Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-01 / 51. szám
11)58. március 1., szombat BÉKÉS MEG VEI NÉPÚJSÁG 3 Á trágyakezelés tapasztalatai Csorváson „Talajaink termőereje növelésének alapja a szerves trágya. ElőJ 2Ö években megyénk területén ka- tasztrális holdanként csak 20—25 mázsa szervestrágyát tudtunk felhasználni. Ennek is jelentős része rosszul kezelt istállótrágya volt, a mely nitrogéntartalmának 40—50 százalékát már elveszítette. Ezek a körülmények azt eredményezték, hogy talajaink tápereje gyorsan csökkent, s így az átlagtermés e- redményiinket az egyéni termelők nél jobban gazdállcodó szocialista szektorokban elért nagyobb tér ■méseredményekkel sem tudtuk megfelelően növelni.., Elkövetkező három év alatti feladatunk a következő: A jelenleg meglévő állatoktól nyert istállótrágya szakszerű kezelésének bevezetése...” Ez áll megyénk hároméves állattenyésztési és növénytermesztési tervében, a Talajerőgazdálkodás cím alatt. A föld termését magtárakban, padlásokon keresztvasakkal felszerelt és lelakatolt ajtókkal védjük. Azt az erőt pedig, ami a több termés, a t a!ajerőgazd ákod ás a- Iapja: sokan még mindig nem tekintik értéknek. Vannak azonban már olyan termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok is, akik tudják, mit jelent a táp- Änyagvisszapötläs, a szakszerű Wrágyakezelés és így egyre nagyobb gondot fordítanak erre a munkára. x Szlota József 7 holdas csorvási kisparaszt portáján, a szérűikért egyik — széltől és naptól védett — sarkában gyufás dobozhoz hasonló, szögletes trágyaszarvas: láttunk. A szarvas egyik oldalán a esurgalék-lé összegyűjtésébe 2—3 ásónyom mély gödrácsáét készített, s az itt összegyükmlett lével időnként öntözi a szarvast. Szlota József a trágya szakszerű kezelését, még 1947—48-ban, az ezüskalászos gazdaképző .tanfolyamon tanulta. Azóta minden évben az ott anultak alapján ke- |eeU az isUyiótrágyát. ” — Kövér és szalonnás az a trágya, amit a földemre kihoztatok — mondta magabiztosan és büszkén. tóval vitettem ki. Amit délelőtt kiszállítunk, azt már délután le is szántatorn. Ezután a góréhoz léptünk. A kukoricacsövek igazolták a gondos, előrelátó gazdát igaz, hogy Szlota József trágy »kezelési módszerén lehet javítani: Ha az állatok napi trágya termelését a szarvason szakaszokba rakná, letiporná és a kívánt magasság elérése után leföldelné, akkor még jobb trágyát készítene. így a napi trágyatermelésiből kevesebb nitrogén szökne a szabadba. Ezután a Vörös Október Tsz állatszáilására menüink A tsz. tagjai fontos kérdésnek tekintik a trágya szakszerű erjesztését. A kijelölt telepen szakaszokba rakják, A szarvas és környéke Sárközi András telepkezelő gondos munkájáról tanúskodik. Hiba, hogy a szakaszokat nem öntözik és nem földelik . le. Az esti órákban a szövetkezet .Illőkével, Varga György elvtárssal beszélgettünk ezekről a hiányosságokról. — Mit lehetne tenni, hogy jövőre, vagy még ebben az évben tovább javítsák a trágya keze lést. — Éppen ma délelőtt néztem a hígürülék összegyűjtésére szolgáló medencét a tehénistálló mellett. Még az ősszel azt reméltem, hogy tavaszra megtelik és szivattyú segítségével a leföldelés előtt álló szarvast megöntözhetjük. De bizony nagyot csalódtam. Az akna kongott az ürességtől. Jobban megnéztem, hát az nem is akna — állapítottam meg, hanem e- mészíő. A téglák csak egymásra vannak rakva, nincs kicementez- ve..>-Ai-R-terivem,- hogy a közgyűlés bofoljárii&sii ü4án egy szigetelt aknát készítünk, szivattyúval is felszereljük es időnként öntözzük « telepet. Ami a szakaszok lefölözését illeti, most már erre a munkára is sor kerül. Beszélgetés közbe® szóba került a nyersíoszfátos trágyakezelés is. A nyerfoszfát olcsó és igen kedvezően hat az erjesztésre . A nyersfoszfát felhasználása a Vörös Október Termelőszövetkezetnél egyelőre csak távlati tervként jöhet számításba. De, ha Varga elvtárs és néhány szövetkezeti tag tapasztalatszerzés végett ellátogatna egy környékbeli állami gazdaságba, ahol nyersfoszfát hozzáadással erjesztik a trágyát és ha mintát vennének az ottani trágyáról, meg a saját gazdaságukban kezekből, a vizsgálat eredménye arról győzné meg őket, hogy a nyersfoszíátos erjesztés a tápanyagvisszapótlás szempontjából gazdaságosabb. A szakszerű trágyakezelésről egyébként a 3004-es kormány határozat is intézkedik; kimondja, hogy azokban a termelőszövetkezetekben ,ahol a trágya szakszerű kezelése biztosított, a MINÖSZER Vállalat 50 százalékkal olcsóbban adja az erjesztéshez szükséges nyersfoszfátot. A trágya szakszerű kezelésével termelőszövetkezeteink és az egyénileg gazdálkodók talajerő- gazdálkodása lényegesen megjavulna. Ne hagyják kihasználatlanul a mezőgazdasági tudomány Eddigi eredményeit, a kormány által biztosított előnyöket, a talajerő szervezettebb visszapótlása végett. Dupsi Károly KILENC ÉVES A TAKARÉKPÉNZTÁR Ma, március 1-én kilenc éves az Országos Takarékpénztár. Ez alkalomból felkerestük a takarék- pénztár Békés megyei fiókjának vezetőjét és választ kéx’tünk néhány kérdésünkre. Hogyan lett ilyen népszerű a takarékbetét? — A legfontosabb feladatunk az volt az elmúlt években, hogy növeljük a takarékbetét gyűjtést. Bár nem volt ismeretlen már a kapitalista világban sem a takarékbetét, de sajnos, erre az időre szomorúan kell visszatekinteni. A felszabadulás előtti kapitalista bankok a gazdagok érdekeit szolgálták és jogosan haragudtak rá a kisemberek. E cseppet sem kedvező „örökséggel” kezdtük meg szocialista alapokon a betétgyűjtést. Hosszú évek során a dolgozók megszerették és megkedvelték az egyéni pénztakarékosságnak e legpraktikusabb formáját. Nehéz volt ezt elérni, mert az inflációt követően a lakosság bizalmatlan 1 -tt iránta. Nehéz volt a dolgozókkal megértetni, hogy a nép bankjában teljes biztonságban van a pénzük, hiszen annak Itddig nasjobbrészt küllőidről behozott alkatrész gyártását kezdik meg Békéscsabán A Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyárban a második negyedévben megkezdik a kompresszorokhoz szükséges Heerbiger-szelepek gyártását. Ezeket az alkatrészeket eddig egyrészt a budapesti Kisrugó Gyárban készítették, másrészt külföldről szerezték be. A hétéves Forgácsoló Szerszámgyárban a közelmúltban kétmillió forintos költséggel korszerű műhelycsarnokot építettek, több szerszámgépet is kaptak. Ez lehetővé teszi, hogy a vidéki üzemben 1959-ben már any- nyit gyártsanak ebből a fontos alkatrészből, amellyel a behozatalt megszüntethetik. Az idén kétmillió, jövőre pedig kb. ötmillió forint értékű Heerbiger- szelepet gyártanak Békéscsabán; az utóbbi teljesítmény ötvenezer dollár értékű valutamegtakarítást eredményez majd. A békéscsabai üzemben belföldi értékesítésre ebben az évben 28 000 különféle motorkerékpáralkatrészt, dugattyú- csapszeget, lánckereket; főként kivitelre pedig 21 000 xylló mellfúrógépet is gyártanak. visszafizetéséért maga az állam szavatol. Munkánk lassan-lassan így eredményessé vált, s ma már nem is beszélhetünk bizalmatlan« Ságról. Ezt igazolják az ellenforradalmat' követő politikai és gazdasági konszolidáció óta megmutatkozó eredményeink is, Számokban mit jelent ez az eredmény? — Az ellenforradalom alatt és közvetlen utána nagyon sokan szaladtak a pénzükért és legtöbbször meglepetésükre — mindig és mindenki, aki csak akarta, visszakapta pénzét. Ez a körülmény a politikai és gazdasági rend helyreálltával azt eredményezte, hogy a lakosságban megnövekedett a bizalom és sokkal többen, mint azelőtt, hozták visz- sza pénzüket a takarékpénztárba. Beszéljenek a számok: Az ellenforradalom hatásaként felére csökkent a Békés megyei betétállományunk, és az azóta eltelt tizenhárom hónap alatt több mint négyszeresére emelkedett! De mondok egy érdekes esetet is a- mely összefügg azzal, hogy mígnőtt a bizalom: Nem olyan nagyon régen egy idősebb ügyfelünk helyezett el 30 000 forintot takarékbetétben. A pénz átvételénél feltűnt nekünk a bankjegyek dohos szaga s az, hogy néhány bankjegy itt-ott penészes. Érdeklődésünkre ügyfelünk elmondta, hogy az összeget még 10 évvel ezelőtt kapta valamilyen ingatlancsere folytán s azóta otthon o- rízte. Akkor kíméletből nem közöltük vele, hogy tíz év alatt mennyivel szaporodott volna a pénze, ha már akkor takarékba helyezi. Ezúton üzenjük, hogy !0 év ;alatt 18 és félezer forint kamatos-kamatot dobott ki az ablakon. Még egy szerény kérésünk lenne: az Önök fiókjában ki a leggazdagabb takarékbelé- tes? — Kérdésük bármennyire is szerény, sajnos nem válaszolhatunk rá, ugyanis a takarékbetétek titkosak. II MUNKASARCOK KÉSÉI BOLDOGSÁG — Csorváson, ha jól szétnéznénk, kevés ilyen trágyaszarvast találnánk, mint Szlota bácsinál — jegyezte meg Horváth Pál, községi gazdasági felügyelő. A grzda nem szólt egy szót sem, de látszott rajta, hogy a gazdasági felügyelő elismerő szavai jóleső érzéssel töltötték el. Megoldódott a nyelve, és a talajfcrögaz- dálkodással kapcsolatos kérdéseinkre úgy peregtek a válaszok, hogy azok rögzítésére talán a magnetofon is kevésnek bizonyult volna. — Milyen állatokat tart? — Tehenet, növendékmarbák at és sertéseket. — Lovat nem tart? — Minek? Nem kifizető. A gépállomással szoktam a talajmunkát elvégezte.®!, A trágyát is vontaVúrhnió időjárás szombaton estig felhős idő, sokfelé eső, havaseső, havazás. Élénk, időnként, erős é- szaki-északkeleti szél. A Dunántúlon helyenként hófúvás. A hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: mínusz 1—mínusz 4 fok ’'özött, északnyugaton mínusz 4 fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton plusz 1—mínusz 2 fok között. Munkássors. Semmivel se több, se kevesebb másokénál. Kétéves volt, amikor szülei meghaltak. E- gyedül maradt. Arvaházba vitték, Néhány év múlva kiadták kiscse- lédnek, mert nagyon, sok volt az Vhrin Jánoshoz hasonló sorsú gyerek. Idegen emberek vették magukhoz. Nem azért a pár fillérét, a- mit kaptak utana, hanem azért, hogy hasznát vegyék. Gyula, Endréd, Orosháza — hányatott életének első, szomorú állomásai. Orosházán már iskolába is járhatott néha-néha. Ha a kiutalt ruha, cipő le vásott testéről, nem kapott helyette másikat. Télen is mezítláb járt. A lába megfagyott. Azóta is minden télen kiújul a fagyás. 1915-ben leszerződött négy évre tanoncnak — teljes ellátással. A mester agyonhordott ruháit, cipőit kapta meg, de legalább volt, ami védje a testéi a hidegtől. Reggeli: 8—10 deka kenyér, ebéd: egy tányér főzelék. A vacsora már két fogásos volt — feltéve, ha a- kadt még eper a fán. Mikor a házban még mindenki az igazak álmát aludta, csengő riasztotta szendergéséből a szabóasztal tetején. F eltakarította a műhelyt, udvart, lesöpörte a járdát, enni adott a jószágnak. Hat órakor már a gép fölé görnyedve dolgozott este 9-ig. A segéduraktól — ha nem elég gyorsan mozgott — pofont, rúgást kapott. A piaci nap mindig ünnep volt számára. Ilyenkor jóllakhatott. A ■mesterné vásárlása közben elcsent egy-egy almát, gyümölcsöt. A jó- lakoltság kellemes érzése ilyenkor feledtette a szűk napokat. így múlt el négy keserves év. Felszabadult. Vonatra ült, s egyik kocsiból a másikba bujkálva a kalauzok elől, Pestre utazott. Egy heti kóborlás, éhezés után munkát kapott. A munka sok, ti fizetés igen kicsi volt, lakásra már nem futotta. Éjjelre a bérházak pincéiben húzta meg magát. 1919. Kitört a forradalom. Az akkor 17 éves ifjú kereste az utat a forradalmárokhoz. Tudta, érezte, ezek a munkások a jobb életéért harcolnak. Jelentkezett a szakszervezetbe, majd felcsapott vörös katonának. A 21-es csapattesthez került. Másfél hónapig derekasan harcolt, de a szolnoki átkelés alkalmával szétverték őket. Menekülnie kellett. Uttalan utakon, bújkálva, sok viszontagság után Aradra került. Egyetlen mentsvára: a szakszervezet volt. Első útja odavezetett. Nem hagyták cserben a román szaktársak, munkához juttatták. A fizetés itt sem volt valami fényes, de legalább volt lakása, s ennivalóra is telt. Itt sem hagyták nyugton, A lakásán fogták el. Igazoltatták. Kiderült, hogy magyar állampolgár, volt vöröskatona, s tagja a szak- szervezetnek. Kegyetlenül megver-> ték, beszakitották a koponyáját is, majd átadták a magyar hatóságoknak. Itt tovább verték, kínozták, s csak az egyik rokona jótállásával engedték szabadon. Megint ott állt a világban egyedül, munka nélkül. Nemkívánatos egyén volt, mozgalmi tevékenysége miatt. Csak nagynehezen alkalmazták kisegítőként. Ismét a régi nóta következett :alacsony bér, kevés ennivaló, örökös lakásváltoztatás, mert nem tudta fizetni a lakbért. 1923-ban megnősült. Két szerelmes, jobb sorsra vágyó, nincstelen ember kötötte össze az életét. Bérelt géppel kezdték. Sikerült felhajtaniok egy nagyobb mennyiségű konfekciós munkát. Naponta 21 órát dolgoztak. Egy hónap múlva a kimerítő munka ágyba döntötte. A nyomorúság mellé újabb osztályrészes jelentkezett. Gyerekük született. A felszabadulás Magyarországon érte. Újrakezdték az életet reménykedve, bizakodón. Már volt munkájuk, csak győzni kellett, megfizettek érte. A jobb életkörülmények között szaporodott a kis család egy leánnyal, s egy fiúval. Ez kárpótolta őket a keserű évekért. Tíz évig bedolgozó munkás volt, s 1950-ben bekerült a Békéscsabai Ruhagyárba. Egy évig dolgozott gép mellett, szorgalmasan, majd önálló munkakörbe osztották be. Műszaki ellenőr lett. 1951- ben egy fél házat vett magának. A lánya férjhez ment, s két unokával örvendeztette meg. A fia még általános iskolába jár, de már a jövőt tervezi. Szereti a gépeket, s majd egy gépészeti technikumba akar továbbtanulni. Megváltozott az élet. Ember lett. Megbecsülik és szeretik a gyárban. Sokszor mesél a fiataloknak felszabadulás előtti boldogtalan életéről, de azok már nem tudják elképzelni, hogy milyen lehetett az, hiszen ők egy szebb jelenben nőttek fel. Ö megismerte a nyomorúságot, a nélkülözést, nem kér még ,egyszer belőle. Békés, háborúmentes öregséget akar, s még ,soksok éven át hallgatni unokáinak vidám kacagását. Szabó Zsigmond.
