Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-18 / 15. szám

Gyapjúból félmillió forint bevételre számít a fiizesgvarmati ftranykalász tsz Az országoshírű füzes-gyarmati Aranykalász Termelőszövetkezet­ben tájjellegnek megfelelően kü­lönösen nagy gondot fordítanak a juhtenyésztés fejlesztésére. A ju­hok létszámát háromezerre sza­porítják s a meglévő öt akolhoz még hármat építenek olyain be­osztásban, hogy a több, mint há­romezer holdas gazdaság minden tarlóját lelegeltethessék annak­idején. A tervük szerint csupán gyapjútermelésből félmillió forint bevételre számíthatnak. Ezenkívül a tavalyi száz helyett kétszáz szer­ződéses kost nevelnek, amiért szintén jelentős jövedelemre szá­míthatnak. Mezőkovácsháza fejlesztéséért Mezőkovácsházán nagy gondot fordítanak a dolgozók a község rendezésére és szépítésére. A községi tanács végrehajtó bi­zottsága több kisgyűlésen és ta­nácstagi beszámolón ismertette a községfejlesztés tervét. Az ered­mény az lett, hogy 1957-ben elő­írt 160 000 forint helyett 180 000 forintot fizettek be a dolgozók. A társadalmi munka értéke megha­ladja az 50 000 forintot. A múlt évben például 6 ezer méter járdát • pítettek és a község területén lé- o 11 norton kutat — melyet el­lepett a vadvíz — kicementezték, és így a kutakban most már jó víz van. Mennyit fizetnek a cirokmagért? Az édes szudánifű megyénkben igen elterjedt, különösen az álla­mi gazdaságokban s a termelőszö­vetkezetekben. Tájékoztatás kép- prn közöljük, hogy a magot a ME­ZŐMAG 90 százalék tisztaság mellett mázsánként 550 forintért veszi át. Megyei tapasztalatok sze­rint közepes termés katasztrális holdanként 12 mázsa. Tehát egy] katasztrális hold termése 90 szá­zalék tisztaság mellett, 6600 fo­rintot ér a termelőnek. Qrvosi ügyeletes szolgás at Békéscsabán Január 18-án déli 12 órától 20- án reggel 8 óráig dr. Péterffy Gá­bor, Jókai utca 68; V. kerületben dr. Szikszai István, Kolozsvári út 24. Az orvosi ügyeletes szolgálat ki­zárólag életveszély .elsősegély- nyújtás, vagy sürgős orvosi be­avatkozás esetén vehető igenjébe. Sok százan tekintik meg az ellenforradalmi események képsorozatát December 3-án nyílt meg elő­ször Békéscsabán .a Hazafias Nép­front által megrendezett ellenfor­radalmi eseményeket ábrázoló vándor képkiállítás. Azóta igen szép sikerrel járja a községeket. A napokban Kunágotán nyílt meg A községi tanács kifogásolta, hogy csak egy napig volt Kunágotán a képsorozat. Az illetékesektől meg­tudtuk, hogy 5—6 napig szokott egy községben lenni. Az már a he­lyi tanácson múlik, hogy Idejében elhozzák-e a másik községből a képkiállítást, vagy sem. Közlemény A Szabad Akadémia tagozatai­nak a következő napokon tarta­nak előadást január hónapban: Január 20-án a művészeti tago­zat hallgatóinak a gimnáziumban. Előadó: Nyíri Sándor tanár. Január 23-án este fél 6 órakor a SZOT helyiségéiben (Sztálin út) a világirodalmi tagozat hallgatói részére. Előadó: Horváth István Károly, klasszika filozófus. (Köz­ponti előadó). Január 27-én este fél 6 órakor a TTIT klubhelyiségében az étkezés biólógiája hallgatóinak részére. Előadó: Tóth Ernő tanár. Január 30-án este 6 órakor a TTIT klubhelyiségében a hely- történeti tagozat hallgatóinak ré­szére. Előadó: Tibori János ta­nár. Kontúr, vagy ipari tanuló? Érdekes esetét mesélnek Sar­kadon, amelynek „hőse” Pető Im- réné női szabó. Úgy hírlik, hogy Petőnének eddig azért nem volt bántódása, mert „közel áll” a já­rási ügyészékhez, no meg a férje a KIOSZ helyi vezetőségének tagja, így „közös erővel” elsimít­ják a dolgokat. De ne vágjunk a dolgok elébe, lássuk sorba a tényeket. Az ipari előadó véleménye — Petőné tevékenysége? Fur­csa ügy. 1956-ban kapott iparen­gedélyt Sarkadra. Nem tudni mi­lyen okból, nem folytatta sokáig itt tevékenységét, 1957-ben Méh­kerékre helyeztette át engedélyét. Abban az évben szerződtetett egy iparitanulót, a 33 éves özv. Rú­zsa Lászlónét. — Nekem az a véleményem — folytatja —, hogy itt kontártevé­kenységről van szó. Petőné cég­táblája még akkor is kint volt Sarkadon, amikor engedélye Méh­kerékre szólt. A járási tanács ipa­ri osztályának felhívása után csak decemberben vették le a táb­lát. Feltehető, hogy ez idő alatt, mindkét helyen dolgozott, tehát sarkadi működése — bár van i- parengedélye Méhkerékre -* kon­tárkodásnak minősül. Tudomá­som szerint, az ipari tanuló veszi fel a rendelést, önállóan varr ja a ruhákat, ő veszi fel a munkadíjat, ami a fennálló rendelkezések ér­telmében szabályellenes. Pető Imre műhelyében Sarkad középpontjában van Pe­tő Imre — a férj — faesztergá­lyos és műköszörűs műhelye. A- mikor a járási tanács iparügyi előadójával belépünk a jól beren­dezett műhelybe, éppen ollót kö­szörül. Pár percre abbahagyja a munkát, leállítja a gépet. Az üz­letről, bevételről, a felesége ügyeiről beszélgetünk. — Nem megy rosszul az üzlet, tiszta bevételem havonta ötezer forint körül van, csak az anyag­ellátás nehézkes. Nem kapok o- lyan faanyagot, amire szükségem lenne. A meilókipar, a köszörü­lés hoz több pénzt. ömlik belőle a szó, ha akarnám sem tudnám jegyezni mindazt, a- mit mond. Amikor felesége mun­kájára terelődik a beszéd, már nem őszinte. — Beadjuk az asszony Iparát, mert havonta csak 250 forintot le­het keresni, nincs munka. Nem fizetődik ki így az ipar. Annak sincs értelme, hogy az asszony egy-két hetenként kijárjon Méh­kerékre oktatni a tanulót. Minden átmenet nélkül másról kezd beszélni. —1 Magam is mór sok kontárt jelentettem fel. Csak Méhkeréken Ismét életet követelt a tűzeset A szokatlan téli idő- I járás szakadó e- sőjében kerestük fel a niapjkkbaiji „Dénes József Kardoskút' 487. sz. alatti tanyáját. A szomorú gyermekarcok és a tanya kihalt, néma hangulata talán nem is illene bele a fehéren pompázó, hó­tól csillogó téli környe­zetbe. Édesanyját gyá­szolja, siratja itt öt gyer­mek, és feleségét, egy özvegyen maradt férj. Alig egy hete történt az eset. Estefelé, mint rendesen, lámpát gyúj­tottak. De mivel abban kevés volt a petróleum, Dénesné 11 éves Éva ne­vű kislányával 'pótolni a- karta a petróleumot. A kislány arcán még ott ül a rémület, amint mutat­ja a kemence mellett: — Itt állt édesanya, az égő lámpát kezében tartva, s arra kért, hogy a kannából öntsek ab­ba petróleumot. rr alán félig lehetett a A tartály, amikor hangos robbanással szer­te repült a lámpa és az égő petróleum pillana­tok alatt lángba borítot­ta Dénesné ruháját, aki ijedtében magára kapta a közeli ágyon lévő ta­karót, majd egy kabátot és kirohant az udvarra. A kiabálásra odarohant férje, aki meglepetésé­ben — ahelyett, hogy pokróccal vagy subával takarta volna be, —egy kéznél lévő veder vízzel öntötte le feleségét. A víz eloltotta ugyan az é- gő ruhát, de a keletkező forró gőz még fokozta az amúgy is súlyos sérü­lést. A kihívott orvos a- zonnai kórházba szállí­tást rendelt el, azonban Dénesné három nap múlva mégis belehalt súlyos égési sérülésébe. U tunk folytatásaként az orosházi kórház sebészeti osztályát ke­restük fel, ahol a 8-as kórteremben — ugyan­csak súlyos égési sérü­léssel fekszik hetek óta — Vidór Árpádné, O- rosházi Tanyák Külső Hosszúsor 10. sz. alatti lakos. Miután engedélyt kap­tunk a látogatására, be­szélgettünk Vidoméval, aki sírását visszafojtva mesélte, hogy a múlt év december 21-én este 9 órakor a kezében tartott petróleumlámpa lángba­borította őt, valamint környezetét. Jelen lévő férje pokróccal betakar­ta ugyan, de pár pillanat múlva a pokróc leesett róla. Ugyanis* férje a füst elvezetésére kinyi­totta a konyhaajtót, Vi- dorné pedig nem bírta a pokrócot magán tartani. A beáramló friss levegő így ismét lángra lob- bantotta ruháját és fo­kozta az előbbi szenve­dést és a sérülést. Vi- dorné már túl van a veszélyen, de súlyos é- gési sérülései örökké nyomot hagynak testén, két eset majdnem két édesanyát kö­vetelt áldozatul, csupán azért, mert a kellő elő- vigyázatot, a gondos elő­relátást elmulasztották. K. Tóth Lajos Orosháza A maguk kárán tanultak A lökösházi Május 1 Tsz-ben nincs olyan párttaggyűlés, vagy tsz-gyűlés, ahol ne emlékeznének rV'f és ne ítélnék el az egy éve történ­teket. Szabó József elvtárs, a tsz- elnöke úgy mondja: nagy volt itt t-Ja hajsza egy éWel ezelőtt. Talán JEL. éppen ilyentájra eseti a szövetke- zeti alap szétosztása. Még mindig Sf okoljuk magunkat, amiért mások- 4^ ra hallgattunk és alapszabálysér­tést követtünk el. Ugyanis voltak kilépők a szövetkezetből, 1956 ok­tóber után, azoknak kiadtuk a járandóságot és ugyanakkor a bennmaradok is követelték a reá­juk eső részt. Az akkori ve­zetők is azt mondták, csinálják, ahogyan jónak látják. Pedig egy­némelyünknek fájt a szíve azért a sok mindenért, amit akkor el­hurcoltak. És most itt vagyunk egy csomó adóssággal. A Május 1 Tsz-nek nem az ál­si >4 lami adóssága sok, hanem a ta­gok tartoznak sokkal a tsz-nek. Egy évvel ezelőtt még nagyon magukra voltak hagyatva a ter­melőszövetkezetek, keveset törőd­tek a felsőbb vezetők is velük, mindenki azt csinálta, amit akart. A felsőbb szervek Segítsége csak annyi volt, hogy telefonon, vagy a legjobb esetben félórás kiszállás­kor annyit mondtak, csinálják, a- hogyan jónak látják. A Május 1 Tsz akkori vezetősége úgy látta jónak, hogy felosztja a szövetke­zeti vagyont. Az akkoriban ala­kuló pártszervezet nem sokat tu­dott segíteni. Egyik-másik becsü­letes érzésű tag bizony ki sem a- karta vinni. így volt ezzel Szabó elvtárs is, a tsz jelenlegi elnöke, ö maga ugyan nem is ment érte, a feleségét küldte, hogy csináljon vele, amit akar. Pedig nem kis összegről, több, mint kilenc ezer forintról volt Szó. Ezt pénzben és takarmányban kapta. Most már valamennyien látják, hogy hibát követtek el De meg­történt. Jelenleg több, mint 140 ezer forint van a tagoknál. Csak az fáj nekik, hogy azok a vezetők, akik olyan utasításokat adtak: „csinálják, ahogyan jónak látják”, most dorongolják őket Követelik a kormányrendelet azonnali vég­rehajtását. Igaz ugyan, hogy most már ismerik a tsz-ben is, hogy a jogtalanul hozzájuk került értéket még 1957-ben vissza kellett vol­na fizetni. De ki bír 9—10 ezer fo­rintot, vagy esetenként többet — attól függően, mióta dolgozik a szövetkezetben — kifizetni? Ez a gazdasági év ugyan jó volt, de annyit befizetni nem tudnak egy­szerre. A taggyűlés határozata szerint három év alatt fizetik visz- sza az elhurcolt szövetkezeti ala­pot. A lökösházi Május 1 Tsz tagjai saját bőrükön tanulták meg, hogy nem lehet felrúgni az alapsza­bályt. Nemcsak a tsz vagyonát nem tudták gyarapítani megfe­lelően, de saját maguk is duplán károsodtak. Egyszer káro­sodtak azzal, hogy a 140 ezer fo­rmt legalábbis háromszorosára nőtt, 1957-ben, hiszen olyan tér-' veik voltak, hogy süldőket vásá­rolnak hizlalásra, állatállományu­kat gyarapítják, s a terveik sze­rint megháromszorozódott volna az összeg, ami természetesen az idei jövedelmet növelte volna. Másodszor károsodtak azzal is, hogy bizony annakidején 500 fo­rintért számoltak egy mázsa ku­koricát. Szabó elvtárs 10 mázsa kukoricát kapott, amiért 5 ezer forintot számoltak. Most bizony csaknem 30 mázsa kukoricát kel-' lene eladni, hogy ötezer forintot: kapjanak érte. De ugyanígy vol-! tak mások is, Súlyos kamatokat; fizetnek a jogtalanul felvett ga-] hónáért, pénzért. Csepkó Eta ! tizennyolcról tudok. De az ipari osztály nem tesz semmit. A KI* OSZ-ban iá egyedül harcolok, » vezetőség nem segít. Feladom, nem csinálom tovább, nincs értel­me a feljelentéseknek..; Beszéd közben valahova a sa­rokba néz, kerüli a tekintetün­ket... Havonta 150 forint tandíjat fizetek Következő utunk azon melegé­ben Méhkerékre, Ruzsánéhoz ve­zetett. Az apró kis szobában heten vannak, alig fémek egymástól. A nagypapa egy székkel piszmog, Ruzsáné az ablaknál ül, egy ka­bátka „tisztázását” végzi, egy idő* sebb asszony a varrógépet hajtja. Kicsit meghökkennek a kései lá­togatók láttán. Csak a tanácsel­nök ismerős. Mit akar a másik kettő? — Tud varrni — ez az első kér­désünk a bemutatkozás után. ■— Tudok. — Van munka? — Van, csak győzze az ember, Nem dolgozok rendszeresein. Át­lagosan 450 forintot keresek ha­vonta, mert 20 forintért varrók egy kartonruhát, nem úgy, van itt, mint a városban, — Egyedül dolgozik? — Egyedül. A mester kijár ta­nítani, amiért havonta 150 forint tandíjat fizetek. (!) Csak a kosz­tüm szabását, varrását kell meg- tanulnpnj, a többit már tudóin. Kontár Az ipari tanuló álarca alá bújta­tott Ruzsáné kontár, mert önálló­an dolgozik, nem jár iskolába, a mester nem foglalkozik vele az e- lőírásnak megfelelően, mert A munkáért járó pénzt Ruzsáné teszi el Nem érdemli meg Petőné azt. hogy iparengedély legyen a kezé­ben, ment törvényellenesen pénzt fogad el Ruzsánétól a tanításért, holott neki kellene fizetnie a szerződés értelmében óránként 59 fillért az első félévben. Nem ér­demli meg, mert ezzel a tettével segédkezet nyújtott egy kontár­nak, átjátszotta a törvényt, s sar­kadi tevékenysége kontárkodás. Nem alaptalan hát a sarkadi szóbeszéd,.. Szabó Zsi&mmá Közlemény Békéscsaba Város Tanácsa VB I. pénzügyi osztálya adó­ügyi csoportja ezúton is 'fel­hívja a nem mezőgazdasági fog­lalkozásúak (kisiparosok, kiske­reskedők, önálló szellemi szabad­foglalkozásúak) figyelmét, hogy iparuk, kereseti tevékenységük u- tán adóbevallást tartoznak beadni. A bevallások beadási határideje 1958 január 25. A bevallás kiállí­tásához szükséges nyomtatványt az I., II., III., IV., VI. kerületben lakók a városi tanács földszint- 60. szobájában, míg az V. kerület­ben lakók az V. kerületi tanács kirendelsógén kapják meg és azt kitöltve, fenti határidőre ugyan­oda kell beadni. — Békéscsaba, 1958. január 16. — Pénzügyi ősz­it ály. k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom