Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-25 / 21. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. Január 25., szombat / Egérhistória Az autó egy kis csú­szás és erőlködés után kifelé gördült velünk a hófödte Békéssámsonból. Nem emlékszem már, hogy én hozakodtam-e elő a sertésekkel, vagy az útitársam? Annyi bi­zonyos, hogy mind a kettőnkben sertés-élmé­nyek „motoszkáltak”. Rác Józsefnél ugyanis vagy 50 darabot láttam belőlük. Útitársam pe­dig aznap 200 000 forint értékű szerződött hízott­sertést vett át a sámso­ni gazdáktól. — Nem is gondolná az ember, hogy ebben a kis községben ennyi ser­tés van — jegyezte meg. — Tavaly csaknem két­ezerötszáz darabot szál­lítottunk el innen. Most S000 darabot szerződtet­tek. — Rác József 4 hold bérelt földön 50-nél is többet tart — fűztem j hozzá. — Van itt egy Tamási Imre nevű bérlő, aki 45 darabra szerződött. — Mennyire? — kér­deztem, mert hihetetlen­nek tűnt.. — Negyvenötre. — Sonkasüldőre? — Kész hízóra. Ter­mett neki vagy 120 má- mázsa krumplija s a 16 000 forint hízlalási e- lőlegért is takarmányt vásárolt, öt hízót már lendített, 200 kilón felüli átlagsúlyban. — Mit csinál azzal a temérdek pénzzel? — kérdeztem s közben ar­ra gondoltam, hogy van­nak még maradi gondol- kozású tsz-vezetők, akik nem ismerték fel a ser- téshízlalás jövedelmező­ségét s csak mutatóban tartanak néhány dara­bot. — Házat akar ven­ni — válaszolta útitár­sam. — Mióta világ a világ, soha nem volt annyi pénze a paraszt­nak, mint most — büszkélkedtünk egymás­nak. — Még az egérnek is jut belőle — mondta mosolyogva. — Hogy-hogy? — Ismerek Tótkomló­son egy magános em­bert. Moravszki István­nak hívják. Egyedül él, a falutól 6 kilométerre, egy rozzant tanyában, mint valami remete. Güzül, dolgozik, gyűjti a pénzt, de nem tudja, miért. Gyerekkora óta is­merem, de én még soha sem láttam se a mozi­ban, se a kocsmában. Talán csalt annyi örö­me volt az életben, hogy egy rövid időre össze­állt egy asszonnyal..; Mondom, sokat dolgozik. Most két szerződött hí­zót, növedék bikát adott át, 16 000 forintot fizet­tünk ki érte. Ugyanis én az állatforgalminál dol­gozom... — Ebből a pénzből ju­tott az egérnek? — Nem. Az még ta­valy történt. Ha jól em­lékszem, 5 hízott bikát, és vagy 5 sertést adott át. Nem tudom, hol tartotta a pénzt. E- lég az hozzá, hogy 15 darab százast megrágott belőle az egér. Vala­mennyit levonással be­váltotta neki a bank. — Nemhogy előbb vit­te volna be, ha egyszer nem tudja hová költeni, kamatot kapott volna rá.. — Ugratjuk is emiatt eleget, hogy miféle pénz­szerető egereket te­nyésztett ki? S hogy legalább télire költöz­zön be a faluban levő házába, nősüljön meg, aztán éljen emberséges életet. A gépkocsivezető lefé­kezett. Komlósra értünk* Útitársam, Simon István elsietett. Én pedig nem tudtam, hogy kacagjak, vagy búsuljak ezen az egeres histórián, mert tragikus is, meg komi­kus is. ülitülllllliiill Kukk Imre l!l;l'll[|!ll:lll!l!t!l!l!l!l!l!llil'll!l:l!lll!|!i Szeghalmi u&néwftk Hét család — egy kérése Kedves Népújság! , — Hét család kéré­sét szeretném tolmá­csolni. Néhány évvel ezelőtt a városi ta­nács itt, Békéscsabán, az úgynevezett szarvasi híd állomás- felőli oldalán egy feljáró falépcsőt ké­szített. Több éves használat után jó né­hány lépcsőfok meg­rongálódott. Mivel a szegedi—pesti vasút között lakó családok­nak csupán ezen az egyetlen úton módon áll módjukban közle­kedni, csak így jut­hatnak el a városba és munkahelyükre. A Népújságot kér­jük, hogy szóljon azoknak, akiket illet, segítsenek rajtunk, mielőtt még lábtörés lenne a dologból. Kojnok Ilona Békéscsaba Békenagygyülést tartanak ja­nuár 30-án, csütörtökön este Csa- nádapáeán a Hazafias Népfront klubhelyiségében. A nagygyűlés előadója: Dumitrás Mihály, az Orosházi Járási Tanács elnöke. Reprezentatív „sportbádat’1 ren­dez a Szarvasi Szpartakusz Sport­kör február 1-én, szombaton a járási tanács dísztermében. A mű­sor keretében budapesti színészek is fellépnek. 4­Ismeretterjesztő estet rendez az Okányi Földművesszövelkezet igazgatósága és a Hazafias Népfront elnöksége január 26-án, va­sárnap este 7 órakor a művelődési házban. A talajmunkák elméleti kérdéseiről Tóth Imre gazdasági felügyelő, míg a takarmányozás időszerű kérdéseiről Kiss Lajos, a földművesszövetkezet mezőgaz­dásza tart előadást. A MEGYEI TANÁCS VB Me­zőgazdasági Osztály Állattenyész­tési Csoportja január 31-én, pén­teken 9 órai kezdettel a Törzste­nyészetek és tenyészkos telepek vezetői részére juhtenyésztés! ér­tekezletet tart, a íüzesgyarmati Aranykalász Tsz székházában. + + AZ OROSHÁZI VJ ÉLET'Ter­melőszövetkezet január 18-án, szombaton béke-teaestet tartott és egyben megalakították a Magyar- Szovjet Baráti Társaság szerveze­tét. A község kitesz magáért A szeghalmi községi tanács végrehajtóbizottsága az 1957. évi községfejlesztési tervében 3 ezer folyóméter járda építését irá­nyozta elő. A járda el is készült. A munkálatok végzéséhez a la­kosság 11 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával járult. A Ko­lozsvári, Kazinczy, Vörösmarthy, és az újtelepi lakosok 300 gya­logmunkával és 50 kocsi fuvarral járultak hozzá. Többéit között kihordották a szükséges sódert, a cementet és egyéb anyagokat, továbbá a „tij- kör” kivágásában, s a föld el- egyengetésében tevékenykedtek. Különösen lelkes munkát vég­zett Erdei József, a 38. körzet tanácstagja és Czeglédi Mihály, a 13. körzet tanácstagja Csaknem száz iparengedély A SZEGHALMI Járási Tanács területén 1957. évben 99 kisiparos részére adtak ki iparigazolványt, főleg kovács, kőműves, cipész és kerékgyártók részére. Legutóbb, mintegy másfél évvel ezelőtt jelent meg egy ciki: a szegj halmi járási tanács pénzügyi osz­tályáról. Akkor a cikk írója bírálj ta a pénzügyi osztály vezetőjét és munkatársait, mex't a járás messze lemaradt az adóbevételi terv telje­sítésében. S csak természetes, hogy Kincses István elvtársat, a pénz­ügyi osztály vezetőjét bántotta ez. De a grófi uradalom nyomorábój felszabadult embert végkép nem keserítette el a meglehetősen csí­pős bírálat. Nóhánynapos töpren­gés után magára talált — igaz nem mondogatta senkinek — megfo­gadta, hogy rendet teremt a járás­ban, munkatársai, a községi taná­csok vezetői és a becsületes em- j berek segítségével. Ez sikerült. A múlt évben a já­rás községei, együttesen 114 szá­zalékra teljesítették az adóbevéte­li tervüket. E 114 százalékot most könnyű az újság hasábjaira leírni, persze, nem volt könnyű idáig jut­ni. És ebben benne van a községi tanácsok vezetőinek a szorgalma, és akaratereje, a pénzügyi állandó bizottságok, a tanácstagok mun­kálkodása, s a járás egész lakossá­gának szorgalma, igyekezete is. A múlt éVben a járás mindenik községe 104 és 180 százalék között teljesítette adóbevételi tervét. Hogy csak két községet ragad­junk ki a tervteljesítést illetően: Bucsa 1953 óta minden évben messze lemaradt a tervteljesítés­ben. A múlt évben pedig 104 szá­zalékra teljesítette adóbefizetési tervét. Körösújfalu — mint me­gyénk legfiatalabb községe - 180,4 százalékos adóbevételi tervteljesí­tést ért el 1957-ben S ez nem volt könnyű dolog. Szeretnénk, ha mához egy évre a szeghalmi járás adóbevételi ter­vének újra ilyen teljesítéséről ad­hatnánk számot. Balkus Újra munkába lendül a sarkad! gimnázium KISZ-szervezete. Már töb mint egy hónapja tart a marx­ista oktatás. Elhatározták, hogy megalakítják az iskolai önképző­kört s ezen belül magyar-, törté­nelem-, fizika-, matematika- és biológia-csoportokat. + • —• • s A Gyulai Városi Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya az agro­technikai ismeretek terjesztésére ankétsorozatot szervez. Az anké­tokon növénytermesztés! kérdések­ről, állattenyésztési problémákról tartanak vitaindító