Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-30 / 281. szám
Jlk^S MCGMT/ Világ proletárjai egyesüljetek! MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA. 1951. NOVEMBER 30., SZOMBAT Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM Mai számunkból: Békét a világnak! ŐSZI TÓ X B III A RÚG RÁ X Vasárnapi sportműsor Beszélgetés az elehi tele kamrák „titkairól“,. Az eleki József Attila Termelőszövetkezet határában az utolsó barázdákat forgatja a traktor. Az őszi vetések szépen zöldellnek s a letakarított, tiszta földek teher r.élkül pihennek. Benn az irodában barátságos meleg s néhány beszélgető tag fogadja az érkezőt. „Jó munka után édes a pihenés” így tartja a közmondás. Amint a? ■Jfilekiek elmondják, nekik kétszeresen édes a pihenés, mert ilyen tele kamrával nem várták még a telet, amióta megalakították a közöst. — Sokat dolgoztunk, de megérte! — magyarázza Szabó Ferenc, a tsz egyik alapító tagja. — Ügy ment itt a munka, mint a Icarika- csapát, igaz, nagyon megcsappant a létszám az ellenforradalom után, de akik benn maradtunk, nem rest élj ük magunkat. Ezután szinte egymás szavába vágva mondják el, hogy a gondó- ápolt földekről mindenből bő termést takarítottak be. Többel: g'Üközött zabbál 16, kenderből 52 és cukorrépából mázsa volt az á'- lag. így azután csn* a készpénzből tíz forinttal haladta túl egy munkaegység értéke a tfii-rczatUA Búzából hat és félkilót, árpából hármat, kukoricából négyet, cukorból pedig 57 dekát osztanak egységenként. A munkaegység pénzbeni értéke 45,36 forint. — Ilyen eredményt magam sem reméltem, — folyta!ja Szabó Ferenc. — Egy évvel ezelőtt a mí szövetkezetünk is felbomlott, tavasszal mindössze tizenhárom tehénnel, tizenkét lóval, és húsz a- nvakocáva! kezdtük a közös munkát. Ügy látszik, nagyon fájó visszagondolni az egy év előtti eseményekre. Egy pillanatra mindenki elhallgat, némán néz magaelé s látszik, hogy valamennyien azokra a rettenetes napokra emlékeznek. — Legjobban az fájt — folytatja Szabó bácsi —, hogy a közös széthurcolását azok sürgették, a- kik legkevesebbet dolgoztak. Én alapító tag vagyok a szövetkezetben. Bizony, megértünk mi néhány kemény esztendőt. Mindig arra törekedtünk, hogy az alapot megteremtsük. Előfordult, hogy már karácsonykor nem volt kenyér, mert nem termett sok és nem akartunk mindent szét osztani. De azért építkeztünk, gyarapítottuk a közöst. Nagyon fájt az elmúlt ősszel látni, hogy húzzák- vonják a mivagyonunkat, amit nem volt könnyű összegyűjteni. Elmondták azt is, hogy a József Attila Tsz rövid fennállása óta többek között két új szarvasmar- halstállót, egy lóistállót, 30 anyakoca részére ólat, süldőszállást, fi- aztatót és hat 100—100 köbméteres silót építtetett. Most már megalapozták a közöst, egyre több jut osztásra s a szorgalmas munka u- tán az eddiginél sokkal szebben, jobban élhetnek a magyar, román, szlovák és német nemzetiségi családok. Gura János nyolc gyermekes családapa pl. ez év tavaszán lépett a József Attila Tsz-be. Három nagyobb gyermekével összesen 951 munkaegységet szerzett, amiért többek között 140 mázsa gabonát és kukorcát, hatszázötven kiló .«wWii-ot, tízezer forintnál több készpénzt és egyebei kapott. A tele kamra „titka” nem titok ma már Eleken: szorgalmas, kitartó munka után a tsz minden családja így várja ezentúl a telet. Ary Állattenyésztésünkről - egy állatorvos Sok tenni és javítani való van megyénk összállatállományának tenyésztésében, de különösen sok a szarvasmarha . tenyéaiÜCésben. Számszerűségéüés minőségét nézve szomorú kép tápul elénk, még most is, pedig ez á gazdasági év- hozott némi javulást. A kötött gazdálkodás és a kötelező beszolgáltatás eltörlése, a szarvasmarha á- rának rendezése megnövelte a tenyésztői kedvet. De csak úgy, jók, ha a növekvő tenyésztői kedvhez növekvő szakszerűség is párosul. S ezzel van legtöbb baj. Erre terelődött a beszélgetésünk a napokban Seres Zoltán mezőberényi állatorvossal is. Azok szerint, amit elmondott, egyetlen nagy betegsége van megyénkben az állatállomány többségének: a rosszul tápláltság okozta satnyaság. Megtörtént tavaly, hogy egy-egy hónapban 10—19 borjú elhullását jelentette a felsőbb szerveknek. S előzőleg senki sem ment hozzá, hogy beteg a borjú, segítsen rajta. Mezőbercny ossz földterülete 20 679 hold. Az ossz szarvasmarha létszám pedig 2539, ebből tehén 1359. És milyenek voltak a tavasz- szal? Azt mondjia Seres Zoltán, hogy szinte irtózva nézte a csordától fele állományt meddőségre ítélte a mostoha tartás, minden második állat satnya, csököt, csont és bőr volt. Most már az tapasztalható, hogy van becsülete a borjúnak, az üszőnek, nevelik és a piacon nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Seres Zoltán azt ajánlja, hogy legalább két hónapot, áldozzon minden tehén-tartó az elles előkészítésére. Adjanak az állatnak fehérjedús szemes és abrak takarmányt borsó, árpa, zabkeveréket, he részén át és napi 5—10 deka ta- karmánymeszet. A takarmány mészre minden állatnak szüksége van a téli időszakban, de különösen a vemheseknek. Egy kg takarmánymész mindössze 55 fillérbe kerül. Nagyon saakszerütlen a kocái: j táplálása is az egyéni gazdaságok- I ban. A napokban egy dolgozó pa- I raszt azzal a panasszal ment Seres Zoltánhoz, hogy egy hete fialt a kocája, ordít az ennivalóért, de nem eszik, a malacoknak nincs e- Jég tej. Persze, hogy nem eveit, mert a gazda egyoldalúan táplálta, nem készítette elő a fiaiéira. Sok-sok minden van még, amit meg kellene szívlelni és betartani az állattenyésztésnél. Látszólag sokba kerül mindez, a valóságban azonban csökkenti az önköltséget, mert meggyorsítja az állatok fejlődését. Kukk Imre Békéscsabán húzták a Lottó nyerőszámait Néhány napja a Lottó- és Totóközpont propaganda autója Békéscsabán tartózkodott. Hangszórón adta a város lakosainak tudomására, hogy Békéscsabán, 1957. november 29-én délelőtt 10 órakor tartják a Lottó 39. heti sorsolását . Pénteken reggel nyolc órakor a színház bejáratánál már száz—• százötven ember szorongott. Várták, hogy kinyissák az ajtókat és a nézőtéren helyet kapjanak. A színház nézőterén 765 ember foglalt helyet. Akik a helyszínre 8 óra 40 perc után érkeztek, azoknak már nem jutott hely. így az utcán, a színház előtt több mint ezer ember várakozott. Ary Kiemelkedö termelési eredmény a szénbányászatban A Nehézipari Minisztérium tá jékoztatási osztálya jelenti: no-] vem bér 27-én a szénbányászat kiemelkedő eredményt ért el. Tér-; melési tervét 106,9 százalékra tel iesítette, ezzel ezen anapon 8034.5 vagon szenet adott a népgazdaság nak. Jó eredményt ért el havi tervének teljesítésében is, mert havi tervét november 27-ig 103,3 szá-, zalókra teljesítette. MIKULÁS Lapunk vasárnapi számában hírt adtunk arról. hogy a Békéscsabai Vendéglátóipari Vállalat cukrászrészlege fondant áruból 10 mázsa sztanio- los mikulást és csizmát készít. Képünkön Vereska György és munkatársai öntik a figurákat. 0 népművelési tanfolyamok Békés megyéken A Békés megyei Tanács Művelődési Osztálya a Népművelési Intézettel, a népművel tudományos módszereiről, a műsorpolitika időszerű feladatairól és a szomszédos államok kulturális helyzetéről hangverseny, színház és kiállítás látogatással egybekötött előadásokat rendez a Viharsarok mű[ vetődését irányítók számára. Ezen j 1 a héten kétnapos továbbképző | tanfolyamot rendeztek a munká- I jukat megkezdő, félfüggetlenített, járási ,s városi népművelési fel-I ! ügyelők részére, december 4-én pedig a megye valamennyi mép- . művelési munkása részt vesz az ! előadásokon. 3 A raktár polcai roskadoztak az árubőségtől, a- mikor a szállítás megkezdése előtt Vavrá An- i tál, az üzeni dolgozója j ellenőrzi a készítménye- j két I A sorsolás megkezdése előtt a Jókai Színház művészei híres operettekből részleteket énekeltek. Tíz órakor Konka Zoltán, a Lottó és Totó Sportfogadás Igazgatóság küldötte, a Békéscsabai Takarékpénztár vezetője, a Pénzügyminiszté- rimu képviselője és egy közjegyző a színpadra vonult, hogy megkezdjék a Lottó 39. heti sorsolását. A Lottó-számok kihúzása előtt sorsolás útján döntöttek, kik húzzák ki a Lottó nyerőszámait. A közönség között nagy volt az izgalom, minden résztvevő drukkolt és azt szerette volna, ha az ő szelvényén átixelt számokat húzzák ki. A sorsoló bizottság asztalán 765 ember láthatta a fehér alapra feketével festett számokat, melyeket ellenőriztek a sorsolási bizottság. tagjai és a húzást végzők. Az ellenőrzés után a számokat összecsukták és a sorsológömbbe rakták. A sorsolás vezetője ismertette a nyertes számok kihúzóinak feladatát, majd megforgatták a gömböt. A nézőtéren olyan csend volt, hogy a légy zümmögését is meg lehetett volna hallani. A feszült légkörben mindenki a lottó-szelvényét nézte és várta az első nyertes szám bemondását. Bugyik János a 8-as számot húzta ki. A gömböt újra forgatták és a második nyerőszám kihúzásához Gyöngyösi György készülődött. A 35-ös szám kihúzása után, Bácsik Antalné a 74-es, Pillér Ádám a 67- es, Bjrecski István a 86-os számot húzta ki. Ezzel kisorsolták a I Ottó 39. heti nyerőszá.mait. Ezutár a 36, 37, 38, 39-es Lottó- hetet képviselő levélkéket tették ismét egy sorsolókerékbe avégett, hogy sorsolás útján eldöntsék, melyik hét szelvényei vesznek részt a jutalomsorsolásban. A húzást Pillér Ádám végezte el és a 38. héten lottózóknak szerzett örömet.' Dupsi Károly
