Békés Megyei Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-12 / 10. szám

8 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1938. január 12., vasárnap Újévi meglepetés a Békés megyei Könyvtárban A sportegyesületek 1957 évi rangsora atlétikában A Magyar Atlétikai Szövetség íagegyesületei évi összesített ered­ményeit a következő tények alap­ján állapítsa meg: a) bajnoki pontverseny, b) Egyesületi Baj­nokság, c) legjobb 50 eredmény, d) munkastatisztika és nevelői te­vékenység. Most közöljük az e- gyes tényezőkben, milyen helye­zéseket értek el a békés megyei sportkörök. a) Bajnoki pontverseny {orszá­gos bajnokságok első 6 helyezett­jét pontozzák): 35. Bcsabai MÁV Bocskai 50 p. 37. Gyulai Pedagógus SK 47 p. 57. Gyulai MEDOSZ 15 p, 73. Orosházi Kinizsi MTK 5 p, 79. Battonyai MEDOSZ 2 p. Itt 85 sportkört rangsoroltak és erősen hiányzik a Szarvasi MEDOSZ és Békési MÁV TE. Ez onnan eredt, hogy Szarvason a szakosztálynak nagyon kevés tá­mogatást adtak és így nem tud­ták még esélyes versenyzőiket sem elküldeni a magyar bajnok­ságokra, a Békésiek pedig nem használták ki utazás adta lehető­ségeiket. b) Egyesületi bajnokság (8 for­dulóban rendezték meb): 80. Gyulai Pedag. SK 62 677 p. 36. Orosh. Kinizsi MTK 55 591 p. 38. Gyulai MEDOSZ 53 210 p. 46. Bcs. MÁV Bocskai 43 466 p. 80. Szarvasi MEDOSZ 36 199 p. 73. Békési MÁV TE^ 28 010 p. 84. Battonyai MEDÖ'sÜ 21 452 p. 125. Gyulai ITSK 613. sz. 2^63 p. Rangsoroltak 128 sportkört. A Békéscsabai MÁV sokkal elő­rébb végezhetett volna, de nem foglalkoztatta az öt középiskolából (!) rendelkezésre álló utánpótlást. Békés kis létszámmal vett részt a versenyeken, úgyszintén Szarvas ' is. c) Sportegyesületek rangsora az 50 legjobb eredmény alapjár (minden bajnoki versenyszámban az év folyamán elért legjobb 50 eredményt összesítik országos vi- i izonylatban): 23.Bcsabai MÁV Bocskai 847 p. 30. Gyulai Pedagógus SK 663 p. 37. Orosh. Kinizsi MTK 537 p. 47. Szarvasi MEDOSZ 351 p. 52. Gyülai MEDOSZ 282 p. 63. Battonyai MEDOSZ 167 p. 77. MÁV Békési TE 100 p. Rangsoroltak 124 sportkört. A csabaiaknak sok középtávfutójuk került a rangsorba és így kerültek az első helyre a megyében. d) Sportegyesületek rangsora a munkastatisztika és nevelői tevé­kenység alapján (a munkastatisz- tika a tömegességet jelenti és a nevelői tevékenység pedig azt, hogy a legjobb 50 eredményt el­ért versenyzők közé olyan ifjúsági vagy serdülő került be az illető sportkörből, aki előző évben nem volt benne): 16. Orosh. Kinizsi MTK 130 523. 22. Gyulai Ped. SK 121 741 pont. 31. Gyulai MEDOSZ 92 760 p. 38, Szarvasi MEDOSZ 72 416 p. 42. Bcsabai MÁV Bocskai 64 262. 74. MÁV Békési TE 36 519 p. 83. Battonyai MEDOSZ 27 237 p. 126. Gyulai 613. ITSK 2563 p. Itt azok a sportkörök kerültek előtérbe, melyek sok versenyen vettek részt és sok versenyzőt is indítottak. Ebből a szempontból Orosháza megérdemelten került az első helyre. a sportegyesületefc 1957 évi rangsora (a fenti négy tényező alapján) 30. Gyulai Pedag. SK 120 p 35. Bcsabai MÁV Bocskai 147 p 37. Orosházi Kinizsi MTK 162 p 40. Gyulai MEDOSZ 177 p 54. Szarvasi MEDOSZ 231 p 75. Battonyai MEDOSZ 309 p 76. MÁV Békési TE 310 p 141. Gyulai 613. sz. ITSK 426 p Rangsoroltak 150 sportkört, csak azokat, melyek a 4 tényező közül legalább egyben szerepeltek. A végső rangsor megyei szem­pontból hűen tükrözi az erőviszo­nyokat. Nívós küzdelem volt a békéscsabai országos vívó versenyen Hosszú szünet után végre ismét versenyt rendezett a vívó társa­dalmi szövetség. Az országos szö­vetségtől késve jött meg a verseny jóváhagyás. Így bizony szinte kö­zönség nélkül tartották meg az országos jellegű ifjúsági versenyt, amely a helyi versenyzőkön kívül szegedi, hódmezővásárhelyi és pé­csi vivők is indultak. Tőr ifjúsági női (24 induló): 1. Hursán (Csaba VTSK) 8 győ­zelemmel. 2. Füsti (Hódmezővásárhely) 6 győzelemmel. 3. Török (Hódmezővásárhely) 3 győzelemmel, 4. Forgács (Hódmezővásárhely) 4 győzelemmel. 3. Farkas (Csaba) 4 győzelem­mel. A csabai versenyző szép vívás­sal, nagy küzdelemben, veretlenül került ki győztesen a nagy me­zőnyből. Kard, ifjúsági oszágos: 1. Köves (Hódmezővásárhely) 8 győzelemmel. 2. Spori (Hódmezővásárhely) 6 győzelemmel. 3. Sós (Hódmezővásríhely) 5 győzelemmel. 4. Makláry (Szegedi EAG) 5 győzelemmel. 5. Zámori (Csaba VTSK) 4 győ­zelemmel. Nagyobb verseny-rutinnal ren­delkezett Köves inponáló fölény­nyel győzött és kiemelkedett a mezőnyből. Már nem túlságosan meglepő, ha a Békés megyei Könyvtár új módszereiről értesülünk, hiszen é- vek óta tapasztalhatjuk, hogy en­nek az országosan kiváló könyv­tárnak a dolgozói elsők az úttörő munkában, örökké kísérleteznek, kezdeményeznek, szorgalmasan kutatják az újat, az olvasó részé­re és számukra is értékesebb módszereket. Ennek ellenére még­is nagyot néztem, amikor a na­pokban beléptem a mi kedves könyvtárunkba. Érdekesen és kellemesen új kép, a könyvtár újévi ajándéka foga­dott. A kölcsönző szobákat és az olvasótermet ízlésesen — mond­hatni nagyvonalúan — átrendez­ték, az eddiginél is otthonosabbá varázsolták. És ami a legérdeke­sebb, az egyik szobában szépen sorjában az olvasók elé tárták a szépirodalom sokezernyi termését. Mindjárt ,ahogy belépünk a köl­csönzőbe, feltűnően szembetűnnek a falon elhelyezett polcokra kitett, a legújabban megjelent könyvek, vagy azok borítólapjai, melyekből azonnal választhatunk is. Új a kö­telező, díjtalan ruhatár Is. Lipták Pál Kossuth-díjas vezető könyvtáros ismertette, hogy a kül­földi nagy könyvtárak példájára hazánkban elsőként áttértek a „szabadpolcos" kölcsönzési mód­ra. Az olvasók tetszésük szerint, sajátmaguk válogathatnak a szek­rényekben és a polcokon a szerző neve' szerinti ABC betűrendben el­helyezett szépirodalmi könyvek­ből. Amellett, aki akarja, a karto­tékéra katalógust is használhatja, vagy kérheti a kívánt tudomá­nyos, szak-, vagy egyéb művet a könyvtárosoktól. A könyvtár dolgozói napokon át éjjel-napalt eggyé téve dolgoz­tak az átalakításon, sok-sok ezer könyvet rendeztek sorjába. De példásan megtették. Mert kevesen tudják, hogy a kölcsönzési idő a „kellemesebb* része a könyvtári munkának, a nehezebbje még az­előtt, a szerény hátterében törté­nik. Várhelyi Györggyön is még látszott a fáradság nyoma, de a „Micsurinnak becézett szorgalmas könyvtáros is szívesen fogta meg a munka nehezebbik végét, és mint mondta: reméli, hogy annak MICSURIN KŐVETŐJE. alti trópusokat és délvidéket varázsolt a lakásába Már több újság és n rádió is közölte a nevét. Azóta tucat- számra kapja a leve­leket mindenfelől. A délszaki és a trópusi növények meghonosí­tásában bámulatra méltó eredményeket elért műkedvelő bo­tanikus, amennyi ide­jéből telik, lelkiisme­retesen válaszol is a főként tanácsokat, oltányokat kérő so­rokra. A sok levélből kiderült, hogy szerte az országban milyen sokan és mennyire szívesen próbálkoz­nak citrom- és na­rancsfák magról való szaporításával. Egy rákospalotai orvosi rendelőből arra kér­ek tanácsot: hogyan lehetne ezeket a ná­lunk szobadíszként kedvelt növényeket termővé is változtat­ni? Egy másik levél­író egzotikus növé­nyek dugványát kéri, a harmadik pedig ú- jabb érdekességekről szeretne hallani. Gyurics Gyula, az egyszeribe híressé vált műkedvelő ker­tész alig győzi már a válaszadást, hiszen a- kad elég dolga az o- rosházi Barne vál te­lepén is, amelynek raktárosa. Ha azon­ban „civilben” van, minden idejét ked­venc virágai, a világ minden tájáról szár­mazó cserjéi és fái között tölti. Alig egy évtizede vált a ná­lunk különleges rit- kaságú növények sze­relmesévé. Egyszobás orosházi tele van már a trópusi ős­erdők paradicsomi hangulatát, Grúzia és a dél-olasz táj vará­zsát idéző, jórészt ö- rökzöld ritkaságokkal. Annyira tele, hogy már a felesége bosz- szankodik is miatta, hiszen ha így folytat­ja, maholnap a növé­nyek foglalják el a lakást, és ők gyerme­kükkel együtt kiszo­rulnak belőle. Kérte is a tanácsot, hogy adjanak tágasabb la­kást — már csak a páratlan botanikai gyűjtemény miatt is, melyet távolabbról ts elmennek az iskolá­sok megcsodálni. Vé­gül ismerősei szíves­ségére szorult, náluk, és a kertészeti válla­lat üvegházábttn he­lyezte el télire a szo­bájába már be nem férő növényeket. Mint mondta, csak olyanokat ültet, me­lyek szépségükön kí­vül hasznot is hoz­nak, ehető gyümöl­csöt teremnek. A vi­lág minden táján élő ismerőseitől szerezte a magavakat. Saját- maga termelte feke­tekávét iszik, babér­levélre évek óta nincs gondja, a szemesbor­sot, japán naspolyát, ázsiai gránát almát, datolyaszilvát, a na­rancs és a citrom sok­féle fajtáját termesz­ti. Fáradságának való­di a gyümölcse, s ne­ki sokszorosan meg­éri. Két éves albán narar,''s*"h? például — melyet csíraszem- zéssel szemzett — né­hány hónappal ez­előtt ízletes gyümöl­csöt termett. Kelle­mes meglepetéssel szolgált negyedik éve termő jaffai na­rancsfája is, melyen kívánatosán kacér­kodtak a magyar föl­dön termett, még az olaszországinál is jobb ízű narancsok, — mint megjegyezte. Erről a fúrói kb. 47 fejlett, 25—31 de- kás gyiilmölcsöt sze­dett. Űjévi ajándék volt családja számára a Peruból származó, va­lamint az Amazonas- menti trópusi őser­dőkben honos Golgo- tha-vírág (passi flora edulis) mtifriSt ülte­tett, a tulajdonában levő kisebbik gyö- mölcsöt érő fajtájú­nak 'a termése, mely kedvelt csemegéje a délamerikai indiá­noknak. Két, egyen­ként mintegy kilo­gramm súlyú, a sár­gadinnyéhez hasonlít­ható, kellemes ana­nászízű gyümölcse a műkedvelő botanikus magyar családnak Is felségesen ízlett. A liánok családjá­ba tartozó kúszó nö­vény márciustól késő őszig sok színpompás virággal díszítette la­kását 3 termésének le­szedése után gondo­zója v isszanyeste, hogy később még több virágot nyisson és gyümölcsöt adjon. / _ ni _> ere dménye az olvasók megelégel désére szolgál. Az új módszernek pedig nagy sikere van az olvasók körében, mert így jóval áttekinthetőbb a könyvállomány, dúsabb a szem e- lőtt lévő választék. Az olvasó sze­me szinte káprázilc a sok könyv között, hirtelenében azt sem Híd­ja ,hogy melyiket válassza. Számo­sán most jönnek rá, hogy a kul­túrának milyen gazdag kincsekkel bővelkedő fellegvára van Békés­csabán. Sok, eddig kevésbé ismert vágy olvasott könyv — köztük mai írók munkái — előkerült a raktárak homályából és többet ha­za is vittek az olvasók. Új házi Imréné iskolás kislányá­val válogat a könyverdőben. Mini mondta, fia egy sikertelen kezelés következményeképpen évek óta ágyban fekvő súlyos beteg, egyet­len öröme az életben a szerencsét­lenségét elfeledtető, jó könyv. É- desanyja vidám történeteket, nap­sugaras tájakkal és egészséges é- lettel. teli, érdekfeszítő útleíráso­kat visz számára a könyvtárból Űjháziné szerény természetű asz- szony, néha kissé restell külön is kérni. Most azonban kedvére vá­logathat a bőséges választékból Kislánya, a Cukinak becézett Er­zsiké már a kezében is tart két ér­dekes könyvet, örülnek az újfajta kölcsönzésnek. — Sokkal jobj^z, mint azelőtt — vélik. Ezt hc^Jz- tatja a javalcorabeli Padi András is, aki Tamási Áron egyik művei és egy általa most felfedezett író: Nagy István könyvét szorongatja a hóna alatt. Lób Bertalan, az Ist­ván Malom főkönyvelője szintén kedvező véleményt nyilvánít. Töb­ben megtalálják az óhajtott szak- könyveket is. Egyik olvasó pl. a centrifugális szivattyúkkal, Bakai Ferenc gyümölcskertész pedig a talajerőtannal kapcsolatos tanács­adó könyvet kölcsönzi ki. Többen a barátságos olvasóte­remben foglalnak helyet, ahol u- gyancsak válogathatnak a bel- ét a külföldi újságokban, képeslapok­ban, folyóiratokban, művészeti ki­adványokban. Akad kutatóidd régiségek között böngészik. ^Rin ott az is bőven. Múlt századbeli kalendáriumok, az első magyar lexikon, enclikopédiák, Haán La­jos eredeti kézírású műve, Kos­suth Lajos országgyűlési tudósí­tásai, többszáz éves fóliánsok — éj még ki tudná felsorolni azt a sok értéket, melyek ott kéznél varinak a könyvtári dolgozók és az időt Aragi Lajos nyugdíjas kötelessé­gen felüli szívességéből is. Távozásom előtt szeretném meg­újítani könyvtári tagságomat. Ha ugyan odaférnék! Mert nagy a for­galom a kölcsönző asztalnál. Bő­ven akad dolga Szabad Olga ét Vásárhelyi György könyvtárosok­nak és társaiknak. Lipták Pál közli azt is, hogy már az első na­pokban hatszáznál többen iratkoz­tak be, vagy újították meg tagsá­gukat, s ezernél több kötet köny­vet kölcsönöztek. A pártbizottsá­gok és a tanács vezetői az elsők között iratkoztak be a könyvtár­ba. Ez pedig szép példa. Jele an­nak, hogy a város és a megye köz­életének irányítói maguk is lelkei pártolói a művelődés ügyének, közte az igen fontos könyvtári munkának. A megyei könyvtár dolgozón megilleti a dicséret országosan is figyelmet keltő kezdeményezé­sükért. Kívánjuk, hogy ez a jól kezdődő év is további sikereket hozzon számú kra l —b!—

Next

/
Oldalképek
Tartalom