előadást. + Dél-Franciaországban is rend­kívül hidegre fordult az idő. Ais- ne megyében két «dös asszony megfagyott. + AZ OROSHÁZI Földművesszö­vetkezet rendezésében január 22» én, szerdán szarvasmarha-törzste- nyésztő és termékenyítő ankét volt, melyen mintegy 150 egyéni­leg dolgozó paraszt és tsz-tag vett részt. BÉKÉS MEGYEI TOKAI SZÍNHÁZ Jan. 25-én, este fél B-kor: DEÁK GYÖRGY, A BÉRKOCSIS Jókai bérlet; Előadás után autóbuszjárat! a Galambkiállítás lesz vasárnap Január 25-26-án Szeghalmon megnyílik a galambkiállítás. A legjobb eredményt elért te­nyésztők munkáját a Galamb Sport Egyesület arany, ezüst és bronz oklevelekkel díjazza. Ezen­kívül a legjobb eredményt elért galambok tenyésztői a szeghalmi járási tanács vb, a töviskesi Álla­mi Gazdaság és a szeghalmi föld­művesszövetkezet részéről fel­ajánlott tiszteletdíjaliat kapnak. A kiállításra, illetve a versenyre megyénk összes galambegyesületét meghívták. Országos jelentőségű irodalmi esemény! Részletek Oláh Gábor: „Deák György, a bérkocsis” című művéből Igen, kedves olvasónk, nem túlozunk akkor, amikor azt írjuk a cím­ben: országos jelentőségű irodalmi esemény! Ez az igazság: Oláh Gábor, a sokak előtt Ismeretlen debreceni írő hagyatékából napfényre bukkant egy nagyszerű darab, szigorú, könyörtelen bírálat a halálgyáros osztrák­magyar monarchia, a király, az egész néppusztitó rendszer felett, mely az első világháború vérzivatarába, Isonzó, Doberdó és Galicia poklába hajtotta a családok reménységét, az apákat, a f lakat, férjeket, és sötét gyászlobogót borított az ország fölé, az iszonyatot túlélő emberek szivére. Egy család összeomlása a magja Oláh Gábor színművének, és kerete a kor, az első világégés, — és intő figyelmeztetés ma: békét az emberiségnek! Békéi!... Aki megnézi ezt a színművet, pergő, iszonyú jeleneteit, nem talál mes­terkéltséget, csak borzongató igazságot, mert amit láttunk, hal­lunk nem egy családban, de ttz és százezer családban megtörtént, és megtörténne ina Is, ha nem fognánk le a háborús őrültek romboló kezét. Dicséret és méltó elismerés a Jókai Színháznak azért, hogy ezt a nagy­szerű, majdnem elfelejtett színművet műsorára tűzte, és kitűnő szereposz­tásban hozza színre. Ennyit a színműről, tartalmáról, és ezen kívül itt, * helyen közzéte­szítak néhány részletet is, a darab Szín: Deák Györgyék udvarán. Deákné: Erzsi fiam, mért ráz­tad le olyan hetykén ezt a jó Gál Metyust? Erzsiké: Mert nem szeretem. Deákné: Apád igent mondott neki! . Erzsiké: Az én nevemben? Deákné: A saját nevében. Az 6 lánya vagy, azt tesz veled, amit 2. felvonásból. *4* jc>nak lát. Erzsiké: Hát édesanyám is így beszél? Hát én még az állatinál is alábbvaló vagyok? Deákné: Ugyan eredj már, te értetien, ne beszélj ilyen butasá­gokat. Apád jót akar, boldoggá a- kar tenni. Gál derék, józan ipa­rosember. Apád vele dolgoztat, hs maid a veje lesz Erzsiké: Igen, hát ezért? Csak­hogy én már mást szeretek. Deákné: A tudtom nélkül? Éa ki az? Erzsiké: Az... az nem fontos. Megígértem neki, hogy a felesége leszek, senkié másé. Deákné: Megmonod végre, hogy kicsoda? Erzsiké: A... a káplán. Deákné: Perczel? A tisztelet«« úr? Hát ezért volt az a nagy sür­gés-forgás. Nem kellesz te annak igazán, Erzsi! Az ilyen papfé'e nagyralát. Kisasszony való annak; Téged csak hiteget, bolcmdít. (Ko­moran). Csak azután valami baj ne legyen. Erzsiké: Már meg van a baj! Deákné: Szent isten! Erzsiké: Érti most.mái’ édes­anyám, méri nem mehetek Gál­hoz? Deákné: (vállon ragadja): Te, csak nem? Megőrültél? Erzsiké: Perczel szavát adta, hogy feleségül vesz. Deákné: Elcsábított? Erzsiké: (hallgat!. Deákné: Elcsábított?! Ö, hogy az én istenem csapja le tüzes nyi­lával azt a gazembert! Erzsiké: Édesanyám, ne átkoz­za! Deákné: Te boldogtalan, ha a- oád megtudja, agyonvág! + Szín: Deákéi; udvara Megtört a jég a járásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom