Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-30 / 281. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 195". november 30., szombat A nagy bélcevárosbál, Moszkvából világgá kiáltották milliók hő vágyát: békét o »il&gnakl A békeMátívány a munkásokhoz, parasztokhoz, a tudomány, a technika és a kultúra dolgozóihoz, valamennyi ország jóakarattá emberéhez, édesanyákhoz, apákhoz, gyermekekhez, testvérekhez, szerelmesekhez, fiatalokhoz, öregekhez, fehérhez és színesbőrühöz, minden felekezetűhöz és felekezetnélkiilíhez szól, mert hiszen az, hogy életben maradjunk és dolgos békességben éljünk egymás melleit: ) minden ember mélységes szívé-vágya. Kíváncsian indultam útra, hogy Békéscsabán megkérdezzek néhány embert a sok tízezer közül, hogy mi a véleménye a Békekiálványról, vagy ha nem oWa&ta volna talán, hogyan vélekedik milliók kérdéséről, a békéről. AZ ÉDESANYA ökrös Sándorékhoz mikor benyitok, majd átesek a két gyereken, a Sanyikén meg egy kis vendégpajtáson. Az előszobában játszanak nagy vígan. Rájuk mosolygok, visszamosolyognak. Aztán tovább hancúroznak. Ökrös- né a konyhában főz. Férje nincs otthon, dolgozik. Mikor belemelegedtünk a beszédbe, megpendítem a dolgot. — Háború? Itt e- zekkel a picinyekkel a nyakunkon? Még rágondolni sem szeretek! Csak a tökkel- ütöttek akarhatnak háborút — csap indulattal a lisztbe ökrös- né, hogy csak úgy felhőzik az egész. Kezét kötényébe törli és bevezet a szobába, mutatja a másikat, a Lacikát, aki békességben alszik... Valóban mit „oldana” meg egy háború ökröséknél? Mindketten sokgyermekes zsellércsalád sarjai. Ma rendes keresetük és gyönyörű lakásuk van az új házakban, pedig a férje egyszerű kétkezi dolgozó. A téglagyár II. számú rakodóján téglával, cseréppel rakja meg a vagonokat. Jól csinálja. Ezért kapta a lakást is. Neki, úgy érzi, mindene megvan. A nyomdász Az István Malom dolgozói közül álljon itt néhámyak vélemény«: Lengyel László üzemmérnök rajzasztala mellett mondja el, hogy mit érez: — Ha hagynánk, hogy újabb világháborút robbantsanak ki a megszállottak, akkor -a világégésben minden emberi élet és érték halálos veszedelembe kerülne. Nem engedhetjük idáig fajulni a dolgot. A Békekiáltvány minden sorát aranyba kellene önteni, any- nyira helytálló. Az élethez mindenkinek joga van. Engem mint mérnököt egyébként is megráz minden pusztulás, mert az ember tervező keze alól kikerült alkotások rcmbadöntésével az alkotó agyát, szívét roncsolják szét. Aki háborút akar. az nem lehet normális. — A Szovjetunióra méltán ráillik a jelző, hogy a béke őre! Mi lenne már itt az atomfegyveres világban, ha ő nem létezne! Békeszándéka napról-napm világosabb, mert hiszen birtokában van az interkontinentális rakétának és mégsem használja fel, nem fölözi le a tejfölt — mondja Gyurko- vits István beruházási előadó. Sipiczki György vilanyszerelő úgy fogad, olyan harcra készen, mintha valahol megbántották volna: Későre jár, a nyomdagépek is1 alszanak a Békési Nyomdában. Látom, hogy Botyánszki Pálnál; még ég a lámpa, ott kopogtatok, j Azt mondja a nyomda dolgozói-j mali nrtrtv? T.%W' — Mi, akik különleges nyomtatványaink exportja révénMaZt égé®? világgal kapcsolatban állunk, a munkánkon keresetül is érezzük a béke roppant szükségességét. A békekiáltványra hivatkozom, amikor azt mondom, hogy a szocialista világrend nélkül földünk véres marakodás színtere volna, vagy Mán már az atompusztulás tragikus helye. De a Szovjetunió, a mi táborunk erkölcsi és technikai ereje egyesülve a népek hatalmas békeakaratával gátat vet az őrültek próbálkozásainak, mert mások nem is lehetnek ezek. Épeszű ember nem akarhatja az emberiség pusztulását. Mi nyomdászok, akik különösen érdekelve vágyunk a technikában, eszünk, szívünk, tudásunk, minden képességünk latbavetésével állunk ki a Békekiáltvány lényege mellett: békét a világnak! A PAP Mekis Adám esperes imakönyvébe merülve ólvas, mikor otthonába lépek. Mindazt,Érni a Békekiáltványból, a béke gondolatából, a krisztusi szerétéiből, a hívők érzéseiből a békesség közelgő egyházi ünnepének a hangulatából' árad, az ősz esperes ajkán ekként formálódik szavakká: —Béke... Az egyházi tanítás lényegéből fakad, hogy Béke legyen a Földön. Ennek érdekében mindent megteszünk, amit tennünk keli. A könyvtáros Aként fest a temérdek könyv közt csillogó szemüvegével Várhelyi György könyvtáros, mint valami óriási kincsesbánya kincseinek önfeledt osztogatója. Miközben ennek-annak, amannak adja a könyveket, így felel a Békekiált- vánnyal kapcsolatos kérdésemre. — Egyszerűen ném hiszek a háborúban. — Mire alapozza? — kérdezem. — A társadalom józanabb része éber, és aki háborút akar, az emberiség zömével találja magát szemben. Két mesterséges égitest kering felettünk, aztán következik majd a harmadik, a huszadik, meg a többi. Kicsi lett a bolygónk, de annál nagyobb az erőnk! Nyújtja a kezét. Szorításában benne Van könyvtárának féltése, a kiáltvány minden sorának helyeslése. Mintha harcban álló katonával kezeltem volna. A nácizmus megkínzott]a Sápadt, ősz asszony Szabad Ferencné. A- zoh közül a kevesek közül való, akik családjukkal együtt csodálatosképpen élve menekültek a náci haláltáborokból. Au- schtvilz-ben voltak. — Arra még emlékezni sem jó —* mondja. De már feltörnek a borzalmas emlékek, könny önti el az arcát, mikor két lánya, meg a többiek emberfeletti szenvedését ecseteli. — Mikor engem egy náci szajha eszméletlenségig véresre rugdalt a családom e- lőtt, Olga lányom a rémülettől megné- mult és csak nagysokára nyerte vissza hallását is. Pedig mi a „szerencsések”. közül valók vagyunk, mert élve kerültünk haza. De nemcsak a zsidók szenvedtek. Például egy nem zsidó orvos évekig volt gúzsba kötve Auschwitzban, mert egyszer hangot adott a fasizmus elleni gyűlöletének. Én a Békekiáltványnak különösen arra a részére hívom fel embertársaim figyelmét, hogy a háborút akarók a nácik utódaival fognak össze, és atombázissá építik Nyugat-Német- országot. De az Isten verje meg mindazokat, akik mégegyszer ilyet akarnak! — Azt amin mi tizenkét évig dolgoztunk, öt perc alatt lerombolják? Hát abból nem esznek. Éppen tegnap Hallgattam a rádiót, a hidrogénbomba hatásáról volt előadás. Borzalmas dolog! Mint villamossági munkás mondom: az az igazi, amit a Szovjetunió, meg a népi demokráciák csinálnak, hogy az atomenergiát békés erőművek táplálására használják. Az ellenség jól nézze meg mielőtt őrültséget csinál, hogy a Szovjetunió hol állt 40 évvel ezelőtt és hol áll most! Sok harcot átélt, sok-sok veszéllyel farkasszemet néző ■.'.térdek munkásélet-tapasztalatot szerzett ember tekintetével néz rám Hursan Mátyás almolnár, mikor kezet szorítunk. Most 61 éves, és már 45 éve dolgozik az István Malomban. — Az vagyok, aki 19-ben is. kommunista. Akkor is harcoltam, most is. A Horthyék alatt időnként a csendőrség kezelt, hogy megju- hászodjak. Persze nem használt Az a 45 év itt a malomban, az sem volt leányálom. Ha külföld nem vette a lisztet, megállt a tudomány, tengődtünk. Aztán itt van ez a mai áltopot. Mondok egy példát: nézzük meg az utcán a hölgyeket, meg a férfiakat, nem lehet megállapítani, hogy ki a munkás, ki a tisztviselő. Azután itt ez a malom. Azelőtt vállon hordtuk a teli zsákokot az istentelen magas emeletekre, hogy majd meg+ szakadtunk. Most meg a -transz- portgurtnik elviszik ahová kell. Nagy terhet vett le rólunk, a munkásság válláról a felszabadulás. Vak, aki nem látja! Magabiztosan csap át a tulajdonképpeni tárgyra: — Voltam háborúban már 1915- ben. Tizennyolc éves voltam akkor. Engem mindig berángattak katonának. Én aztán igazán tudom, hogy mi az a háború. A legkisebb porcikám se kívánja. Néhány békéscsabai lakos véleménye, őszinte érzéseinek tükre ez, de úgy érzem, ha mind az ötvenhat ezret megkérdeznénk (kevés kivétellel) a kiáltvány szavaival válaszolnák: Békét a világnak! Békét a föld minden jóakaraté emberének! Huszár Rezső BÉKEGYÜLÉST TARTOTTAK GYULÁN Gyulán, á városi békebizottság! a napokban ülést tartott, melyen, a kommunista és munkáspártok | képviselőinek Moszkvában kiadott bókekiáltványából adódó feladatokat beszélték meg. A békebizottság többek között elhatározta, hogy tanácstagi választóterületenként béke gyűléseket szervez, melyeken aláírásokat is gyűjtenek. A kisgyűléseken és az aláírási íveken tiltakoznak az imperialista köi’ök háborús politikája és az [ atom- és hidrogénbembakísér le- tek ellen. Követelik a borzalmas pusztító nukleáris fegyverek betiltását. Az aláírt tiltakozó íveket elküldik az Országos Béketanácshoz. A gyulai békebizott6ág határozatba foglalta, hogy a békegj illés szervezéséhez segítségül hívja a tanácstagokat és a KISZ ifjúságot. Elhatározták még, hogy december első felében Gyulán béke- nagygyűlést tartanak a városi tanács nagytermében. mozaikok — vegyesen A gyulai városi párt-végrehajtó bizottság elhatározta, hogy a közeli hetekben összevont taggyűlést tartanak. Ez alkalomból felkérik Gonda elvtársat, aki Kínában járt, hogy tartson előadást a kínai kommunisták harcáról. * Gyulán a városi párt-végrehajtó bizottság kezdeményezésére december elején az értelmiség részére „Az értelmiség helyzete és szerepe a népi demokráciában” címmel előadást tartanak. Előadó Lip- ták Mihály elvtárs, a párt-végrehajtó bizottsáig titkára. * Sarkadon a járási vöröskereszt csoport megalakulása után ünnepélyes gyűlésen választották meg a községi vöröskereszíes csoport vezetőségét. Az újonnan megválasztott vezetőség november 27-én szerdán este megtartotta első ülését. * A sarkiad i járásban a községi nőtanácsok nőgyűléseken ismertetik az országos nőkonferencia tanácskozásának anyagát. Az asszonyok mindenütt nagy éideklődést tanúsítanak a beszámolók iránt. * A Gyula Városi Tanács nőve béri rendes ülésén megtárgyalta állandó bizottságok 1957. évi rm< kaját. Határozatot hoztak az álla . dó bizottságok népi-ellenőrző tei kenységének kiszélesítésére. A n ácstagi pót vála->zcú:/;X' sor megválasztott tanácstagokat deklódési körüknek megfelelő landó bizottságokba választott be. A tanács többek között elha rozta, hogy a fiatalkorúak és gyermekek nevelésének és az zülléstől való megóvásának én kében létrehozza az Ifjúsági Gyermekvédelmi Bizottságot bizottság létrehozása a -anács , sen megtörtént. v Egyre hevesebben tombol a harc Algériában az imperialista francia hatalom és Algéria függetlenségéért évek óta küzdő algériai partizánok (feliagák) között. Franciaországnak ez a háború sok milliárd frankjába és sok ezer katonájába került már. A partizánok fő tevékenységi körzetei, az úgynevezett wilavák, a térképen karikázott számokkal jelölve: L Dél-Constantine; 2. Észak-Constantine; 3. Kabylia; 4. Észak-Álgir; 5. Oran és Tlemcen környéke, valamint az Aurés- hegység és Souk Ahras körzete. Újabban kialakulóban van a Sza- hara-front is, Dél-Algéria sivatagi területein, ahol legújabban nagyfontosságú kőolajmezőket találtak (a térképen háromszögekkel jelölve). A Szaharában meginduló partizántevékenység veszélyezteti a Hassi Messaoud és Touggourt között építés alatt álló kőolajvezetéknek jövőbeni üzemeltetését. A franciák a harcoló partizánokat Észak-Algériának tuniszi és marokkói határain felépített több száz kilométer hosszú drótsövények segítségével próbálják elzárni a környező szimpatizáló arab országoktól. Jelmagyarázat: I. Sidi Bel Ab- bés az idegenlégió központja. II. Határzár (drótsövények.)
