Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-25 / 21. szám

1958, január 25., szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Orvosi ügyeleti szolgálat Orvosi ügyeletes Békéscsabán: 1938. január 25-én déli 12 árától január 27-én reggel 8 óráig: Dr. Lo- pusnyi Pál, Dózsa György u. 36, V. kerületben Dr*. Dotoiz Zoltán, O- rosházi út 53. Az orvosi ügyeletes szolgálat kizárólag életveszélyes, elsősegélynyújtás, vagy sürgős or-* vosl beavatkozás esetén vehető i- génybe. Válaszol a postaigazgatóság A Békés megyei Népújság 1958. évi január 17-1 számában „Hiva­tal, vagy lakás?” címen cikk je­lent meg, mely a kamuti postave­zető lakásügyével foglalkozik. Ez­zel kapcsolatban a Szerkesztőséget a következőikről értesítem: Kutlák József, a kamuti fiók postavezető-1 je, 1956 szeptember 20-a óta dolgo­zik a kamuti fiók postánál, ahova m i i Hi» t i mi mm i t inm.ti miwn um imhimmu i mi i i mi MIÉRT, MIÉRT - A MIÉRT? a több tudás is beié*zárni tódik A- k*k például nálunk fitymáló mó­don beszélnek a magyar paraszt: | gazdálkodási színvonaláról és ka­jánul % „fejlett nyugatot”, a dán 1 j és holland mezőgazdaságot állít­ják példaképül, rendszerint olya­nok, akik tele szájú hangoztató! annak, hogy minek közé piskoiáz­tatni. Elfelejtik, vagy nem is tudják, hogy a holland és dán mezőgazdaságot az érettségizett, sőt egyetemet végzett, de az eke­szarvához hűségesen visszatért holland és dán fiatalok műveltsége emelte nagy erővel arra a magas­latra, ahol ma áll, arról nem is beszélve, ho~y a világviszonylat­ba leghátul kullogó 40 év előtti o- roszországi mezőgazdálkodást az irettségizett és egyetemet végzett szovjet paraszt fiúk és lányok százezrei emelték és emelik az amerikai fejlett mezőgazdaságot is verő csúcsokig. Az iparban hasonló a helyzet, s a szputnyikok alkotói tehetetle­nek lettek volna szovjet középis­kolákból, ipari technikumokból ki­került érettségizettek, művelt, technikailag fogékony és szakkép­zett hadserege nélkül. Az érettségi ma már nem úr- liatnámság, nem fényűzés, hanem alkotó életünk követelménye. Ezt még sokan nem értik. Mi­ért? Huszár Rezső mint főtten ember került. Nősülé- se után kezdetben apósánál lakott, azonban 4—5 kilométer távolságról nehéz volt munkahelyére bejárnia, ezért feleségével és kislányával e- gyütt saját elhatározásából beköl­tözött a fiók posta körülbelül 20 négyzetméter alapterületű (4x5 m.) helyiségbe. A cikkben közölt állaJ pótról a postaigazgatóságnak tu­domása van. Ezért időközben ki­küldötte útján Kutlák József ré­szére a kamuti községi tanács vb- től lakás kiutalását kérte. Az igaz­gatóság közbenjárása azonban ed­dig eredményre nem vezetett. Dr, Dános István Szegedi Postaigazgatóság Egy kávészerető panaszai — de nem a kávéra Hová lett a kávéőrlőgépem? A felszabadulás előtt, amikor annyi volt a nincstelen, min! me­zőn a fűszál, a legtöbb szegény­ember — nem ismerv én az álta­lános nyomorúság megszüntetésé­nek egyetlen módját, a győzelme­sen megvívandó osztályharcot — akként gondolkozott, hogy leg­alább gyerekei meneküljenek ki a nélkülözés poklából: legyenek urak. mert az uraknak jól megy a soruk. De hol kezdődött az úr? Az érettségizetteknél. Az érettségi volt az a vörös fonál, mely felett a „kérlekalásan” kezdődött és a kkarpaszományt" osztogatták. A Középiskola elvégzése persze je­lenthetett „erkölcsi menlevelet” az urak világába, annak legaljára, de jómódot azt nem adott. A jómód eléréséhez továbbra is a protek­cióra, kiváltságos származásra, sze­rencsés házasságra és egyéb ak­kori kellékre volt szükség, még az egyetemet végzettek esetében is. Vagyis a magasabb iskolázta­tás „nesze semmi, fogd meg jól” dolog volt. Ma sok régi módon gondolkozó szülő azt tartja: — Minek végez­tessek a gyerekkel középiskolát? Or úgy sem lehet belőle. Hogy Hőbbet tud jogosak azért tanitas­sam? A válaszunk erre: igenis a- zért! Az élet több tudást követel és az emberek munkájának a megbecsülésében, rendszerünkben Még 1956. december 5-én vettem a Gyulai Földművesszövetkezel vasáru boltjában egy német gyárt-1 mányú „Primonett" márkájú ká-1 véőrlő gépet, melyet mindenütt szerfelett dicsértek. Gondoltam, megleljem vele magamat, és ven­dégeimet névnapomra. A megle-1 petés „tökéletes“ volt. Névestémen december 7-én beletettem a gép tartójába 3—4 deka pörköltkávét, a masinát a vendégeim előtt be­kapcsoltam, az 1-2 percnyi kellet r»T>t iTianT >*r inT >*t **T trr *<t «rr IIT ■ iT trr arr Honvéd tizedes: Adjon isten! Deák: (ránéz). Ejnye, már azt hittem, a Mihály! Tizedes: Deák György urat ke­resem. Deák: Én vagyok, Deák György. Tizedes: A Thurzó százados úr megbízásából hozom ezt a leve­let, meg a csomagot. Tessék át­venni. Deák: Kj az a Thurzó százados úr? Tizedes: A 3. honvéd gyalogez­red második zászlóaljának pa­rancsnoka. Deák; Nekem küldi? (feláll az asztaltól). Tizedes: Deák Györgynek, (a csomagot az asztalra teszi, a le­velet átadja). Deák: levél! (a csomagra teszi a kezét). Hát ez micsoda? Tizedes: Fz honvéd ruha, zub­bony. meg sonka. Deák: (kibon'ja a ruhát). Zub­bony, meg sapka, — dehát mi ez? Tf-’o-tes: A levél majd meg- men-ue. Ue-ik; Megálljon, tizedes úr, egy poMr bort! Tizedes: Köszönöm. Deák: De^át micsoda ruha ez? Tizedes: A levél megmondta. Deák: (reszkető kézzel bontja ki a borítékot. Egy aranv vitézség) érem hull az asztalra). Arany! Nem látom a betűket, tessék már elolvasni. Tizedes: (olvas) Deák György úrnak, Deák Mihály honvéd ti­zedes édesapjának. Itt küldöm szegény fiának zubbonyát, sapká­ját és az arany vitézségi érmet. Deák tizedes hős volt, úgy esett el Gorlicánál az ellenség előtt l mint igaz katona. A század meg akarja tisztelni az édesapát, a-' mikor elküldi neki a fiára emlé­keztető holmikat. Thurzó száza-1 dos.“ Deák: (dadog, nem érti). Hogy mit, az én fiamat, Mihályt... Tizedes; Elesett. Deák: Mihály elesett? Tizedes: El. Deák: Jaj! (lerogy az aszta’ mellé. A tizedes indulni akar, u-( tána szól). Tizedes úr... várjon egy, percre még... hol, mikor? Tizedes: Gorlicánál, a tavaszon. Roham közben egy golyó szíven találta. Rögtön meghalt. Ott te­mettük el ö‘vened magával, egy| meszes gödörbe. Thurzó százados( úr nagyon szerette. Azért szeret-, te, mert kivágta egyszer g kozá-| kok közül, akkor kapta az aranvi vitézségi érmet. Na, isten áld.; ja. (tiszte’eg, el). Deák:- (félá’l). Hazajött a Mi-1 hály. Revedül maradtam a halál-i lal. Mibá’y, én jó fiam. (á ruha', öleli szívéhez). az étkezőteremből. Kint egy páran rosz- szallóan csóválták meg fejüket. No nézd már ezt a Pasast, ilyen korán reggel felöntött a garatra. Kitámolyogtam az utcára. Boldog öröm­mel szívtam a friss levegőt Javaslom a Békés­csabai Népbüfének, hogy a legközelebbi alkalommal a kávé mellé gázálarcot is biztosítsanak a fo­gyasztóknak... ... Mert majdnem így történt... — j — mes duruzsolás után, hatalmas és nagyon büdös füstöt bocsájtva maJ gából, kivágta a biztosítékot é| megállt. Az áram megfelelő volt, hiszen egész Gyulán 220 voltos, újabb kísérletre ismét kicsapta a biztosítékot, végül is a kávét mo­zsárban törtük meg. Másnap természetesen vissza­vittem a gépet a vasáru boltba, a- hol Reinitz kartárs boltvezető azt mondta, hagyjam ott, majd átküldi Békéscsabára a Nagykereskedelmi Vállalathoz, ahol szakértő kezek megvizsgálják, hogy megállapít­hassák, nem piszkálásból, vagy rendeltetés ellenes használatból •származik-e a hiba? Két hét múl­va, a közben Csabán járt Reinitzer kartárs azt a felvilágosítást adta, hogy a „géphez hozzányúltak” és Békéscsabán maszek megcsinálná 250 forintért. (A gépet 350 forintért vettem!) Ha ebbe nem megyek be­le, felküldi a kávéőrlőm Budapest­re, ahol ismét megállapítják hogy hol a hiba és miből ered. Termé­szetesen ez esetben is fizetnem kell. . , Kedves Népújság! Segíts raj­tam, mert lassan két hónapja lesz, hogy a gépemről semmit sem tu­dok és itt a gyulai vasboltban sem tudják, hogy jelenleg hol a kávé­őrlőm és mikor kapom meg. Azi azonban elárulták, hogy a pénzem nem kapom vissza. Dehát meddig 350 forintom fekszik egy — a nap­jainkban legmodernebbnek neve­zett — kávéőrlőgépben? Dr. Varga Ferenc Gyula A srácok is beszálltak... Szerda délután van. Valahogy híre ment a városban, hogy na­rancsot lehet kapni. (Nem is cso­da.) ügy történt, hogy az egyik kisr gyermek hazament anyukéjáhtíz és azt mondta neki: — Anyuka, vegyél nekem na­rancsot, muszáj! — Nincs most narancs kisfiam — utasítja el anyukája. A kisfiú azonban állította, hogy a barátjának édesanyja vett, s ő is szeretne enni. A kis­fiú még nem hazudott soha, gon­dolta az édesanyja — majd fel­öltözött és elindult & városba, útközben azonban ismerősökké! találkozott, s elmondta nékik, hogy lehet narancsot kapni, jöj­jenek gyorsan, ők meg megint tovább adták. S lassan elterjedi az egész városban az a hír, hogy narancs van az üzletekben. Nem telt el egy néhány óra, az üzle­tekben felborult a nyugalmas rend, a kiabálások és veszeke­dések zaja lett úrrá. — Narancsot tessék adni! — De nincs kérem — feleli már vagy huszadszor az eladó. Nem is volt csak citrom, azt ad­hatunk. — Nem igaz, csak maga kivé­teleket csinál, mert nekem ez és ez mondta, hogy van, és nekerh tessék adni! S közben-közben elhangzottak a keresetlen szavak. Mi volt az igazság? A kisfiúnak az anyukája cit­romot vásárolt és becsapta a ba­rátját, hogy 6 narancsot fog kap­ni estére... —rí ' Közlemény 'n“v,K' Az ÉM. Békés megyei Építőipari Vállalat kőműves- és festő-mázoló tanulókat vesz fel 14-től 16 éves korig. BÉKÉS BEGYEI NÉPÚJSÁG, Kiödja ai^lSZMP Békés megyei Végrena jtóbizi ttságá. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Szerkesztőség: Békéscsaba, József Attila u. 4., I. emelet. Telefon: 22—96 Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba. Felelős nyomdav.: Kendra György Kertészek ügyelem! Előnyös feltételekkel köthetnek szerződést vöröshagyma zöldpaprika fokhagyma paradicsom slaghagyma és egyéb zöldségféle termelésére Vetőmagvakról a vállalat gondoskodik. INGYEN ADJA az aprómagvakat — káposztához, papri­kához és máshoz. Egyéb magvak, s a VÖRÖSHAGYMÁHOZ adott DUGHAGYMÄ árát — KAMATMENTESEN! — a tér mények átadásakor kell visszatéríteni. A JÉGBIZTOSÍTÁS DIJÁT ugyancsak HITELEZI a vál­lalat) MŰTRÁGYÁT és NŐVÉN YVÉDÖSZERT — készpénz el lenében — minden szerződőnek BIZTOSÍTANAK a helyi föld­művesszövetkezetek. GÖNGYÖLEGRŐL, az áruk beszállításához, a földműves­szövetkezetek GONDOSKODNAK. ÁTVÉTELI ÁR a mindenkori SZABADFELVÁSÁRLÁSI ÁR -f- annak 10 %-a, a beadott mennyiség erejéig. Vörös­hagymánál az ALSÓ ÁRHATÁR 160 forint mázsánként., ' ZÖLDPAPRIKÁBÓL — a kalinkóira — a tavalyinál (s minden eddiginél) most nagyobbak az EXPORTLEHETŐSÉ­GEK. A szerződéskötés végső határideje január 31 MIELŐBB KERESSÉK FEL ezért A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEKET ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETI KÖZPONTOT (volt MEZŐKER) — Békéscsaba, Sztálin út 44. alatt —, vagy a helyi földmű­vesszövetkezeteket, ahol bővébb felvilágosítást adnak és a zerzödés is megköthető. hánál is van valaki, talán kísértet? Nem vagyok ijedős, még ez a szerencsém. Köze­lebb léptem. Egy fe­hérköpenyes nő fé­lig aléltan piszkálja a kályhát. Az meg ont­ja rendületlenül a füstöt, Köhécselve ittam meg a kávémat, s gondolatban elbú­csúztam a szeretett rokonságaimtól, arra gondolva, hogy hátha megfulladok. A sors még most az egyszer megkegyelmezett, tá­molyogva léptem ki Az ivóban vágni le­hetett a füstöt. Talán ezzel a kifejezéssel tudnám jellemezni január 23-án reggel 7.30 órakor a békés­csabai Sztálin úti népbüfét. Az étkező­teremben is, ahol a szokásos kávémat szoktam meginni, ha­talmas füstfelhő go­molyog. Az asztaloknál 3—í könnyes szemű férfi ül. Talán temetésre készülnek7 Öh nem. Csupán a füst marja kegyetlenül a szemü­ket. De ni-ni, ahily­Jobb a szagos, mint a fagyos ?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom