Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-22 / 274. szám
1951. november 22., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPCJSAG 3 Ä magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozata az ifjúság körében végzendő munkáról A magyar íorradalmi munkás-parasst kormány megelégedéssel állapítja weg, hogy * magyar Ifjúság legjobbjai elöl akarnak jírni a magyar népnek a népi demokrácia megerősítésért,aa eilen- 1 orr »dalom maradványainak leküzdésért, a szocializmus további építéséért folyó harcában. A* állami szervek vezetői kötetesek támogatni az ifjúságot e törekvéseinek megyalósításában. A kormány a következő aíatve»vek<«t állapítja meg az állatid szeriek vezetőinek az ifjúság körében végzendő mimkájáh««: t.A kormány a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget az •gesz magyar fiatalság képviselőjének tekinti cs ezért felhívja a minisztereket, a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt országos hatáskörű szervek vezetőit, a tanácsok végrehajtó bizottságait, a vállalatok, az intézmények és egyéb állami szervek vezetőit, valamint felkéri a szakszervezeteket és szövetkezeteket, hogy a döntésük alá tartozó és az ifjúságot érintő minden ügyet a KISZ-szervezőre’« kel tárgyaljanak meg. 2.Az állami szervek vezetői segítsenek a KISZ-nek mind azon kezdeményezései valóraváltásá- ban, amelyek a i íunkavereeny széleskörű kifejlesztésére irányítják az ifjúság tevékenységét, vagy a- melynek célja ifjúsági brigádok, csoportok létrehozása egy fontos, nehéz feladat megoldására. 3>Az egész magyar ifjúság nevelésének a proletári n ternac iola- iizmus szellemében kell folynia, a nemzetközi rmmkásimozgalom előrehaladását és a m urrkásha* alom előrehaladását és a raunlkáshata- lom erősödését kell szolgálnia, mert ez az igazi hazaszeretetre való nevelés egyetlen útja. Ennek érdekében elő kell segtíeni, hogy a magyar ifjúság minél jobban megismerje hazáját, valamint a szoctaúzmust építő baráti országokat és szoros kapcsolatba kerüljön ezen országok szocializmus4 építő ifjúságával. 4 • innak érdekében, hogy az ifjúság a magassz ín vonal i í és termelékenységű n unka elvégzéséhez nélkülözhetetlen tudást megszerezze. az ifjúság nevelését az egész nép ügyévé kell tenni. A KISZ elsősorban a Művelődésügyi Minisztériummal és a szakoktatás irányításában résztvevő többi minisztériummal együtt biztosítsa, hogy az Ifjúság jobban kihasz- Biálhassa az adott tanulási lehetőségeket és azt, hogy a továbbtanulás lehetősége még jobban megnyíljék minden tanulási szinten a- Edk számára, akik a nagyobb tudás megszerzéséhez szükséges képességgel, szorgalommal és tehetséggel rendelkeznek. Az ifjúság képzésének és továbbtanulásának alapja a munkára való nevelés legyen. Mindezt úgy kell végrehajtani, hogy az oktatás összhangban álljon a népgazdasági ágazatok szakember-szükségleteivel. Az iskolai felvételeknél előnyben kell részesíteni azokat, akik tanulmányaik megkezdése előtt fizikai munkát végeztek az iparban, vagy a mezőgazdaságban. Az ifjúság továbbtanulását saociális körülményeinek további javításával is segíteni kell. Meg kell javítani a tanulóifjúság diák-kollégiumának és otthonainak helyzetét és az ifjúság lakásviszonyait. Fejleszteni kell az ifjúság egészségvédelmét és növelni kell üdülési lehetőségeit. 5. Az Ifjúság kulturális lehetőségeit a városban és falun bővíteni kell. Az illetékes miniszterek biztosítsanak teret az ifjúság alkotó kedvének, tegyék lehetővé, hogy ifjaink minél teljesebben elégíthessék ki természettudományos é® technikai, az idegen nyelvek, valamint a művészet és az irodalom iránti érdeklődésüket. Ifjúsági előadások, ankétok, kiállítások rendezésével is elő kell segíteni a kulturális ellátottság javítását. A kormány szükségesnek tartja, hogy a KISZ tevékenysége ifjúsági folyóirat és könyvkiadásra is kiterjedjen. Az ifjúság kulturális lehetőségeinek további bővítésével azt is '«d« kell érni, hogy megerősödjenek a városi és falusi ifjúság kapcso- iálai és így az ifjúság körében is élő valósággá váljék a népi demokráciánk pillérét képező munkás-paraszt szövetség. ‘ Ennek a szolgálatában városi fiatalokból álló művészeti és kultúrcsoportok minél gyakrabban keressék fel műsoraikkal a falvakat és mutassanak utat a falu fiataljainak a szocialista kultúra megismerésében. Ezért a kormány támogatja a KISZ-t munkás-paraszt ifjúsági találkozók rendezésében. Az ifjúság kulturális nevelése a pedagógusok fontos feladata, e- aért őket a teendő intézkedések megvalósításába nagymértékben be kell vonni. ©.A kormány elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy a sport az ifjúság nevelésének, harckészségének, egészséges fejlődésének elősegítő je, az ifjúság testi és szellemi nevelésének eszköze legyen. | Ennek érdekében az állami szervek fordítsanak különös gondot a ; vezetésük alatt folyó sporttevé- ! kenység fejlesztésére és biztosít- ! sák, hogy a tömegsport rendezvények, a falusi ifjúság sportjának megszervezése az eddigieknél nagyobb lehetőséget kapjon és, hogy a KISZ -szervezetek ebbe a munkába minden szinten bekapcsolódhassanak. A kormány biztosítja, hogy az Országos Sporthivatal munkájában a KISZ rendszeresen í-észtvehessen. 7 «Az állami szervek vezetői, valamint a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai a KISZ képviselőjének bevonásával az előző pontokban foglalt feladatok végrehajtására és megvalósításuk elősegítésére dolgozzanak ki az ország gazdasági lehetőségeihez szabott munkatervet. S .A kormány felkéri a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökségét, hogy a szakszervezetek és azok helyi szervei nyújtsanak messzemenő támogatást a KISZ politikai és gazdasági munkájához, segítsék elő az ifjúság részvételét a szocialista munkaversenyekben és támogassák a KISZ-t feladatainak elvégzésében. Adjanak segítséget a bányák, üzemek, építkezések, állami gazdaságok és gépállomások legény- és leány- szállásainak kulturáltabb berendezéséhez, az ezekben lakó fiatalok oktató és nevelő szórakoztatásához, a szakmai ismeretek elsajátításához. 9.A kormány utasítja az állami szervek vezetőit, hogy jelen határozat végrehajtását az alájuk rendelt szerveknél széles körben ellenőrizzék és felkéri a KISZ Központi Vezetőségét, hogy a határozat ellenőrzésében vegyen részt, Budapest, 1957. november 20,' APRÓ ANTAL sk„ a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány elnökhelyettese. Tanácskoztak a szegyei járás termefiszsvelkezelj elnökei, pértíitkáraí, községi és járási tanács vezetői Tanácskozásra jöttek össze a szeghalmi járás vezetői november 21-én a szeghalmi járási pártbizottság székházában. A vitaindító előadást Láda András, a szeghalmi járási pártbizottság első titkára tartotta. A tanácskozáson harmincöt elvtárs jelent meg, s megvitatták az MSZMP Politikai Bizottság határozatát „A termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és Mennyi aprópénzt köteles elfogadni a magánfél és a közpénztár Gyakran hangzik el panasz amiatt, hogy egyes pénztárosok, villamos- és autóbusz kalauzok nem szívesen fogadnak el viszonylag nagyobb összegű aprópénzt. Sok a vita a sérült pénzek elfogadása körül is. A fenti kérdésekre illetékes helyen a következő tájékoztatást adták: — Jelenleg Is érvényben van a pénzügyminiszternek a váltópénz forgalmáról 1940-ban és 1948-ban kiadott rendelkezése. Eszerint az állami és a közpénztárák az egy- és kétforintos pénzérmékből korlátlan mennyiséget kötelesek elfogadni. Magánfelek részére a két* forintosokból összesen száz forintot, egyforintosokból ötven forint elfogadása kötelezd. Közpénztárak és magánfelek egyaránt ötven filléresből ötven forint, húsz és tíz filléresből tíz forint, öt filléresből öt forint, két filléresből két forint értékűt kötelesek átvenni. Sérült bankjegyeket senki nem köteles elfogadni, még akkor sem ha a szakadt pénzt összeragasztották. A Magyar Nemzeti Bank azonban beváltja a sérült bankjegyeket. (MTI) szervezeti megszilárdításának kérdéséről.” Számos felszólaló helyeselte a Politikai Bizottság igen sokirányú határozatát s helyileg leltonkretizálíák a határozat több tételét. Időjárás Kisebb felhőátvanuláeok, legfeljebb egy-két helyen hószállingó- zás. Reggeli párásság. Gyenge délkeleti-déli szél. Az éjszakai lehűlés, főleg nyugaton erősödik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel nyugaton és délen mínusz 5, máshol mínusz 5—mínusz 8 fék között. Legmagasabb nappali hőmérséklet 2—5 fok között. Kifizető-e a körösladányi Űj Élet Tsz túlzott gépesítése A jegyzetfüzetemet lapozgatva egy aláhúzott mondaton akadt meg a tekintetem. így hangzik: „Az Űj Élet Tsz annyira gépesítve van, hogy ebben az évben tíz normálholdnyi munkát nem végeztetett a gépállomással.” A Körösladányi Gépállomás vezetői jelentették ezt ki hetekkel ezelőtt az éves terv teljesítésében való lemaradásuk okául — „Jó riport- téma" — állapítottam meg magamban akkor, de csak a napokban kerítettem rá sort, hogy megnézzem: vajon kifizető-e az Űj Élet Tsz túlzott gépesítése? Útban Körösiadány felé mosolyogtam az emberi természet szeszélyességén. Kezdő újságíró koromban 1950-ban és még azután is egy pár évig az volt az örökös riporttéma, hogy a tsz-ek idegenkednek a traktormunkától. Már kikoptunk az ellenérvekből az o- lyan nézetek elleni küzdelemben, hogy „a traktor megnyomja a földet”, „inkább lovat tartunk a- zon a pénzen, amit a gépállomásnak kellene fizetni, mert a ló legalább trágyát is termel’1 stb. Most meg lám, annyira nekibuzdultak a gépfelvásárlásnak, hogy helyenként nemcsak lovat, hanem tehenet is eladnak érte. A körösladányi Űj Élet Tsz — hogy a riport témánál maradjak — hat lovat és két csikót adott el az idén. De nem tehenet vásárolt, pedig minden 190 hold földjére csak öt szarvasmarhája van, — hanem gépeket. Az idé(m vásárolt gépekkel e- gyütt így néz ki a tsz gépparkja: egy lánctalpas traktor, amely a darálót üzemelteti, és vizet is szívatnak vele a rizsíöldön; egy vontatómotor, amit szükség szerint gumi — vagy vaskerekekkel szerelnék fel; egy légi típusú Lanz- Buldog, amellyel állandóan talaj- munkát végeznek, egy Zetor, a- mellyel fűkaszától a trágyával meg rakott vontató pótkocsiig mindent huzatnak; végül egy 3 és féltonnás teherautó. Ehhez tudni kell, hogy a tsz földterülete 1400 hold, ebből szántó 950 hold. Azért a gépállomással Is dolgoztattak, valamivel többet tíz normálholdnyi- nál. A gépállomás vezetői egy kicsit eltúlozták es esetben lemaradásuk okát. Ugyanis 160 hold búzát arattatott le, 80 hold vetőszántást és mintegy 120 hold mélyszántást végeztetett a tsz. Végeztetett volna 60 hold tarlóhántást is. Bele Is állt Mundrucz József traktoros, de három kerülő után elutasították fuvarba. Az otthagyott tárcsát középmélyszántáskor huzattá le a tarlóiról a tsz. A gépesítést még 1954 februárjában kezdte meg a tsz. Akkor vettek két ócskavasnak minősített Lanz-Buldogot a MÉH közvetítésével a Jászkiséri Gépállomástól összesen 7000 forintért. A teherautót két éve vették. A lánctalpast, a Zetort és a vontató az idén. A három gép vásárlási ára 87 315, a javítási, illetve üzembehelyezési költség 9320 forint. A három erőgép munkábaállftásig 96 635 forintbe került a tsz-nek, És mosí menjünk tovább. Mit mutatnak a számok? Mivel a felsőbb szervek mindegyike több ízben is sokalta az Űj Élet gépparkját, a tsz könyvelője, Mizák József ez év március 1. és augusztus 28 közötti időre kigyűjtötte az erőgépek termelési és üzemeltetési költségeit — gépállomás díjtételek szerint. A Zetor a fenti idő alatt 42 773 forint értékű munkát végzett. Üzemi kiadása és a ráfordított munkaegység értéke összesen 9879 forint. Ezeket s a kopás értékket leszámítva 30 000 forint önköltség csökkentést biztosított a Zetor. A vontató 16 285 forint üzemeltetési költséget e- mésztett fel, 39 820 forint értéket termelt s 20 000 forinttal csökkentette a tsz önköltségét. A kormos traktor 20 000 forint értéket termelt, s 7000 forinttal csökkentette a kiadást, míg a lánctalpas 11 000 forinttal. Summa-summárum a tsz-nek hat hónap alatt látszólag mintegy 68 000 forint termelési hasznot hozott a négy erőgép, zonban augusztus 28 óta sok héz munkát végeztek a gépek, üzemanyagot fogyasztottak, kint ve, hogy ócskák, javítani kellett őket. Az évvégi méí még nincs kész, nem lehet tu csökkent-e vagy növekedett a önköltsége.- Annyi azonban ni. : öizonvo^npgy nem sok haszna szármázd a tsz-nek a gépekből. Látszólag jól járt velük a tsz, < részt azért, mert jó szakembei kel rendelkezik, akik ha bajul sett, a gépeknek, aránylag olc meg tudták javítani. De v.a mennyibe került volna a Jav: még így is, ha nem ilyen csapa kos, hanem száraz az esztendő, - mikor a betonkeménységű f niég az erős új gépeket is prób teszi, nemhogy az Űj illet T éhez hasonló ócska gépekeet. igaz, hogy az 1955—56-os észt« dőben 235 000 forint munkadí fizettek ki a gépállomásnak. . akkor 1750 hold volt a földterületük a jelenlegi 1400 helyeit"' "Ä7 idén 41 000 forintot fizettek a gépállomásnak, az említett hat hónap alatt saját gépeik üzemeltetése, javítása, kezelési költsége, kopási értéke ugyanakkor mintegy 62 forint. Ez a gépállomásnak ki: tett negyevenegyezerrel 103 00' rint, s a gépek vásárlásával üzemképessé tételével, ami 9 ■ forint volt, összesen 199 635 f< Ha ebbe benne van az alkatié az üzemanyagfoeszerzéssel jói adás is, akkor sem valami haszna van a tsz-nek a gép legfeljebb a gondja és a baja velük. Viszont ha ezt az öss; szarvasmarha vásárlásra, hízl ra költötték volna, valószín több hasznuk lenne, s esetleg nem 25 forintot, hanem jóval többet osztottak volna munkaegységenként. Tanulság, vásároljanak gépet a tsz-ék, de ne vigyék túlzásba. Kukk Imre