Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-20 / 298. szám

I békés megyéi képújság 198". december SO., péntek A békeszerető országok közötti erőviszony végleg és visszavonhatatlanul a béke erőinek javára tolódott el (Folytatás as J, oldalról.) Bek. Ennek az elvnek megfelelően kész kapcsolataink rendezésére Imiiden országgal, amely azt szin­tén kívánja. A továbbiakban elmondta; las­sú és fokozatos javulás észlelhető az' angol, francia és olasz kor­mányokkal való kapcsolataink­ban, elsősorban a gazdasági, de a kulturális kapcsolatok terén is. Ami az Egyesült Államok kor­mányával való kapcsolatainkat il_ Jeti, ezek — szándékunk ellenére *— nem mutatnak javulást és lé­nyégében olyan színvonalon mo- Bognak, amelyre az amerikai kor­mánykörök ismert hidegháborús törekvései süllyesztették. Tudatában vagyunk annak, hogy a hazánk békéjét veszé­lyeztető imperialista aknamun­ka mögött az Egyesült Államok és a vezetése alatt áHó észak- atlanti katonai szövetség húzó­dik meg. Képünk és kormányunk — foly­tatta — örömmel üdvözli és he­lyesli azokat az üzeneteket, ame­lyiket a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke, Bulganytn elv­társ intézett Bisenhoweiiiez, Adenauerhoz, az északatlanti szö­vetség tagállamainak miniszterel­nökeihez, Spanyolország és Por­tugália kormányaihoz. Ezután összefoglalta a nemzet­közi helyzet alakulását, majd en­nek a tükröződését az ENSZ XII. közgyőlésén. Az ENSZ XII. ülésszakát —an­nak ellenére, hogy a lefegyverzés kérdése egyelőre holtpontra ju­tott és hogy értékkel bíró formá­lis határozat kevés született — * tel tét lenül pozitívan kell-értékel­jünk. „,»» . i Az ülésszak legfontosabb törté­nelmi jelentősége abban jelölhető meg, hogy az imperialisták defen- Bivába kényszerítésével az egész világ előtt kézzelfoghatóan de­monstrálta, hogy a háborús tábor és a béketábor közötti, a világ im­perializmus és az imperialista rendszer ellen küzdő szocialista, valamint más békeszerető orszá­gok közötti erőviszony végleg és visszavonhatatlanul a béke erői­nek javára tolódott el. latbaveti a népek közötti barát­ság és együttműködés elmélyítése és a tartós béke biztosítása érde­kében. (Taps.) Kiss Károly, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szó­lalt fel ezután. Elmondotta, hogy a bizottság megtárgyalta a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsénak no­vemberi felhívását. Méltatta a ki- lencszázötven milliós szocialista tábor fejlődését, növekvő erejét. — A fejlődés olyan szakaszába Jutottunk — hangoztatta —, a­melyben az egyes országok veze­tői előtt szükségszerűen felvető­dik a kérdés: mit válasszanak? A szocialista tábor tagjaként a Ma­gyar Népköztársaság országgyűlé­sének Is kötelessége, hogy egy emberként kiálljon a béke ügye mellett. Ezért a külügyi bizottság nevében határozati javaslatot ter­jesztek az országgyűlés elé. Kiss Károly ezután ismertette a határozati javaslat szövegét. Ez bevezetőben lelkes egyetértéssel üdvözli a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 40. évfordu­lója alkalmából kiadott felhívását és csatlakozik hozzá. — A magyar nép osztatlan ér­deke és boldog jövőjének leg­főbb biztosítéka a béke. Mint a dolgozó magyar nép képviselői követeljük; — Vessenek véget a fegyverke­zési hajszának, az atom- és hid­rogénfegyverek gyártásának, s az emberiség életét és jövőjét háború nélkül te fenyegető nuk­leáris kísérleteknek, A tudó* mány nagyszerű, új eredményeit állítsák a béke szolgálatába, -mint a Szovjetunió az űrben ke­ringő mesterséges holdakat. — Követeljük az agresszív ka­tonai tömbök felszámolását! — Tiltakozunk az imperialisták minden háborús provokációja ellen. Hívei vagyunk a kollektív biz­tonság mielőbbi megteremtésé­nek, a társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének, a népek minden térni való szé­leskörű együttműködésének. Ezután Péter János képviselő gyártásának, készletezésének és felhasználásénak teljes eltiltá­sát célozzák és tegyen előter­jesztéseket az általános leszere­lés végrehajtására am embe­riség megmentése érdekében.” Az országgyűlés as elnök ja­vaslataié egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy közli az egyip­tomi nemsetgyűléssel: teljes mér­tékben egyetért az Egyesült Nem­zetek Szervezetéhez küldött távi­ratával. A7 országgyűlés legközelebbi ü- lését ma, pénteken délelőtt tíz órakor tartja. Ezen az ülésen a népi ellenőrzésről, valamint a pol­gári perrendtartás egyes rendel­kezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatokat tárgyalják. R háborús hisztéria szítása az amerikai katonai felkészüléssel foglalkozó szenátusi albizottságban Washington. (TASZSZ) Az a- merikai szenátusnak a katonai felkészülés kérdéseivel foglalko­zó albizottsága előtt december 17- én a légierő képviselői szóllaltak fel. Douglas légügyi miniszter, White tábornok, a légierő vezér- ktari főnöke és valamennyi többi felszólaló kénytelen volt elismer­ni, hogy az Egyesült Államok műszakilag és katonailag elma­rad a Szovjetunió mögött. Lemay tábornok, a légierő helyettes ve­zérkari főnöke egyenesen kije­lentette, hogyha az Egyesült Ál­lamok terveit nem módosítják, úgy 1959-re az Egyesült Államok a repüléstechnika minden terüle­tén elmarad a Szovjetunió mögött; A szovjet „fenyegetésről” foly­tatott fecsegésekre az amerikai tábornokoknak azért volt szüksé­Nyílt levél Kétegyházára Simonba Györgynek, Péternek és Mihálynak Kedves Simonkáék! Alig múlt néhány hónapja, hogy a Népújságban írtunk jót ét rosszat önökről. A cikk úgy zárult, hogy felhagyva a frukciós ma­gatartással, bünbánattal insszatértek a pártszervezetbe. Most, hogy a napokban Kétegyházán jártam, sajnos olyan híre­ket hallottam az Önök újabb „hőstetteikről”, melyekből azt követ­keztettem, hogy nem használt a figyelmeztetés. Vajon ki állíthat­ná komolyan, hogy a kommunistává válásnak az a módja, hogy a kocsmában és egyéb helyeken ittas állapotban a becsületes mun­kások orra elé rángatják önvédelmi fegyverüket. Vajon mit akart elérni ön, Simonka Mihály, amikor egy alkalommal ok nélkül fegyvert rántott a kocsmában, és részegen hadonászott vele? Mi történt volna, ha a munkásőrség tagjai nem lépnek közbe? Vagy november negyedikén, a felszabadulás ünnepén ön, Simonka Pé­ter ittas állapotban kit akart lelőni? Talán Pavelka Jánost, a ta­nács végrehajtó bizottságának tagját, aki a ,,fenegyerek” megféke­zésére törekedett? Vagy legutóbb ön, Simonka György, talán az italból merítette azt a határtalan feltűnni vágyást, melynek kö­vetkeztében az asztal tetejére ugrott, azzal a felkiáltással, hogy majd én rendet csinálok, s hogy nyomatékot is adjon a szónak, felhúzta és betöltötte a pisztolyát. Az estélyen voltak asszonyok és terhes anyák, akik nagyon-nagyon megrémültek. A mulatság jó íze keserű lett, s legtöbben haza is mentek. Engedelmet kérek, hogy szerény kérdésemmel zaklatom önö­ket, de jól esne, ha válaszolnának, hogy kikre és mi okból ránto- gatják elő az önvédelmi fegyvereiket mostanában? Talán régi ér­demeik megvédésére? Mert tudomásom szerint párttaggyűlésre nem járnak rendszeresen. Sőt, két hónapja ön, Simonka Mihály felesége rosszúllétére hivatkozva, eltávozott a taggyűlésről és ké sőbb a kocsmában látták Önöket. Hát ezek lennének az igazi kommunistává válásnak a jelei? Nem! Ezerszer is nemet mondunk az ilyen magatartásra. Nem en­gedhetjük meg, hogy a kommunista nevet bárki is bármilyen érde­mekre hivatkozva beszennyezze. Remélem, hogy a községi pártszervezet a járási pártbizottság ebben a kérdésben is félreteszi a még tapasztalható liberalizmust, és Önök végre meg fogják érteni, hogy a magyar munkások és dolgozó parasztok forradalmi pártja nem a polgári anarchisták párt­ja, hanem marxista-leninista szellemű munkáspárt, ahol minden­kire kötelező öntudatos wsfegvelem van. Boda Zoltán A francia miniszterelnök felvetne a bizalmi kérdést A magyar kérdésben delegáci­ónk feladatát abban látta, hogy egyrészt a magyar kormány kö­vetkezetesen fenntartott állás­pontját — mely szerint az 1956. október—novemberi ellenforradal­mi események és Magyarország jelenlegi belső helyzete a mi bel- ügyünk, amibe senkinek és így az ENSZ-niak nincs beleszólása — ott az ENSZ színe előtt, s azon ke­resztül a világiközvélemény előtt újra kifejtse és megvédje. Ugyan­akkor a közgyűlés a különböző bizottságok vitáiban való aktív részvételével, önérzetes hangú, semmi elvi engedményt nem tar­talmazó felszólalásaival maxi­málisan elősegítse delegációnk helyzetének normalizálását az ENSZ-ben, s ezen keresztül or­szágunk és a kapitalista országok viszonyának normalizálását álta­lában a lehetőség határain belül. Delegációnk ezt a feladatot telje­sít. te. A z előadó így fejezte be beszé­dé. : Függetlenségünk és békénk leg­főbb biztosítékának, legfontosabb feladatunknak továbbra is a szo­cialista tábor országaival való egység, a velük való szoros barát­ság megerősítését tekintjük. Biz­tosíthatom az országgyűlést, hogy a magyar diplomácia pártunk és kormányunk útmutatásához hí- I ven mindent elkövet, hogy nem- I zetközi síkon méltón képviselje ! hazánk érdekeit. Minden erejét hozzászólásában az ENSZ köz­gyűlésen szerzett személyes ta­pasztalatairól, majd Vas Istvánná, az országgyűlés elnöke a magyar parlamenti küldöttség bulgáriai látogatásáról, majd Horváth Ri­chard képviselő szólt hozzá a kül­politikai kérdésekhez. gük, hogy „alátámasszák” a kato­nai költségvetés növelésére vo­natkozó követeléseiket. A légügyi miniszter nyiltan kijelentette, hogy január elseje után a légierő kérni fogja a kongresszustól elő­irányzatainak jelentős növelését Párizs. (AFP) Felix Gaillard francia miniszterelnök szerdán délután rövid időre távozott a NATO miniszterelnökeinek tanács-^H kórósáról és a Rourban-palotába ment, ahol bekapcsolódott a nem­zetgyűlés pénzügyi vitájába, és a pénzügyi tön ényjavaslat tárgyá­ban felvetette a bizalmi kérdést. A nemzetgyűlés december 19-én szava® a bizalmi kérdésről. A vita Szabó István fel szól sával befejeződött. Rónai Sándor elnök szavazásra tette fel a kérdést, majd megálla­pította, hogy az országgyűlés egy­hangúan elfogadta a beszámolót és a határozati javaslatot ország- gyűlési határozattá emelte, magá­évá téve a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának felhívását. Ezután bejelentette, hogy az egyiptomi nemzetgyűlés szeptem­ber 25-i határozata alapján táv­irattal fordult az Egyesült Nem­zetek Szervezetéhez. A táviratot megküldték a magyar országgyű­lésnek is. A távirat a következőket tartal­mazza: „Az egyiptomi nemzetgyűlés felhívással fordul az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlé­séhez annak érdekében, hogy sürgősen hozzon olyan határo­zatokat, amelyek a nukleáris kísérletek megszüntetését, az atom- és hidrogénfegyverek Bízni az emberekben... Ezzel a néhány szóval tett pontot a minap egy rövid be­szélgetés végére Sándor József, a Szeghalmi Járási Tanács el­nöke. Néhány szó csupán, de annál többet mond és még töb­bet jelent. Mély a tartalma, hisz’ emberekről, ezek egymás iránti kapcsolatáról, sőt ennél is többről, a vezetők és dolgozó tömegek kapcsolatáról van szó. Arról, hogy szót tudunk-e érte­ni különböző kérdésekben, hogy meg tudjuk e nyerni az embe­rek szívét, eszét a szocializmus építésének, hogy a parancsol­gatásokat, az adminisztratív eszközöket egyre inkább mellőz­ve, a kölcsönös bizalom alap­ján neveljük őket az állampol­gári kötelességek teljesítésére. Nem frázisokról van tehát szó, hanem arról, hogy a párt és kormányhatározatok mögött e­zek végrehajtása közben látjuk e az élő, az érző, eleven embert, jó vagy rossz indulatával, örö­mével, bánatával, napi gondjá­val. Sokszor hangzik el napjaink­ban vezető és egyszerű emberek ajkáról, hogy a párt, a kor­mány helyes úton halad. Reális, a dolgozó emberek nagy több­ségének tetsző politikát folytat; S mi más lenne ez, mint a köl­csönös bizalom szavakban is kifejezett megnyilvánulása. A helyes politikai vonal tehát ad­va van, és ebben az alapvető kérdésben a vezetők és a dol­gozó tömegek egyetértenek, de ez csak úgy lesz tartós, ha ez a helyes vonalvezetés nap mint nap érvényesül a gyakorlatban bent az üzemekben, a falvak­ban, a pártszervezetekben, a tanácsok munkájában. Bizalomról beszélünk és en­nek két oldala van. Az emberek bíznak a vezetőkben, s tőlük várják gondjaik, bajaik orvos­lásához a felvilágosítást, a se­gítséget. Bizalmat kér egy-egy határidős feladat végrehajtásá­hoz a községi tanács elnöke a járási tanácstól, a felső appará­tus minden doglozójától, s ha a bizalmat megkapja, nyugodt légkörben fog munkájához és a legtöbb esetben vállalt ' kötele­zettségét becsülettel végrehajt­ja. Ha a noszogatás a nap mint nap parancsolgatás helyett bi­zalmat. kap a felsőbb vezetők­től, az ő munkája is mélyebb tartalmat kap, mert nyugod- tabb légkörben nem kapkodva, hanem minden intézkedését a- laposan átgondolva ért szót az emberekkel a legkülönbözőbb kérdésekben. Az ilyen légkör­ben nemcsak az adófőkönyv ki­mutatásai, hanem a tételek mö­gött az ember is megjelenik, le lehet vele ülni. sorsa felől ér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom