Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-29 / 280. szám
195*1. november **., péntek BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSA« 3 Lesz-e termelüszövetkezet A falubeliek ________j ol vasva a címet bizonyára így kiáltanak fel: — Hát mit akar, aki ezt írta? Volt is, meg van is szövetkezetünk! Ez igaz. Volt egy Rákóczi Termelőszövetkezet: 600 holdon 110 család gazdálkodott. Közben volt egy átkos ellenforradalom és most a faluban csak termelőszövetkezeti csoport van, ami kissé más. Igaz ugyan, hogy az is 600 holdas, abban is 110 család kapja el naponta a munka derekát és birkózik vele, de a csoport még nem szövetkezet. — Azok leszünk, minket ne féltsenek, — ez a véleményük a csoportbelieknek és e- szerint is igyekeznek. De hogyan zuhanhattak a milliós vagyonú Rákócziból ebben a kezdeti állapotba? Kintlétemkor erről beszélgettem Simon elvtárssal, a VB- rlnökkel, a „néhai” Rákóczi Tsz egyik lelkes alapítójával. — Októberben felbomlott — mondja. — Mi történt? A senki-gyurik | kezdték a hangoskodást, hogy így, meg úgy, minek a szövetkezet. Aztán idevágódtak a környékbeli demagógok, züllesztők. Mert ebben a volt cselédekből, béresekből, meg a családjaikból álló faluban kulák meg hasonszőrű sosem élt. Persze a nép nagyot nézett, hogy hát minek rontanánk el. ami jó. Erre a „forradalmi tanács” azt mondta, hogy egy kis terepszemlét tart a környékbeli községekben, aztán majd megmondja, hogy mi kell, mi nem. Fel is kerekedtek a „tanulmányútra”, aztán visszatértek a hírrel, hogy másutt már bomlik, itt is szét kell osztani mindent. — Hej! azóta de sokan bánják a milliós vagyon elherdálását— kiált fel Simon elvtárs. Mint a Rákóczi egyik alapítója, nagyon tudom, hogy mit1 vesztettünk — teszi hozzá keserűen. Hirtelen felcsillan a szeme: De megint csak jó úton járunk 1 — Valóban így van, de csoport helyett mégiscsak jobb a szövetkezet — mondom. — Az igaz, de az ellenforradalmárok nálunk is megkavarták a fejeket. így aztán még akadnak köztünk, akik a szocialista mező- gazdálkodás dolgát-ügyét eleresztik maguk mellett, mintha istentudja milyen módúak lettek volna, holott a felszabadulás előtt e- gyütt béreskedtek, napszámoskod- tak velünk, az akkori püspöki u- radalomban. Hát igen, az efféle magatartás eredője is a volt hibák mellett, főként az ellenforradalom mérgező mocsara. Kik vetették mindenütt a köztudatba, hogy szét kell verni a termelőszövetkezeteket? Nyilván azok, akiknek a püspöki meg a grófi, hercegi uradalmak visszaállítása volt a céljuk. Először demagóg módon vissza a parasztnak a földet, aztán a régi hatalom birtokában kegyetlenül rájuk csapni és elvenni az urálinak. Ez volt a végső cél. — Gondolataimba üdítően hullanak Simon elvtárs szavai: — No, de mindezen túl vagyunk. Felfelé megyünk, hogy aztán lefelé soha, egy tapodtat se! így van! Ez a felfelé haladás Körösújfalun és szerte a megyében biztosíték arra, hogy a régi és az új tsz-ta- gok összefogása révén a csoportokból termelőszövetkezetek, a gyengékből erős, szétdúlhatatlan, virágzó közösségek lesznek. H. R. Lottósorsolás ma délelőtt negyed 10 órakor Békéscsabán, a Jókai Színházban. A sorsolás előtt a Jókaj Színház művészei szórakoztató műsort adnak. A nyerőszámok kihúzása után újabb sorsolás következik, amikor eldöntik, hogy a 36, 37, 38 és a 39. játékhét közül melyik hét szelvényei vesznek részt a novemberi tárgynyereménysorsoláson. • A BALATONI INTÉZŐ BIZOTTSÁG nemrégiben „Négy évszak a Balatonon” címmel fotopilvzatot hirdetett. A pályázatra 341 kép érkezett. Az első díjat Berekméri Zoltán békéscsabai lakos nyerte „Magyar tenger” rímli képével. Berekméri Zoltánt egyhetes balatoni ingyenes üdüléssel jutalmazták. * IFJÚSÁGI ének. és zenekarok megyei fesztiváljára készülnek, mely Gyulán lesz december 1-én, délelőtt 10 órai kezdettel az Erkel Ferenc Művelődési Otthonban, megyénk legjobb ének- és zenekarainak közreműködésével. * MINTEGY 800 SILÓZÓKOM- BÄJN gyártásához szükséges alkatrészt gyárt a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár, még ebben az évben. • Eredménnyel ért véget a berettyóújfalui és a gyulai tejporgyár párosversenye, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára a dolgozók kezdeményeztek. A versenypontokba foglalt feltételeket és az ipari tervet a gyulai tejporgyár november 1-től 20-ig 125.1 százalékra teljesítette. • Az Építők Munkácsy Mihály Kultúrotthonában november 28- án, délután 4 órakor megkezdték a szabad-egyetem oktatást. A szabad-egyetemre építőipari segéd- és szakmunkások jelentkeztek. Kettős hasznú vízgazdálkodási társulás alakul Köröstarcsán A p'rt nagyjelentőségű mező- gazdasági tézisei nemcsak a kommunisták körében bír nagy jelentőséggel, teljes elismeréssel beszélnek róla a pártonkívüli emberek is. Sőt, nemcsak beszélnek róla, hanem mindinkább a- szerint is cselekednek. Községünkben és a környező helységekben egymás után alakulnak a különböző szakcsoportok. Még 1955-ben megalakult nálunk négy rizstermelő szakcsoport. Ez év őszén’ — mivel már három . éve termeltek ezen a területen rizst — most itt a mintegy 450 hold területen vöröshere termelő szakcsoport alakult. Ezenkívül működik már a földművesszövetkezeten belül a sertéstenyésztő, a méhészeti, valamint a rizstermelő szakcsoport. Mindez pártunk helyes mező- gazdasági politikájának köszönhető. S ami örvendetes, e szakcsoportok egy része már vetésforgó szerint kezd gazdálkodni Az említett termelési társulásokon kívül Köröstarcsán, Mező- berényben, Csárdaszálláson — az említett párt- és tanács vezetőinek közös megbeszélése nyomán — az 1957. évi 38. tvr. alapján létre kívánjuk hozni a vízgazdálkodási társulást, mely kettős hasznot hoz. Ugyanis mindhárom községben több év óta komoly problémája van a lakosságnak esőzések idején a belvízzel, de a másik —, ami nem ‘kisebb probléma —, a jelen körülmények között szinte lehetetlen öntözéses gazdálkodást folytatni. E nagyszerű kezdeményezés jött létre dolgozó parasztságunk alapján. Mező Antal és Gyaraki Mátyás kezdeményezésére. A Gyulai Vízügyi Igazgatósággal — a megyei tanács mezőgazdasági osztálya jóváhagyása nyomán — az említett községek párt- és tanács-vezetői alapos szervező munkát végeztek s e kezdeményezésben a köröstarcsai pártszervezetben összehívott megbeszélésen valamennyien egyöntetűen állást is foglaltak. Gábor Ferenc dolgozó paraszt, tanácstag e megbeszélésen örömmel tolmácsolta a parasztság véleményét, azt, hogy a kormány intézkedése nyomán lehetőség nyílik részükre öntözéses gazdálkodást folytatni. Hasonlóan beszélt erről Szabó Lajos dolgozó paraszt is. Örömmel fogadták * megbeszélést Csárda- szálláson és Mezőberényben a kereki részen is. Érthető ez, hiszfen az említett községek határrészein az utóbbi években igen súlyos vízkárokat szenvedett a parasztság, éppen úgy, mint az említett községekben levő termelőszövetkezetek. Öröm tölt el bennünket, hogy a javaslat Köröstarcsáról indult el. Egyébként — amint erről tudomásunk van — e kettős vízhasznosítási társulat megalakítása az országban az első lesz Persze, tudjuk hogy a három község párt- és tanács-vezetőinek tettekben kell segítséget adni e társulásoknak. A felszabadulás előtt is voltak ilyen társulások — például a Kö- rös-Tiszavidéki, a hosszúfoki, az ivánfenéki —, azonban ezek a társulások a nagytőkések és föld- birtokosok érdekeit képviselték. Ugyanis a társulati adót a dolgozó parasztoktól közadók módjára szedték be, s a csatornák helyett’ palotákat és egyéb szórakozóhelyiségeket építettek. Ez a társulás egyéni dolgozó parasztok, tsz és állami gazdasági munkásokból tevődik össze és saját maguk választják majd meg vezetőiket is. Nagy szükség lesz itt a műszaki Tanácskozik a megyei FMSZ- küldöttség Három év után újra összeült a Földművesszövet kezetek megyei küldöttgyűlése, hogy megtárgyalja az 1954. december 18-án tartott IV. küldöttgyűlés óta eltelt időben végzett munkát és a földművesszövetkezetek megváltozott viszonyai között utat mutasson az új feladatok sikeres megvalósításához. A MÉSZÖV igazgatáság úgyvéli, hogy az eddig végzett munka reális értékelése mellett a kétnapos tanácskozás középpontját kell hogy képezze a jő vedel mező gazdálkodás serkentése, a vagyonvédelem biztosítása és az új termeltetési és egyéb feladatok sikeres megvalósítása a szövetkezeti demokrácia kiszélesítése révén. Miért kell, hogy középpontját képezze e néhány főkérdés tanácskozásunknak ? Népgazdaságunk és földműves- szövetkezeti mozgalmunk előtt álló feladati* megkívánják, hogy gazdaságilag erős szövetkezeteink legyenek. Fokozatosan térjenek át arra, hogy saját erőből gazdálkodjanak, és az állami hiteleket kapcsolják ki a szövetkezetek életéből. Ennek elérése érdekében törekedni kell arra, hogy minden szövetkezeti tagnak nagyobb mértékű hozzájárulása legyen a szövetkezet vagyonához, melyet részjegybefizetéssel lehet biztosítani. Minden szövetkezeti tagnak faluban és községben magáévá kell tenni a SZÖVOSZ Igazgatóságának felhívását és azt anyagi erejéhez mérten támogatni. Az igazgatóság bízik abban, hogy a SZÖVOSZ nem fog csalódni Békés megye szövetkezeti tagságában. A jövedelmező gazdálkodás fokozása érdekében mindannyiunk ügyévé kell tenni a célszerű takarékosság fontosságát. Csökkenteni kell költségeket és felszámolni az áruromlást. Szövetkezeteink jövedelmező gazdálkodását lényegesen befolyásolni tudja a vagyonvédelem alakulása. Ha csökken a Vaiastyán Jánosok, a Kovács Lászlók, meg a Lovász Lajosok száma, — akik tekintélyes összegeket herdáltak el a közösség vagyonából —, akkor emelkedik a jövedelmezőség mu- tatószáma is. A hivatali ellenőrzés megjavítása mellett az eddigieknél fokozottabban kell támaszkodni a felügyelő bizottságok és az újraválasztott különböző bizottságokra. Fel kell számolni a népi ellenőrzés segítségével a korrupciót és a laza munkafegyelmet, mely az ellenforradalom alatt és az azt követő időben különösen tapasztalható volt néhány szövetkezetünknél. Milyen új feladatok állnak előttünk? Mindenek előtt bővíteni kell az igazgatóságok, felügyelő- bizottságok és áltálában a választott szervek eddig gyakran a hivatali apparátusban dolgozók által megcsorbított hatáskörét. Szélesíteni kell a szövetkezeti demokráciát. A hazánkban széles rétegeket átfogó földművesszövetkezeti mozgalomban nagy számban vesznek részt nők. Az fmsz-ek előtt álló célkitűzések megvalósításához, az eddigi eredmények eléréséhez hozzájárult az asszonyok, lányok lelkes munkája is. Több tízezres nőtagságunk megyénkben nagy erőt jelent, s az. fmsz-i rendszer a jövőben még fokozottabban számít erre az erőre. Az fmsz-i mozgalomban a nőbizottságok tevékenysége újszerű, éppen ezért hasznos munkát végezhet. Az MSZMP Agrárpolitikai Téziseinek előkészítésénél hangot kapott emberekre is. Máris nagy segítséget kaptunk Berki Ferenc főmérnöktől, Bagosi Lajostól, a Gyulai Vízügyi Igazgatóság dolgozójától, akik tudásuk legjavát adják e javaslat megvalósításához. Igaz, a törvényerejű rendelet végrehajtási utasítása még nem jelent meg erről, azonban a szervezés az említett községekben jó ütemben halad. Ettől függetlenül Köröstarcsán, Mezőberényben és Csárdaszállásom a Gyulai Vízügyi Igazgatósággal közösen már tevékenykedik a 15 tagú szervező- bizottság. Persze, ahhoz, hogy 1958. január elsején végleg megalakuljon e társulat, szükséges a megyei, a járási párt- és tanács vezetőinek közvetlen segítsége is. Szentesi Sándor, vb. elnök, Köröstarcsa Nylkolaj Latüsevet, az Ismert szovjet labdarúgó játékvezetőt, aki a szerdai angol-francia válogatott mérkőzés bírája volt, kirabolták. Hasonló sorsra Jutott az egyik bolland partjelző, P. Roomer Is. Míg Latüsev és P. Roomer a pályán tartózkodott, az öltözőben hagyott ruhájukból elrabolták pénzüket és apróbb értéktárgyaikat. Latüsevtől kb. tíz fontot loptak el repülőjegyével e- gyütt, míg P. Roomertől 17 fontot vittek el. Az angol labdarugó szövetség szóvivője szerint a Wembley-stadlon biztonsági szervezetei már megindították az ügyben a vizsgálatot. a paraszti érdekvédelem szükségessége is. Nem indokolatlanul esett szó róla. Bár társadalmi rendszerünk egészében a munkások és parasztok érdekeit tartja szemelőtt, mégsem valószínű, hogy minden egyes állami vállalat vagy intézmény minden időben helyesen veszi fi- gjmlembe a paraszti szempontokat. Nézetünk szerint legjobb formája a paraszti érdekvédelemnek a szövetkezés, a dolgozó parasztok összefogása, a földművesszövetkezeteken belül. Milyen területen indokolt a földművesszövetkezetek érdekvédelmi tevékenysége? Mindenek előtt a mezőgazdasági termelés és értékesítés helyi összefogásával védeniük kell az értékesítési gondoktól a termelőket. Az fmsz-ek olyan módon is szolgálják tagjaik érdekeit, ha kellő figyelemmel gondoskodnak a termeléshez szükséges eszközöktől, anyagokról, gépekről. Meg kell ismertetni a dolgozó parasztsággal a szerződéses termelésből fakadó előnyöket. Részt kell venni a terményfelvásárlás szervezésében és irányításában: Ebben az évben 18' községben vették át a földművesszövetkezetek a terményfelvásárlást Tehát a kereskedelmi munkánk fokozott javítása mellett párhuzamosan az eddigieknél jobban be kell kapcsolódni a termeltetés szervezésébe és irányításába, hogy földművesszövetkezeteink a lenini szövetkezeti elv alapján betölthessék feladatukat. MÉSZÖV Igazgatósága. Kirabolták Laíüsev játékvezetőt
