Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-29 / 304. szám
4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. december 29., vasárnap Bűnjelek kirakatban A Békés megyei Rendőrfokapl- tányság társadalmi tulajdonvédel- mi osztálya őrizetbe vette Petik Ferenc győri lakost, arany és az államosítás alól kivont kurens áruk rejtegetése miatt. Petik a múlt rendszerben megyénk egyik nagykereskedője volt. „Szerencsétlensége" folytán _ mint mondta — „tönkrement ’. Eladott minden árucikket, sőt a hatvan hoM földjét is pénzre váltotta. A „nagy nyomorban" Győrbe utazott, ahol egy háromemeletes házat vásárolt. Nagykereskedő ldtt ismét, majd Pázmándon, Fehér megyében 64 hold földet vett, — persze nem ő művelte meg. Szegénységében állandóan a tönkremenés határán állt, így nem tehetett mást, mint a meUékaseb- ből kifizetett, Budapesten egy e- meletes házat (hat öröklakást vásárolt, ezek egy- és kétszoba, összkomfortunk voltak). Az állam »sí* ás időszakában, 1949—3Í.-JS«» az üzletben lévő a" nyasai egyrészét aranyba fektetje. -asik részét pedig elrejtette, É t a lebukástól, s így nem a inán, hanem Békésen, az egyik eskedőtársához, Kürti Sándorokhoz szállította a közel egybillió forint értéket, ahol a padláson és különböző rejtekhelyeken két kiló aranyat, 3G6 dollárt és több mint háromszázezer forint értékű árucikket dugdosott. Kürtiék (férj és feleség) még 1950-ben egy szép napon a „nagy nyomorban'* felakasztották magukat. Petik pedig továbbra is Kürtiék volt házában rejtegette a drága értékeket s várta a rendszerváltozást. Az eüeuforradalom alatt Győrből Budapestre kerékpározott. Nyilván nem kíváncsiságból, hiszen ő mint „tönkrement,, nagy- kereskedő részt vállalt a fehérterror vérengzéseiből. Még Páz- mándra is „lebicigiizett’* és Mind- szenty módjára a régi jogokba a- kart visszaállni. A volt földjén élő parasztok azonban elzavarták. Peték népi demokráciánk esküdt ellensége, s a rendőrség éberségének köszönhető, hogy méltó helyére került. A legfoglalt bűnjelek pedig vele együtt a rendőrség kezébe jutottak. A Békés megyei Rendőrfőkapitányság a bűnjelekből kiállítást rendezett, mely megtekinthető mától kezdve Békéscsabán, a Sztálin úti ruházati bolt kirakatában. A Román Népköztársaságban élő nemzetiségek életéből és munkájából Idői árás Sok helyen, főleg az orszár déli felében még ködös idő, több helyen ködszi tálás, ónok eső, eső, Ma gyenge, holnap mérsékelt nyugati-északnyugati szél. A nappali jj hőmérséklet északnyugaton eme1-' kedik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: minusz 2, mínusz 5, fok, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap északnyugaton minusz 1, plusz 2, máshol 0—minusz 3 fok között. Fgésxsétgüfiyi hírek Békéscsabáról A Békéscsabai Városi, . Takács j minden eddigit felülmúló gonddal igyekszik elősegíteni az egészségügyi berendezések bővítését, korsaerűsítését. Többek között tavasz óta a volt honvéd kórházban új, modern gyermekosztályt frendeztek be s a régi szűkös gyermekosztállyal bővítették a felnőttek kórházát. Üj szemészeti osztály nyílik az híj év első napjaiban Békéscsabán. Ezzel megszűnik az az áldatlan állapot, hogy minden bajjal Gyulára utazzon a szembeteg. Hamarosan megkezdi működését az új, 30 ágyas baleseti osztály, ahol képzett szakorvosok nyújtanak segítséget a rászorultaknak s gondoskodnak megfelelő utókezelésről is. 100 ágyas fertőző osztályt építenek Békéscsabán az új év első hónapjaiban s jelentős beruházással bővítik a kórház konyháját. A népi demokratikus rendszer éveiben Romániában véget vetettek az egymás mellett élő nemzetiségek elnyomásának és jogfosz- tottságánaik, annak a helyzetnek, amikor a nemzetiségeket megfosztották a legelemibb szabadságtól és a szabad kulturális fejlődés lehetőségéitől is. A Román Népköz- társaság alkotmánya tiltja a sovinizmus vagy a faji gyűlölködés bármilyen megnyilatkozását és nemzetiségtől függetlenül, valamennyi állampolgárnak azonos jogokat biztosít a törvény előtt, amely jogok eleven valósággá váltak az élet minden területén, így tehát Romániában állami politikává vált az, hogy valameny- nyi egymás mellett élő nemzetiségnek ugyanolyan jogokat biztosítsanak, mint a román népnek. icmzetiségek résztvesznek az állam vezetésében Az egymás mellett élő nemzetiségek a román néppel együtt résztvesznek az egész állami tevékenységben. Az 1957. február 3- án megtartott választásokon a nemzetiségek <— magyarok, nemetek, zsidók, oroszok, szerbek és egyéb nemzetiségek — soraiból 67 képviselőt választották, akik a Nagy Nemzetgyűlés képviselőinek 15,33 százalékát alkotják. A nemzetiségi képviselőik tagjai a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának és különböző bizottságainak. Hajlóképpen az államhatalom helyi szerveiben, a különböző fokozatú népi tanácsoknál több mint 16 ezer különböző nemzetiségű tanácstag tevékenykedik. Jelenleg tíz- és tízezer nemzetiségi dolgozó tevékenykedik mint orvos, katonatiszt, akadémiai tag és egyetemi tanár, mérnök, vagy hivatalnok, tudományos kutató, vagy vállalatvezető. Az 1956. február 21-én megtartott romániai népszámlás során 17 489 794 főt kitevő összlakosságából az egymás mellett élő nemzetiségek a következő számot teszik ki: < Magyarok 1 589 443 németek 382 400 zsidók 144198 ukránok 58112 szerbek, horválok, szlovének 46 464 oroszok 38 833 tatárok 20 718 törökök 13 909 bolgárok 11 943 egyéb nemzetiségek, (iletve nemzetiségéről nem nyilatkozott) 182 584 Néhány szó a Magyar Autonóm Tartományról A Magyar Autonóm T; .tomány megteremtése a román állam nemzetiségi politikájának egyik rendkívül jelentős eredménye. A Magyar Autonóm Tartomány létrehozásával — amelynek területét kompakt magyar—székely lakosság lakja —, megvalósult e tartomány területi-közigazgatási autonómiája, még kedvezőbb feltételeket biztosítva a helyi lakosság, nak ahhoz, hogy résztvehessen az ország fejlesztésében. Az első ötéves terv éveiben (1951—1955) az állam több mint 1 milliárd lelt ruházott be a Magyar Autonóm Tartomány gazdasági felemelésére. E beruházások alapján épült fel az erdőszent- györgyi hőerőmű, amely az ország legnagyobb hőerőműve, s a- melynek kapacitása 20 szór akkora, mint amennyit azelőtt e tartomány valamennyi üzeme együttesen termelt. Üj bányákat tártak fel, mint például a virgbisi bányák, számos üzemet és gyárat kibővítettek és korszerűsítettek, mint például a „Simó Géza’1 bútorgyárat, az „Encsel Móric” textilipari gép- és szerszámgyárat stb. A tartomány területén épült fel az ország első tejporgyára, a- melyet a legkorszerűbb felszereléssel láttak el és amely főként e tartomány tejtermelésére támaszkodik. Az utóbbi években végzett kapitális munkálatok lehetővé tették, hogy a Magyar Autonóm Tartományban példátlanul álló ütemben növekedjék az ipari termelés, és ezen keresztül a romániai magyarok virágzó élete. II I If E IC Akiről írok, azt mondta, ne írjak róla, minek az. Nem csinált olyasmit, amit nagydobra kellene verni. — Hankó Györgyről, Békés megye nemzetiségi iskolai szak- felügyelőjéről van szó, aki lelkes munkájáért nemrégiben kapott kor- mánykitiintetést. Köztudott, hogy a fel- szabadulás utáni szia■* rák—magyar cseretelepítések miatt elnéptelenedtek a szlovák iskolák. Nem mintha minden szlovák anyanyelvű ódahagyta volna magyar szülőföldjét, hanem a szülők többsége nem b ta, hogyan-miként is : ezután, érdemes-e Szlovákul taníttatni a gyermekét? A bizonytalankodásnak egy csapásra véget vetett a párt kezdeményezésére meC lénkben 1949-ben lsét elindított szlovák nemzetiségű Iskolai oktatás. A szlovák nemze- <iségű Hankó György iagy lelkesedéssel állt ®z ügy mellé. Többek Egy szerény emberről közt, jelentős szerepe volt a Békéscsabai Szlovák Általános Iskola és Gimnázium életének az elindításában, ahol Igazgatóvá is választották. — Hogy honnét került az iskola élére? Idevalósi, Békés megyei. Édesapja Telekgerendás környéki nagy- családú, de szerény mű- helyű kovácsmester volt, aki egyedül 6t tudta csak taníttatni. A Gyurka gyerek 1932-ben Miskolcon elvégezte a tanítóképzőt. A tanítói oklevéllel szű- kebb hazájába, annak is legelhagyottabb részébe, a békési tanyavilágba került, hogy 13 esztendeig ki se mozduljon onnan. A mosoha viszonyok között tanuló parasztgyerekek körében jegyezte el magát igazán az embernevelés áldozatos, szép munkájával. Hankó György a fel- szabadulás után érezte át teljes valóságában a néptanítás mély értelmét, meg azt, hogy a nemzetiségi Békés megyében mennyi még e téren a tennivaló. Alaposan áttanulmányozta a párt nemzetiségi politikáját és a szlovákokén kívül jól ismerve a román, délszláv és német nemzetiségűek iskolai és iskolán kívüli művelődési ügyeit, kérdéseit, teljesen belevetette magát a mutikába. A megyei művelődési osztályhoz■ 1954-ben került, mint a nemzetiségi ügyek előadója. Az ellenforradalom óta nemzetiségi szakfelügyelőként működik. Általános a vélemény, hogy tevékenységének sok nemzetiségi iskola köszönheti létét, létesítését. Hankó Györggyel, ha íróasztal mellett beszélünk, akkor is hamarosan észrevesszük, hogy nem a rendeleteket gépiesen végrehajtó hivatalnok-típussal van dolgunk. Legfeltűnőbb végtelen szerénysége, mely nem máz rajta, hanem természetének szerves része. A végtelenségig optimista és éppen ezért előrelátó, olyan, aki tudja, hogy a meglévő mellett mit kell előbbre vinni, tovább fejleszteni. Sosem várja felülről a „készet”, hanem megoldásokon töri a fejét. Nagyjából ez az, amit egy gazdag életű, szocialista gondolkodású nemzetiségi pedagógusról htrtelenében elmondhatunk. Akik ismerik, — sokan ismerik! — azok! közt. közszeretetnek ör-1 vend. Ezért esett mind-' annyiónknak jól, mikor a Nagy Októberi Szocia- . lista Forradalom 40. ér*-j fordulóján a Miniszter-! tanács a Szocialista! Munkáért Érdeméremmel jutalmazta. Huszár Rezső A BM BÉKÉS MEGYEI Rendőrfőkapitányságának rendőr klubjában Szilveszter estélyén vidám szilveszteri mulatság lesz a televízió ünnepélyes bemutatójával, disznótoros vacsorával és tombo Iával egybekötve. v BÉKÉSCSABÁN 1958 január 4-én havi vásár lesz. Újkígyóson december 23-án, az általános iskolában Botházy Károly pedagógus vezetésével megalakult a 25 tagú ifjúsági eszperantó szakkör. Az alakuló ülésen a megyei eszperantó bizottság titkára is részt vett. * A GYULAI VÁROSI nőtanács tagjai karácsony alkalmával egy-egy csomaggal ajándékozták meg a Gyula-Remetek Fiúnevelő Intézet lakóit. A több mint hatvan csomagot az asszonyok maguk gyűjtőitek és osztották szét. A Békési Földművesszövelkezet vendéglője és étterme nagy lendülettel készül szilveszterre, a vidám-est rendezésére. Az est keretében helyi énekesek, többek közt Nagy Gábor, Szekeresné Horváth Júlia, valamint a szövetkezet színjátszói adnak három-1 órás műsort, FURTNER GYULANÉ pénteken este, 27-én vette át Kö~ röstarcsán a művelődési házban, nagy nyilvánosság előtt, mint a 41. lottó szerencsés nyertese a 125 ezer forintos nyereményt. A hatalmas ösz- szegből 70 000 forintot a takarékba tett. * A TÖTKOMLÖS1 Földművesszövetkezet nemrég átalakított vendéglőjében az újjáalakítás óta a forgalom százezer forintra növekedett. A szilveszteri mulatság előkészítése javában folyik. A szórakozni vágyók rendelkezésére 5—6 féle bort szereztek be, e- zenkivül a helyi színjátszók szórakoztatják változatos műsorral a tótkomlósiakat. Természetesen a szórakozás és az ital mellett ételről sem feledkezett meg az étterem és vacsorára hurka, kolbász, halászlé, rántotthal és még sok e- gyéb fogás között válogathatnak majd a vendégek. Izgalomban sem lesz hiány, mert a tombolán sok más értékes tárgy között malacot is sorsolnak. Kétegyházán, a MÁV kultúrott- honban eszperantó szakkör megalakítását készítik elő. A kör megalakítását az tette szükségessé, hogy számosán érdeklődtek az eszperantó nyelv tanulása iránt. » Tótkomlóson 87 ezer forintos beruházással új hidat adtak át a forgalomnak. A MUNKÁS-PARASZT FORRADALMI KORMÁNY vándorzászlaja elnyeréséért 1957- ben munkaversenyt szerveztek a termelőszövetkezetek között. Megyénkből 53 termelőszövetkezet kapcsolódott be a munkaversenybe. A verseny eredményeit most értékeli a megyei bíráló bizottság és a 9 legjobb szövetkezet 1957. évi munkáját a Termelőszövetkezeti Tanács elé terjeszti. * MEZŐHEGYES KÖZSÉG a- dófizetési tervét dicséretre méltó módon, határidő előtt, 110 százalékra teljesítette.
