Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-24 / 276. szám
1<*67. november 24., vacánwp BÉKÉS MEGYÉI NF.PtjJSAG 5 BÉKEKIÁLTVÁNY Munkások és párasatok! A tuóomány, a technika és a kultúra doboséi! Valamennyi ország jóakarata emberei! Mi, a különböző országok kommunista és munkáspártjainak képviselői, akik. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésére jöttünk Moszkvába, hozzátok, józanságotokhoz, szívetekhez szólunk. Még valamennyien frissen emlékezünk a második világháború kegyetlenségeire és szenvedésedre. Még nem tűntek el egészen a háború véres nyomai, de a békés városok és falvak felett máris ott lebeg egy új százszorta rombolóbb háború vészjósló kísértete. Nincs ma a világon olyan ország, amelyben az új háború veszélye ne feni egetné szüntelenül a családi ott honokat, ne keserítené meg az élet örömeit, ne vetne fel aggasztó kérdéseket. Mi lesz holnap, egy hónap múlva ,egy év múlva? Talán újra a háború tüze pusztítja el házainkat, a mindent megsemmisítő a- tom- és hidrogénfoombák pedig a mi és gyermekeink váratlan halálát okozzák. A két világháborúban a népek már keserű tapasztalatra tettek szert. Az egyszerű emberek, akik ^^áború viharában a legnagyobb íKjzatokat hozzák, tudják, hogy minden újabb háború még nagyobb szenvedésekkel jár, egyre több országot tesz tönkre, mind több és több embert pusztít el, egjme veszélyesebb és hosszantartóbb következményeket hagy hátra. Az első világháborúiban, amelyet az imperialista nagyhatalmaik Idéztek elő, s a német militaristák robbantottak ki, tízmillió ember pusztult el. Tíz- és tízmillió vesztette el egészségét, illetve vált; nyomorékká. Egész népeket kárhoztatott éhségre és nélkülözésre. A második v 11 ágiiáborúban, a- melynek fő kezdeményezője a német fasizmus volt, nemcsak hatalmas hadseregek, nemcsak felfegyverzett frontok sodródtak bele a háború forgatagába. A repülőgépekről leszólt bombák védtelen városokat romboltak, békés polgári lakosok ezreit és százezreit ölték meg, a hitleristák börtöneiben, gázkamráiban pedig férfiak, nők és gyermekek millió pusztultak el. A pusztítás, a halál szolgálatára óriási anyagi eszközöket használtak fel, amelyeket több eaer viruló város építésére, egész népek élelmezésére és felruház- tatására lehetett volna fordítani. A második világháború több mint 50 millió ember életében került, a sebesültek és hadirokkantak millióit nem is számítva. Az a két atombomba pedig, amely a háború utolsó napjaiban a védtelen japán városokra esett, megmutatta, hogy a tömeges embergyiükolás milyen kézzelfogható veszély az emberiség ellen. Nem szükséges tudósnak lenni, és nincs szükség költőd fantáziára sem ahhoz, hogy megmondjuk: a következő háború — ha a népek megengedik — felülmúlná mindazt, amit az emberiség eddig elszenvedett. Európa és Amerika, Ázsia, Afrika és Ausztrália lakosai tudják: az ember a természet oly nagy erőit szabadította fel, s olyan hatalmas eszközökkel ren- Selkezik, amelyek romboló hatása a földkerekség bármilyen részét sújthatja. Egy új háborúban nem lesz olyan hely, ahol az ember nyugodtan, biztonságban lehetne. Az atom-, hidrogén- és rakétaháború tüze elérne minden népet és felbecsülhetetlen károkat okozna, veszélyeztetné az emberiség több nemzedékét. A világ egyszerű emberei, füg- I gettenül nemzetiségüktől, politikai nézeteiktől, vallásuktól és bőrük színétől, békében akarnak élni. A világ egyszerű emberei felteszik a kérdést: Az ember, alti diadalmaskodó józanságával kifürkészi a természet minden titkát és mind nagyobb mértékben uralkodik a természet felett, az ember, aki a szovjet mesterséges holdak kilövése révén egyhamar elérheti a csillagokat — ez az ember vajon ne tudná elkerülni a háborút és megakadályozni a saját pusztulását? Mi, a kommunista és munkáspártok képviselői, a népek sorsáért való felelősségünk teljes tudatában kijelentjük: A háború nem elkerülhetetlen, a háborút meg lehet akadályozni, a békét, meg lehet védeni és tartóssá lehet tenni. Annak az országnak a fővárosában jöttünk össze, amely 40 évvel ezelőtt új korszakot nyitott az emberiség történetéiben. 