Békés Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-19 / 42. szám
195«. február 19.. szerda kékes MEfrViii népújság "yT V Meglátták a hibákat is... S'zbíftttm.' reggel Szabadkígyósról, az egyhónapos továbbképző szaktanfolyamról 50 terrrtelőSzö- vetkezeti elnök érkezett Tótkomlósra,« hogy igazi gazdaszemmel nézzenek szét a megye egyik légii óbb termelőszövetkezetében,, a V i hars árok-ban-. A szövetkezet fejlődéséről, eredményeiről Horváth Mihály ts/.-élnök tájékóZtátlá a Vendégeket. Élmbridótfa többek között, hógy 1949-ben agráíproletárókból alakult a tsz s a csupasz 700 holdon kívül semmi anyagival nem rendelkeztek. Az állam segítségével már a következő évben sertés- és szarvasmarhaállományra tettek Szert. Ä szorgalmas tagság évről-évre gyafaßitötfä á közös vagyont és egyre több jutott nekik iSs Megszokták, megszerették » jobb módú életet s az ellenforradalom idején is valamennyien kitartottak a Szövetkezeti gazdálkodás melle t, ennek köszönhetik, hogy sesnmi anyagi kárt nerri szenvedtek. Horváth e’lvtárs beszélt ártól is, hogy jelenleg a közös vagyon értéke elérte a tízmillió forintot s ebből négy és félmillió forint teljésen adósság mentes, tiszta érték. Az elmúlt évben néhány fillér híján negyven forintot ért egy munkaegység. A jó eredményeket látva, harminchármán kérték fel vételüket a fsz-be új év óta. A megye különböző területén gazöalkeöé tsz elnökök igazi gazda- bemmel néztek szét a szövetkezet pwtéjáR Elismeréssel nyilatkoztak a jól tejelő tehenekről, a sok hasznot ígérő hízóállományról. Örömmel hallották,, hogy a Viharsarok tavaly, állattenyésztésből — főleg hizlalásból — másfél millió forint jövedelemihez jutott g ebben az évben ismét 160 Szarvasmarhát, valamint 400 sertést hizlal Tetszett a gondos munkát dicsérő határ, a szépen zöldellő őszi vetések s az is, hogy tíz holdon már elvetették a mákot. A vendégek őszintén megmondták, hogy mi tetszik nekik a Viharsarok Tsz-ben, de nem hallgatták el azt sem, hogy hiányosságokat is észleltek. Többen kifogásolták, hogy egy ilyen híres, nagy gazdaságban még mindig termésre les szoptatással nevelik a borjakat ,nem találták megfelelőnek a trágyakezelést sem s a tenyakörüli renddel sem voltak megelégedve. Menet közben megtekintették a Hatadás Termelőszövetkezet serSZAKSZERVEZETI HÍREK ;és- és 1 óállomftnyátí valamint a szarva.s.r.arhaállomány egy részét. Ili főleg a; új módszert! jövedelefiíu,‘tas iránt érdeklődtek Kovács Pál, a szövetkezet* elnöke einfondot.a, hogy náluk mázsa, lifer* és' kilő* után fizetnek. Nem at szabja meg a keresetet, hogy milyen nagy területen kápáit 'az illető, hanem at, hogy mennyi terméseredményt* ért el. A tehenészétben szántén a kifejt tej számít, a hizlaldában pedig a súly- gyarapodás. Elmondotta Kovács elvtárs azt Cs, hogy az értékmérő továbbra >s a munkaegység maradt s egyszerre nem is tudtak átállni erre a módszerre, csak folyamatosan. Arra kérte a jelenlévőket, hogy alapos tanulmányozás után, ha meg is tetszik valakinek az ő módszerük, mechanikusén sehol ne másolják le, mert mindenütt mások a helyi adottságok. Ebéd .után a késő esti óráig vitatkoztak a vendéglátók és a Vendégek. Számos kérdés hangzott el z új módszer ű jövedelemelosztás részleteiről, a munkaszervezésről, a várható jövedelemről, a tervekről stb., stb. A tanácskozás végén egyöntetű vélemény volt, hogy sokat tanultak egymástól, A tsz-elnökök, —■ akiknek jó része évek óta irányít kisebb-nagyobb gazdaságot — ő- szinte, jóindulattal mondták eJ észrevételeiket, mert mint hangsúlyozták, sokát tanulták a szak- tarrfolyamon s most olyan hibákat is észre vesznek, amit azelőtt meg sem láttak. (Reméljük, saját gazdaságukban is így lesz!) A tanulmányi kirándulás a vendégeknek és vendéglátóknak egyaránt h ^»nds Volt. Vasúti rákodé! kér a Teiekgerenriási Baromfi te«vészift Állami Gazdaság A Telckgeteiidási Baromfitenyésztő Állami Gazdaság a C sorvás-alsó feltételes vasúti megálló szomszédságában terül el. A feltételes megállónál nincs sem rakodóvágáriy, sem rakodó. Erre pedig nagy szüksége lenne a gazdaságnak. A termelés általános költségeit u- gvanis tengelyen történő szállítás lényegesen növeli. Ebben az évben a szállítási melléküzemág — a gazdaság termelvényei- nek vasúthoz szállításához — közel 250 ezer forintot igényel. Ha az említett feltételes megállóhelyen lenne egy rakodóvágány és a gazdaság a helyszínen rakhatná vagonokba áruját. akkor á 250 ezer forint szállítási költség egynegyedére csökkenne. A Pedagógus Szakszervezet Békés megyei területi bizottsága rendezésében március 15—fű-árt- Békéscsabán, ót' sportágban — «ss-~ lalítenisz, labdarúgás, tenisz, sakk, atlétika — sporttalálkozót rendeznek. A verseny győztesei a romániai, marosvásárhelyi Pedagógus Szakszervezet sportolóival mérik össze majd. erejüket.. A sporttalálkozóra először Marosvásárhelyen, majd ezt követően Békéscsabán kerül sok. Szeghalmon. A szeghalmi, előadás után legközelebb Füzesgyamnatan szerepelnek. X Az Orosházi Járási Tanáé» VB ás a Közalkalmazotitajk Szakszervezetének járási' bizottsága, február 22-én Orosházán, a járási művelődési otthonban, a tanácstagok és a pedagógusok, részére találkozót: rendez. A találkozó után műsor és vacsora lesz. A műsort a békéscsabai közalkalmazottak közös ■ kuítúrcsoportja adja. % SZERKESZTŐI ÜZENETEK 1 Telefonon és levélben többen fordultak szerkesztőségünkhöz* hogy mondanánk meg* bel kapható a Műsorkalauz? Mindén érdeklődővel közöljük, hogy a füzetet színházi és mozi előadd, sok alkalmával; továbbá művelődési házakban, otthonokban* könyvtárakban és iskolákban árusítják. A Weiyiipait'i és VárosgaacLálk©- tm&gbásóit Szakszervezetének lsét üzemi szervezeténél, az orosházi faipari H A Vas é* Kályha- ipari Vállalatnál a mái* fekte» üzemi tanácsot választottad*. Ä vasipari váRialat most választott ö- z«mi tanácsa e'stó ülését február üó-ám tartja, amikor két napirendi pontot tárgyalnák meg: I. a terv- gazdáíkodiá* érvényesítése a vállalatnál; 1. a társadalmi védelme. x A Textil Szakszervezet Békés 1 megyei területi bizottsága két turnusban IS gyermeket küldött gyógyiid ülésre Kőszegre, Tóalmásra, Párádra és Röjtökmuzsajra. Az üdülés időtartama 4—5 hét. Ez ide 1 alatt a gyermekek tovább tanul- í nak. Tizenhárom gyermek közült kettő teljesen ingyenesen, 11 pe- * dig — napi hat forint hozzájáru- • 'ásért —'kedvezményesen üdüli * « Az Orvos Egészségügyi Szak- í szervezet Békés járási alapszerve-1 :ete sikeres teadélutánt rendezett. x A Pedagógus Szakszervezet szeghalmi járási bizottsága színjátszó csoportot szervezett. A csoport a közelmúltban aratta első sikeréi Jelentős újítások, kísérletek a Gyulai Cementipari Vállalatnál A Gyulai Cementipari Vállalatnál is, mint általában másutt is, nehezen bontakozott ki az. ellenforradalmi események után az ú* jítómozgalom. Persze végül mégis csak feleszméltek, gondolkozni kezdtek, hol, mit lehetne csinálni, Mert, amint az eddig megvalósított újítások, valamint a folyamatban lévő kísérletek mutatják, ném Volt hiábavaló a törekvés. A műkőcsíszolás évszázados módszerét, a kézzel való csiszolást dobták először is sutba. Méghozzá úgy, hogy az eddigi primitív, hosszadalmas kézi csiszolást gépesítették. Az új csiszolóberenezéssel, melynek előállítása mindössze 500 forintba került, lényegesen emelkedett a termelékenység. Az újításról elégedetten nyilatkoztak a műkőcsiszolók, akiknek megkönnyíti munkáját ez az aránylag egyszerű, köszörűhöz hasonló, de mégis elmés berendezés. A „műkövesek” is kitettek a- zonban magukért. Bajnok Béla, Oláh János és Papp Péter közösen megváltoztatták a műkő- gyártás eddigi technológiáját. A síremlékek készítésénél eddig u- gyanis a kiöntött darabra külön dolgozták rá a megfelelő műkő- réteget. Később pedig a díszítést, a rózsacsokrokat tömbből faragták ki vésővel. Ezt a három munkaműveletet most egyre csökkentették. Olyan sablonokat készítettek, amelyekben a kiöntés után a műkőréteg Is közvetlenül — öntéssel — a tömbre kerül, de u- gyanakkor a díszítés is. így a kiöntés után csak az utóművelet marad hátra, ami abból áll. hogy drótkefével „átfésülik” a sírköveket A vállalatnál a kisméretű betoncsövek gépi vibrátoros előállításával is kísérleteznek. A laka- tosműhelyben készül már a felszerelés, amellyel remélik, hogy sikerül az eddigi kézigyártást gépesíteni. Ha a kísérletek eredménnyel járnak, akkor mintegy 30 százalékos termelékenység e- I melkedésre számíthatnak. Ez pedig évente hozzávetőleg 250 ezer forint terméktöbbletet eredményez. Még egy jelentős kísérletről hallottunk, mégpedig a salak-tégla előállításáról, amivel márhosz- szabb Ideje foglalkozik Tarr Ferenc, a vállalat igazgatója és Schriffert Ferenc, a városi tanács építési osztályának főmérnöke. Korábban ugyanis próbálkoztak már, hogy kohósalakból készítsenek téglát. Ez azonban költségesnek bizonyult egyrészt a szállítás miatt, másrészt azért, mert összezúzása sokba kerül. Ezért a helyi üzemekből, gyárakból kikerülő, korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló salakkal folytatták a kísérleteket. Az eredmények máris biztatóak. Előreláthatóan március végéig befejezik a kísérleteket s utána hozzákezdhetnek — a 8—10 kistégla nagyságnak megfelelő — salaktégla gyártásához. E tégláknak előnye, hogy gyorsabb lesz velük az építés, kevesebb habarcs kell hozzá, valamint az, hogy ilyen előregyártott elemek készítéséhez korlátlan mennyiségű anyag áll helyileg rendelkezésükre. Ha a kísérletek beválnak, akkor 2 naponként égj’ család! ház építéséhez szükséges salaktéglát gyártanak a vállalatnál. A kibontakozott újítómozgalom. a kísérletezés a tények erejével bizonyítja, hogy érdemes volt gondolkozni, s kihasználni a sok éves tapasztalatot. P, P, Az intézetben kiterjedt kutató munka folyik a termesztés alatt lévő rizsfajták vízigényének meghatározására. A vízigény megállapítására 1957,-ben a kísérleti par. cellákon több rizsfajtát különböző vízmennyiséggel árasztották el. Az innen learatott rizst most vizsgálják. Képünkön Nagy Ferenc és Buesai Teréz tudományos kutatók vizsgálják a rizsbugákat. A rizs csírázóképességének megállapítása eddig hosszabb időt vett igénybe. Dr. Petrásovi:s Imire, —.Jffnai kutatások nyomán — olyan új módszer kidolgozásával foglalkozik;’ mely szerint; a > rizsmagvak csírázóképessége másfél nap alatt megállapítható. Hra- bovszki Róza tudományos gyakornok és Augisztínyi Zsuzsanna már az új módszer szerint vizsgálják a rizs csírázóképességét. Mellettük dr. Petrásovits Imre ellenőrzi az eredményt. X A nemesi .ő csoport tagjai dr. Gruber rerenc kutató vezetésével a magyar rozsnak, a réti perje es a réti cserkesz sejtjeiben végbement változásokat vizsgálja. A kutatócsoport Colchycinnel és röntgen besugárzással indukált mutációkat végez új fajták előállítása céljából. A kutatás célja: megállapítani, hogy különböző mutációs anyagok hatására milyen változások mennek végbe a sejtekben. Hajas Endréné mikroszkópos vizsgálatot végez. A földből készült öntözőcsatornák szivárgása sok gondot és nagy kárt okoz az öntöző gazdaságoknak. Marjai Gyula kutató olyan csatorna-szigetelési módszereket keres, mely segi'ségével az öntő- zőviz elszivárgását s® kevés befektetéssé1 minimálisra lehe* csökkenteni. Dupsi Munkában a szarvasi kutatók A Szarvasi Öntözési és Rizster- melési Kutató Intézetben, serényen folyik a munka. Az. intézet iOiíatói, tudományos szatemmká- jai fáradhatatlanul dolgoznak, [iogy tudományos eredményeikké segítsék a nagyüzemi öntözéses növénytermesztés erőteljesebb kialakítását. A kutatások eredményeiről rendszeresen tájékoztatják az ái’arai gazdaságok és termelő- szövetkezetek eeaetair. A termelő üzemek vezetik több alkalommal fordultak, vitás kérdéseikkel az ÖRKI kutatóihoz, hogy segítségüket kérjék, az öntözéses gazdálkodás eredményességének fokozására.
