Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-20 / 298. szám

1957. DECEMBER 20., PÉNTEK Ára 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM

V

Mai szamunkból:

Nyílt levél Kétegyházára

*

Községfejlesztésí gondok Mezőberényben ★

Kuli árpolitikánk kérdéseiről

V_________________________________________'

Elevenebb, élettel telibb munkaversenyt!

A békeszerető országok közötti erőviszony végleg és visszavonhatatlanul a béke erőinek javára tolódott el

Megkezdődött az Országgyűlös ülése

Az Országgyűlés, amelyet « Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány alapján új ülésszakra összehívott, csütörtökön megkezdte tanácskozását.

Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Dr, Münnich Ferenc, a kormány első elnökhelyettese. Antos István, Biszku Béla, Czotlner Sándor, Dr. Doleschall Frigyes, Dögéi Imre, Kisházi Ödön. Kovács Imre, Nagy Józsefné, Dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, Tausz János, Trautman Rezső, a kormány tagjai.

A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja.

Az ülést 11 óra után néhány perccel Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg.

Sokszor pillantunk vissza a múltba. visszapillantunk azért, hogy összehasonlítást tehessünk a jelennel, azért hogy a múlt jó tapasztaltait, tanulságait felhasználjuk a jövőben. Szükség van erre nemcsak az emberek megváltozott életkörülményeinek vizsgálatánál, a gazdasági fejlődés mérlegelésénél, hanem annak egyik a- lapvető módszerénél, a munkaversenynél is.

Mi a tapasztalat az ellenforradalom óta eltelt időszak alatt? Az, hogy okulva a néha erőszakos versenyszervezéseken, a mennyiségi eredmények hajszolásán, ms a dolgozók, a kezdeményezők a mennyiségen túl, jobb minőségi árut gyártanak. De mint minden újszerű kezdeményezésnél, itt is akad néhány fonákság.

A Gyulai Harisnyagyárban például, az idős szakmunkások, a szakma kiváló dolgozói javasolták a munkaverseny újbóli szervezését, mert tudják azt, hogy szükség van erre, s a múlt jótapasztalatinak felhasználásával, egészségesebb versenyszellemet alakíthatnak ki. Ugyanekkor azt is tapasztaltuk, hogy a gyárak, üzemek vezetői helyenként az egyik végletből a másikba estek. Keve- _set, vagy egyáltalán nem foglalkoznak a munkaversennyel, a termelési tanácskozások jelentőségével. A Békéscsabai Kötöttárugyárban például, kevésbé adnak választ arra, hogy az előző tanácskozáson elhangzott javaslatokat miként hajtották végre. E felületességnek, nemtörődömségnek e- löbb-utóbb az lesz az eredménye, hogy a dolgozók alkotó kezdeményezése, munkalendülete megtörik ez érdektelenségen,

A munkaverseny nem azért verseny, hogy alkalomadtán páros-, csoportos-, vagy üzemek közötti verseny formájában összemérjék tudásukat, hanem azért, hogy meggyorsítsa a gazdasági fejlődést. Az anyagtakarékosság- fla, a gazdaságosságra, a minőség javítására és egyben a mennyiség növelésére irányuló munkaver-* seny ezért a célért verseny. 3 ha ezt nem értelmezik helyesen, nem hozza és nem is hordhatja meg a várt eredményt.

Ilyen eredménytelenséggel zárult például a Gyulai és a Berettyóújfalui Tejporgyár november 7. tiszteletére indított párosversenye. Az történt, hogy a két gyár vezetője versenyre hívd« egymást a tervek teljesítéséért.

Ez a kirakat-verseny szemfényvesztés, mert a dolgozók — a szó szoros értelmében — nem vettek részt abban. Az nyilvánvaló, hogy a két gyár közül az egyik jobb lesz a másiknál, de ezért nem kellett volna „versenyt" hirdetni. Akkor lett volna ez igazán verseny, ha előbb termelési tanácskozáson ismertetik az üzemrészek, brigádok, s ezen túlmenően az egyén feladatait is, s a gyáron belüli verseny mellett, másodlagos célul tűzik ki a két gyár közötti vetélkedést.

A Gyulai Húsipari Vállalat, a Békéscsabai Ruhagyár, a Békéscsabai Pamutszövő munkaverse- nye abban különbözik az előzőtől, hogy — helyesen — a termelési tanácskozásokat tekintik a mun'kaverseny kiinduló pontjának, Itt vitatták meg együttesen, üzemrészenként és kis egységenként a feladatokat. Ezután — például a Pamutszövőben — az üzem tervét lebontották üzemrészekre, partikra, dolgozókra. Még napokra is bontották egy-egy dolgozó tervfeladatát. így minden nap pontos képet alkotnak úgy az e- gyén, mint az üzemrészek és az e- gész gyár által végzett munkáról. Nyerték ezzel, mert egyszerűbb lett a verseny értékelése és a termelésben érdekelté tett dolgozói? munkája révén jó eredményt ért el az egész üzem;

Mi a tanulság ezekből a tapasztalatokból? Az, hogy azokban az üzemelőben, ahol még mindig formális a munkaverseny, pótoljál? mulasztásukat és szerezzenek érvényt a kormány és a szakszervezet által hozott közös határozatnak. Szerezzenek érvényt, mert ez az egészséges kibontakozás csal? akkor valósul meg, ha az üzemi, üzemrészlegi, műhelyi brigádonként! termelési tanácskozásokon megbeszélik a feladatokat, ha hasznosítják a dolgozók jó kezdeményezéseit. Csakis akkor, ha az üzemrészek, gyárak, iparágak versenye helyett, — a helyi sajátosságoknak megfelelően *— kisebb egységek ~- brigádok, a~ gyének ** versenyeznek; Csakis akkor, ha a versenyt értékelik minden alkalommal, s a termelésben élenjáró dolgozókat a termelési tanácskozáson megdicsérik, s ezen túlmenően, erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesítik.

Ha így szervezik a versenyt, ha így teszik érdekelté az embereket, akkor azok is jobban megértik, akik még ma vonakodnak ettől, hogy mit is jelent a köz és az agyén számára a szocialista mun- kaveraenv,

Rónai Sándor megnyitójában többek között az alábbiakat mondotta:

— Az Országgyűlés májusi és júniusi ülésszakán egyöntetű bizalom nyilvánult meg pártunk és kormányunk Iránt a megtett intézkedések nyomán. Az azóta eltelt idő alatt dolgozó népünkben — a konszolidációban elért újabb eredmények nyomán — tovább erősödött a bizalom pártunk és kormányunk iránt.

— Ez az egyetértés tette lehetővé, hogy a törvényes rend helyre- állítása, államéletünk konszodilá- lása terén újabb és újabb eredményeket értünk el. Az Országgyűlés nevében köszönetét mondok dicső munkásosztályunknak, dolgozó parasztságunknak és az eredmények elérésében közreműködő értelmiségnek, — mondotta Rónai Sándor, majd így folytatta:

— Államéletünk további demokratizálását bizonyítja, hogy a júniusi ülésszak óta az Ország- gyűlés állandó bizottságai 28 ülést tartottak, amelyeken a törvényjavaslatok és a törvényerejű rendeletek megvitatása mellett számos közérdekű kérdést is megtárgyaltak — mondotta — majd a nemzetközi helyzetről, a béke- harcról szólva emlékeztetett arra, hogy a Nagy Októberi Szooialista Forradalom negyvenedik évfordulója alkalmából a Szovjetunió Lelgfelsőbb Tanácsa felhívással fordult a világ dolgozóihoz, politikusaihoz, és közéleti személyiségeihez, a tudomány és a kultúra képviselőihez, valamennyi ország parlamentjéhez éa kormányához, a béke megvédése és biztosítása érdekében.

— Javaslom a T. Országgyűlésnél? — folytatta —, hogy tárgyaljuk meg ezt a felhívást és foglaljunk állást ebben, a dolgozó népünk sorsának alakulását, az a- gész világ jövőjét alapjaiban érintő kérdésben. Erre kötelez bennünket népünk békevágya és elszánt békeakarata, de kötelez az is, hogy országgyűlésünk az elmúlt években is betöltötte azt a feladatát, amely a béke biztosításában reá hárult.

Ezután megemlítette: számos parlamenti küldöttség járt hazánkban, s hasonlóan több magyar parlamenti delegáció látogatott az egyes országokba. Ezek

a küldöttségek személyesen is meggyőződhettek békepolitikánk építésében elért sikereinkről.

Ezután bejelentette, hogy a Minisztertanács elnöke benyújtotta a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot, az igazságügymi- niszter pedig a polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatokat előzetes tárgyalásra kiadtál? az illetékes államigazgatási, illetve jogi-, és igazságügyi bizottságnak.

Rónai Sándor ismertette a beérkezett interpellációkat, majd az országgyűlés elfogadta a következő napirendet:

1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója a . két ülésszak közti tevékenységről,

2* a külpolitikai helyzetről szóló beszámoló,

— A Magyar Népköztársaság külpolitikájában a nemzetközi helyzet alakulását tartja szem e- lőtt. Mint szocializmust építő országot külkapcsolatainkban, nemzetközi tevékenységünkben az az elv vezet, hogy minden országgal normális kapcsolatokat teremtsünk, harcoljunk a béke megőrzéséért, az imperialista háborús készülődések ellen, valamint a szocialista tábor egységéért és ereje fokozásáért, — kezdte beszédét, majd hangsúlyozta, hogy hazánkat a Szovjetunióhoz az őszinte testvéri szeretet fűzi, Hazánk kapcsolatait a Szovjetunióval és a testvéri népi demokráciákkal, a szocializmus közös útja rendszerünk, államhatalmunk azonos osztálytartalma, a kölcsönös támogatás és segítség, a szocializmus, a kommunizmus győzelméért vívott harcban megnyilvánuló érdekközösség, valamint a közös marxista-leninista ideológia szabja meg.

Ezután a baráti országok ma- gasszvntű találkozóinak jelentőségéről beszélt, majd a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatokat méltatta.

Szólt a parlamenti küldöttségek cseréjének, kulturális együttműködésének előnyéről is.

— Jugoszláviával való kapcsolataink az egymás mellett élés

3. a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat tárgyalása, a polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása,

S* a legfelsőbb bíróság el nökségének beszámolója,

6. a legfőbb ügyész beszámolója,

7. az interpellációk előterjesztése.

Ezután Kristóf István ország- gyűlési képviselő, az elnöki tanács titkára számolt be a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának munkájáról, amelyet a legutóbbi ülésszak’óta végzett.

Az Országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését, a beszámolóban foglaltakat tudomásul vette, majd Sebes István külügyminiszterhelyettes mondta el beszámolóját a külpolitikai helyzetről.

szocialista országok közti értelmében alakulnak. Az elmúlt hónapokban számos államközi megállapodást kötöttünk, amelyek tovább szélesítik a kölcsönösen előnyös kapcsolatok bázisát.

Jugoszlávia legutóbbi nemzetközi politikai lépései — a Német Demokratikus Köztársaság elismerése, az Egyesült Államok katonai segélyének az elutasítása, —■ tovább fejlesztette a szocialista tábor országaival való kapcsolatait Mindez egyúttal &it is bizonyítja, hogy bár országaink közt néhány ideológiai és gyakorlati kérdésben még van nézeteltérés, de kapcsolataink a szocializmust építő népek előrehaladása érdekében alakulna!?.

— A következőkben az ázsiai és afrikai semleges övezethez tartozó országokkal folytatott külpolitikai . tevékenységünkkel foglalkozott;

— Kormányunk — amellett, hogy a legélesebben elítéli és következetesen leleplezi az imperialista hatalmak uralmi törekvéseit, agresszív céljait és visszaveri beavatkozás i kísérleteiket — változatlanul a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése politikájának alapelveit vallja politikája egyik sarkkövé(Folytatás a 2, oldalon.)

Békénk legfőbb biztosítéka a szocialista országokkal való egység