Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-29 / 304. szám
1951. deoember 29., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPŰJSÁO 3 A munkaverseny meghozta gyümölcsét gazdaságunkban Közeledik az év vége és nálunk te mind több szó esik arról, hogy vajon az ez évi munka ere'tmé- myeképpen, mennyi pénzt kapnak majd dolgozóink szorgalmas munkájuk jutalmául. Hosszabb idő óta foglalkoztatja nálunk ez a gondolat a dolgozókat annál is inkább, mivel gazdaságunkban most fejeződik be az éves verseny. Decemberben eldőlt a kérdés és kitűnt, hogy 10 500 forint kerül nyereségrészesedésként kiosztásra. A verseny végleges értékelése három csoportban történt, a teljesítmények alapján. A fogatos munkacsapatot 4500, a traktorosmunkacsapatot 4000, egyéb fizikai munkát végző munkacsapatot pedig 2000 forint illeti meg. A versenyt értékelő bizottság munkájában — mint a termelő munka minden területén — az MSZMP és • MEDOSZ üzemi alapszervezete nyújtott segítséget. Az értékelésnél a 100 százalékos teljesítményen felüli eredményeket vette figyelembe a bizottság. így a foga- fosoknál egy százalék teljesítményre 13,80 forint jut. A leg- obb eredményeket a fogatosoknál Tarr János érte el, aki éves tervét 187.5, Baráth Sándor, aki 150 és Nagy Béla, aki 149 százalékra teljesítette tervét. Százalékos értékelésben a legalacsonyabb eredményt Kovács Gábor fogatos érte el, noha éves tervét ő is 118,5 százalékra teljesítette. Ezek a számok azt bizonyítják,' hogy fogatosaink derekasan meg- állták helyüket és bátran elmondhatják, hogy az ez év tavaszán vállalt kötelezettségüket szorgalmas munkával teljesítették. Igaz, év közben egyik-másik fogatosnál volt kisebb nagyobb figyeimetlen- Iség, pontatlanság. A végleges értékelésnél azt is figyelembe vette a bizottság, hogy kik azok, akik többször elkéstek a munkából. mint Hegyesá Gábor, vagy többször gondatlanul a határba hagyta munkagépét, mint Kovács Gábor', vagy id. Domokos László. Ez a munkafegyelem lazulását jelenhette, s ezért a részesedés 10, illetve 15 százalékát levonta az ilyen dolgozóktól a bizottság. Tarr János fogatostól részesedésének 10 százalékát azért vonta le a bizottság, mert az egyik lova évközben gondatlanságból megza- bált és emiatt kiesett a termelésből, Többi fogatostársai meg is mondják neki: Nem árt, ha korábban kell reggelenként és nem a hetes tanulóval ápoltatja le a reábízott lovat. Másképpen néz ki a traktoros munkacsapatnál a teljesítmény értékelése. Náluk a teljesített .normálholdak a mérvadók, ott is az őszi mélyszántás és az őszi kalászosok vetése. A traktorosok ösz- szesen 1678 normálholdat szántottak fel, így egy normálholdra 2,40 forint jutott. A traktorosok között az eredmény általában jónak mondható, ezt igazolja Csapiár Sándor teljesítménye is, aki 400 normálhoidat, vagy Tóth István, aki 380 normálhoidat szántott fel gépével. Itt is, hasonlóan a fo- gatosofchoz, a munkafegyelem ellen vétőktől különböző levonásokat eszközölt a bizottság. Csapiár Sándortól és Danes Jánostól 50 százalékos levonást azért alkalmazott a bizottság, mert gépjeiket nem kellően gondozták. A többi fizikád munkát végző munkacsapat közül nehéz volna kiválasztani azokat, akik valamivel is jobbak, szorgalmasabbak, mint a többiek. Ezt példázza az is, hogy a gyalogos munkacsapat máir évközben kapott céljutalmat a szénabetakarítás idején. Nehéz volna eldönteni, hogy Fekete 1st ván, Szalontai Imre, vagy Kertész János bácsi s a többiek, akik már 50—60 évesek, közülük melyikült dolgozott- jobban. Ezért kaptak személyenként 300—350 forint cél- jutalimat, mint olyanok, akik évvégén győztesei lettek a szocialista munka versenynek. Persze, gazdaságunkban a fiatalabbaknak példát kell venniök az idősebbektől magatartásban és a munkában való helytállásiban egyaránt. Buzi Sándor, tangazdaság Békés. Sok földművesszövetkezet még lemaradt a rostkender termelési szerződéskötésnél Szovjet vadászgépek kiváló magassági teljesítménye ‘ Sühájíik őrnagy, szovjet vad ászrepülő száza ^parancsnok a szovjet légierő egyik sorozatgyártású lökhajtásos vadászgfp£ve* 19 000 méter fölé emelkedett — közli a pénteki számában a Krasz- maja Zvjezda. Kevéssel azután, hogy a gép elszakadt a földtől — írja a lap — Mihajlik őrnagy gyertyában mere deken vezette fel gépét, A 19 000 méteres magasság elérése után a pilóta abba akarta hagyni az emelkedést, de miután érezte, hog y a gép lehetőségeit még nem merítette ki, tovább emelkedett. A vadászgép könnyedén leküzdötte a hanghatárt és rövid idő alatt igen nagy magasságot ért el. Mihajlik őrnagy e repülőútja során nemcsak hogy elérte a „pia font”, hanem ott próbának tette ki a repülőgép szilárdsági fokát és légritka térbeli manőverezési j lehetőségeit. Mkáltabb javításokat. Néha bizony túlságosan is igénybeveszik Seres Mihály sokoldalú tudását. A cséplés idején 18 órát is töltött naponta munkában. Sokszor felzavarták álmából, ha baja esett valamelyik gépnek a szérűn, Egy zokszót sem szólt. Ment, mint a leltoiis- meretes orvos a betegeihez. Általában 1500 forintot keres egy hónapban. De a cséplés idején ennek a duplájánál is többet, 3630 forintot keresett. A keresetét csak végzett munkája érzékeltetése miatt említem. Q nemcsak azért javított, hegeszt tett, ha kellett éjjel is, hogy minél többet keressen. Arra gondolt, ha áll a gép, marad a sok esépelnivaló, s nem keresnek traktorostársai. No meg azért is, mert a jó gépek szerelmese. Ez a tulajdonsága most az általános gépjavítás kezdetén, többször elégedetlenségre, zsörtölödésre készteti. Többször mondta már Laukö Jánosnak, a műhely vezetőjének, ha továbbra is úgy halad a javítás, ahogyan eddig, akkor kapkodás, felületes munka, baj lesz a dolog vége. Látszólag bőven van Idő, de a? órák és a napok gyorsan rc>7 hannak. S egyesek csak az ó* rak és a napok múlásával törődnek, Olyan csendes, óvatossággal babrálnak a gépen, mintha az vülamosárammal volna telítve és félnének, hogy megrázza őket. Nem elég szilárd a fegyelem. A szakvezetők ott tartózkodnak leginkább a műhelyben, de főiként csendes szemlélői a munkamenetnek, A mérnöknek, Keresztes Lajosnak kevés a tekintélye a szerelők e- lőtt, egy még tisztázatlan ügye miatt. De nem is tud bánni aa emberekkel. Mikoriban odakerült, nem tett különbséget közöttük, lebecsülte mindenkinél! a tudását. A műhelyvezetőnek kevés a gyakorlati tudása. Ezt elismeri a műhelyvezető is, azt mondja, hogy Sere« Mihály legJ alább négyszer több gyakorlati tudással rendelkezik, mint ő. Emiatt aztán nem is érez bátorságot beleszólni a szerelők munkájába. hagyja, hadd csinálják, ahogyan tudják és akarják. Seres Mihály nem bírja a szervezetlenséget, a lassúságot, ö azt szeretné, ha minden az ő temperamenitumosságával, gyors ütemben és jól menne. Nem vet zetni akar Ö, inkább azt szeretné, ha a vezetők jobban vezetnének, mert úgy érzi magát, mint alti nagyon siet valahová, de kénytelen cammogó ökörfo- gaton utazni. Ezeket hámoztam M Seres Mihály szavaiból, és azokéból, akik ismerik az ő temperamentumát, hivatás és munkaszeretetét. Azok ellenére, amit elmondott, azt válaszolta egy próba- kérdésemre, hogy semmi pénzért nem menne el máshova dolgozni a MezőkováeeházS Gépállomásról. Kukk Imre Az egyéni dolgozó parasztokkal a rostkender termelési szerződéskötéseket az fmsz-ek végzik. Békés megyére előirányzott rostkender tervterületnek csak 47 százalékát szerződtették le december 20-ig az fmsz-ek. Igen sok tennivaló van még a rostkender tervterület teljes le- szerződtetéséhez, különösen azért, mert sok helyen még mindig nem keresték fel azokat a termelőket, akik szívesen termelik ezt a fontos ipari növényt. November 14-én Orosházán a Délmagyarországi Rostkikészítő Vállalat kezdeményezésére megtartott rostkender értekezleten Juhász elvtárs, a kunágotai fmsz részéről így nyilatkozott: „Érdemes a dolgozó parasztokat meggyőzni a kendertermesztés jövedelmezőségéről, szívesen termelik a rostkendert, csak fel kell keresni őket. Tervünket vállaljuk és Ígérjük, hogy december 31-ig azt túlszerződtetjük". — A kunágotai fmsz ígéretét be is tartotta, inert eddig a 270 hold kender tervterületet már 306 kát. holdra túlszerződtette. „Mi is vállaljuk, hogy a rostkender szerződéseket december végére befejezzük, mert tudjuk, hogy textiliparunkat, csak hazai termésű nyersanyaggal kell ellátni. A rostkender termelése jól jövedelmez, érdemes termelni” — mondotta Varga elvtárs, a batto- nyai fmsz-től, valamint Jenei elvtárs Dombegyházáról, Domonkos elvtáis Dombiratosról, Tuhász elvtárs Mezőkovácsházáról. Az ígéreteket tettek is követték, mert hiszen a dombegyházi fmsz 60 kát, hold helyett 65 holdra, a •magyardombegvhógi fmsz 40 hold helyett 76 holdra, a kisdombegy- házi fmsz 60 hotcThelyett 72%’öía- ra túlszerződtette tervterületét, míg a battonyai fmsz 540 holdból 453 holdat, a dombiratos! fmsz 45 holdból 41 holdat és a mezöko- vácsházi fmsz 60 holdból 34 holdat szerződtetett le. Minden remény megvan arra, hogy vállalásukat teljesítsék. A megyében még mindig igen sok azon fmsz-eknek a száma, ahol nem halad jól a szerződéskötés és eredménytelenségükkel hátráltatják a megye tervteljesítését. Kamut. Kétegyháza. Csaba- csüd, Endrőd, Gyoma, Dévaványa, Méhkeréki szövetkezet semmi eredményről nem tud beszámolni, de ezenkívül sok szövetkezet i- gen gyenge eredményt ért el. Békéscsaba, Csorvás, Kondoros, Orosháza, Nagyszénás, Tótkomlós, Mezőberény, Hunya, Kar- doskút, Gerendás, Telekgerendás, Kötegyáni fmsz-ek messze elrna- j radtak a tervteljesítéstől. Ezek az I fmsz-ek súlypontilag kell, hogy végezzék a rosökender szerződtetéseket. Mozgósítaniofc kell a szövetkezet afctivahálózatát, mert már kevés idő van a szerződéseik megkötésének befejezéséig. Hogy szívesen termelnek Békés megyében rostkendert, azt bizonyítja, hogy a kunágotai, dombegyházi,/ kisde-mbegyházai, battonyai, termelők jóval nagyobb területre kötnek szerződést, mint az elmúlt évben. Kifizetődő Békés megyében a rostkender termelés, ezt bizonyítja, hogy Nemes János, Batto- nya, I., Hunyadi u. 62 sz. termelő 1 kát. holdról 61 mázsa kender- kórót szállított be és ezért 8 ezer 865 forint készpénzt, valamint 1 ezer 525 forint textilutalványt kapott. Jövő gazdasági évre szintén 1 kát. holdra kötötte meg a szerződést. Borz ás i Mihály Kunágola, Széchenyi utca 37 sz. termelő 1 holdról 62 mázsa kenderkórót adott át, mely után 7 ezer 044 forint készpénzt és 1 ezer 575 forint textilutalványt kapott. Jövőre 1 és fél holdra szerződött le. Bogáromi István Domtoegyháza. Bem utca 23 sz. termelőnk 1 hold után 67 mázsa kenderkórót szállított és ezért 7 ezer 559 forint készpénzt és 1 ezer 675 forint textilutalványt kapott. Mézes -Fal,, Lökösháza, T. 77 sz. terpielft, fél holdról 40 mázsa kenderkórót szállított be és ezért 4 ezer 532 forint készpénzt, valamint egyezer 025 forint textil- utalványt kapott. Jövőre fél hold ra szerződött. . Rostiparunknak szüksége van arra, hogy az egyéni termelő1 Békés megyében maradéktalanul leszerződjék a megyére megállapított területet, mert úgy a rost- kikészítő, mint a feldolgozó gyáriparunk nyersanyagellátása függ ettől. A földművesszövetkezetek- nék ezért még szélesebb kőiben kell ismertetni az előnyös beváltási árakat és a rostke-d - szerződés egyéb kedvezményeit. A liléitek felügyelete a telelő lielviségbeu A telelő helyiségben igen fontos hőmérőt, maximum és minimum mérőt és nedvességmérőt tartani. Időnként fontos megfigyelni a műszert, s a méhek viselkedését. Ha bemegyünk a helyiségbe, lámpát ne gyújtsunk, hanem a zseblámpát vonjuk be kék papírral, mert a fényre a méhek ér- zénkenyek. Ha változékony, vagy melegebbre hajló a külső hőmérséklet, ha a telel- tetés már végefelé jár, akkor fokozottabb ellenőrzésre van szükség. Az ellenőrzés azonban ne menjen a méhek folytonos zavarására, mert ez könnyen végzetes lehet. Eleinte elég, ha 10— li, a telelés végén pedig háromnaponként ellenőrizzük, Ha a méhek erősen zúgnak, nyugtalanok, akkor legtöbbször a "őmérsékiet, vagy a levegő nedvessége nem kedvező. Ha a méhek ki akarnak röpülni, akkor a hőmérséklet magas. Ha a hőmérséklet magas, altkor az ajtói, ablakot nyissuk meg. hogy a helyiség szellőzzön. Ha a levegő a szabadban már n rí n v > r at-n el eredet t. l,v nannal nem tudunk szellőztetni, akkor éjjelre az ajtót tartsuk nyitva. S amikor a teleltető hőmérsékletét nem tudjuk plusz 8 Celsius fok alá szorítani és a méhek nyugtalanok, akkor a családokat ki kell hordani. Ha a levegő igen nedves, a szellőztetést fokozzuk, vagy a hőmérsékletet emeljük. Ha a levegő száraz, akkor nedves zsák ld« teregetésével javíthatjuk a levegő páratartalmát, A méhek kirakására akitor kerülhet sor, ha a család nyugalmát már nem tudjuk biztosítani, és ha az idő már annyira enyhül, hogy a méhek gyakran röpülnek. Ez a február végén, március elején szokott bekövetkezni. A nagyon kései kirakás a fiasítás hátramaradását okozza. A kirakás után a családot ugyanolyan bőséges élelemmel kell ellátni, mint a kim telelt méheket. Mert, ha a családnál a flasitás megindul, akkor megkezdődik a rohamos fogyasztás is. A zsugori méhésznek a zárthelyi te- leltetés után, szabadban pusztulnak el a méhei. NAGY ISTVÁN méhész szakbiz. elnök.
