Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-21 / 68. szám
BÉKÉS MEG VEI NÉPÚJSÁG 3 „Ideje, hegy mi is adjunk valamit a népgazdaságnak“ — Tanácskoztak Békés-Csongrád megye állami gazdaságainak vezetői — Híradás a két sarkadi gyárból Szerdán a Felsőmyomási Állami Gazdaság művelődési házában rendezték meg a Békés-Csongrád megyei állami gazdasági vezetőknek a tanácskozását, ahol 160 igazgató, párttitkár, ü'b. elnök, mezőgazdász és üzemegységvezető jelent meg. Az időszerű kérdésekről Ivanics Jenő ée Masznyik Jenő, a Békés-Csongrád megyei állami gazdaságok igazgatóságának főmezőgazdásza, illetve főállattenyésztője tájékoztatta a jelenlevőket. A vezető szakemberek részletesen ismertették a két megye állami gazdaságainak elmúlt évi e- redményeit Elmondották azt is, hogy összesen hat millió forint nyereséggel zártáik az évet, számos gazdaság még nem tiudott nyereséget felmutatni, de már veszteség nélkül gazdálkodott. Nem egyedüli eset azonban a Kláramajori gazdaság, ahol jelentős ráfizetéssel zártak még tavaly is. Ivanics Jenő, főimezőgazdász előadásában többek között hangsúlyozta: az állami gazdaságok még egyetlen évben sem készültek fel olyan nagy gonddal a mezőgazdasági munkákra, mint az idén. A gépeket kijavították, az őszi mélyszántást csaknem mindenütt idejében befejezték, a vetőmag tisztán, fertőtlenítve várja a jóidőt. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a dicséretet érdemlő felkészülés mellett ne tévesszék szem elől az anyagi gazdálkodást. Törekedjenek mindenütt az olcsóbb termelésre, a több termelésre, hisz az állami gazdaságoknak mintagazdaságoknak kell lénfjMrte & kisparcellán gazdálkodó egyéniek csak akkor térnek rá a nagyüzemi gazdálkodásra, ha meggyőződnek előnyeiről. Ebben pedig az állami gazdaságok "»=rep8 nagy. Sok szó esett az állattenyésztési munkák megjavításáról, a gépek fokozottabb áikalmazásáról s a dolgozók életkörülményeinek a lehetőségekhez mérten minél magasabb szintre I va'ó emeléséről. Morál György, a gyulai állami gazdaság üb. elnöke felszólalásában arról beszélt, hogy nyereséggel még ők sem dicsekedhetnek, de ráfizetés nélkül zárták az évet. Ez igen komoly eredmény, mert 1356-ban négy millió forint hiányuk volt Örömmel beszélt arról, hogy meglepően újszerű volt ez a tanácskozás. Azelőtt megszokták, hogy felsőbb vezetőiktől nyilvános tanácskozásokon csak ledo- rongolást, gorombaságokat kaptak, most azonban emberséges hangon beszéltek velük s olyan magas színvonalú szakelőadásodat hallottak, a me1 vekből mindenki tanulhatott. Hangsúlyozta Morál elvtárs, hogy csakis ilyen szellemiben lehet eredményesen dolgozni. Ha velük emberségesen bánnak, ők is türelmesebben a fizikai dolgozókkal s együttes erővel gyümölcsöző munkát végezhetnek. Honfi Pál, a felsonyomási állami gazdaság főkönyvelője beszámolt arról, hogy nákik bevezetnék az úgynevezett üzemegységek önelszámoTási rendszerét. Havonta egyszer a gazdaság vezetői — az igazgatóval az élen — elszámoltatják az üzemegységeket: mennyi anyagot használtak fel. mennvi munkát végeztek, hány forintért termelték a tejet, a húst -tb., stb. Igen eredménye® ez a rendszer, bedig még nincs sok tapasztalatuk. lev azonnal látják hol szorít a cinő’* és rögtön in- ézkedhetnek. Az üzemew«égek vezetői megtanulták az. öbWMtsév- sziámolőst s ma már jelentős eredménnyel dicsekedhetnek. Az e- gyesszámú ü zenwevséében pl. egv .^ng^aTatí Dán forintról 18 j^fc^jcsökkent. egy kiló, hústermelés a mWerséáes borjúnevelő- ben. Jelentősön csökkent a tej és a toíás termelési ára 1st Nicsovics Gvörev, a murányi állami vazdasV főavronómusa az időszerű merő«»zdasáoi munkák- •-ól beszólt-,. y<-iVyVz elv*árs oedie a Csonerád megvei Dírtbizotttáv ->ező«azda<:éoi osztályvezetője az állam1 <*azd.»sé.vok vezetőinek a felelősségét hangsúlyozta. Elmondotta, hogy idestova tíz éve működnek az állami gazdaságok s meg kell mondani, hogy eddig jóformán csak kaptak az államtól. „Ideje végre, hogy mi is adjunk valamit a népgazdaságnak1’ — mondotta. Tűrhetetlen állapot, hogy az állami gazdaságok magyrésze évről-évre több millió forint ráfizetéssel dolgozik. A munkásosztály nem tűrheti ezt a végtelenségig. Jogosan felelősségre vonhatja a nagyüzemi mezőgazdaságok vezetőit, hogy hogyan sáfárkodnak a rájuk bízott vagyonnal. Elmondotta, hogy a felszabaduló® előtt uradalmi cseléd volt s jól emlékszik, hogy az urasági birtok magas terméseredményeikkel dicsekedhetett. Most nagyrészt ugyanazok az emberek dolgoznak az állami gazdaságokban, sokat fejlődött a gépesítés is, mégsincs jó eredmény. Fel kell végre szóm ölni a nemtörődömséget és tessék lelkiismeretesen gazdálkodni; — Ary — Hogyan hasznosítja? Március 17-én tartották meg a kondorost ezüstkalászos tanfolyam záróvizsgáját. Harmincöt hallgató tett bizonyságot a hat hónapi munkájáról. A hallgatók elmondották, hogy ki, hogyan hasznosítja majd a tanultakat. Láikóczki Gergely 10 holdas gazda négyes vetésforgót vezet be. Bankó János ;-6 holdas, 800 négyszögöl iker- soros kukoricát vet, egy méter negyvencentis soriáróiaágía,,,; f s a sorok közé hagymát dug- dos. Nyemcsók Mihály, az Uj Élet termelőcsoport tagja, a szarvasmarha egyedi takarmányozását vezeti be. A vizsga befejezése után a Hazafias Népfront vendégül látta a tanfolyam hallgatóit. Légluvásos áztatással kísérletesnek a kendergyárban A Délmagyarországi Rostikikészítő Vállalathoz tartozó Sarkadi Kender gyárban a március végén kezdődő kenderáztatási idényre készülnek. Bár leszerződtettéfc as áztató munkásokat, akiknek a védőruhákat is kiadták, továbbá e- löké&zítik a medencéket és a felszereléseket. Ebben az idényben, mely körülbelül október végéig tart, ötvenezer mázsa kenderkórót áztatlak. Egy hatszáz köbméter tan» atomi medencében NDK-beli n imára most a levegő befúvásos iztatással is kísérleteznek. A me» lerce vizébe csöveken levegőt lyt inak majd. Ezzel a módszerei akarják meggyorsítani a kóré ■zását. Új gépeket szerelnek a cukorgyárban A kormány által nyújtott termesztési kedvezmények folytán az idén a tavalyinál lényegesen nagyobb területen termelnek cukorrépát a megyében. így a fel- dolgozási idényben a Sarkadi Cukorgyárban is egy hónappal tovább dolgozhatnak a következtetések szerint. Ezért alaposabban felkészülnek — a beruházási és a felújítási összeget beleértve — két és fél millió forintot fordítanak ebben az évben a gyár további korszerűsítésére. Most a karbantartási és javítási munkákon kívül új gépeket is beépítenek az üzembe. Többek közt új cukorfőző készüléket, új lég-előmelegítőt szerelnek, amelyek működése mintegy ötven vagon szén megtakarítást eredményez majd a négy hónapig tartó cukorgyártási i- dényben. A répavágó és a szeletsajtó állomást megfelelően átalakítják; öt új Rapid gyártmányúr szeletsajtót kaptak, amelyek által még több répaszeletet adhatnak a a termelőknek. A karbantartási munkákat jelentősen elősegíti egy új, nagy esztergagép is, a napokban pedig egy tartalék erőtelepet helyeznek üzembe a Láng Gépgyárban készített Diesel-motorral, az esetleges áramzavarok mentesítésére és a csúcs-időszak tehermentesítésére. Lehet jelentkezni mezőgazdasági szakiskolára Az iskolára jelentkezhet minden 17—27 év közötti férfi és nő. A jelentkezéshez szükséges a VIII. általános iskola elvégzése és kétéves mezőgazdasági gyakorlat. Az iskolák Békésen (öntözéses) Szabadkígyóson (állattenyésztési) Baján (kertészeti) működnek. Az iskola ingyenes. A felvételi kérelmet 1958 július 10-ig kell beküldesni az iskolák igazgatóihoz. Pénteken Kaposvárott sorsolják a Lottót ' Ezen a héten isimét vidéken perdül meg a Lottó-gömb a Lottó 12. játékhetének sorsolását március 21-ém, pénteken Kaposvárott rendéi meg a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A húzás délelőtt tíz órakor kezdődik. TALÁN HOLNAP 4 1 ácson y termetű, életrágta ember. Nem nagy beszédű, «mit mond, úgy ereszti el az orra alatt, hogy alig hallja az ember. Neve Gaái István. Foglalkozását tekintve gazdálkodó a maga 9 holdján a lőkösházi határban. A tanácsháza előtt ismerkedtem meg vele. Nagy nap volt, lóvizát. Felvonultatták a község lóállomá- mj’át és ő is, mint sok más parasztember, szakértő szemmel mustrál gáttá a tüzesvérű paripákat. Per-ze volt. azok közt olyan is, amelyik nem dicskedhetett ez- z- X a jelzővel, mert olyan hosszát* nőtt a szőre, mint az erdélyi rackának, s olyan hegyes volt a csípője, hogy kalaptartónak is beillett volna. Egyszóval ő is ott volt s hallgatta az elismerő szavakat, a csípőt megjegyzéseket, de nem szólt bele a diskurzusba. Egykedvűen húzott elő a zsebéből egy szál cigarettát, az eny-helyen rágyújtott és utána nézett a terjengő füstinek, ir-’vet az enyhe fuvallatt egy pillanat alatt elkapott. Mint a füstöt, úgy kapta el őt is az ellenforradalom ferge-íege és kisodorta a Május 1-ből a tábla szélére. Magángazdálkodó lett. Azóta komorabb szótlanabb. pedig azelőtt sem jár tatta a száját feleslegesen. Inkább nagyokat hallgatott, s talán éppen ez lett a veszte. Azokra hallgatott, akik egyre-másra ócsárolták ab ban az időben a szövetkezetét. A- zekra, akik már fogdosták a tsz lovainak kötőfékjét és usgyi, isten hírével tovább álltak, fittyei hányva a rendnek, az alapszabályban elismert kötelezettségeknek. Persze az asszony is megka> varta a gondolkodását. Elég sokat mizsergett a fülébe, ha hazament j fiával a napi munka után. — Próbáljuk meg apjuk — hátha jobb lesz a magunk portáján. Lásd mennyi utcabeli kilépett. Az örer Gaál csak hallgatta az asszony eszmefuttatását, s egyszer előállt érveivel, — Jól gondolkozz asszony, most két hízót vághatunk. Jövőre tán egyet se. Az utóbbi években meg- w.froztuk a szárakat, meat tudod jól, olajat azt ettünk életünkben e- leget. Miért a gyomromat kene- gessem vele, ha a csizmámra is kenhetem... — Ne legyen olyan pipogya ember kend. Itt van a gyerek, és -hárman megbirkózunk a kilenc hold földdel, meg aztán úgy csináljuk, ahogy nekünk tetszik. hiába volt az érvelés, — u hogy nem lesz hízóvágás, míg ló nem lesz, meg kocsi, eke meg borona — egy szép napon beadta a derekát s a fia is, ő is otthagyták a termelőszövetkezetet Igaz, először csak két hétig, aztán visszamentek és gondozták a 300 sertést, mert egv esztendőre vál lalták el. De kettőjüknek sok volt Az öreg Gaál sem valami Herkules, ember, a fia sem, s az egyik napon bejelentették, hogy tovább nem gondozzák a disznókat. Az öreg Gaálban két világ küzdött ebben az időben. Az egyik az asszony és a szomszédok hangján szólt, a másak pedig a tsz-be csalogatta vissza. így aztán elég volt neki egy asszomyi szóbeszéd ahhoz, hogy elsodorja az áradat. A dolog ugyanis úgy történt, hogy az egyik napon, amikor a hízókkal bíbelődtek, valamelyik úsz-bei. menyecske azzal állított hozzájuk: ha nem vállalják tovább a sertések gondozását, kizárják őket. És a két kínnal küszködő embernek misem kellett több mint ez. Nem volt rátarti ember világéletében, de ezt a szégyen1 csak nem éri meg — morfondírozott magában — inkább tovább állnak isten hírével. Ilyen előzmények után mérték ki neki a kilenc holdat a -tábla szélén és -most itt áll, mint egyéni gazda telve gonddal és. bensőjében két haranggal. Az e- gvik azt kongatja: tovább, tovább mutasd meg, hogy Gaál Istvár sem alávaló ember, hogy meg túri a magia lábán állni. A másik a nagy táblákat, a sok szép jószágokat, a gondnélkülibb életet sírja vissza, s azt, hogy milyen kilátásokkal kezd egy 82 éves ember megint új életet és küzdelmesebbet, mikor az nem szükséges. Minek vonja meg újra a szájától a falatot, most újra, mint számta lamszor életében, mert maga akar egzisztálni, noha erre neki már semmi szüksége. Minek ácsorog- jon most itt a lóviziten az állatorvost várva, minek járja a piacokat, míg egy-egy kocsiderók tengerit elad. Miért mászkáljon adóügyben, meg ki tudja máért, ha ehelyett dolgozhatna a szövetkezetben. Miért ne legyen nekik is olyan jó, mint István fiának, aki már harmadik éve ott van és semmi gondja. Minek szedjen ö- regségére felesleges kölöncöt a nyakára, ha erre nincs semmi oka. J)úl, viaskodik ez a két hang bensőjében. Heves csata és hány álmatlan éjszaka ennek a megmondhatója. De az utóbbi győzött, különösen akkor, amikor István fiával számot vetettek, s megtudta, hogy majdnem 40 forint egy rrfunkaegység értéke a Május l~ben, meg a háztájiból is cseppen valami a konyhára. Nincs adógend sem, meg miegymás, csak dolgozni kell szorgalommal. S amikor ez! megtudta, nem volt tovább család1 parlamentizmus, asszonyi centralizmus, hanem döntött magában és legény fiával — aki arra haj- liik, amerre az apja — beállítottak a tsz irodába. A nehezebbje azonban itt kezdődött. Se hideg, se meleg fogadtatás — igaz másokat sem fogadtak különös szeretettel. Lmmel- ármrual adtak neki belépési nyilatkozatot, de ajánlója az isteninek sem akadt. Nyakába vette a falut, kilincselt jobbra-balra, mígnem Csáki elvtárs — a volt községi párttitkár — ajtaján kopogtatott és kérte, hogy szóljon mellette, hisz végtére nem elhajítaná való ember ő sem. És barátra talált. Csáki elvtárs aláírta az ajánló ívet, hisz ismeri az embert, isimeri a vele történteket. A közgyűlés napja is eljött végre valahára. Ott ült újra a régi cimborák között, szívszorongva figyelte az eseményeket és várakozó idegesség futott át rajta, amikor a nevét hozták szóba. S amikor az egyik fiatalember kereken kijelentette, hogy olyan emberre nincs szükség, aki őket a bajban elhagyta — leforrázotton indult ki az udvarra, s koválygó fejjel ment haza. jyjost itt áll a tanácsháza előtt.. A lovakat nézegeti. A termelőszövetkezetiül úgy beszél mintha az övé volna. Tudja azt is, hogy egy lépést elvétett az életben, de úgy igaz, ahogy mondja: az vessen követ magára,- aki még sohasem botlott meg. És bízik, reménykedik, hogy belátják ezt a tsz-beliek ha ma még nem is, talán majd holnap. Deák Gyula
