Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-24 / 276. szám

6 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1951. november 24., vasárnap »ÉK EK IÁETVAMY í Milyen lesz a jövő évi szoknya és aljdivat ? Megfigyelhető, hogy egy Ideje • nők az egybeszabott ruhák he­lyett ismét szívesen hordanak blúzt és szoknyát. Az ilyen ata- vbzUkus jelenség korántsem helyi lellegű. Ez európai divat. Termé­szetesen a régi felmelegítésében is Párizs jár az élen, de most erről Jobb példát nem venni. Nyakate- kert ízlésű divattervezők alkották % régit újjá, nem lenne benne kő szőnet, ha a mi nőink eszerint öl tűzkőd nének. De. ha már a régi a divat és azon újítani kell, akkor valóban háK«ak lehetünk a Kis­ipari Szövetkezeti Kiadó tervezői­tek, akik a most elkészült 1958. évi „Blúz és szoknya modellek” úrnő albumjukban igen tetszetős livatot kreálnak. Itt van többek I tözött például a 38-as számú mo­lded. melyben az újdonság a vál­ig érő gallér, az egyenes, sőt ma­rás nyakkal, s érdekessége vagy mondjuk inkább, hogy praktikus­ba is, hogy a blúz szoknyán kí- .vül viselhető. (Bizony jő dolog, |ha nem kell ügyelni arra, hogy ie csússzon ki a blúz az aljból!) Kzt a modellt azonban, mely mell- ben erősít, mellben erős nőknek nem ajánlhatjuk. HETI ÉTRENDÜNK ÉS NÉHÁNY JÓ RECEPT Vasárnap: Borsóleves, töltött !ca- burgonya, szilvalekváros lepény. Kedd: Székelykáposzta. Szerda: Húsleves, főtt marha­hús, burgonyával. Csütörtök: Gombaleves, káposz­tásbukta. Péntek: Karfiolleves, sertéspör­költ burgonyával, uborka. Szombat: Bableves, túróscsusza receptek Káposztás bukta Bél kg káposztát megreszelüink, kissé besózzuk. Félóra eltelte után ^nyomkodjuk, adunk hozzá 2 de- ta elmorzsolt élesztőt és annyi iszttel gyúrjuk össze, amit köny- lyeaón felvesz. Buktákat forma­iunk belőle és azokat másfél óráig -lőtt sós vízben kifőzzük, olvasz- ott zsírban megrogatjuk és azon­nal tálaljuk. Töltött karaj A sertés- vagy borjúkaraj ró zsáját kivágjuk (a csontos húsból paprikást készítünk) és erősen ki­verjük a lehetőleg egyforma dara­bokat. Tojásos, apróra vágott gom­bát készítünk jó zsírban, ezzel ra gasztunk össze két-két karajt. Lisztben, tojásban és morzsában megforgatjuk és bő zsírban ki­rántjuk. Hüt atvas-MHtaU \ a ypeuUeU ? > Ma már ifjúsági irodalmunk igen gazdag szebbnél-szebb mesésköny­vekben, amelyek a 6—11 éves gyer­mekeket szórakoztatják és nevelik. Hogy csak néhány címet említsek: Hetvenhét magyar népmese, Há­rom aranyalma, Arany-könyv, Me­sék, történetek, Hetedhét ország, Világszép Nádszál kisasszony és a minden évben megjelenő, válasz­tékos, ízléses, a nagyobbak érdek­lődését is lekötő Kerek egy esz­tendő. A tíz éven felüliek olvasmányai közül Az egri csillagok, a Tamás bátya kunyhója és a Verne köny­vek. A kalandos útleírások iránt érdeklődőknek a Kittenberger könyvelt ajánlhatjuk. Németh Im­re Őserdők mélyén című könyvé­ből Magyar László híres Afrika- utazónk küzdelmes életét Ismerjük meg és kitűnő olvasmány Széche­nyi Zsigmondi Alaszkában vadász­tam c. müve is. Izgalmas és szép történelmi regények Móra Ferenc: Rab ember fiai. Bárány Tamás: Rákóczi zászlai. Nagyon kedves ol­vasmánya a nagyobb gyermekek­nek Komjáthy: Mondák könyve és a Bolond. A Vásárhelyi remete a Bátyaiak életét tárja elénk. Ne felejtsük el a legszebb, íeg- marAdandóbb ajándék: a könyv. A jé könyv nevel és szórakoztat. HUMOR Kitűnő válasz Egy katonai csapattestet el­hagyott sivatagi körzetbe kül­denek ki. A csapattest eluta­zása után néhány nappal a vezérkari főnök az új állomás­helyről táviratot kap: „60 fok mapon, sok katona meghalt, sokan betegek. Mit tegyünk?” A vezérkari főnt1' azonnal vá­laszolt: „Vonuljanak árnyék­ba". Micsoda ötlet!? Űj-Anglia egyik idős szál­lótulajdonosa bátran elnyer­hetné a világ legfösvényebb emberének címét. Nem elége­dett meg azzal, hogy a szál­loda vendégeinek leglehetetle­nebb 'v' aí.iakat számította fel, a hallban füeeő falióra alá a következő cédulát tűzte: ,.E tárgy használata kizárólag a szálló vendégeinek van fenn­tartva.” Ez sem csoda Egy losangelesi házasság­közvetítő ügynökség a követ­kező hirdetést tette közzé: „Szerelmes valamenyik holly­woodi filmsztárba? Közölje velünk nevét és mi összeháza­sítjuk eleven másával!" Az Igazságtalan tanító I l JÖN - JÖN - JÖN TÉLM.BÓ A napokban levelet hozott a postás. A boríték gyermekdeden gömbölyű betűkkel volt megcí­mezve. Tartalma a következő: Kedves Újságíró Bácsik! Nem tudom, mi az oka, hogy a Télapó még nem érkezett meg az üzletekbe. Az állami áruházban sem láttam, mmt a múlt években, pedig szeretnék tőle valamit kér­ni. Szeretném, ha a Télapónak megmondanák, hogy minél hama­rább találkozzam vele, mindegy akárhol, csak írj; fel kérésemet :s azután ne feledkezzen meg... Kedves Hrabovszki Misiké! Mi magunk is hiányoltuk, hogy a Télapó még nem jelentkezett. Ne csodálkozz ezen, hiszen gondol­hatod, mennyi dolga akadt más községeikben és városokban. A napokban Budapesten az egyik üzletben találkoztunk vele. El­mondtuk panaszodat. — Nem is gondoltam, hogy a gyermekeknek ennyire hiányzók — válaszolta. Majd megkért ben­nünket, hogy legyünk segítségére, így közüljük veled és a többi gyér mekpaj fásoddal, hogy a Békés me­gyei Népújság szerkesztősége a ti kéréseiteket eljuttatja a Télapó­hoz, csak írjátok meg. A levélben tüntessétek fel neveteket és kásotok elmét. A mi címünk: Békés megyei Népújság Télapója, Békéscsaba, Irodaház. — A tanító úr nem igazsá­gos! — Hogy érted ért, kisfiam? — Azt diktálta: „Minden ember csinál hibákat” — és engem megszid, ha csak egyet is csinálok! Kitűnő ajánlás Állást kereső fiatalember je­lentkezik a főnöknél, aki ter­mészetesen referenciákat kér. Majd telefonon felhívja a fia­talember által megadott cí­met: „Mennyi ideig dolgozott Önöknél X úr?” — Óh, — fele’ egy hang a vonal másik végén — körül­belül 10—12 ólát! . — De hiszen azt mondta, hogy sokáig állt az Önök szol­gálatában? — Az igaz, — hangzik a szenvtelen válasz — három évig volt nálunk: Még ott is Egy nagyon szép asszony férje temetésén kétségbeeset­ten sír és ájuldozik. A halott egyik barátja vigasztalan han­gon kiált fel: „Miért hagytál el minket, drága Carlo, miért hagytad itt a te szerencsétlen feleségedet, aki alig múlt 30 éves?...” Pillanatnyi csend után meg­szólal a kétségbeesett özvegy: „Csalt 28." (Folytatás az S. oldalról.) működés fejlesztésére terjesztet­tek elő — az államok közötti szük­séges bizalom megteremtésének döntő tényezői és megfelelnek va­lamennyi nép életbevágó érdekei­nek. Sok tekintetben e kérdések megoldásától függ a béke, a jöven­dő nemzedékek sorsa, E javasla­tok csak azoknak a tevékeny el­lenállásába ütköznek, akiknek ér­deke a nemzetközi feszültség fenntartása. Az újságok és rádióállomások ezrei próbálják naponta elhitetni az Amerikai Egyesült Államok. Anglia, Franciaország, Olaszország és más kapitalista országok né­peivel, hogy — úgymond — a „vi­lág-kommunizmus” veszélyeztet, szabadságukat, életmódjukat és békés életüket. De egyetlen kommunista párt­nak, egyetlen szocialista ország­nak nincs semmiféle oka arra, hogy háborúi robbantson ki és ka­tonai támadást intézzen más or szagok ellen, s hogy idegen terüle­teket hódítson meg. A Szovjet­unió, a népi Kína maga is óriási földterülettel és felmérhetetlen természeti kincsekkel rendelkezik. Egyetlen szocialista országban nincs olyan osztály vagy társadal­mi réteg, amelynek érdeke lenne a háború. Ezekben az országokban a hatalom a munkások és parasz­tok kezében van, akik a legna­gyobb áldozatokat hozták minden háborúban. Vajon akarhatnak ők egy új háborút? A kommunisták célja egy olyan társadalom fel­építése, ahol biztosítva lesz az ál­talános jólét, minden nép felvi­rágzása, a nemzetek közötti "örök béke. A szocialista országoknak egy ilyen társadalom felépítéséhez tartós békére van szükségük. Ép­pen ezért a kommunisták a legkö­vetkezetesebb ellenségei a háború­nak, a legkitartóbb harcosai a bé­kének! A szocialista országok egyetlen­egy népre sem akarják ráerősza­kolni társadalmi és politikai rend szerüket. Ezek az országok szilár­dan meg vannak győződve arról, hogy a szocializmus győzelme el­kerülhetetlen, de azt is tudják hogy a szocializmust nem lehet exportálni, mert a szocializmus ; minden egyes országban elsősor­ban a munkásosztály és vala- í mennyi haladó erő belső harcának . az eredménye kell, hogy legyen, j Éppen ezért a szocialista országok­I tói távol áll az, hogy más országok j belügyeibe avatkozzanak, de nem j engedik meg azt sem, hogy mások j avatkozzanak be az ő belügyeikbe. j Azok az érvelések tehát, hogy a ) szocialista országok veszélyeztetik || a békét, mert állítólag rá akarják ^ erőszakolni rendszerüket másokra II — nem egyebek, mint kísérletek a 1 békeszerető emberek félrevezeté- jj sere. i A békét csak azzal a feltétellel || lehet megőrizni, ha mindenki, aki- £ nek kedves a béke, egyesíti erőfe- || szítéseit, nagyobb éberséget tanu- £ sít a háborús uszítok mesterkedé- || seivel szemben, mélyen átárai ^ hogy szent kötelessége fokozni a || harcot a békéért, amelyet ma is I veszély fenyeget. A világ néptömegeinek jólétéért, jf minden nép haladásáért és boldog II jövőjéért harcolva fordulok a férfiakhoz és nőkhöz, i a munkásokhoz és parasztokhoz. || a tudomány és művészet dolgo- ) zóihoz, a tanítókhoz és alkalmazottak« hoz, az ifjúsághoz, a kisiparosokhoz, kiskereskedők­höz és ipari vállalkozókhoz, a szocialistákhoz, demokraták­hoz és liberálisokhoz, minden emberhez, függetlenül Politikai és vallási meggyőző­désétől, mindazokhoz, akik szeretik ha­zájukat, mindazokhoz, akik nem akarnak háborút, a világ minden jóakarata em­beréhez. Mindannyiotokat arca hívunk fel: követeljétek a fegyverkezési hajsza beszüntetését, mert ez nap­ról napra fokozza a háborús ve­szélyt és a fegyverkezés terhe rá­tok, a munka embereire nehezedik a legnagyobb mértékben; követeljétek, hogy tiltsák meg az atom- és hidrogénfegyverek gyár­tását és aliklamazását, s első lépés­ként haladéktalanul szüntessék be e fegyverekkel való kísérleteket; követeljétek, hogy vessenek vé­get annak a politikának, mely ar­ra irányul, hogy katonai tömbö­ket és katonai támaszpontokat hozzanak létre idegen országok­ban; tiltakozzatok az ellen, hogy Eu­rópa kellős közepén a német mi­litaristákat, a legutóbbi háború fő okozóit újra felfegyverezzék; tiltakozzatok az imperialist;!^^ közel- és közép-keleti cselszövései- |*ís háborús provokációi ellep; támogassátok a kollektív bizton­ság, a különböző társadalmi rend­szerek békés egymás mellett élé­se, a népek széleskörű gazdasági és kulturális együttműködése politi­káját. Arra hívunk fel benneteket: követeljétek kormányai tok tói hogy az Egyesült Nemzetele Szer­vezetében békepolitikát folytassa­nak és száljának szembe a hideg­háború politikájával. Felhívjuk a világ valamennyi jóakarata emberét: Szervezkedjenek és harcoljanak: 1. az atom- és hidrogénfegyvei^m kísérletek haladéktalan öfl szüntetéséért; 2. e fegyverek gyártásának és al­kalmazásának a legrövidebb időn belüli feltétlen betiltásáért. Mi, kommunisták, életünket a szocializmus ügyének szenteljük. Mi, kommunistáié, tántoríthatat- lanul hiszünk e nagy ügy győzel­mében. S éppen azért, mert hi­szünk eszméink — Marx és Lenin eszméinek, a proletár internacio­nalizmus eszméinek diadalában —< békét akarunk és harcolunk a bé­kéért. A háború a mi ellenségünk. Mától kezdve a különböző társa­dalmi rendszerű országok a békés tudomány és a békés technika fej­lesztésében versenyezzenek egy­mással. Fölényüket ne a harcté­ren, hanem a haladásért, a népek életszínvonalának emeléséért fo­lyó versenyben bizonyítsák be. Mi kezet nyújtunk minden jó­akarata embernek. Szabadítsuk meg közös erővel a népeket a fegy­verkezés terhétől, amely sújtja 6- kpt. Szabadítsuk meg a világot * háború, a halál és a pusztulás ve­szélyétől. A haladásért harcoló emberiség ragyogó és boldog jövő­je áll előttünk. BÉKÉT A VILÁGNAK !»

Next

/
Oldalképek
Tartalom