Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-01 / 51. szám
Világ proletárjai egyesüljeleki Bituts j MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA. »958, MÁRCIUS 1.. SZOMBAT Ara 50 fillér Ili. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Megkezdődött a Magyar % Szakszervezetek XIX. kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában pénteken reggel fél 9 órakor megkezdődött a Magyar Szakszervezetek XIX. kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson a kongresszusi küldöttek beszámolnak a XVIII. kongresszus óta végzett munkáról, összegezik a szakmai szakszervezetek kongresszusának tapasztalatait és megjelölik a Magyar Szakszervezetek további feladatait. A kongresszuson megjelent dr. Münnlch Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Marosán György államminiszter, Biszku Béla belügyminiszter, Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a párt politikai bizottságának tagjai. Ott volt a kormány több tagja, a KISZ, a Hazafias Képfront, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Nők Országos Tanácsának vezetői. A kongresszuson részt vesz Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára, és a Világszövetség három titkára, továbbá a szovjet, az arab, a francia, az olasz, az osztrák, a lengyel, a csehszlovák, a román, a német, a bolgár, az albán, a jugoszláv, a koreai és a vietnami szakszervezeti nemzetközi szövetségének küldöttei. A megnyitó beszédet Somogyi Miklós, a SZOT elnöke mondotta. Javaslatára a kongresszus részvevői egyperces, néma tisztelgéssel adóztak az elméit kongresszus ó'.a elhunyt magvar és külföldi szak- szervezet) harcosok emlékének, A kongresszus egyhangúlag elfogadta a napirendet, amely a következő: a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója, a számvizsgáló bizottság beszámolója. a magyar szakszervezetek alapszabályainak módosítása. a vezető szervek megválasztása. Ezután mégválasztották á. különböző munkabizottságokat, majd Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára tartotta meg a szaktanács beszámolóját. Bevezetőjében a XÍX. kongresz- szus jelentőségéről beszélt, majd a szakszervezetek szerepéről szólt és helyéről a szocializmust építő társadalmunkban. — A szakszer- rezetekhez való tartozás végső fokon a munkáshatalom elismerését' jelenti. Ka a szakszervezetek jól dolgoznak, döntő tényezői lehetnek — és kell, hogy legyenek! — ■ irsadahni életünknek a szocializmus építéséért vívott harcban. A szakszervezeti tevékenység egyik központi kérdése g társadalmi és egyéni érdek egybehangolása Ez azt jelenti, hogy szüntelenül rá kell irányítaniuk a dolgozók figyelmét a szocializmus építésének távlataira, az abból adódó konkrét feladatokra, másrészt állandóan szem előtt kell tartaniuk a dolgozók élet- és munkakörülményeinek állandó javítását. A beszámoló ezután rátért a szak- szervezetek feladataira, a munkáshatalom gazdasági erősítésében Hangsúlyozta: a munkásba tolom erősítésének legfőbb kérdés« ma az ellenforradalmi támadás következményeinek felszámolása, gazdasági nehézségeink leküzdése, a* elért éieUr.ímouat biztos alapjainak megteremtése. Az’ 1958 ét i gazdasági terv és » most készülő hároméves terv célkitűzéseik ez határozza meg. — 1938-ban » dolgozó nép-taráiéit» munkáját megtestesítő nemzet) jövedelem 4.8 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére 4.8 százalékkal emelkedik a tervek szerint, — jórészt az 1957- bsa Irozott Intézkedések eredményeképpen. részben a idén elő-l szőr szétosztásra kerülő nyereség- részesedéssel. A tervek számolnak azzal, hogy a régebbinél gazdaságosabban, alacsonyabb önköltséggel dolgozunk, taicarékaskodunk az anyaggal, pontosan tervek szerint termelünk, és a beruházások is a tervnek megfelelően alakulnak. Az 1958-as terv arra épül, hogy ebben az esztendőben lényegében már saját erőnkből kell tovább szilárdítani gazdasági helyzetünket. A terv szerény. Teljesítése mégis sokkal fegyelmezettebb, jobb munkát követel. Le kell vonnunk á tavalyi gazdálkodás során elkövetett hibák tanulságait. Az- 1958-as terv eredményes teljesítésének Jegiontosabb feltétele, hogy mindenütt a gazdaságossági szemlélet jusson érvényre. Hangsúlyozta: elsősorban a termelési érte' kezletek azok a fórumok, ahol a munkások közvetlenül részt vehetnek a termelés, a gazdasági vezetés ihunkájában. Éppen ezért az eddiginél lényegesen jobban kell a tanácskozásokban rejlő óriási lehetőségeket felhasználni. Az ü%emi tanácsokról szólva, hangsúlyozta az előadó, hogy a- zok az üzem valamennyi dolgozójának fórumai, a szervezetlen dolgozóké is. A továbbiakban a bérezésről beszélt, hangsúlyozta, hogy a béralapnak a régebbinél lényegesen önállóbb felhasználása nagyobb lehetőséget nyújt a vállalatoknak a helyes bérezési formák alkalmazására. Továbbra is arra kell törekedni, hogy a bérezés mindinkább segítse a gazdaságosabb, termelékenyebb munkát. A nyereségrészesedés célja az egész társadalom érdekeit szolgáló termelés gazdaságosabbá tétele, a munkások pedig közvetlenül is részesednek a gazdaságosabb termelés anyagi eredményeiből. A munloaversenyről szólva megállapította: — Az elmúlt években a szocialista verseny értelmezése és gyakorlata sok vonatkozásban helytelen volt. A szocialista munkaverseny nem cél, hanem a gazdaságosabb termelésnek, az önköltség csökkentésének, az anyag- takarékosságnak és a minőség javításának eszköze. Más szóval: a verseny a szocializmus építésének kommunista módszere A magyar mun'cásosz! í1 v büszke azokra, akik tehetségükkel, szorgalmukkal, szaktudásukkal kiemelkedően járultak szocialista építő munkánk gyorsításához. Nem szabad többé megengednünk, hogy seiejtgyártók, ügyeskedők e nemes vetélkedés vámszedői legye nek, A szakszervezeteknek ü- gyelniök kell árra .hogy az anyagi és az erkölcsi megbecsülés a termelés szerény, mindennapi hőseinek jusson, azoknak, akik. az ü- zemi feladatok megvalósításából a legeredményesebben veszik ki részüket, akik takarékoskodnak az» anyaggal, á szerszámmal, akik tanítják az új munkásokat, akik' átadják tapasztalataikat. Az előadó ezután megállapította: a szakszervezetek felelősek a bérből és fizetésből élők életszínvonalának alakulásáért. De természetesen ezt nem lehet elvonatkoztatni az ország adott gazdsági fejlettségétől. Sokan hasonlítják ösz- «e a magyar munkások életszínvonalát nálunk jóval fejlettebb, más történelmi körülmények között kialakult tőkés országok dolgozóinak életviszonyaival. Reális képet azonban csak úgy kapunk, ha azt vetjük egybe, hogy a megtermelt új értékekből — tehát -a nemzeti jövedelemből —' milyen arányban részesülnék a dolgozók, és ha ilyen összehasonlítást teszünk, azonnal kiderül, íogy a magyar munkásosztályé fibírja az összehasonlítást a fej- ettebb tőkés országok dolgozóinak életszínvonalával. Az életszínvonal alakulásáért kimondott felelőségünk a mai helyzetben mindenekelőtt azt jelenti hogy a jelenlegi életszínvonalat Védeni, biztosítani kell. Meg kell akadályozni minden olyan bürokratikus törekvést, amely a kialakult életszínvonalat csökkentené, akár az árak burkolt áremelés, vagy min őségiont áa — akár a bérek, akár pedig a szociális juttatások oldaláról. Ezután a nyugdíjkérdésről, a lakásviszonyokról, a társadalmi tu'a.idon védelmének fontosságáról szólt. A főtitkár a magyar dolgozók nevében köszönetét mondott a külföldi munkástestvérekneb, a baráti, szocialista otnszágok dolgozóinak — elsősorban a szovjet népnek, valamint a Szakszervezeti Világszövetségnek, akik mellénk álltak a megpróbáltatások súlyos óráiban és segítséget nyújtottak. Elutazott Bukarestből a magyar párt- és kormányküldöttség Csütörtökön 21 órakor elutazott Bukarestből a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány küldöttsége. A késő éjszakai óra ell enére a bukaresti dolgozók nagy tömege gyűlt össze a baneasaí pályaudvaron, hogy búcsút vegyen a vendégektől. A magyar párt- és kormány küldöttség tagjainak búcsúztatására Gheorgliiu-Dej és Chlvu Stoica vezetésével , a román párt- és állami élet számos vezetője meg jelent a pályaudvarom. Ott voltak a Bukarestben akkr Utált .gyes diplomáciai képviseletek vezetői, a Magyar Népköztársaság nagykövetségének tagjai, a román és a külföldi sajtó képviselői. A román és a magyar himnu ,z hangjai közepette Kádár János Glieorghlu-Dej-zsel együtt ellépett a dlszszázad előtt. Egy fiatalokból álló csoport virágot nyújtott át a magyar küldöttség tagjainak. A vendégek búcsút vetlek a diplomáciai testület tagjaitól és a megjelent hivatalos személyiségektől. A magyar és a román állami és pártvezetők baráti kézszori tással búcsúztak egymástól. Kádár János és Gheorghiu-Dej melegen összeölelkezett. A pályaudvarim összegyűlt lelkes tömeg hosszasan éltette a magyar és a román nép örök barátságát. A magyar párt- és kormányküldöttséget Malnasenau kuliig}- miniszterhelyettes és Caius Frantescu. a külügyminisztérium pro- tokotIosztályának vezetője elkíséri a magyar—román határig. A magyar küldöttséggel utazik Ion Popescu, a Román Népköztársaság budapesti nagykövete is. Kétóránként hét-nyolc centit áradnak a Körösök A Körösök a Békés megyei szakaszokon mindenütt kiléptek medrükből. A Fehér- és a Fekete-Körös felső szakaszain már elérték a másodfokú készültségi szintet s a töltések oldalait egy méternél magasabban mossa a viz. A Tisza emelkedése miatt csökkent a 16S tenyésziisző nevelésére szerződni) áz orosházi járás öl termelőszövetkezete Termelőiszövetkezeteink az többi időben egyre nagyobb gondot fordítanak a tenyészállat nevelésre. Az orosházi járás öt termelőszövetkezete, a tót'komlósi Viharsarok 61, a Haladás 20, az Alkotmány 14, a nagyszénása Lenin 45, a gádorosi Petőfi 25, összesen: 165 darab továbbtenyésztó&re alkalmas üszőt szerződtettek le a Tenyészállatforgalmi Vállalat kirendeltségén. A 165 darab tenyósz- üsaőt 1959-ben megyénk olyan isz-einek adják át, ahol még nem foglalkoznak kiterjedt szarvasmari hatenyészbéssel, Új termelőszövetkezetek alakullak Muronyiian és Nagyszénáson Muronyban eddig három termelőszövetkezet működött. Néhány napja 20 egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt elhatározta, hogy 200 kata.sztrális hold földön Kossuth néven új termelőszövetkezetet alakít. A tsz alakuló gyűlése március lián, hétfőn a községi kultúroít- honban lesz. Nagyszénáson, Üj Barázda név alatt 12 tag 50 hold földön termelőszövetkezeti csoportot alakított. Még az idén tavasszal egy újabb termelőszövetkezet alakítására készülnek a nagy- szénásiak. Iiuszárik József e- gyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt vezetésével tsz-előkó- szítő bizottság alakult a községben. Eddig 17 dolgozó paraszt írta alá az új szövetkezet belépési nyilatkozatát. befolyás a telt ntedrű Körösökből, a kiadós csapadék is gyarapítja a vizet s két óránként hét-nyolc centit emelkedik a Körösökben a vízszínt. A román jelentések szerint újabb árhullám várható s előreláthatólag szombat éjjel a felső szakaszon eléri a harmadfokú készültségi szintet. Beavatkozásra eddig még sehol nem volt szükség. A Gyulai Vízügyi Igazgatóság gondosan felkészült az árvíz- védelemre, s a veszélyesebb szakaszokon emberek gépkocsikkal, motoros szivattyúkkal riasztásra készen állnak. Az érdekelt városokban és falvakban a tanácsoknál is megszervezték az éjjel-nappali szolgálatot, hogy adott étben gyorsan mozgósítsanak. —immem ■m ■ A Tautícskötlárttnxág negyvenedik évfordulójára emleit- könyvei adunk ki Gyulán Gyulán, az 1919-es volt vöröska* tonik tavalyi találkozójukon elhat távozták, hogy feldolgozzák a Ma* gyár Tanácsköztársaság helyi ét környékbeli eseményeit, a gyulát tizenkilencet kommunisták kiisi d.elmeinek történetét. A Gyuláról elkerült Mayer Vü* mos, a 10. vörös század volt p** rancsnoka gyűjtötte össze régi harcostársainak visszaemlékezi* seit. Az emlékiratot a Tanácskő» társaság kikiáltásának negyvene• dik évfordulója alkalmából a gyű* ki pártbizottság ét tanács tárna* gatásával kiadják. Városi tanácsülésen döntöttek arról Is, hogy a tanács egy-egy esztendei munkájáról évkönyvei jelentetnek meg. Ezzel is tájékoz* tatul akarják a talwsságot « várót fejlődéséről, egyben a hiányossái gokról, így az utókor számára (4 megörökítik a jelentős erőfeszítés seket és eredményeket, amelyek Gyula fejlesztéséért születtek.
