. „Raktam az alapját, élvezni akarom a gyümölcsét46 A', elnökkel szemben ült az öreg Pozsár. Messziről jóit, s elfáradt. Miután az út fáradal­mait kipihente, kigombolta a té­likabátját, kezébe vette sapkáját, öszes, rövid hajfürtjei elfedték a homlokán lévő ráncokat. Szemeit tágranyitva, bizakodva tekintett Nyíri Lászlóra, a medgyesegyházi Béke Tsz elnökére. —■ Mi járatban Ferenc bátyám, ilyen gálában? — kérdezte. Pozsár bácsi mosolyogta. Lát­szott rajta nehezen akad szó a nyelvére. Végül megszólalt: — Hát mit gondol elvtársam, miért jöttem? Néhány másodpercre csend lett, az elnök várta, hogy megol­dódjon a vendég nyelve. — Nem találja ki ugye? Akkor megmondom: vissza akarok jön­ni, mert itt mégis jobban éreztem magam, mint a magam 10 hold­ján. Van két lovam, kocsim, azt is behozom. Jó két ló. Egyszerre indítanak, biztos hasznát veszik. Én meg, majd azt csinálom, ami jön... — Miért lépett ki Pozsár bá­csi, ha egyszer jó volt itt magá­nak? — Családi ok Volt az egész. Emlékszik rá, hogy milyen nagy vita volt egy évvel ezelőtt, ami­kor azt mondtuk: ha nem veszik fel Mojdiszt, akkor mi kilépünk. — De már tavaly tavasszal mondtam a fiamnak, itt a hajtó­szár a 10 holddal. Legyünk fele­sek. A munkába én is belesegí­tek. De nem vállalta, mert hogy Pestre akar menni. De én azt hi­szem, hamarabb találkozunk vele itt a tsz-ben, mint a Pesti utcán, ö is idehúz, csak még; nem volt bátorsága mondani. Pozsár bácsi behunyta a szemét, s úgy folytatta: — Itt voltam ennek a szövetke« zetnek a bölcsőjénél, Én is rak« tam az alapját, élvezni akarom a gyümölcsét. Milyen nehezen in* dúltunk! Csaknem semmink sem volt, aztán milliós lett a közös vagyon... Én mégis kiléptem) Már tavaly mondtam gazdatársa* imnak, jobb volt a Békében, mint egyénileg. — Akkor miért nem megy kend közéjük — mondták) Hát most itt vagyok. Azért jöt­tem, hogy vegyenek vissza Itt a* karok dolgozni és agitálni is, hogy jöjjenek minél többen. — Hallottam, hogy egyéni na* raszt létére a szövetkezet mellett agitált. — A tanácsülésen is megmond* tam — emlékezhet rá —, hogy a szövetkezetben biztosabb, jobb a megélhetés. Akkor az egyéniek azt mondiák: miért pártolod a cselcdéietet, nem jó neked Így? Mondhatnak nekem akármit, hogy a szövetkezetben ilyen cseléd vagy olyan cseléd az ember, nem igaz az, többre viszi itt, mint az egyéni gazda. Ezért akarok visz- szájon ni. — Hát jól van Ferenc bátyám; Huszonhetedikén lesz közgyűlés, majd a tagság dönt. Tudja a sor­rendet, hiszen maga is szövetke­zeti tag volt. Én csak arra kérem, hogy mindezt ott is mondja el, és ha ilyen őszinte lesz, a tagság nem zárkózik el a felvételétől. Az öreg felállt, kezet fo­gott az elnökkel. Legénymódra ki­húzta magát és a 65 év ellenére fiatalos hévvel, lendülettel indult .hazafelé, 5h$gy feleségének, szom­szédjainak hírül vigye az elnök., válaszát. Dupsi Káro'y — ... 11 ... ­Mi ről tárgyalt a Sarkadi Járási Tanács VB? (Tudósítónktól.) A Sarkadi Járási Tanács Végre­hajtó Bizottsága a legutóbbi ülé* sem megvizsgálta Bitoarugra köz­ség tanácsa végrehajtó bizottsá­gának kollektív munkáját, általá­nos irányító és ellenőrző tevékeny­ségét. A tárgyalásra meghívta!-} Szabó Ferenc községi VB elnököt, Nagy Sándomé VB titkárt Bihar- ugráról és a szomszédos Zsadány községi tanács VB elnökét, Lellős- sy Sándort is. A napirendi pont beszámolóját alapos vita követte. A VB tagok az eredmények elis­merése mellett különösen azt ki­fogásolták, hogy a községi tanács és vb nem sokat törődik a falu szocialista fejlesztésével, a szövetkezeti mozgalom fellendí­tésével. A községben még egyetlen tsz, tszcs, de még kezdetleges ter­melési társulás, szakcsoport sem működik. Kiss Imre VB tag hiányolta a beszámolót és rámutatott, hogy az nem a teljes reális helyzetet tük­rözte. A községi tanács végrehaj­tó bizottságának a pártszervezet­tel való szoros együttműködésé' kérte és javasolta, hogy a községi tanácson belül az MSZMP csopor­tot aktívabban működtessék. Bagi Sándor VB elnök az össze­foglalójában elismerőleg nyilat­kozott a Biharugrai Községi Ta­nács Végrehajtó Bizottságának az eredményeiről, ugyanakkor azon* ban a hiányosságok megszünteté­sére nyomatékosan felhívta a köz- ség vezetőinek figyelmét. Mindent összevetve hasznos volt Bibamigra községi tanácsa vég-* rehajtó bizottságának munkáját a járási VB ülésen megtárgyalni. A hozott határozatok értelmében az egész tárgyalási anyagot a javast iátokkal és hozzászólásokkal e- gyütt a legközelebbi községi VB ülésen ismertetik a Biharugrai Községi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának tagságával és ez nyil­ván nagy segítséget fog majd adni a községi VB kollektív irá-' nyitó, ellenőrző munkájához. Második napirendi pontként a járási könyvtár munkáját tárgyalta a járási VB. Ennek so­rán szó volt az elért eredmények­ről és a tervekről is, amelyek még ezután várnak megvalósításra. Sarkadon már működik hét fiók- könyvtár, de még két helyen akar* nak létesíteni, a Hazafias Nép­front 48-as és II. kerületi olvasó­körében. Határozatot hozott á já­rási VB, hogy a községi tanácsok végrehajtó bizottsiágjai is tűzzék napirendre a községi népkönyvtá­rak beszámoltatását és erre a köz­ségi VB ülésre a járási könyvtál vezetőjét is hívják meg. A járási VB végül megválasz­totta a Járási Testnevelési Sport­tanács elnökét és tagjait. Bertalan Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom