Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-19 / 42. szám

2 1958. február 19., szerda BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG PÁRTÉLET A pártmunka helyes megszervezésével leraktuk az alapját az új gazdasági évnek Az eUenfoaradalom a mi gaz­daságunkban is szétzilálta R pártszervezetetet és ezzel igen nagy kárt okozott nemcsak « feommunistáknak, hanem a gaz­daság münden becsületes dolgo­zójának. Gazdaságunk dolgozói éppen ezért most fokozott figye­lemmel kísérik pártszervezetünk életét, a kommunisták munkáját. Mindenek előtt azt nézik, milyen egységesen és következetesen har­céinak a kommunisták a tömegek jogos érdekéért, elintézik-e ügyes­bajos dolgaikat és hogyan irá­nyítják a gazdaság életét. Alapszervezetünknek első fel­adata volt a termelés meg­indítása, a rend, a munkafegye­lem helyreállítása, s ezzel egyidó- ben az ellenforradalmi elemek el­távolítása. Az utóbbi elég nehe­zen ment, mert a pártvezetőség és a gazdaság vezetősége között nem volt e tekintetben egyetértés és Intrikáig, személyeskedésig fa­jult a dolog, mely kihatott a ter­melő munkára, a párt belső éle­tére, és egyes párttagok munká­jára is. Nem volt akkoriban olyan összejövetel, hogy az intrika hul­láma fel ne csapjon s csak szíves, következetes meggyőzéssel, s ahol kellett, kellő szigorral győzedel­meskedhettünk a pártszarűüenül szeresen tartanak taggyűléseket és egyéb összejöveteleket. A párt­szervezet különös gondot fordít az ifjúság nevelésére, ezért úgy ha­tároztunk, hogy a pártvezetőség tagjai a tél folyamán havonta két­szer különböző politikai kérdések­ről előadásokat tartanak. így ér­tük el, hogy fiataljaink a társa­dalmi munkában és a termelésiben egyaránt megállják helyüket. Gaz­daságunkban jelentős feladat há­rul a szakszervezet munkájára is, ezért tíz párttagot a szakszerve­zet segítésével bíztunk meg, s hogy eredményesebb és egysége­sebb legyen munkájuk, pártcso­portot hoztunk léke a szakszerve­zetben. A csoport rendszeresen ülésezik és hasznos tanácsokkal segíti az üzemi bizottság tagjait. Az ők érdemük is részben, hogy az ossz dolgozók 93—94 százaléka szakszervezeti tag s ma már nem­csak a jutalmak elosztásával, se­gélyezésével, hanem a termelési kérdésekkel és versenyszervezés­sel is foglalkozik a szakszervezet. IZülönös gondot fordítunk a AV taggyűlések rendszeres meg­airtására is, annál inkább, mivel a taggyűlés fontos esemény a pártszervezetek életében. Taggyű­léseink ma már vitafórumok, elv- .ársaink bátrabban bírálják a ve­zetés hibáit, elmondják észrevéte­leiket és bírálják az egyes dolgo­zók viselkedését, magatartását. politikai és gazdasági felada­tok elérése nálunk is sok ne­hézség leküzdése közben történik, de ezek a bonyodalmak nem kediv­telenítenek el bennünket, hanem megsokszorozott erővel küzdünk a cél megvalósításáért. Ezt viszont minden párttagtól megköveteli a tájékozódás növelését, politikai és egyéb kérdésekben. Ezért gazda­ságunkban egy időszerű kérdések tanfolyamát indítottuk be, melyre a pártvezetőség tagjait, pártbizal- miakat és tömegszervezetben dol­gozó kommunistákat vontuk be. Pártoktatásban 16 elvtárs tanul és sikerült a hallgatókat úgy kivá­logatni, hogy megfeleljenek a pártoktatás követelményeinek. E- zenkívül gazdaságunkban szak­mai továbbképzéseket is szervez­tünk. A politikai oktatásnál hiá­nyoljuk, hogy a vitás kérdések tisztázására a városi pártbizott­ságtól — annak ellenére, hogy kértük —, nem kaptunk választ, s így egyes kérdések nem tisztá­zódtak. \z agitáoiós munkáról sem feledkeztünk meg. Nyolc kisgyűlésd előadónk van és ha­vonta kétszer különböző témák­ról tartanak kisgyűléseket. Ja­nuárban a Hazafias Népfront viiselkedőkikel szemben. így ér­hettük el, hogy alapszervezetünk erősebb, mint bármikor és javittt a pártfegyelem. Több elvtársat, köztük Hegyesi Lászlót azzal bíz­tuk meg, hogy a KISZ-ben. tevé­kenykedjen. Hegyesi elvtáre és a többiek becsülettel el is látják a pártmegibizatásokat. Segítségükkel felélénkült az ifjúsági élet, rend­V; A pártmunka hétköznapjaiból Orosházán rövid fél év alatt há­romszor hívták össze baráti beszél­A páitvezető6ég különös gond- dal ügyel a pártbizalmiak tevékenységére is. A bizalmiaink jó munkája nyomán elértük, hogy 3—4 elvtárs kivételével, minden párttagnak van megbízatása. Ha a mi helyzetünket tekintjük, ez nem is egyszerű feladat, mert egy- egy pártcsoporttag 8—10 kilomé­terre dolgozik, de a bizalmiak a távolság dacára is, érintkeznek velük, rendszeresen beszélgetnek s megbízással lássák el a párt- ■söpört tagjait. A pártvezetőség ; lismeri a pártcsoportvezetők munkáját, és az elismerő száva­ion tűi, könyvvel jutalmazta a legjobbakat. munkájáról, az üzemi tanácsok étrehozásának jelentőségéről tar­tottunk kisgyűléseket. Jelenleg a gazdaság 3 éves távlati tervét is­mertetjük az emberekkel az ü- zemegységekben. A termelésben mutatkozó ered- " menyekhez nagyban hozzá­járult kommunistáink harcos ki­állása és megvan minden alapunk ahhoz, hogy gazdaságunkat 1958. évben még gazdaságosabbá, még eredményesebbé tegyük. Bertók Imre, a Gyulai Állami Gazdaság pártalapszervezetének titkára. getésre az idős elvtársakat. Az idős harcosok öttagú vezetőséget választottak. Vezetőjük Dumitrás elvtárs, aki a felszabadulás előtt is egyik vezéralakja volt a járásban működő illegális mozgalomnak. Az idős harcosok olyan határoza­tot hoztak, hogy kéthavonként összejönnek azért, hogy a párt tá­jékoztassa őket úgy a kill-, mint a belpolitikai eseményekről. Az ilyen összejövetelkor beszámolnak, a végzett párt megbízatásokról is. Ugyanis Orosházán minden idős harcosnak külön pártmunkája van. Vannak, akik a népfrontban, a kulturális intézményekben tevé­kenykednek. Szemenye i Béla, elvtárs a pártklub szervezésével van megbízva, Szemenyei Pálné a nőtanácsban dolgozik, Hegedűs- síé a Vöröskeresztnél. Bokor elvtárs a földművesszö­vetkezetnél, Dumitrás elvtárs pe­dig az ifjúság munkáját segíti. A nagyon idős elvtársakat pedig az­zal bízták meg, hogy családlátoga­táskor beszéljenek nehéz életük­ről, harcukról, hogy ismerjék meg a fiatalok a múltat és tudják ér­tékelni, hogy rövid másfél évtized alatt hogyan változott meg életük. Legyenek méltóak fogadalmukhoz Szombaton este a szokottnál is mozgal­masabb volt a KISZ békési alapszerveze­tének helyisége. Már a délutáni órákban ünnepi hangulat ülte meg a kivilágított és ízlésesen berendezett termeket. Ünneplőbe öltözött fiúk és lá­nyok gyülekeztek. Mintegy 50 fiatal ké­szült már napok óta erre az estére; a fo­gadalomtételre. Hat óra előtt né­hány perccel a te­remben kettesével felsorakoztak a fiata­lok és megkezdődött az ünnepség. Papp József, az alap­szervezet titkára rö­vid beszámolóban is­mertette eddigi mun­kájukat, eredményei­ket s azt, hogy jelen­leg is mintegy har­mincán akarnak a KISZ soraiba lépni. Majd Pataki István elvtárs, a községi pártbizottság titkára mondott üdvözlő be­szédet és arra kérte őket, hogy éljenek KISZ-tagokhoz mél­tóan, legyenek példa­mutatók és maradja­nak hűek esküjük­höz. Pataki elvtárs beszéde után a fiata­lok letették a foga­dalmat. Ezután Kiss Máthé elvtárs, a járási KISZ bizottság titkára szólt a fiatalokhoz és kér­te őket: ne felejtsék el, arra a vörös csil­lagra és vörös zászló­ra tettek fogadalmat, melyet az ellenforra­dalom idején á múlt rendszert visszaóhaj- tók levertek, eléget­tek. Kiss elvtárs ja­vasolta, hogy a terü­leti szervezet- vegye fel a mártírhalált halt Ságvári Endre nevét. Az idős kom­munisták nevében Vári András elvtárs, a munkásőrség nevé­ben Bartolák elvtárs üdvözölte a kiszese- ket. Emlékeztették a KISZ-fiatalokat a ré­gi rendszer megannyi nyomorúságaira s ar­ra, hogy számít rá­juk a párt és az or­szág. Ami ezen az ün­nepségen az ott lévő idős elvtársaknak különösen jól esett: a fiatalok komolysága, előzékenysége. Lát­szott rajtuk, hogy nemcsak megértették, hanem szívükbe is vésték a fogadalom minden mondatát. Szavukból kicsengett, hogy úgy akarnak él­ni és dolgozni, aho­gyan azt megfogad­ták. A párt minden­kor számít rájuk, le­gyenek hát méltóak a békési területi KISZ- szervezet tagjai fo­gadalmukhoz. — Balkus — Szovjet államférfiak üdvözlő távirata a magyar államférfiakhoz Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökének, Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának, Dr. Münnich Ferenc elvtársnak, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánv elnökének Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés 10. évfor­dulója alkalmából forró jókívánsá­gainkat tolmácsoljuk személy sze­rint önöknek és az egész magyar népnek. Ez a szerződés, akárcsak a Szovjetunió és a Magyar Népköz- társaság kormányának 1957. már­cius 28-i nyilatkozata, —- amely összefoglalta és tovább fejlesztette az 1948. február 18-i szerződés el­veit — szilárd alapja népeink test­véri barátságának. A szovjet és a Budapest magyar nép barátsága az elmúlt években komoly megpróbáltatások közepette is helyt állt, megerősö­dött és széttéphetetlen, legyőzhe­tetlen erővé vált. A szovjet emberek őszinte szív­vel kívánnak további sikereket a magyar népnek a szocialista épí­tésben, a népi hatalom erősítésé­ben. Szilárd meggyőződésünk, hogy országaink testvéri kapcsolatai továbbra is sikeresen fejlődnek a béke és a szocializmus érdekében. K. Vorosilov, N. Hruscsov, N. Bulganyin Ünnepi est Moszkvában Az SZKP moszkvai városi pártbizottsága, a külföldi kultu­rális kapcsolatok bizottsága és a VOKSZ hétfőn este ünnepi ülést rendezett Moszkvában a Szakszervezetek Házának osz­lopcsarnokában a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kö­zötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási e- gyezmény aláírásának 10. évfor­dulója alkalmából. G. Zsukov, a Kulturális Kap­csolatok Bizottságának elnöke bevezetője után, a magyar és a szovjet himnusz hangzott fel, majd P. T. Komarov, a Legfel­sőbb Tanács Nemzetiségi Taná­csának elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy a tíz évvel ezelőtt megkö­tött szerződés alapján széles körben fejlődtek Magyarország és a Szovjetunió politikai, gaz­dasági és kulturális kapcsolatai. Az egyezmény Magyarország függetlenségének biztosítása alapjává lett és megkötése hoz­zájárulást jelentett Európa bé­kéjének biztosításához. A ma­gyar-szovjet barátság kiállta az idők próbáját és mindjobban megerősödött. Magyarország elő­ször 1948-ban került abba a helyzetbe, hogy a teljes egyen­lőség alapján köthetett szerző­dést egy nagyhatalommal. A magyar-szovjet egyezmény a lenini elvekre alapozódik és minden pontját a proletár-inter­nacionalizmus szelleme hatja át. Az egyezmény alapján szé­les körben fejlődtek ki a Szov­jetunió és Magyarország gazda­sági és kulturális kapcsolatai. A Szovjetunió és Magyarország viszonya a nemzeti független­ség és szuverenitás teljes tiszte- letbentartására, a belügyekbe történő be nem avatkozás el­vére alapozódik. A szovjet nép segítségével a magyar dolgozók nagy eredmé­nyeket értek cl hazájuk gazda­ságának és kultúrájának felvi­rágoztatásában, új életünk meg- % alkotásában. Mindez dühvei töl­tötte el az Imperialista köröket, amelyek aktív segítséget nyúj­tottak Magyarország reakciós erőinek az 1936. évi ellenforra­dalmi felkelés kirobbantásához. A Szovjetunió a varsói szerző­dés alapján testvéri segítséget nyújtott a magyar nép hazafias erőinek az ellenforradalmi kí­sérlet leveréséhez és támogatá­sával nagymértékben elősegí­tette hogy a Magyar Népköz- társaság úrrá legyen a gazdasá­gi nehézségeken is. Segítette Magyarországot azoknak a tá­madásoknak az elhárításában, amelyeket az imperialista körök az ENSZ felhasználásával in­téztek ellene. A Magyar Nép- köztársaság sikeresen kikerült a nehézségekből, s a népi de­mokratikus rend ma Magyaror­szágon erősebb, mint volt. Beszámolt személyes tapaszta­latairól, majd kiemelte: a ma­gyar nép új sikerei, elsősorban a Magyar Szocialista Munkás­párt bölcs vezetésének köszön­hetők. A marxizmus-leninizmus elveiért harcoló párt kivívta az egész magyar nép megbecsülé­sét és ez nem engedi meg, hogy 1956. októberének eseményei még egyszer megismétlődjenek. Hangoztatta, a szovjet emberek körében igen nagy az érdeklő­dés a magyar nép gazdasági és kulturális eredménvej iránt. Be­széde végén az egész szovjet nép testvéri üdvözletét tolmá­csolta a maeyar dolgoz-'*1' •'.ak a magyar-szovjet barátsági, e- f gyUttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási egyezmény 10. év­fordulója alkalmából. Ezután Boldoczki János rendkívüli és meghatalmazott nagykövet mondott „Biztosíthatom Önöket arról, hogy a dolgozó magyar hú szövetségese volt és marad a szovjet népnek — mondotta a többi között a nagykövet. A szovjet néptől tanulva, gazdag tapasztalatai­ból merítve, a magyar nép felépíti hazájában a szocializmust. A magyar dolgozó nép erejét nem kímélve harcol a szovjet nép olda­lán a nemzetközi haladásért, a békéért, az emberiség jobb és boldo­gabb jövőjéért” Az ünnepi est első részét G. Zsukov zárta be. A második részben magas színvonalú műsorra került sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom