Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-25 / 21. szám
4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. Január 25., szombat / Egérhistória Az autó egy kis csúszás és erőlködés után kifelé gördült velünk a hófödte Békéssámsonból. Nem emlékszem már, hogy én hozakodtam-e elő a sertésekkel, vagy az útitársam? Annyi bizonyos, hogy mind a kettőnkben sertés-élmények „motoszkáltak”. Rác Józsefnél ugyanis vagy 50 darabot láttam belőlük. Útitársam pedig aznap 200 000 forint értékű szerződött hízottsertést vett át a sámsoni gazdáktól. — Nem is gondolná az ember, hogy ebben a kis községben ennyi sertés van — jegyezte meg. — Tavaly csaknem kétezerötszáz darabot szállítottunk el innen. Most S000 darabot szerződtettek. — Rác József 4 hold bérelt földön 50-nél is többet tart — fűztem j hozzá. — Van itt egy Tamási Imre nevű bérlő, aki 45 darabra szerződött. — Mennyire? — kérdeztem, mert hihetetlennek tűnt.. — Negyvenötre. — Sonkasüldőre? — Kész hízóra. Termett neki vagy 120 má- mázsa krumplija s a 16 000 forint hízlalási e- lőlegért is takarmányt vásárolt, öt hízót már lendített, 200 kilón felüli átlagsúlyban. — Mit csinál azzal a temérdek pénzzel? — kérdeztem s közben arra gondoltam, hogy vannak még maradi gondol- kozású tsz-vezetők, akik nem ismerték fel a ser- téshízlalás jövedelmezőségét s csak mutatóban tartanak néhány darabot. — Házat akar venni — válaszolta útitársam. — Mióta világ a világ, soha nem volt annyi pénze a parasztnak, mint most — büszkélkedtünk egymásnak. — Még az egérnek is jut belőle — mondta mosolyogva. — Hogy-hogy? — Ismerek Tótkomlóson egy magános embert. Moravszki Istvánnak hívják. Egyedül él, a falutól 6 kilométerre, egy rozzant tanyában, mint valami remete. Güzül, dolgozik, gyűjti a pénzt, de nem tudja, miért. Gyerekkora óta ismerem, de én még soha sem láttam se a moziban, se a kocsmában. Talán csalt annyi öröme volt az életben, hogy egy rövid időre összeállt egy asszonnyal..; Mondom, sokat dolgozik. Most két szerződött hízót, növedék bikát adott át, 16 000 forintot fizettünk ki érte. Ugyanis én az állatforgalminál dolgozom... — Ebből a pénzből jutott az egérnek? — Nem. Az még tavaly történt. Ha jól emlékszem, 5 hízott bikát, és vagy 5 sertést adott át. Nem tudom, hol tartotta a pénzt. E- lég az hozzá, hogy 15 darab százast megrágott belőle az egér. Valamennyit levonással beváltotta neki a bank. — Nemhogy előbb vitte volna be, ha egyszer nem tudja hová költeni, kamatot kapott volna rá.. — Ugratjuk is emiatt eleget, hogy miféle pénzszerető egereket tenyésztett ki? S hogy legalább télire költözzön be a faluban levő házába, nősüljön meg, aztán éljen emberséges életet. A gépkocsivezető lefékezett. Komlósra értünk* Útitársam, Simon István elsietett. Én pedig nem tudtam, hogy kacagjak, vagy búsuljak ezen az egeres histórián, mert tragikus is, meg komikus is. ülitülllllliiill Kukk Imre l!l;l'll[|!ll:lll!l!t!l!l!l!l!l!llil'll!l:l!lll!|!i Szeghalmi u&néwftk Hét család — egy kérése Kedves Népújság! , — Hét család kérését szeretném tolmácsolni. Néhány évvel ezelőtt a városi tanács itt, Békéscsabán, az úgynevezett szarvasi híd állomás- felőli oldalán egy feljáró falépcsőt készített. Több éves használat után jó néhány lépcsőfok megrongálódott. Mivel a szegedi—pesti vasút között lakó családoknak csupán ezen az egyetlen úton módon áll módjukban közlekedni, csak így juthatnak el a városba és munkahelyükre. A Népújságot kérjük, hogy szóljon azoknak, akiket illet, segítsenek rajtunk, mielőtt még lábtörés lenne a dologból. Kojnok Ilona Békéscsaba Békenagygyülést tartanak január 30-án, csütörtökön este Csa- nádapáeán a Hazafias Népfront klubhelyiségében. A nagygyűlés előadója: Dumitrás Mihály, az Orosházi Járási Tanács elnöke. Reprezentatív „sportbádat’1 rendez a Szarvasi Szpartakusz Sportkör február 1-én, szombaton a járási tanács dísztermében. A műsor keretében budapesti színészek is fellépnek. 4Ismeretterjesztő estet rendez az Okányi Földművesszövelkezet igazgatósága és a Hazafias Népfront elnöksége január 26-án, vasárnap este 7 órakor a művelődési házban. A talajmunkák elméleti kérdéseiről Tóth Imre gazdasági felügyelő, míg a takarmányozás időszerű kérdéseiről Kiss Lajos, a földművesszövetkezet mezőgazdásza tart előadást. A MEGYEI TANÁCS VB Mezőgazdasági Osztály Állattenyésztési Csoportja január 31-én, pénteken 9 órai kezdettel a Törzstenyészetek és tenyészkos telepek vezetői részére juhtenyésztés! értekezletet tart, a íüzesgyarmati Aranykalász Tsz székházában. + + AZ OROSHÁZI VJ ÉLET'Termelőszövetkezet január 18-án, szombaton béke-teaestet tartott és egyben megalakították a Magyar- Szovjet Baráti Társaság szervezetét. A község kitesz magáért A szeghalmi községi tanács végrehajtóbizottsága az 1957. évi községfejlesztési tervében 3 ezer folyóméter járda építését irányozta elő. A járda el is készült. A munkálatok végzéséhez a lakosság 11 ezer forint értékű társadalmi munkával járult. A Kolozsvári, Kazinczy, Vörösmarthy, és az újtelepi lakosok 300 gyalogmunkával és 50 kocsi fuvarral járultak hozzá. Többéit között kihordották a szükséges sódert, a cementet és egyéb anyagokat, továbbá a „tij- kör” kivágásában, s a föld el- egyengetésében tevékenykedtek. Különösen lelkes munkát végzett Erdei József, a 38. körzet tanácstagja és Czeglédi Mihály, a 13. körzet tanácstagja Csaknem száz iparengedély A SZEGHALMI Járási Tanács területén 1957. évben 99 kisiparos részére adtak ki iparigazolványt, főleg kovács, kőműves, cipész és kerékgyártók részére. Legutóbb, mintegy másfél évvel ezelőtt jelent meg egy ciki: a szegj halmi járási tanács pénzügyi osztályáról. Akkor a cikk írója bírálj ta a pénzügyi osztály vezetőjét és munkatársait, mex't a járás messze lemaradt az adóbevételi terv teljesítésében. S csak természetes, hogy Kincses István elvtársat, a pénzügyi osztály vezetőjét bántotta ez. De a grófi uradalom nyomorábój felszabadult embert végkép nem keserítette el a meglehetősen csípős bírálat. Nóhánynapos töprengés után magára talált — igaz nem mondogatta senkinek — megfogadta, hogy rendet teremt a járásban, munkatársai, a községi tanácsok vezetői és a becsületes em- j berek segítségével. Ez sikerült. A múlt évben a járás községei, együttesen 114 százalékra teljesítették az adóbevételi tervüket. E 114 százalékot most könnyű az újság hasábjaira leírni, persze, nem volt könnyű idáig jutni. És ebben benne van a községi tanácsok vezetőinek a szorgalma, és akaratereje, a pénzügyi állandó bizottságok, a tanácstagok munkálkodása, s a járás egész lakosságának szorgalma, igyekezete is. A múlt éVben a járás mindenik községe 104 és 180 százalék között teljesítette adóbevételi tervét. Hogy csak két községet ragadjunk ki a tervteljesítést illetően: Bucsa 1953 óta minden évben messze lemaradt a tervteljesítésben. A múlt évben pedig 104 százalékra teljesítette adóbefizetési tervét. Körösújfalu — mint megyénk legfiatalabb községe - 180,4 százalékos adóbevételi tervteljesítést ért el 1957-ben S ez nem volt könnyű dolog. Szeretnénk, ha mához egy évre a szeghalmi járás adóbevételi tervének újra ilyen teljesítéséről adhatnánk számot. Balkus Újra munkába lendül a sarkad! gimnázium KISZ-szervezete. Már töb mint egy hónapja tart a marxista oktatás. Elhatározták, hogy megalakítják az iskolai önképzőkört s ezen belül magyar-, történelem-, fizika-, matematika- és biológia-csoportokat. + • —• • s A Gyulai Városi Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya az agrotechnikai ismeretek terjesztésére ankétsorozatot szervez. Az ankétokon növénytermesztés! kérdésekről, állattenyésztési problémákról tartanak vitaindító előadást. + Dél-Franciaországban is rendkívül hidegre fordult az idő. Ais- ne megyében két «dös asszony megfagyott. + AZ OROSHÁZI Földművesszövetkezet rendezésében január 22» én, szerdán szarvasmarha-törzste- nyésztő és termékenyítő ankét volt, melyen mintegy 150 egyénileg dolgozó paraszt és tsz-tag vett részt. BÉKÉS MEGYEI TOKAI SZÍNHÁZ Jan. 25-én, este fél B-kor: DEÁK GYÖRGY, A BÉRKOCSIS Jókai bérlet; Előadás után autóbuszjárat! a Galambkiállítás lesz vasárnap Január 25-26-án Szeghalmon megnyílik a galambkiállítás. A legjobb eredményt elért tenyésztők munkáját a Galamb Sport Egyesület arany, ezüst és bronz oklevelekkel díjazza. Ezenkívül a legjobb eredményt elért galambok tenyésztői a szeghalmi járási tanács vb, a töviskesi Állami Gazdaság és a szeghalmi földművesszövetkezet részéről felajánlott tiszteletdíjaliat kapnak. A kiállításra, illetve a versenyre megyénk összes galambegyesületét meghívták. Országos jelentőségű irodalmi esemény! Részletek Oláh Gábor: „Deák György, a bérkocsis” című művéből Igen, kedves olvasónk, nem túlozunk akkor, amikor azt írjuk a címben: országos jelentőségű irodalmi esemény! Ez az igazság: Oláh Gábor, a sokak előtt Ismeretlen debreceni írő hagyatékából napfényre bukkant egy nagyszerű darab, szigorú, könyörtelen bírálat a halálgyáros osztrákmagyar monarchia, a király, az egész néppusztitó rendszer felett, mely az első világháború vérzivatarába, Isonzó, Doberdó és Galicia poklába hajtotta a családok reménységét, az apákat, a f lakat, férjeket, és sötét gyászlobogót borított az ország fölé, az iszonyatot túlélő emberek szivére. Egy család összeomlása a magja Oláh Gábor színművének, és kerete a kor, az első világégés, — és intő figyelmeztetés ma: békét az emberiségnek! Békéi!... Aki megnézi ezt a színművet, pergő, iszonyú jeleneteit, nem talál mesterkéltséget, csak borzongató igazságot, mert amit láttunk, hallunk nem egy családban, de ttz és százezer családban megtörtént, és megtörténne ina Is, ha nem fognánk le a háborús őrültek romboló kezét. Dicséret és méltó elismerés a Jókai Színháznak azért, hogy ezt a nagyszerű, majdnem elfelejtett színművet műsorára tűzte, és kitűnő szereposztásban hozza színre. Ennyit a színműről, tartalmáról, és ezen kívül itt, * helyen közzéteszítak néhány részletet is, a darab Szín: Deák Györgyék udvarán. Deákné: Erzsi fiam, mért ráztad le olyan hetykén ezt a jó Gál Metyust? Erzsiké: Mert nem szeretem. Deákné: Apád igent mondott neki! . Erzsiké: Az én nevemben? Deákné: A saját nevében. Az 6 lánya vagy, azt tesz veled, amit 2. felvonásból. *4* jc>nak lát. Erzsiké: Hát édesanyám is így beszél? Hát én még az állatinál is alábbvaló vagyok? Deákné: Ugyan eredj már, te értetien, ne beszélj ilyen butaságokat. Apád jót akar, boldoggá a- kar tenni. Gál derék, józan iparosember. Apád vele dolgoztat, hs maid a veje lesz Erzsiké: Igen, hát ezért? Csakhogy én már mást szeretek. Deákné: A tudtom nélkül? Éa ki az? Erzsiké: Az... az nem fontos. Megígértem neki, hogy a felesége leszek, senkié másé. Deákné: Megmonod végre, hogy kicsoda? Erzsiké: A... a káplán. Deákné: Perczel? A tisztelet«« úr? Hát ezért volt az a nagy sürgés-forgás. Nem kellesz te annak igazán, Erzsi! Az ilyen papfé'e nagyralát. Kisasszony való annak; Téged csak hiteget, bolcmdít. (Komoran). Csak azután valami baj ne legyen. Erzsiké: Már meg van a baj! Deákné: Szent isten! Erzsiké: Érti most.mái’ édesanyám, méri nem mehetek Gálhoz? Deákné: (vállon ragadja): Te, csak nem? Megőrültél? Erzsiké: Perczel szavát adta, hogy feleségül vesz. Deákné: Elcsábított? Erzsiké: (hallgat!. Deákné: Elcsábított?! Ö, hogy az én istenem csapja le tüzes nyilával azt a gazembert! Erzsiké: Édesanyám, ne átkozza! Deákné: Te boldogtalan, ha a- oád megtudja, agyonvág! + Szín: Deákéi; udvara Megtört a jég a járásban