1917-ben, a történelem során először, orosz földön győzött a szocialista forradalom. A dolgozók vették kezűkbe a hatalamat és azt a célt tűzték maguk elé, hogy megsemmisítik az elnyomás, valamint embernek ember általi kizsákmányolása minden formáját. Oroszország munkásai és parasztjai Lenin pártjának vezetésével zászlajára írták a béke jelszavát és mindvégig kitartottak mellette. A szovjetország fennállásának 40 éve alatt minden nép számára megnyitotta az utat a békéhez, s az imperialisták minden ellenállása dacára békés együttműködésre törekedett más országokkal, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. '»*: «h»H A kapitalista országok munká- ! sál létérdekeiktől vezetve, aktívan bekapcsolódtak a békeharcba. Ezt a nemes ügyet támogatták a haladó emberek világszerte. A béke erőinek azonban nem sikerült megóvni az emberiséget az új szerencsétlenségtől, a második világMajd hozzáteszi — de kevesen.„ ^nert torna után még lecke is- Wiéllés, reggelizés, aztán iskola.,. Délután három óra szilencium, majd vacsora és fél 10-ig kikérdezés... — Az elsősök, hogy érzik magukat? — Eleinte nagyon nagy honvágyuk volt, de most már megnyugodtak. A szülők látogatása megnyugtatja őket. Még egy évben sem volt vasárnaponként o- lyan „búcsújárás”, mint ebben az évben... — Nemsokára itt a negyedév, hogy „megy” a tanulás? — Nem dicsekedhetünk nagy eredményekkel — mondja Klári néni váratlan őszinteséggel, — Különösen az elsősöknél van hiba, mert nagy részük falusi, tanyasi Iskolából jött és bizony nehéz beleilleszkedni az állandó komoly tanulásba... Itt tanu- tópár-ffendszer van és tanuló- csoportok is vannak. A tehetségesebbek nagyon szívesen segítenek a gyengébbeknek... — S a harmadikosok, negyedikesek? Néhány pillanat múlva előkerülték az osztályzó naplók, melyekbe minden eddigi felelet „fixálva” van... Hogy miről á- rulkodnak? Félek leírni. A negyedikesek már eddig 26 szekun- da (minden bizonnyal boldogtalan) tulajdonosai, de a harmadikosok sem sokkal maradtak el: „csak" 21 egyesük van. Különösen a matematika, fizika és helyesírási jegyek rosszak. Ejnye lányok, félek, hogy rossz vége lesz! Klári néni rosszallóan csóválja a fejét... — Tavaly kinti tanárok korrepetálták a helyesírást, de most arra nem kaptunk pénzt... Remélem, hogy ezután jobbon vigyáznak majd a lányok, többet tanulnak. Most pedig hajózzunk békésebb vizekre. A negyedikesek már itt állnak az é- rettségi küszöbén. Gondolkoztak már azon, hogy mit csinálnék az érettségi után? — Természetesen. Sokan a- karnak továbbtanulni. Különösen a nevelői pálya vonzza ő- ket. Vannak orvos-hallgató jelöltek is, sőt, vannak, akik az agrártudományi egyetemre pályáznak. — A tanulás mellett jut idő szórakozásra? — Néha. Nemrég láttuk közösen az „ölök visszatérés” című filmet, s azóta „Jean Marais láz” van a lányok között. Néha táncolásra is van alkalom, de csak néha, mert itt nálunk nincs hely. Már készülnek a lányok a Télapó estélyref!) amit a fiú kollégiumban rendeznek közösen a fiúkkal... — Nagyon fájlalják, hogy színházi előadásra, műsoros rendezvényekre nem kapnak kedvezményes jegyeket, csak altkor, ha a terem nem telik meg, az utolsó pillanatokban. Kérjük az Illetékeseket, hogy jobban gondoljanak a lányokra, mert megérdemlik. Imádják a művészetet. • Hadd mondjam még el azt is olvasóimnak, hogy a lányok minden hónap végén felköszön- tik azokat, akiknek abban a hónapban névnapja volt. Ilyenkor persze általános népünnepélyt rendeznek, az ünnepeltek csokit, nápolyit, vagy éppen mozijegyet kapnak emlékbe. S ami még fontosabb: felbecsülhetetlen beszédtémája marad 123 lánynak egy hónapon át ez a kedves kis „családi összejövetel”... * — Nincs nyelvérzékem — feleli Nagy Irénke amikor az orosz egyesét emlegetem, — Mi szeretnél lenni? — faggatom tovább. — Nem tudom... azt hiszem semmi. háború tűi. Ezek az erők nagyon elégtelenek voltak, a Szovjetunió pedig ebben az időben az egyedüli ország volt, amely következetesen harcolt a béke megőrzéséért. Mi, kommunisták azt mondjuk, hogy manapság már meg lehet a- kadályozru a háborút, meg lehet őrizni a békét. Ezt teljes meggyőződéssel mondjuk, mert ma már más a helyzet, mások az erőviszonyok a világon. A Nagy Októberi Forradalom szülte szovjetország ma már nem áll egyedül és nincs elszigetelve. A fasizmus fölötti győzelme után létrejött a hatalmas szocialista világrendszer, amelyhez csaknem egymilliárd ember tartozik. A Szovjetunióval vállvetve küzd a békéért, a nemzetközi együttműködésért, a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett éléséért a másik szocialista nagyhatalom, a népi Kína. Ugyanilyen békés célok vezérlik az összes európai és ázsiai népi demokratikus országokat. A Szovjetunió és más szocialista országok iparának, tudományának és technikájának eddig nem látott fejlődése a békét szolgálja és erős gátja a háború ki robbantásának. A világ színterén még egy új erő jelent meg: az októberi forradalom felébresztette a gyarmati népeket, amelyek már lerázták, illetve lei'ázzák az évszázados függőség igáját, melyek békében a- kamak élni és nem tűrik, hogy imperialista erők belügyeikbe beavatkozzanak. Ezek a népek, hogy felszámolják az elmaradottságot és a nyomort, a béke és a semlegesség politikáját, az ismert „öt alapeív” — a területi sérthetetlenség és a sxuverénitás kölcsönös tiszteletben tartása, a meg nem támadás, az egymás bel ügyeibe való be nem avatkozás, az egyenlőség és kölcsönös előnyök, a békés egymás mellett élés — politikáját folytatják. Nemcsak a szocialista országok népei, de a Kelet népei sem akarják a háborút, A nyugati kapitalista országok népei, amelyeket már két ízben sújtott a háború, szintén nem akarják a háborút, sőt gyűlölik art. Hatalmasak a béke erűd. Meg (Tudják akadályozni a háborút, meg tudják őrixni a békét De mi, kommunisták kötelességünknek tartjuk, hogy figyelmeztessük a világ minden emberét: még fennáll egy szörnyű, ember gyilkoló háború veszélye. Honnan fenyegeti veszély a békét, a népek biztonságát? A két világháború során és a jelenlegi fegyverkezési hajszán hallat’anul meggazdagodott kapitalista monopóliumok azok, amelyeknek érdeke a háború és amelyek háborúról ábrándoznak. A monopóliumoknak hatalmas profitot biztosító fegyverkezési hajsza egyre súlyosabb teherként nehezedik a dolgozók vállára, jelen'.ősén lerontja az országok gazdasági helyzetét. Egyes kapitalista államok kormánykörei, a kapitalista s különösen az amerikai monopóliumok nyomására, viszautasítanak minden olyan javaslatot, amely a leszerelésre, a nukleáris fegyverek betiltásiára, valamint az űj háború megakadályozására irányul. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében a békeszerető országok számos értékes javaslatot terjesztettek elő amelyek elfogadása megszilárdította V9jlpa a békét, csökkentette volna az uj naború veszélyét. Senki sem. tagadhatja, hogy azok a javaslatok, amelyeket az ENSZ- ben a fegyverkezési hajsza beszüntetésére, az atomháború veszélyének elhárítására, az államok békés egymás mellett élésére, a közöttük való gazdasági együtt(Folytatás a 6. oldalon.) — ??? — Biológia-földrajz szakos tanárnő akartam lenni, de most mér letettem róla. Férjhez megyek (mutatja a Jegygyűrűt). De ezt nem kell megírni, inkább megtanulom az oroszt.« • Eddig csak ötösei varrnak, mármint Zsolnai Marikának. Számszerűit tizennégy. Ehhez csak gratulálni tudok. — Sokat akarok tanulni, mert gyógyszerész akarok lenni; Nagy szó! De Marika szeret tanulni s olvasni is. Legkedvesebb Írója Verne Gyula. • Farkasinszki Piroska az önképzőkör titkára, no nem azért, mintha ő rajta csókolt volna a legnagyobbat a művészet múzsája, hanem azért, mert: — Szeretem a művészetet. — Mire készültök most? — Szavalőversenyt fogunk rendezni. — KISZ-tag vagy? — Nem. Nálunk még nem alakult meg a KISZ..; Vajon miért?! * Sokáig interjúvolhatnám még a kollégium „lakóit". Sok érdekességet mondanának, de ehelyett hadd mondjam el azt, amit én hiányoltam é rinorter szeme sokmindent felfedez, mint például azt is, hogy nincsenek virágok. Higyjétek el, sakkal otthonosabb, barátságosabb lenne a tanulószoba is, ha a falakra szép képeket, tartóba virágokat szereznétek. Hallottam, hogy néha »ajtóbeszámoló is van. Ez szép dolog. Érdekes, én egy újságot sem véltem felfedezni... A kollégiumban még most sem alakult meg a KISZ-«zerve- zet. Ez bizony nagy hiányosság. De reméljük nem sokáig lesz az. Máris sokan vannak, akik KISZ tagok szeretnének lenni. Alakítsátok meg minél hamarabb! „A virágnak megtiltani nem lehet”... S utoljára beszéljünk még az érzelmekről is. Ezúttal átadom a szót Klári néninek. — Persze, nálunk is előfordult, hogy egyik vagy másik kislány szerelmes lesz... No, ez nem bűn, mi ezt nem is tiltjuk. Lehet levelezni, a fiúkkal sétálni, ha nem megy a tanulás rovására... íme: mogyoróhéjban ilyen t> gyulai lány-diákotthon — belülről. Csupa szín, csupa hangulat a diákláByok második „otthona". Pallag J. Róbert
