Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-18 / 15. szám

Világ proletárjai egyesülje lein \ ElfUtS M£GU/ 1958. JANUÁR 18., SZOMBAT Ara 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1957-ben Orosházán t Kutat fúrta«, villanyhálózatot bővítettek, iárdát építettek (Tudósítónktól.) Jól dolgoztak az orosházi mér­nöki hivatal dolgozói 1957-ben. Pukánszki Béla és Seebauer Béla mérnökökl valamint a DÁV veze­tői Németh és Ambrus elvtársak és a többi villanytelepi dolgozók. 1957-ben harminckét utcai lám­pát szereltek fel, a lakosság örö­2 MF0037 knnnrRS*7ii§á!tök második nania A MEDOSZ II. kongresszusának küldöttel pénteken folytatták ta- nácskr 'usukat. Az elnöklő Szőke Mátyás földművlésügyi miniszter­helyettes felolvasta Ilio Bozzinak, a Meal- és Erdőgazdasági dolgozók Nemzetközi Szakmai Szövetsége főtitkárának üdvözlő levelét. „Szívből kívánjuk a magyar me­zőgazdasági dolgozóknak, hogy el­érjék a megérdemelt sikereket é- tetkörülményeik megjavítása te-t rém. Ez a törekvés meg fog való-! suW a fejlett technika alkalma-1 Müven célra kaphatnak y:üa!ataink gyorsan zatéifji) hitelt? v:** A Magyar Beruházási Bank a tavalyi 170 millióval szemben az idén 200 millió forint gyor­san visszatérülő középlej áratú hiteit nyújt állami vállalataink­nak. Kölcsönt elsősorban olyan térven felüli beruházásokra kaphatnak üzemeink, amelyek­nek segítségével növekszik ex­portunk, vagy csökken az im­port. A kölcsönnel segítséget kívánnak nyújtani egyes hi­ányzó cikkek gyártásához, az önköltség csökkentéséhez és az energiatakarékosságot szol­gáló berendezések létesítésé­hez is. A hitelből készített berende­zéseket az összeg folyósítását követő egy éven belül üzembe kell helyezni és az így kapott nyereségből további két év a- tatt vissza kell fizetni a köl­csönt. A hitel jellege szerint az ed­digiektől eltérően kétféle ka­matot állapítottak meg. Na­gyobb erőfeszítést igénylő be­ruházás esetén kettő, egyéb­ként négy százalékos kamatot kell fizetni a gyorsan visszaté­rülő kölcsön után. (MTI) Felhős, párás, ködös idő Várható időjárás szombat estig: Felhős, párás, helyenként ködös •do, óbb helyen kisebb havazás, havaseső, majd eső, mérsékelt dél­nyugati-nyugati szél, a hőmérsék­let aiig változik. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: 0—plusz 3, leg­magasabb nappali hőmérséklet i-embaton 2—fi fok között. (MTI) „Egy marék toll" Külföldi megbízás alapján forintot bárkinek átadni, vagy elfogadni — büntetendő cselekmény A Magyar Nemzeti Banktól ka­pott tájékoztatás szerint gyakran előfordul, hogy külföldön élő sze- njuétyek valami(£le kölcsönösség a- lapján megbízzák Magyarországon élő hozzátartozóikat, ismerőseiket, hogy különböző összegeket adja­nak át más, Magyarországon élő személyeknek. Ilyen összegek át-, adása vagy elfogadása valutaűzér- kedés, tehát büntetendő cselek­mény. Külföldi megbízás alapján forin­tot nemcsak átadni, hanem átven­ni sem szabad. Amennyiben azon­ban valaki mégis ilyen forintösz- szeghez jut, azt a kézhezvételtől számított három napon belül köte­les bejelenteni a Magyar Nemzeti Banknál. Ez esetben mentesül a büntetés alól. A ^külföldiek csak a Magyar Nemzeti Bank, vagy a Magyar Külkereskedelmi Bank út­ján utalhatnak át pénzt Magyar- országra. (MTI) (Tudósítónktól.) A sarkadi nőtanács nemrég el­határozta, hogy mozgalmat indít a Gyermekváros megsegítésére. A sarkadi anyák, dolgozók, a Gyermekváros kis lakóinak szo­báit szebbé, kényelmesebbé akar­ják varázsolni szépen hímzett tö­rölközőkkel, terítékkel, párnák­kal. A nőtanács tagjai, köztük Mé­száros Gyuláné, Takó Jánosné és sokan másolt felkeresték az üze­mek, vállalatok, hivatalok dolgo­zóit, az orvosokat, pedagógusokat és dolgozó parasztasszonyokat, hogy a gyermekváros téglajegyei után most az árva gyermekek ott­honának szebbé tételére gyűjtse­nek. A mozgalom eredményeként a sarkadi ormosok, állatorvosok és gyógyszerészek paplant vásárol­tak 500 forint értékben. A községi tanácsnál is több mint 500 forin­tot gyűjtöttek össze, melyen szin­tén szép paplant vásároltak. Egy igen dicséretre méltó moz­galom Indult „egy marók toll” né­ven ■ a marék toliakból már ed­dig, mintegy 6 párnát töltöttek meg, sőt több parasztasszony to­kot, huzatot Is vásárolt és tollal megtöltve adta át a gyűjtőknek, Áz eddig összegyűjtött szép, hímzett térítőkből, törülközőkből, párnákból és egyéb felszerelési tárgyakból ízléses kiállítást ren­deztek a sarkadi tanácsházán. A szeretet és segíteni akarás igazi kifejezésének jele ez a kiállítás. Bertalan Ferenc Ollenhauer: Adenauer rossz szolgálatot tett az enyhülés ügyének Erich Ollenhauer, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke elíté­lően nyilatkozott Adenauer kancellár szerda esti rádióbeszé­déről. Amint mondotta, „Aden­auer igen rossz szolgálatot tett a nemzetközi enyhülésre és az el­lenőrzött leszerelésre törekvő e- rőknek. Adenauer kancellár gya­korlatilag az atom fegyverkezés mellett tett hitet.” Ollenhauer utalt arra, hogy a Rapacki-tervet sok nyugati állam­ban kezdettől fogva nem utasítot­ták el, és figyelmeztetően hozzá­J fűzte: „Ha Nyugat-Németország területe atomtámaszponttá válik, akkor összetűzés esetén a teljes megsemmisülés veszélye fenye­geti. mere, a szöllöközön, a Móra Fe­renc utca végén. A Szarvasi ut­cán, a községi portán, a 39—37-es körzet hat utcájában. A villanytelepi dolgozók is de­rekasan kivették a részüket a munkából, elismerést érdemelnek ük is, mert már január 3-án égett a villany a méntelep előtt is, ott, ahol évtizedekig sötétség volt es­te. A Csorvás felől jövő autók a nagy kanyarban a sötétség miatt számtalanszor leszaladtak az á- rokba. Az Achim utca és Török Ignácz utca sarkán január 13-án gyulladt ki a fény. — Évek hosszú során kérvé­nyeztük, — mondta Joós Antal bácsi a 65 éves Dózsa Tsz tagja, — Kovács mérnök csak ígérgette, majd ekkor ,majd akkor, ezzel tellek el az évek, de villany még­se égett. Most már van! Így már szívesebben fizetjük az adót Is Rákóczitelepen is, a régi szegény- negyedben most 103 ezer forint értékű új villanyhálózat kibőví­tést csináltak. Ott is jó volt lát­ni, hogyan örültek az emberek ti villanyfénynek. Az útkövezési munka is rend­szeresen folyt 1957-ben. A 36-os körzetben megjavították az átjá­rókat, járdákat raktak újra. Eb­ben az évben nyolcszázezer forintot fordítanak városunkban járdajavításra. Az is újság, hogy a Balassa Pál utca 22. számú ház előtt, a Csap utca sarkán kutat fúrtak. Az artézikutat e héten ad­ták át a lakosság használatára. Fodor P/ítlhtni Orosháza Dulle« külpolitikai lioMzésIe Dulles amerikai kükigymirusz- ter csütörtökön külpolitikát tár­gyú beszédet mondott az országos sajtóklubban. A Reuter jelentőse szerint azt mondotta, hogy aa Egyesült Ál­lamok akarja a oaúcsérbkezlet megtartását, „feltéve, ha az érte­kezlet megfelelő feltételed adottak". Eisenhower Bulganyinhoz intézett levelének — mondotta a külügymi­niszter — „egyszer s mindenkor­iba el kell oszlatni azt a benyomást, mintha az Egyesült Államok nem akarna tárgyalni, vagy félne a szovjet vezetőkkel folytatandó tán gyalástól.” A külgyminiszter hangoztatta, meggyőződése, hogy „további tár­gyalásoknak kell következnie a Szovjetunióval és ezek a tárgyalá­sok meg is valósulnak.” Sok olyan közös érdéi:ű kérdés van, amely­ben meg leheti állapodni. „Hiszem, — mondotta Dulles — hogy a szovjet vezetők nem akarják, s tudom, mi sem akarjuk a két nemzet olyan mértékű eltávolo­dását, amely azzal a növekvő ve­széllyel járna, hogy a hideghábo­rú melegháborúba csap át Ezért az szükséges, hogy jól készítsék elő a csúcsértekezletet. Biztosítani kell, hogy egy ilyen értekezleten fontos kérdéseket vi- tatnak meg és jó kilátásai vannak olyan jelentős megállapodások* nak, amelyeket meg is tartanak... Dulles ezután azt a kijelentéséi kockáztatta meg: — A szovjet vezetőkön á sor, hogy világosan kinyilvánít­sák, akarnak-e vagy nem olyan csúcsértekezletet, amely valóban előmozdítja a béke és az igazság ügyét a világban. Mi akarunk 1- lyen értekezletet. Kérdésekre válaszolva Duties kijentette, véleménye szerint jobb lenne egyáltalában nem tartani csúcsértekezletet, ha Németország egyesítésének kérdését neun tű­zik napirendre. Dulles hozzáfűzte, hogy az olyan csúcsértekezlet, amely még csak meg sem vitatja az 1955. évi kormányfői értekezlet egyetlen megállapodását, hiba volnp és nem is tud elképzelni enné: ka- tasztrófálisabb eljárást. Csak akarat Kell, Kis ember! Fehér világ yan a tanyák kö­zött. Havazott az éjszaka. Sűrű, nagy pelyhekben esik a hó most reggel is. A nagy fehérségben a kopasz fákkal szegélyezett dű­lőn kis csizmában, nagy kucs­mában, hidegtől pirosra csípett arccal Igyekszik előre egy ki* emberke. Iskolába megy. Vége a hosszú szünidőnek, újra kezdő­dik a tanítás. Komótosan lép­ked, korán indult el, nem kell sietnie. Csizmája mély nyomo­kat hagy a még érintetlen hó­ban. A befagyott tócsákon vé­gigcsúszik, elégedetlen megálla­pítja, hogy jól karcolja a patkó a jeget. Azután meleg kabátjá­ba dugott kézzel hátára szíjjá* zott táskával rendületlenül ha­lad az iskola felé. Tudományt megy gyűjteni a kis Pali. Nagyapjának már ő szokta felolvasni az újságot apu helyett. Nagyapa nem tud ol* vasni, írni is csak saját nevét tudja. Erre még megtanította valaki. Apja járt már néhány „iskolát”, éles eszével, nagy a- karatával szerzett még hozzá tudást. A legkisebb akar a leg­többet tudni. Többet mint apu, mint Jani bácsi, aki szétszedi és összerakja a motorbiciklijét: Többet, mint Kálmán, a motor- szerelő. Igyekszik is tőlük elles­ni a tudásukat. Először csak annyit tudjon, mint ők. Majd aztán szerez még hozzá. Sok­szor végignézte már Jani bá’ mesterkedését, amikor a sáro3, piszkos, bedöglött motorbiciklit egy kosárnyi alkatrészre szedte szét. Javította, kalapálta, tiszto­gatta, s mikor összerakta csil­logó, száguldó masina lett me­gint. Sikerült. Jani bácsi büszke volt, Pali boldog. A szünetben kedvene szóra­kozása volt az „államiak” gépja­vítójában nézelődni. Ilyenkor fázósan, topogva bámulta a kü­lönböző, számára még csodá«, de nem megoldhatatlan titkú gépeket. Kérdezősködött, s az emberek szívesen magyaráztak a kíváncsi emberpalántának. Kérdezett egyszer olyat, amire egy fiatal lakatos így felelt’ ehhez még sokat kell nőnöd és . r 1 , ríjU zása, a mezőgazdasági szövetkeze- 1 tek fejlődése révén és az MSZtvfP í vezette munkás-paraszt szövetség j További erősödésével” — írja töb- ' bek között levelében a világszö­vetség főtitkára. A vitában Égető Imre, a Kop- páncsi Állami Gazdaság dolgozó­ja a Viharsarok veteránjainak ta­pasztalatairól beszélt. Kormos Pál a Kábái Gépállomás dolgozója ja­vasolta, hogy a mezőgazdasági technik^jnok utolsó éves haliga-1 tóinak tartsanak egy-két előadást a MEDOSZ munkájáról, feladatai­ról, majd Lukács Károlyné Sza­bolcs megyei küldött után Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja szólalt fel. tanulnod, hogy megértsd. S ka­pott hozzá kucsmán keresztül egy kemény barackot is. Pali nem jött zavarba. Majd megnő. Tanulni Is fog, többet, mint amennyi annak a gépnek a megértéséhez kell. Mert az a gép nem Jó. A múlt héten is ja­vították. Annyit fog tanulni, hogy jobb gépet tudjon csinál­ni: Jobb motorbicíklit is, mint a Jani bácsié. Gyorsabb lesz, és nem kell annyit szétszedni. Apjának elmondta ezt. Nem nevette ki, sőt megállt szemben a kis férfivel és komolyan mondta: nem bánom, legyél mérnök, ha akarsz, s huncutul hozzátette: de akkor csinálsz nekem is egy osodagépet. Pali beleegyezett. I Vége a szünetnek. Iskolába megy megint. Városi iskolába is jár majd. Pesten is tanul, ott, lahol belebeszélnek a rádióba. Valamikor mérnök és nagy fel­találó lesz, mert lehetsz Palika, :csak akarat kell. 1 i’U.

Next

/
Oldalképek
Tartalom