Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-19 / 271. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPtJSAG 5 1037. november 19., kedd VALASZ MIÉRT, MIÉRT - A MIÉRT? CÍMŰ CIKKRE JjjT ultúrssomj U\X amnion A táppénzfizetéssel kapcsolatos nehézségeket a cikkíró helyesen boncolgatta. A táppénz elbírálásá­nál és fizetésénél sok mindent fi­gyelembe kell venni, s ez nehezíti egy-egy igénynek a kielégítési ide­jét. Megkönnyítené az SZTK ügy­intézést; a munkáltatók ha pon­tosan állítanák ki a munkáltatói igazolványt, és a dolgozók ott a helyszínein ellenőriznék, hogy a munkáltató igazolványon lévő kérdésekre a vállalat, az üzem, a gazdaság, stb. helyesen adta-e meg a választ. A legtöbb panasz abból adódik, hogy a segélykifizetésre megjelenő beteget vissza kell kül­deni a munkáltatóhoz adatok pót­lására. Ha több adatot kérünk, gyakori, hogy a munkáltató nem adja meg az összes adatokat, s így ismételten a beteget kell fáraszta­ni az adat kiegészítésért. Ami az SZTK ügyintézést illeti, kétségtelen a beteg jogosan pa­naszkodik a sok várakozás miatt, mert hiszen azt az időt inkább pi­henéssel töltené. Most a járványos betegség következtében nagy mér­tékben növekc / tt és növekedik az SZTK munkája is. Az átlagos segélyigény bejelentések számé kétszeresére, háromszoroséra nö­vekedett. Ez az átmeneti munka- többlet teljes megfeszítést kíván minden dolgozónktól. Azt is hozzá kell tennem, hogy a járvány az SZTK alkalmazottait sem kerülte el, azok is megbetegedtek és 4—6 napra a munkából kiestek. Ilyen körülmények között a megnöveke­dett feladatokat csökkentett lét­számmal kellett és kell ellátni. Az Alközpont felfigyelt arra is, hogy a személyesen megjelenő betegek sokat várakoznak ügyük elintézé­sére. A legutóbb megtartott munka- értekezleten a szolgáltatási csoport foglalkozott e problémákkal és kidolgozta azt az átcsoportosítást, mellyel bizonyos mértékben csök­kenteni lehet a várakozási időt. Igyekszünk a legrövidebb idő alatt a megjelenő ügyfelek igényét ki­elégíteni, amennyire a jelenlegi törvények 'betartása mellett az le­hetséges. Viszont nagy mértékben hozzájárulna az egy-egy segély ké­relem elintézési idejének csökken­téséhez, ha a munkáltatók is na­gyobb gondot fordítanának az a- datszolgáltatás pontos elkészítőé­re és közlésére. Lakatos Béla, SZTK ügyvezető, Békéscsaba. Szerda este szokatlan sürgés- forgás volt Kamuion. Ünneplőbe öltözött öreg bácsik, nénik és fia­talok gyülekeztek a földművesszö­vetkezet italmérő boltja előtt. Nem .lakodalomra, vagy gyűlésre készültek, hanem színházba. Kissé szokatlan szó ez, hogy színházba, hiszen Kamuion nincsen, de még a közelében sem. Hála azonban a Lenin Tsz vezetőségének, aki egy­szer egy hónapban a színházked­velők részére bocsátja gépkocsi­ját. Van is a jegyekért nagy tolon­gás. Az ember el sem hinné, hogy mennyire vágyik a falusí nép a kultúra után. Igaz, ez előtt nem­igen volt alkalmuk színházba. Kiállítás Lenin forradalmi m un hússá gá ról November 6-án nyitottuk meg — a szovjet film ünnepét megelő­ző napon — a Brigád Filmszínház belső előcsarnokában a Lenin elv­társ forradalmi munkásságáról szóló képkiállítást. Már az első es­te sok látogatója volt. A látogatók száma nap, mint nap növekszik. Különösen sok az ifjúsági látogató. Eddig több mint ötezren tekintet­ték meg. Örömmel halljuk a láto­gatók elismerését és véleményét. Minden nap délután fél 4 órától ,, ■" • ' • »•>»•'' lehet megtekinteni "a *~yKfedmf6st, mélyet december 1-ig kurtánk nyitva, hogy lehetőleg minél töb­ben megnézhessék. Mi, a filmszín­ház dolgozói mindenkit szeretettel várunk és hívunk, özv. Pomucz Györgyné üzem­vezető, Brigád Filmszínház, Békéscsaba. vagy moziba menni. Sokan még e szavak jelentőségét is alig is­merték. A fejlődéssel azonban megnőtt a kultúrigény is. A mozihelyiség minden előadáskor zsúfolt. A könyvtárat is igen szép számmal látogatják. Most építik a község­ben a járdát és vezetik a villanyt A lalcosság vállalta, hogy társa­dalmi munkával segít a szerelési -munkálatokban. Szavukat meg is tartották. Ma már büszkén állnak az osz­lopok, tetejükön kis piros zász­lókkal, s hirdetik a kultúra nagy erejét, fejlődését. JANTYIK TIBOR Az utóbbi időben többször ész- \ leltük a táppénz mértékének meg- j állapításakor a biztosítottak között olyan téves értelmezést, hogy most már mindenki 75 százalékos táp­pénzben részesül keresőképtelen­ség idejére. Ilyen rendelkezés nincsen. Való­színű, a tévedést az okozta, hogy a Jó eredmények örménykúton az adófizetésben Az örménykúti dolgozó parasz­tok kötelességüknek tartják áz időbeni adófizetést. A kötelesség tudást az is bizonyítja ,hogy az éves adójukat teljes egészében nemsokára letörlesztifc. A negyed­évi adóterv 11 százalékát fizették be a községi tanácsnak 13-án 72 000 forint értékben. Ügy gon­doljuk. hogy a szarvasi járás min­den községe, dolgozó parasztásga követheti e nemes példát. Rendben, a törvényesség jegyében zajlónak Se a részleges tanácstagi választások Vasárnap reggel hét órakor meg­nyíltak a szavazóhelyiségek: Bu­dapesten megkezdődtek a részle­ges tanácstagi választások. A fő­város lakosságának csaknem egy- hatoda járult az urnákhoz, hogy a megüresedett helyekre megvá­lasszon huszonhét fővárosi, vala­mint 453 kerületi tanácstagot. A szavazókat több mint 3400 szava­zatszedő bizottsági tag fogadta. A részleges tanácstagi választás eredményét vasárnap éjjel össze­sítik. ! rádió-közlemény és egyes újságok | hírt adtak arról, hogy a népköz- I társaság Elnöki Tanácsa foglal­kozott a dolgozók betegségi bizto­sítására vonatkozó egyes rendelke­zések módosításával. Azonban ez a rendelet nem változtat az eddi- gielcen. Tehát továbbra is csak •azokat illeti meg a 75 százalékos táppénz, akik ugyanannál a mun­káltatónál megszakítás nélkül leg­alább két év óta munkaviszony­ban állnak. Az áthelyezés persze nem szakítja meg a munkavi­szonyt. A szakszervezeti tagságot nem kell igazolni. A fegyelmileg elbo­csátott,.,vagy önkényes munkael- hagyp fjafaggáknál megszorító, ren­delkezést az SZTK nem alkalmaz. Amennyiben a szolgáltatások mértékében, vagy időtartamában más rendekezés nem jelenik meg, mint a jelenlegi, úgy azt azonnal közhírré tesszük az újságon ke­resztül. Lakatos Béla, SZTK-ügyvezető, Békéscsaba 0 A lapterjesztés híreiből A Mezőberényi Községi Pártbizottság hívd szavára pénteken 33—40 elv­társ, párttagok és pártonkivüii dolgozók megbeszélésre Jöttek össze, hogy megbeszéljék a Békés megyei Népújság terjesztését. A megbeszélés ered­ményeként — amely lelkes hangulatban folyt le — összesen 120 új olvasó­nak a beszervezését vállalták az elkövetkező napokban. Termelőszövet­kezetek, üzemek és hivatalok népnevelői, ‘ féfvilágósftó szóval segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az őszi, téli hónapok során minél több dolgozó pa­raszt olvassa a Békés megyei Népújságot. ' *— Nagy ez az eredmény. A községi pártbizottság messzemenő segítséget nyújt ehhez a munkához. Kürti Lászlóné elvtársnő, a községi pártbizott­ság titkára nem egy helyen személyesen segftl az agitáció munkáját. A me- zöberényl elvtársak az 1949. évi nagy őszi megyei lapterjesztés eredmé­nyeit Igyekeznek elérni megfelelő agitációs munkával, hogy minél több dolgozót szerveznek be a lap olvasó-táborába. Ezzel párhuzamosan a mezőberényi kézbesítő elvtársak december 1-i in­dítással 20 új megyei lap elöfizetörevállaltak szervezést. Kinek jár 75 százalékos táppénz * t' lvetemülten egyedül Sze- gedi viselkedett. A vád­lottak többsége beismerte bű­nösségét a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűnét. Müller Dezső összetörtén, meg­rendülve számolt be a társa­dalmi bíróságnak és a hallgató­ságnak, hogy KISZ titkár fia hogyan kérte számon tőle az a- pától a becsületet, melyet el­adott, és ezzel szégyent hozott az egész családra és munkatár­saira. Kérte a bíróságot, hogy bűnéhez mérten büntessék meg, mert megérdemli, és egész éle­tére tanulságot, akar kapni, hogy hasonlót ne kövessen el soha. M ák Mihály ebben a mocs­kos ügyben egy kicsit ál­dozatnak tüntette fel magát; Bár a bizonyíték a bíróság ke­zében nem volt, mégis nehezen hihető, hogv amikor Mák Mi­hály — mint mondotta — min­den áron házat akart építeni és még a megkenéstől sem riadt vissza ennek érdekében, ne gon­dolt volna arra, hogy vajon honnan jönnek elő azok a ne­hezen beszerezhető kellékek? Mentségére legyen mondva, i- dejében észhez tért és segített az egész ügy kivizsgálásában. Tanúvallomásában is többek Között elmondotta, hogy amikor Szegedihez ment azzal, hogy „szőr van” azt beszélik, a va­sút anyagját építette be a ház­ba és számlát kért tőle, Szege­di azt válaszolta; „védd tudo­másul, hogy nem adtam neked semmit!” Amikor ezeket mon­dotta, a hallgatóság között moz­golódás támadt, mire Szegedi Károly összébbhúzódott a vád­lottak padján. Ambrus Mihály is beismerte bűnösségét. Mint mondotta, i- dőben szólni kellett volna fel­sőbb szerveknek a szabálytalan­ságok miatt. Azonban ezt elmu­lasztotta, mert félt a művezető­től. Király József elismerte, hogy követett el bizonyos sza­bálytalanságot, azonban tagad­ta, hogy a kiutalásért Szegedi­től kapott volna kétszáz forin­tot. . Szegedi az elnök kérdésére a tárgyaláson mondotta a sze­mébe Királynak, hogy adott ne. ki kétszáz forintot. A hallgató­ság, látva az ellentétes vallo­mást, ingerülten felmorajlott. A vádlottak után a hallgatóság közül szólaltak fel. Takács László elmondotta, hogy Szege­di tőle vásárolt disznót, az el­lenérték egy részét nem fizette ki azzal a megokolással, hogy azért építőanyagot fog szerezni. Azonban ez nem történt meg a tárgyalás napjáig sem. gyik felszólaló Gergely Miklós hegesztő védelmé­re kelt azzal, hogy „Gergely, ha kilukadt egy lábas, minden el­lenszolgáltatás nélkül meghe­gesztette. Egy másik felszólaló hangsúlyozta, hogy a bíróság e- lőtt nem lábasfoldozási ügy van, hanem annál sokkal több. „A kicsiből lett a nagy”. A tár­sadalmi bíróság előtt perzselő­gépek és egyéb komolyabb munkát és értéket megtestesí­tő bűnjelek vannak. Ne tűrjék a munkások sehol, hogy a nép­gazdaságot bárki is megkáro­sítsa — mondotta a felszólaló. Bírálták Király József anyag­számadót a véleménye miatt, mely szerint csak addig felel az anyagért, amíg kiviszik a rak­tárból. Soós elvtárs, a fűtőház vezetőjé önbírálatot gyakorolt, és ígéretet tett, hogy a jövőben következetesebben ellenőrzi a munkát és nem tűr meg sza­bálytalanságokat. vádlottak közül néhányan ismételten szót kértek, majd a bíróság ítélethozatalra vonult vissza. A szünetben a munkások bírálták a fűtőházi káderpolitikát. Nagyszájú, de­magóg embereket ne tegyenek vezetőnek és ne vegyenek fel párttagnak, hiszen párttagok is voltak a vádlottak között, — mondták többen és a pártta­gokra nagyon szigorú felelős- ségrevonást javasoltak. A párt féltése szólt az emberekből. A szünet után a társadalmi bí­róság ítéletet hirdetett. Király József anyagszámadót a bíró­ság figyelmeztetéssel felmentet­te. Szegedi Károly MÁV műve­zető ügyében a társadalmi bí­róság nem hozott határozatot, az ügyészség javaslata alapján, felette a város bíróság ítélkezik. Gergely Miklós hegeszőt a tár­sadalmi bíróság határozatában I. fizetési fokozattal visszaminő­sítette és 1500 forint részkár megtérítésére kötelezte. A töb­bi vádlottat erkölcsi dorgálás­ban vagy figyelmeztetésben ré­szesítették, és egyeseket külön részkár megtérítésére kötelez­tek. A társadalmi bíróság hatá­rozatéban figyelembe vette a vádlottak eddig végzett jó mun­káját és őszinte megbánásukat, ezen túl pedig azért hozott eny­he ítéletet, mert minden re­mény megvan ahhoz, hogy a vádlottaknak ez a nyílt szere­peltetése, erkölcsi hatással lesz rájuk, és a jövőben nem követ­nek el szabálytalanságokat. A bírósági tárgyaláson részt­vevőknek a tárgyalás után az volt a véleményük, hogy ez az eset tanulságul szolgál a fűtő­háziaknak, de tanulság lehet más üzemek és vállalatok dol­gozóinak is, hogyan védjék meg a társadalmi tulajdont a fosz­togatóktól. Boda Zoltán Üdvözlöm az új sajtólevelezőket és arra kérem őket: legyenek fá­radhatatlan harcosai, kitartó segí­tői a párt megyei lapjának. írá­saikat pedig mindig a valóságnak megfelelően készítsék el. Nemrég nagyon helyesen írt Cserei Pál elvtárs a Nyomtatott szó ereje című vezércikkében. 17- gyanis sajnos még nem kielégítő a Népújság olvasóina,k száina. Tu­domásom szerint a Viharsarok Népét többen olvasták. Helyes volna — mivel úgyis sokszor for­dulunk ügyes-bajos dolgainkkal a Népújsághoz —, ha azon igyekez­nénk, hogy minél közelebb kerül­jünk pártunk megyei lapjához, A sajtó terjesztése önkéntes fel­adat, de gondoljunk arra, hogy a párt lapja harci eszköz is kezünk­ben. Vitathatatlan, a Népújság ér­deklődést vált ki az emberekből, de e tudaton kívül szólni, beszélni kell a párt lapjának jelentőségé­ről az emberek között. Sok még a tennivaló, de ha va- ámennyien segítünk, könnyebb lesz megoldani a reánk váró fel­adatokat. VETRÓ JÓZSEF, Orosháza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom