Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-21 / 68. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG ,,A párttal, a néppel egy az utunk, a jelszavunk: munka és béke mi kommunista ifjak indulunk mert bennünk apáink reménye.” (Vasvári) Harcban Ma, március 21-ési alakult meg hazánkban az egységes if-» júsági szervezet, a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Most, ürme-* peljiik megalakulásának, zászlóbontásának első évfordulóját. Az ünnepségeken, évfordulókon megszoktunk álleni egy pillanatba és visszatekintünk a megtett útra. Mi is vegyük elő és lapozzunk az ifjúsági mozgalmak történetében, amely egyben a magyar ifjúság története is. Hogyan a- lakult meg, s hogyan jött létre a kommunista nevet viselő s ma már tartalommal és múlttal is rendelkező ifjúsági szövetségünk. Emlékszünk még jól, s jól az emlékezetünkbe véstük az 1956 októberi ellenforradalom szemünk előtt lejátszódott gaztetteit és hamisan csengő. világgá kürtőit jelszavait. Tanultunk belőle. Ifjúságunk, hovatartozásának tudatában sorakozott a párt zászlaja alá az ellenforradalomban és az azt követő hónapokban. A fiatalok felvilágosult tömegei azzal a határozott igénnyel léptek fel, hogy az egész magyar ifjúság érdeke megkívánja a párt irányítása mellett működő szervezet létrejöttét. Mozgalmak indultak meg a Viharsarokban is és már 1957 januárjában megvolt a jelenleg is működő szervezeteinknek a lelkes kommunista magja. i »» il Nem véletlen következménye volt, hogy ifjúságunk' feháügo* sült rétegei igényelték a párthoz tartozó Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozását. Az ellenforradalom minden demagóg üvöltésével szemben kijelentettük, hogy a magyar ifjúság sorait nem az álszocialisták, soviniszta és nacionalista tartalommal teli — az egész ifjúság érdekeivel ellentétes — jelszavak, hanem a gyökerükben szocialista törekvések és hagyományok vezérlik. született a Magyar Tanácsköztársaság 38. évfordulóján volt. Nem véletlen történelmi dátum ez, hanem a harcokban edződő, ifjú kommunisták mind szélesebbre bontakozó tömegeinek történelmi fordulópontja. Éppúgy, mint ahogy történelmi fordulópontot jelentet 1919. január 31-e is, a- mikor 10 000 ifiúmunkás. sztrájkolt, s harcba lépett az embertelenség, a kizsákmányolás ellen és 1919. június 20-tól 22-ig megtartotta a KIMSZ első kongresz szusát. Szövetségünk tehát egyenes történelmi örököse az 1919-ben alakult Kommunista Ifjúmunkások Szövetségének. PélcWké- pünfcnek tekintjük a kemény harcokban is helytálló vezetőit Ságvári Endrét, Kilián Györgyöt, Kulich Gyulát és a nyomdokaikba léoünik, kezünkben vérükkel megszentelt vörös zászlóval, mely lengett és lengeni fog az igaz ügyért ifjúságim! legjobbjai előtt. Több mint egy éve, hogy a kommunista és pártonkívüli fiatalok bontogatni kezdték a KISZ zászlaját. Azóta bátran célratörően halad az MSZMP által megjelölt úton. Nem volt könnyű ez az esztendő. Nagyor sok helytelen nézet ellen kellett felvenni a harcot. Találkoztunk az .első hetekben, hónapokban olyan fiatalokkal, akik azt vallották, hogy a KISZ nem lesr képes megoldani az ifjúság vezetését. Ezt a nézetet legyőztük, mert a tények igazolták, hogy képes a KISZ megoldani a feladatokat. Ezt a segítséget érzi a KISZ és eddigi sikeres tömörülése azért volt lehetséges, mert a párt eszmei, politikai irányvonala megfelel ifjúságunk érdekeinek éa mi kiszesek kommunista elveink alapján hajtjuk végre a feladatokat. Szmirnov bonni szovjet nagykövet emlékiratot nyújtott át Adenauernek Szmirnov, bonni szovjet nagy| Keszöutiük a KommuaisiMfjnsági Szövetséget! I Ma zászlót avat a KISZ t bat tanyai szervezete. Ez a ' , nap kettős ünnep lesz az út- : 1 törők számára is. Ünnepel- 1 i jük az 1919-es Tanácsköztár- i , saságot, és ünnepeljük a lel- , kés, harcos ifjúsági szövetség tagjait. Köztük vannak csa- I patunk rajvezetői, akik sok 1 I munkájuk mellett időt szaki- i ' tanak arra, hogy részt vegye- 1 nek a legkisebbek, az úttö- ' rő pajtások nevelésében. ' i Köszöntünk titeket és arra i , kérünk bernieteket, hogy le- i , gyetek hűek az elhangzó foga- 1 dalomhoz. I Sályi Gézáné csapatvezető i ; Battonya. \ , iTavaszodott. Csodás *■ tavasz közelgett a sokat szenvedett emberek ébredésének tavasza, akikben oly’ régen élt már a szabad élet u- táni vágy. 1919 március 21-e. ö- römujjongás verte fel a főrárosit: kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Az utcákon sugárzó arcú embersokaság. Vörös zászlókat lebbentett a Dunáról fúvó tavaszi szellő. A tizenöt esztendős Kolárik Ede, a kis kereskedőtanuló is na- gyon-nagyon boldog volt. Reggeltől estig hordta a röplapokat. Az élet viharában megtalálta ő Is a maga helyét, ahová ’ Saját" Sorsa űzte, hajtotta. Röpke tizenöt esztendeje már akkor egy kész regény volt. llegyek, erdők ko- 11 szorúzta felvidéki faluban látta meg a napvilágot. Ott nevelkedett négy testvérével együtt, mígnem egy napon apját, aki aranybányában dolgozott, szerencsétlenség nem érte: bányarobbanás — s örökre elveszítette édesapját. Kekövet a szőve ségi gyűlés nagy külpolitikai vitájának előestéjén szovjet emlékiratot nyújtott át Adenauer szövetségi kancellárnak Bonná megfigyelők szerint ez a tény magyarázza meg a kancellár és Szmirnov szerdán este váratlanul mégis létrejött tárgyalásáról kiadott kormányközlemény fogalmazását, amely szerint a megbeszélés „a résztvevők egybehangzó kívánságára” történt. A kancellár szerdán este ismét tárgyalt Gerstenmaienrel, a szövetségi gyűlés elnökével. Krónéval, a kereszténydemokrata szövetségi gyűlési csoport elnökével és Kiesingerrel, a csoport külpolitikai szóvivőjével. A kancellár tájékoztatta pártjának vezető politikusait Szmimowal tartott megbeszéléséről. Először csak aa vált ismeretessé, hogy a küszöbönálló csúcsértekezlet politikai kérdéseit vitatták meg. Jól érte- úilt bonni körök azonban tudni vélik, hogy a szovjet emlékirat megerősíti azt a felfogást, hogy Moszkva hajlandó össznémet képviselettel megkötni a német béke- szerződést, Eszerint helytelen az Egyesült Államokhoz intézett szovjet emlékiratnak az az értelmezése, hogy szovjet vélemény szerint a német békeszerződést, csak német államszövetséggel, vagy két német állammal lehet megkötni. Az élei i/iUacá&an serves napok következtek. özvegyen maradt é- desanyjával Budapestre kerültek. Itt tengették életüket a sovány keresetből. Amikor pedig 1916-ban betöltötte a tizenkettediket, elszegődött kereskedő tanulónak. Hajnaltól napestig cipelte a sok árut, s éjféltájban holtíáradtan került az ágyba. Már ekkor — gyermekfejjel — eszmélni kezdett: miért van az, hogy vannak gazdagok, akik azt sem tudják, mit kezdjenek pénzükkel, s vannak szegények, akik látástól vakulásift dolgoznak és. mégsem lakhatnak jól? Kereste, kutatta a vá-^ laszt mindaddig, míg' meg nem találta. Ezért hordta a röplapokat, e- zért örvendezett, hogy ime felragyogott a Jobb lét reménye, — Tagja lettem a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének — emlékszik vissza a régmúlt időkre. — Hathetes agitációs tanfolyamot is végeztem. Ezután már nemcsak szívvel, hanem ésszel Is szolgáltam a mozgalmat. Özavai nyomán me- ° legség lopakodik az orosházi FJK vegyiraktár hideg helyiségébe. Itt dolgozik Kolárik elvtárs, itt áruátvevő és kiadó néhány esztendeje. — Mintha csak ma lenne, úgy emlékszem az 1919-es budapesti május elsejei ünnepségre. Vörös zászlóerdők voltak az utcák, kipirultak az arcok. Szép volt. , A.. Tanácsköztársaság bukása után tovább cipeli a csom'agokati Dolgozik reggel öttől éjfélig. Nagy keservesen végülis letelik az öt és félévi tanulóidő. Nem tud elhelyezkedni, munka nélkül tengődik évekig, s az elkeseredés mindjobban a rendszer ellen hangolja. Az 1919- ben elhintett mag kikelt, s a hajtás egyre erősödött. 1922-ben már illegális szervezetben tevékenykedik. Nyolc év múlva pedig tagja lett a Kommunisták Magyar- országi Pártjának, a- mely Orosházára küldte, hogy szervezzék a mozgalmat. Járja a környéket: magyaráz, vitatkozik. Az eszmét hirdeti. Társak is akadnak, munkájuk nyomán bontakozik a mozgalom. De az urak is éberen vannak. 1937-ben felgöngyölítik az illegális szervezkedést: Kolárik elvtárs a szegedi Csillag börtönbe kerül. Büntetése: egy év, az is külön cellában. 1940-ben internálják, rá négy évre pedig munkaszolgálatra vonult be, természetesen nem saját jószántából. • A felszabadulás utár. “ hazatér Orosházára. Továbbra is hű harcosa a pártnak, amelyet gyermekkorától szolgálj Most a fiataloknak, KISZ-tagoknak adja át sok éves, gazdag tapasztalatát. Küzdelmes életéről mesél s arról, hogyan éltek régen az emberek. P. P. A Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontása hazánkba! Tarján József, Orosházi Járási KISZ-bizottság. Egy gazdátlan tanyai iskola 1954 tavaszán a Felsőnyomási Állami Gazdaság a dolgozók kérésére eUiatározta, hogy a kereki üzemegységben iskolát létesít. A kiválasztott tanyán a csorvási kövesút mellett hozzá is kezdte1 az egy tantermes, tanítói lakásos iskola építéséhez. Bár szeptember 1-re el kelleti volna készülnie, csak december 15-re leit meg. Addig a brigádszálláson folyt a tanítás. De hát fontos az, hogy elkészült, lehet benne tanítani és lakni is. Épper csak hogy fáskamra és baromfiól nincs hozzá a mai napig sem Van ugyan a hatalmas udvaron egy kb. 20 méter hosszú istálló, de annak nádfödelét már 1954-bér. bontogatni kezdte a szél, azóta már be is omlott, A tüzelő a szabad ég alatt áll, jószágtartásra sincs lehetősége a tanítónak. Mivel senki sem tudja mennyi az iskola területe, virágos kertet, konyhakertet létesíteni sem lehet. Már két elköltözött tanító tudja, hogy minden munkája szabad préda az arra kószáló jószágnak és nem ritkán embernek is. A most ottlévő harmadik tanító mindé- tantestületi gyűlésen elpmaszol- ja, hogy tanítványai állandó életveszélynek vannak kitéve. Részben a bekerítetten udvaron keresztül robogó fogatok, vontatók által. De a leggondosabb felügyelet ellenére is: a romok közé bujkáló gyermekeket érheti valami baleset. Tisztaságot, rendet az udvaron nem lehet tartani. Trágyában, •szemétben játszanak, tornáznak a kereki gyermekek. Az állami gazdaság megénítette ugyan az isko bit, de tovább nem hallandó rááldozni. A művelődési osztály nedía nem adhat rá névzt, mivel az épület nem az 5 tulajdona. Mit lehet tenni? A gazdaság mérje ki a Játszótérnek és tanítói kertnek szánt részt és adja át az egészet a a, művelődési osztálynak! Van erre példa is. Az örménv- kutl Állami Gazdaság néhány évvel ezelőtt iskolát létesített és azt a teljes befejezés után átadta az illetékeseknek. —r—é Lázadás Indonéziában A Szukarno elnök vezetése alatt álló, aktív béke politikát folytatö Indonéz Központi Kormány megbuktatására reakciós katonatiszt-klikkek imperialista körök támogatásával az Indonéz Köztársasághoz tartozó Szu- mátra és Celebesz szigetén lázadást robbantottak ki. A lázadók hatalmukba kerítették Közép-Szumátrát, ahol február lS-én Bukltdnggl székhellyel ellenkormányt alakítottak, Valószínűleg nem véletlen, hogy éppen Közép-Szumátrában jelentős olajmezők vannak amerikai érdekeltségek kezében. A celebesz! lázadók csak a sziget legészakibb részén tudták lábukat megvetni. Az Imperialista-ellenes Indonéz Központi Kormány határozott lépéseket tesz a lázadás leverésére. Kőzép-Szu_ mátra és Eszak-Celebesz kikötőit tengeri blokád alá vette, repülői bombázták az ellenforradalmi lázadók rádióállomásait és csapatai partraszáll- tak a Közép-Szumátrához tartozó Bengkaiisz és Szelatnandz.sang városok környékén. (A térképen fekete nyilakkal ábrázolva.) Legutóbbi hírek szerint a lázadók kezén lévő Pakanbabru olaiköznont térségében ejtőernyős kormánycsapatok száUtak le és Észak-Celbeszen is visszaszorították a felkelőket. Jelmagyarázat: 1. Tengeri blokád. 2. A lázadás területei. 3. Olalmezök. 4. Brit légi- és flottabázis. <v