Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-01 / 51. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. március 1., szombat GlejtUíiok keitőlik iigjje — Válasz egy elvtársnak — Mi újság a nagyvilágban? lllHllllllllllllllilllllilllllllllllliillillilíl!tlllílIillilillllllllli!lllllll||||||||||||||llllllll!lllllllllllllllllllllllill!l A világ legkorszerűbb tűzfegyverei A miről a napokban vitatkoz- tunk és nem sikerűit közös megállapodásra jutnunk, úgy ér­áéin, nemcsak kettőnk ügye. S tnivel nem kettőnké, engedje meg, hogy a nyilvánosság élőit is el­mondjam akkori véleményemet. Miről is volt szó tulajdonkép­pen? Igen. Arról, hogy a párton- idvüliefe, a párttisztség kivételé^ vei, mindenféle közfunkciót be- tölthetnek. ön az országos párt- értekezlet ezen határozatával elv­ben egyet is értett, csak azt nem helyeselte, hogy minek vertük ezt a határozatot „dobra'1. Miért be­szélünk róla nyilvános pártnapo­kon és más rendezvényeken? ön aggódva fejtette ki nézetét akkor és azt az álláspontot vallotta, hogy a határozat nyilvánosság elé tárása árt a párt tekintélyének, mert a pártonkívüliek ebből arra következtetnek, hogy a jelenleg fontos beosztásokban dolgozó párttagok karrieristák és azért lettek a párt tagjai, hogy állásu­kat elnyerjék, vagy megtartsák. Ügy vélem, ez az aggálya nem indokolt. A becsületes emberek, akik erről a határozatról tudomást szereztek, nem ezt mondják. A ha­tározatból inkább az ragadta meg figyelmüket — és ezt számtalan­szor ki is nyilvánítják —, hogy a párt bízik a pártonkívüliekben és ennek ezzel a határozattal is tanúbizonyságát adja. És ebben nincs semmi különös, mert külö­nös és rendellenes a korábbi évek gyakorlata volt. A párt azt mond­ja és erre el van szánva, hogy a szocializmus építését a pártonkí- Vüli dolgozókkal szorosan és ágigyéforva oldja meg. Ebből ter­mészetesen következik: minden ember .. azon a poszton munkál­kodjék, — legyen az párttag, vagy párton kívüli —, ahol képességei­vel a legtöbbet használhat a szo­cializmus építésének. T oggal teheti fel az elvtárs a " kérdést ezek után, hogy jó­jó, dé azért csak meg kell néz­nünk azokat a pártonkívülieket, akiket vezető beosztásba helye­zünk. Ez nem is vitás. Válogatás nélkül ez el sem képzelhető. A hatalmon levő osztálynak, — le­gyen az burzsoá, vagy munkás —, nem lehet közömbös, hogy a Po­litik®!, gazdasági és társadalmi élet vezető helyein milyen embe­rek vannak. Ez csak világos, hogy vezető osztály a hatalma megszi­lárdítása végett a vezető helyeket a rendszer híveivel tölti be. Eh­hez a gondolathoz viszont nyom­ban hozzá kell tennünk azt is, hogy nálunk még elég sok, a szo­cializmussal nem szimpatizáló, sőt homlokegyenest ellentétben álló ember tölt be vezető állásokat. E- zekre nincs is szüksége a mun­káshatalomnak és előbb-utóbb meg kell szabadulnunk tőlük. De kit tegyünk a helyükbe? Pártta­got, vagy pártonkívülit? S itt az álláspontok eltérőek a legtöbb e- setben. Pedig erre csak egy vá­lasz lehet: becsületes, szocializ­must akaró, népet szerető és ezért odaadóan dolgozni tudó embert. Ehhez viszont ne a párttagsági könyve, hanem emberi tulajdon­ságai, munkája és helytállása le­gyen az ajánló levele. An a párt tekintélyét félti et- tői a határozattól. Ez csen­dült ki a szavaiból. Míg mások — és ezek vannak túlnyomó több­ségben — a párt további erősö­dését várják tőle. Még eléggé él­nek az emlékezetönkiben 1956 ok­tóber utolsó napjai, amikor hoz­ták a hírt, hogy itt is, ott is egye­sek elégették a párttagsági köny­veket. Kik voltak ezek az em­berek, akik akkor pökhendi moz­dulattal máglyára dobták azt, a- melyért oly sok kommunista ad­ta • életét? A szerencselovagok, És .semmi kétség nem fér hozzá, hogy miért is jöttek közénk. — így akartam fátyolt vonni a múlt­ra, testvérek és nyilas voltam. — Csak így tudtam érvényesülni — mondta a másik és sorolhatnánk neveket, példákat. És ezek ott nyüzsögtek a pártban. Dörgölőd- tek a vezetőkhöz és nem volt so­ha elítélő szarvuk a rendellenessé­Fogadás Bukarestben a magyar párt­ós kormányküldöttség tiszteletére gek ellen, sőt sokan égig magasz­talták a rossz úton járókat. Azt is tudjuk — mert volt szeren^ csénk látni —, hogy ezek aktivi­tása az áhított funkció elnyerése után hogyan lohadt le és hogyan hárítottak el maguktól nagy el­foglaltságukra hivatkozva min­denfajta pártmegbizatást. De, hogy elejét vegyük és megszüntessük annak lehetőségét is, hogy pár­tunkat a karrieristák búvóhely­nek, ugródeszkának használják fel, azt az okot kell megszüntet­nünk, amelyek pártunkat ezek előtt a törtetők előtt vonzóvá tet­te. Ez pedig az, hogy minden be­csületes államipolgár előtt nyitva álljon az út mindenfajta köztiszt­ség viselésében. Helyesebben : min­denki előtt, aki rendszerünknek híve és akar és tud is egy bizo­nyos területen népünk érdekében dolgozni. ajon nem mondhatják-e ezek után minden kommunista funkcionáriusra, hogy karrieriz­musból lett a párt tagja? — kér­dezte az elvtárs akkor. Úgy vé­lem és ez meggyőződésem, hogy nem! Hiszen a jelenleg vezető be­osztásban dolgozó elvtársaiaík túl­nyomó többsége számtalan tanú- jelét adta önzetlenségének, oda­adásának a szocializmus iránt. Igaz, akadnak sorainkban olya­nok, akikben felülkerekedtek a törtető szándékok, de a párt a legszigorúbb módon jár el ezek­kel és ez csak egy kis töredék a becsületes többséggel szemben. Az ilyen határozottság láttán viszont csak növekedhet a tömegek párt iránti bizalma. És növekszik úgy is, ha az emberek mindjobban meggyőződnék arról, hogy a jól dolgozó pártonkívülit nem vált­ják le, mert nem lépett be a párt­ba, hanem — ha arra érdemes —, elő is léptetik, s ha ez érvényesül a gyakorlatban, akkor még na­gyobb megértéssel fogadják az ar­ra rátermett kommunisták funk­cióba állítását is. Lehetne 60k érvet — e határozat helyessége mellett felhozni, de úgy gondolom, hogy az érvek mel­lett a helyes megvalósítás, az élet győzi majd meg az elvtársat a leg­hatásosabban. Elvtársi üdvözlettel: Deák Gyula A Krasznaja Zvjezda a na­pokban több cikkben foglal­kozott a Szovjet Hadsereg fegyverzetének fejlődésé­vel. F. Tokarjev, a kiváló gyalogsági tűzfegyverterve­ző és G. Tretyakov had­mérnök vezérőrnagy, tüzér­ségi tervező cikkeiben egy­öntetűen megállapítja: a Szovjet Hadsereg lövész a- lakulatainak és tüzérségé­nek fegyverzete a legkor­szerűbb színvonalon áll. Mint Tokarjev írja: a há­borút követő években nagy figyelmet szenteltek a gya­logsági tűzfegyverek kor­szerűsítésének, A szovjet tüzérség fejlesztésénél fel­használták a tudomány és technika legújabb vívmá­nyait. A pontos és gyors tűz végett a lövegeknél mind fokozottabban alkal­mazták az elektronikus cél­vezérlést és automatizálást. A tüzérségi felderítést a legújabb rádiótechnikai el­vek alapján szerkesztett gé­pek segítségével végzik. Nagymértékben fejlődött a rakétatűzérség, ami a Szov­jet Hadsereg egyik erőssé­ge. A szovjet fegyveres e- rőknek jelenleg a legkülön­félébb típusú rakéták áll­nak rendelkezésére, s ezek közül csak néhányat ismer­hetett meg a közönség a november 7-i moszkvai díszfelvonuláson. Tervek a francia nemzetgyűlésben 1960-ban hat atombomba, 1963-ban negyven atombomba A francia nemzetgyűlés csü­törtökön folytatta a katonai költ­ségvetés vitáját. Jean Momtalat szocialista képviselő hangsúlyoz-* ta: Franciaországnak szüksége van az atomfegyverre, hogy megőrizze helyét a nagy nemzetek között, Közölte, hogy a hadügyi bizottság részadatai szerint az atombomba-1 gyártás francia terve I960 ra hat atombomba, 1963-ra pedig negyven atombomba készítését írja elő. A francia atomikonmánybizottság je­lenleg nem képes elegendő 239-es plutóniumot előállítani, a saclay-i üzem napi egy, a marcoles-i napi hat gramm plutóniumot gyárt. De Gaulle visszatér a politikai életbe? A csütörtök esti párizsi sajtó­ban ismét felbukkan cm a hír, hogy de Gaulle tábornok rövide­sen újból visszatér a politikai po­rondra. A Paris-Presse első olda­las szenzációja ez a hir, ha a lap kérdőjeles formában közli is. 1954 decembere óta hallgat a tábornok. Gaulle azt is értésére adja a vele tárgyalóknak, hogy kötelessége megszakítani vlszavonultságát, ha a francia helyzet tovább rosszab­bodik. Még ha „átmeneti megbí­zatásról” lenne is szó, csak ér­vényes úton szándékozik vissza­térni a hatalomra. De Gaulle egykori pártja tájé­koztató bulletinjében Roger Frey főtitkár így ir: Franciaország ha­lálos veszélyben van. Itt az ide­je, hogy de Gaulle megkapja azt az átmeneti megbízatást, amely megmenti a holnap Franciaorszá­gát. #• 3 France-flbservaleür-l Keleti Ferenc, a Magyar Népköz- társaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete csü­törtökön este a bukaresti hadse­reg székhazában fogadást adott a Román Népköztársaságban tartóz­kodó magyar párt- és kormánykül­döttség tiszteletére. A rendkívül szívélyes, baráti légkörben lefolyt fogadáson pohár- köszöntőt mondott Keleti Ferenc, v. Magyar Népköztársaság buka­resti meghatalmazott és rendkívüli nagykövete, s Avram Bunaciu, a Tea-estén találkoznak az orosházi KISZ fiatalok A KISZ Orosháza városi szerve­zetei tea-estet rendeznek ma, szombaton este az MSZMP váro­si bizottságának nagytermében. A tea-esten a kultúrműsort a KISZ gádorosi szervezetének tagjai, a ténczenét a Táncsics Mihály Gim­názium KISZ zenekara adja. A teát és teasüteményt az orosházi kiszes lányok főző-sütő szakköré­nek tagjai készítik. A KISZ if­júság lelkes munkával készül a városi szervezetekben dolgozó fia­talok elvtársi találkozójára. Román Népköztársaság külügymi­nisztere. Viharsarki KISZ filmhíradó A tavalyi VIT-en járt Csapó László, ismert Békés megyei aj matőrfényképész, a KISZ ifjúság­nak szorgalmas fényképezője. Nemrégiben vásárolt keskenyfilm- felvevő géppel a békéscsabai KISZ bizottság támogatásával híradó-filmet készített a Békés megyében tavaly és az idén le­zajlott ifjúsági, sport, s egyéb ér­dekes eseményekről. Az estét be­töltő viharsarki filmhíradóban a KISZ ifjúság gyopárosfürdői és szarvasi kirándulását, baráti or-' szágbeli ifjak látogatását, csel­gáncs- és motorversenyeket, vi­dám szüretet, élő vadnyúlfogást, s más, saját életűkből és szülőföld­jükről készült érdekességeket lát­hatnak viszont a fiatalok. Külö­nösen nagy sikere van a békés­csabai KISZ ifjúság Miskolc-mát- raí idei téli kirándulásáról, az in­dulástól csaknem a visszaérkezé­sig felvett filmnek, melyet a csa­bai ifjúsági házban többszőr, és Békésen is vetítettek­AZ EGYIPTOMI—SZUDANI HATÁRVITA UK ff* A közelmúltban a világsajtót bejárta a hír, hogy az új Egye­sült Arab Köztársaság egyik szövetségi része, Egyiptom és déli szomszédja, Szudán között határv ita keletkezett. A szóbanforgó vitás területek (térképünkön feketén), az Északi Szélesség 22 fokától északra, Vádi Halfától, a Nilns két partján mintegy 30 km mélységű kisebb beszögeiés, valamint a Vörös- Tenger parti Halaib térsége. A France-Observateur című pá­rizsi baloldali hetilapot elkoboz­ták. Hivatalos körökben azzal ma­gyarázzák az eljárást, hogy a he­tilap vezércikke az SS-hez hason­lította az algériai hadsereget. A hetilap közölte volna Henri Alleg' kommunista újságíró „A kérdés” című nemrég megjelent könyvé­nek egy részletét. A kommunista újságírót — mint ismeretes — Algériában letartóztatták és meg­kínozták. Könyvében felsorolja kínzóinak nevét és pontosan le­írja az elszenvedett kínzásokat. A France-Observateur tiltakozott az elkobzás ellen. A szerkesztőség nyilatkozata hangsúlyozta, a ha­tóságok azt remélik, hogy a soro­zatos elkobzásokkal elhallgattat­ják a lapot, vagy arra kényszerít­hetik, hogy „eltűnjék”. A lap elkobzása — írja a Mon­de— nemcsak a sajtószabadság újabb megsértése, hanem annak a ténynek megerősítése Is, hogy a hatóságok képtelenek egy olyan probléma mélyére hatolni, amely a kormány felelősségét veti fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom