Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-18 / 15. szám

- -7...,­____________i_____ BÉ KÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. január 18., szombat-----— PÁ RTÉLET Pártunk agrártéziseinek megje­lenése után a mezökovácsházi já-J rási pártvégrehajtó bizottság el- Bő lépése az volt, hogy összeültek & járási és községi vezetőkkel, és Két napig tanulmányozták a párt mezőgazdasági politikájának elvi tétéleit. Ezután került sor a közsé­gekben, így Kunágotán is arra, hogy a pártszervezetekben vezető­ségi ülésen beszéljenek róla. A községi pártvezetőség úgy hatá­rozott, hogy a párt agrártéziseivel szabad pórtnapon is foglalkozik. Ez megtörtént és azt tapasztalták, hogy a megjelentek általában he­lyesléssel fogadták a párt mező- gazdasági politikáját. Mondhatnánk: minden rendben és simán történik. Vagy talán még sem? Bizony nem. Gál Dezső elv- társ, a községi pártbizottság titká­ra beszélgetésünk során elmondot­ta, hogy már az egyszerű ismerte­tésnél is jelentkeztek megalku­dó nézetek a pártvezetőségben is. December elején a pártvezető­ségi ülésen egyik vezetőségi tag azt javasolta, hogy a téziseket ismertető beszámolóból húzzák ki a termelőszövetkezetek fej­lesztéséről szóló részt. 'Azonnal szembeszálltak ezzel a nézettel és megmutatták megal­kuvó jellegét, megmagyarázták, hogy a mezőgazdaságban szocia­lista átszervezés szükségességének tagadása végső soron egyet jelent a szocializmus építéséről való le­mondással, és lényegében a kapi­talizmus visszaállítását eredmé­nyezné, mely nem érdeke a dol­gozó parasztságnak. Végül is a vi­tában győzött a marxista—leninis­ta álláspont, amely szerint a me­zőgazdaság fejlesztése . szocializ­must építő országunkban néni képzelhető el az egyéni kisparcel- lás gazdaságok szocialista nagy­üzemi gazdaságokká szervezése nélkül. Ezt az álláspontot a kun- ágotai pártszervezetek tagjai meg­értették és magukénak vallják valamennyien. Ez nem kis dolog, ha figyelem­be vesszük, hogy Kunágotán száz- tizenhat párttag van és nagy többségük egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt. Sőt, a községi pártbizottság fele is egyéni gaz­Vajon meddig less es így Kunágotán ? dákból tevődik össze, a községi pártszervezet vezetősége pedig egy kivételével szintén egyéni gaz­dálkodó. Ebből azt láthatjuk, hogy a köz­ségben az egyénileg gazdálkodó pártta­gok is érzik a felelősséget a párt politikájának végrehajtásáért. De ha ez így van, önkéntelenül felvetődik egy kérdés, hogy ezen­túl mit tehet a ma még egyéni­leg gazdálkodó parasztember, aki hű tagja érdekei legfőbb védel­mezőjének, a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a párt szelle­mében legjobb tudásával és min­den erejével kíván küzdeni a párt célkitűzéseiért? Tanácsolhatja-e az új utat, a- mikor ő maga még a régit járja? Hirdetheti-e szívből a párt ag­rártéziseit, melynek veleje a ter­melés általános növelésével egy- időfoen a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való fokozatos át­térés, amikor ó maga még a kis- par cellához ragaszkodik? Vagy álljon félre? Ilyen és hasonló gon­dolat fordul meg sok kunágotai élvtárs fejében. Erre és más kér­désekre a válasz azonban késik, nagyon késik, Vajon miért? A községi pártszervezet most a tézi­sek ismertetése után, a határozat végrehajtásának megszervezésére készül. Ez a készülés azonban na­gyon elhúzódik, tekintve ,hogy a határozat megjelenése óta több mint öt hónap telt el. Jelenleg az elmondottakon túl csak ott tar­tanak, hogy megérkezett a közsé­gi pártszervezethez a járási párt­végrehajtó bizottság határozata — egyéves munkaterve — a me­zőgazdaság fejlesztésére és a fel­hívás, mely a községi pártszerveze­tet is tervkészítésre szólítja fel. Tehát terveznek, terveznek, köz­ben kijutunk a télből és a tavasz a mezőre csalja a gazdákat, elmú. lik a kedvező alkalom, amikor sűrűn lehet találkozni és getni az emberekkel. Sajnos, a járási pártbizottság lebecsülte a párt agrártézi­sei végrehajtásának akadá­lyait, nehézségeit, ezt mutat­ja a tervük és a kunágotai helyzet. A járási munkaterv pont a legégetőbb kérdésekre nem ad választ. A pártszervezetek mozgalmi fel­adatairól, a jobb és a baloldali elhajlások és az ellenséges hangu­latkeltés elleni szervezett harcról hallgat, az egyes rétegekhez való viszonyról szintén. A párttagság — köztük az egyénileg gazdálko­dók — feladatairól és sok más fontos dologról nincs szó a hatá­rozatban. A járási pártvégrehajtó bizottság munkaterve tartalmát tekintve inkább a tanács terve (annak is gyenge) mint a párté. Ezt bizonyítja, hogy a 27 pontban foglalt tervfeladatok nagy több­ségéért Herceg Zoltán elvtársat, a járási tanács mezőgazdasági osz­tályának vezetőjét tették felelős­sé, és csak néhány feladatért fele­lős a pártbizottság ágit. prop. tit­kára. Pedig, de nagy szükség van ar­ra. hogy a járási pártbizottság és a községiek nagyobb felelősség­gel dolgozzanak. Mert bizonyára nemcsak Kunágotán nem kielégí­tő a párt agrártéziseinek végre­hajtásáért folytatott harc. Nem­csak Kunágotán hiányzik az ele­ven — a község dolgozóinak min­den rétegére kiterjedő — agitáci- ós munka. Nemcsak Kunágotán érvé­nyesül gátlás nélkül az ösz­tönössé g bangnlato. Elgondolkoztató, hogy Kunágotán, ahol a pártszervezet tagjainak többsége egyéni gazda, mégis a termelőszövetkezetbe újonnan be­lépők többsége pártonkívüll. Nem folyik szervezett elvi harc a termelőszövetkezetekben ta­beszél- pasztaiható szektás, elzárkózó nézetek ellen sem, mely nézetek következményeiket tekintve a jobboldali nézetek következmé­nyeivel azonosak. Amíg az elzár­kózás visszaszorítja a szövetkezet felé igyekvő, becsületes dolgozó parasztok egy részét, a jobboldali megalkuvó nézetek hátulról húz­zák vissza őket — az egyéni gaz­daság felé — azzal, hogy megha­misítják az egyéni gazdálkodás helyzetét, eltúlozzák fennállásuk lehetőségének idejét, és elhallgat­ják a kisparcellás gazdálkodás korlátáit. Brit Nyugat-Indía—egy új ország ICA5 »» 1500 < * ® -CAICOS-SZK. , 0; TI)RKS-SZK? 69 (Jamaicáhoi) Mojr T JSSfv víP® <K WYMAN-SZK. (Jamaicához) <í?)Tf3ÓMÍNIKAÍ. ....... .... VIWIN-WK. 1 »' rl 4 * HONDURAS ERIT INYUGAT-INDIA Ez év első napjai­ban a Nagy és a Kis Antillákhoz tar­tózd számos brit szi­get Nagy-Britannia parlamentjének ha­tározata alapján i.Nyugat-lndia" né­ven a Brit Nemzet­közösség egy új tag­jává tömörült. Az új Föderáció tagjai ed­dig alkotmányjogi­lag angol gyarmatok Voltak. Jelenleg Brit Nyugat-India 10 köz- igazgatási egységből áll: 1. Trinidad szigete Tobago-val; az eddi­gi Szélfelőli (Wind- ward)-szigetek nevű gyarmat tagjai, 2. Grenada, 3. St. Vin­cent, 4. St. Lucia és 5. Dominica. Továbbá 6. Barbados szi­gete. Az eddig Szélcsendes (Leeward) -sziget nevű gyarmat 3 tagja, 7. An­tigua, Barbuda-val, 3. St. Kitts, és 9. Montserrat. E volt gyarmat negyedik tagja, a Brit Virgin szigetek nem csatlakoztak a Föderációhoz.' Végül a területileg legnagyobb sziget 10. Ja­maica tartozékaival (Turks-, Caicos- és Cayman-szigetcsoportokkal) együtt. A Szövetség székhelyéül hosszú vita után Trinidad szigetén Port of Spain "áro­sát választották. Ä NTIGUA 1 «V &($>MONTSERRA! 7* DOMINICA ^ST.IUCIA BARBADOS ST. VINCENT GRENADA 'afSpiin r TOBAGO TRINIDAD De ki magyarázza ezt meg? Ki mutasson rá a visszahúzó erőkre? Ki világosítsa fel a parasztságot? Ki magyarázza meg a termelőszö­vetkezetekben rejlő nagyobb erőt és lehetőségeket, ha nem a párt tagjai, a kommunisták? Mindezt tudják Kunágotán is, vvwvwwvvvsvvwvww Van miről tárgyalni A domb egyházi községi párt­bizottság a napokban tárgyal­ja meg a pártoktatás helyze­tét. Az oktatási év megkezdé­se óta többször beszéltek ar­ról, hogy nem megfelelő a megjelenés, de a tanulás sem az iskolán. Az oktatásra ön­ként jelentkezett elvtársak nem érzik kötelezettségüknek a tanulást. A legnagyobb hi­ba az, hogy főleg vezető be­osztású elvtársak hanyagolják a tanulást. Fodor István elv­társat, a Békeharcos Tsz elnö­két már hosszabb idő óta nem látták az oktatáson. Hasonlóan Fábián Antal tsz-tagot, Heller I elvtársat, a járási vöröskereszt ‘ titkárát, Ivanov Lászlót, a Kossuth Tsz elnökét és máso­kat. Egyszóval van miről tárgyal­ni a dombegyházi községi párt- bizottságnak. mégis öt hónappal az agrártézi- «/wvwww\a/va/na/va/sa/vw sek megjelenése után nem jutot­tak el addig, hogy a termelőszö­vetkezetek eredményeit összeha­sonlítva az egyéniek kisebb ter­méseredményeivel és más érvek­kel, széleskörű agiíációt végezze­nek a párt agrártéziseinek érvé­nyesüléséért. A pártszervezet ön­maga körül forog. Vajon meddig? Bőd« Zoltán. B Lottó harmadik játékhetének nyerőszámai: A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság pénteken Szolnokon, a Szigligeti Színházban tartotta meg a Lottó idei harmadik játék­hetének sorsolását. A következő nyerőszámokat húzták ki: 13, 41, 43, 51. 74 Pesti jegyzetek Kilépsz a Keleti pályaudvar csarnokából, s a város forgatagába) kerülve, nagyot dobban a szived: Nagyot dobban, mert ha ebben a városban élted végiig 1956 'ÓftfóbéÜ rémek és novemberének borzai-1 mait, most azt érzed, hogy az or­szág szive — Budapest — veled e- gyütt dobogja az élet ritmusát S közben emlékezel. Magad előtt látod az ellen forradalom minden szennyét, az utcákon tornyosuló szeméthegyeket, a fázósan össze- húzódoit, de bizakodó embereket. Látod szemükben, hogy hisznek önmagukban, munkájukban. S ha feltekintesz: szemed azonnal ész­reveszi, hogy az akkor megtépá­zott házak legtöbbje kicsinosítva új köntösbe öltöztetve fogad. Hol' vannak már a porlepte, füstös ki­rakatok? Rég eltűntek, s most is­mét régi fényükben,. ragyognak. Bennük pedig a szorgos nép mun­kájának gyülmölcse sorakozik. Dudálás, csilingelés nélkül.,. Milyen furcsa is első pillanatban az, hogy mennyivel csendesebb lett a főváros. A gyorsan suhanó autók tülkölése, a villamosok csd- lingelése manapság már ismeret­len dolog. Mindez azonban már nem újság a pestiek számára. Megszokták. A csendbe azért néha felharsan egy-egy éles fütty. Éppen egy ilyen esetnek voltam tanúja a Szt. Ist­ván körút és a Szemere utca sar­kán, amikor a rend éber őrének füttye egy, a tilos jelzésre fittyet hányó fiatalasszonykát szólított vissza a járdára. Egy fütty — mely életet ment. így vigyáz rád, életedre a rend derék őre! Citromvásár A csemege, gyülmölcs-, zöldség­boltok kirakataiban citromhegyek tornyosulnak. Pesten most citrom- vásár van! Ezt láthatod mindenfe­lé, amerre csak jársz. Citromvásár — egy kiló 21 forint. Nem lehet tehát panasz. A Bajcsy Zsilinszky úton az egyik bolt kirakatában egy cédulán felfedeztem a citromvásái telmés reklámját is. Ez állt’ rajta j „3 citrom naponta, nem kell dók-* tor patika.” Nem mondom, jó sa4 vanyító kúrát ajánl a vevőnek) csak arra vagyok kiváncsi, hogjj hányán követik majd ezt a „jóta* nácsot”. Nem olyan kapós már a citrom. Legalábbis azt láttam, hogy sokan figyelemre sem méltatták, hanem) inkább kértek egy kilót a Jcmat-* hán álmából. Mert ezt azért még­sem lehet megunni, s ebből hár-1 mat megenni egy nap mégiscsak jobb, mint a citromból. Made in England, made in France.., Sok kirakatban láthatod a M* iratot: „Príma olasz tavaszi Ka­bát, ára 1400 forint". De vehetsz — ha pénztárcád bírja — Angliából)) Franciaországból importált szöve­tet is. Van választék, mert a kereske­delmi együttműködés bővült. S ez igen örvendetes, azért is, mivel ez a béke, s nem a háború útja. Mi pedig békét akarunk, s az áruk békés versengését, nem pedig a halált okádó fegyverekét. Esti díszben... Szép Budapest! Szép nappal, s szép este is, mikor ezernyi fényé­vel tündököl, hogy ámulatba ejt­sen, hogy megigézzen. Eszembe jut az az idő, amikor az ellenfor­radalom után gyér világítás«, sö­tét utcáidon bukdácsoltam a romo­kon. De hol van már az az idő? Elmúlt, vége a sötétségnek, melyet alvilági lovagok kényszerítettek rád. A nép világosságra áhítozott. S hogy ma ilyen vagy — neki kö­szönheted! (P P-) világháború után követett két fő po­litikai irányvonalukat kívánják meg­valósítani. Egyrészt, hogy a brit biro­dalomhoz tartozó számos apró gyar­matot egységes csoportokba tömörit- sék, és így centralizáltabbá váljék az impérium irányítása, másrészt — s ez nem elhanyagolható tényező —, hogy a gyarmatok és fétgyarmatok népei­nek az önállóság iránti törekvését a brit birodalom határain belül vezessék le, A Szövetséghez tartozó szigetek összterülete 21 000 négyzetkilométer, lakosainak száma megközelíti a 3 mil­lió főt. A lakosság kilenctizedé szí­nesbőrű, túlnyomó többségükben né­ger. A Föderációhoz tartozó szigetek gazdasági életében a legjelentősebb szerepet a nádcukor, a banán és ka­kaó termesztése, illetőleg exportálása, Trinidadon a kőolaj, Jamaica szigetén pedig a bauxit bányászata játszik. A Nyugat-Indiai Szövetség létreho­zásával a brit imperialisták a második

Next

/
Oldalképek
Tartalom