Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-22 / 274. szám
4 BEK£S megyei népújság 1957. november SS., péntek CSODÁLATOS GÉPEK, MŰSZEREK, ÉPÜ! 0 ATOMERŐMÜVEK MAKEI TJEI A SZOVJET ATOMENERGIA a B?KE SZOLGÁLATA-JAN" KIÁLLÍTÁSON Ilyen lesz a 420 ezer kilowatt teljesítőképességű hatalmas atomerőmű, melynek épít ését már megkezdték. (Kiküldött munkatársunktól.) amelyben a protonokat tízmilliárd Az elmúlt napokban nyílt meg elektronvolt energiára gyorsítják Budapesten a Technika Házában fel. 19ö6-ba« levegőbe emelkedett az „Atomenergia a béke szolgála- a TU—104 sugárhajtású személy- tóban" kiállítás. A kiállítást meg- szállító repülőgép és néhány hete előzőén prof. dr. techn. Ivan Iva- a TU—114-es. navies Novikov, a belföldi és a Bár napjainkban az atomerőt a- külföldi sajtó képviselőd előtt is- ránylag rövid idővel ezelőtt állí- mertefcte a kiállítás anyagát és többek között elmondotta, hogy a- mit a látogatók itt megtekinthetnek, az a Szovjetunió atomfizikusainak eredményeit és magas színvonalú műszaki tudósát bizonyítja. — A kiállítás célja — mondotta a professzor Ivan Ivanovics Novikov hogy az atomerő békés felhasználásának eddigi eredményeit és további célkitűzéseit ismertesse meg a magyar dolgozókkal. MoiajKii a h Munkában a Manipulátor. A Technika Házának hatalmas csarnokában berendezett kiállítást végigjárva kitűnő szemléltető eszközök, a Szovjetunióban már mindennaposán használt ipari műszerek, rádióaktív sugarakkal dolgozó orvosi gépek, már üzembehelyezett és épülő atomerőművek makettjei fényesen bizonyítják, hogy a Szovjetunió 40 éves fennállása óta hatalmas lépéseket tett a tudomány és a technika területén. Nem érdektelen tehát, ha ezek Iván Ivanovics Novikov profesz- szor az „Atomenergia’1 című folyóirat főszerkesztője magyar újságírók körében a kiállításon. tolnák csak az emberiség szolgálatába ,alkalmazása ma már felbecsülhetetlen előnyöket biztosít. Az „Atomenergia a béke szolgálatában” kiállítás — mely megjárta már Kínát és több népi demokratikus országot is, — azérí is nagyjelentőségű, mert mi, magyarok is megismerhetjük a Szovjetunió tudósainak az atomenergia békés célokra való felhusznáiásáközül néhányat felsorolunk: 1934 Az első, 5000 kilowatt teljesitmé- júniusában adták Si a Szovjet- nyű szovjet atomerőmű makettja unióban a világ első kísérleti atamerőművét ipari alkalmazás bari elért eredményeit, megismer céljaira, ezerkilencszázöívenhat hetjük azt a fáradhatatlan harcot, végén és ez év elején fejeztek be melyet kifejtenek a népek jólété- aimáik a legnagyobb részecske- nek emelése érdekében, az atom gyorsítónak, szinkrofiazotnonnak beláthatatlan energiaforrásainai; az építését, és helyezték üzembe, hasznosításával. így lopják, herdálják a nép vagyonát a Ruzsinszkij-féle üzemi „szarkák" Az utóbbi hónapokban az ügyészségek és a bíróságok munkájának tekintélyes részét az üzemekben elkövetett társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények tárgyalása képezi. Ha az ügyészség vagy a bíróság munkatársaitól arra kérünk választ, hogy mi ennek az oka, csaknem mindenütt az egy évvel ezelőtt végbement véres ellenforradalommal, a szabad rablások időszakával magyarázzák. S ez — sajnos — így is van. Az üzemi „szarkák" — mint e képen is látható — tíz és százezreket lopnak el különböző „ügyes" módszerekkel a gyárakból, a vállalatoktól. Hogy csak a Békéscsabai Kötöttárugyárban történtekről szóljunk. Szeptemberben a békéscsabai ügyészség vádiratot adott ki Lacz- kó József, Bora Károly és Timkó István ellen. Az említett személyek — mint a Budapesti Gyárfelszerelési és Karbantartó Vállalat dolgozói — májusban a Békéscsabai Kötöttárugyár kazánjavításán dolgoztak. I.acZkó és társai munka közben az egyik helyiségben rátaláltak az elraktározott hulladék anyagra, melyből munkájuk végeztével naponként kitömték ingük derekát, nadrágjuk szárát, meg a hűségesen hónuk alatt hurcolt aktatáskájukat. Jó ideig — mivel, naponként többször elhagy-, ták a gyártelepet — nem Is kutatták meg őket. Azonban egy alkalommal mégis feltűnt a portásnak Laczkóélc távozása. Valahogyan kövérebbnek látta őket, mint reggel, araihét és mikor a legalkalmasabb a nép vagyonát megkárosi?an?.w Tgy határozta el Ruz^vnszkij .gj-ggtejn- ber 25-én, hogy kész kötöttáru holmikat lop. Először — amint az a bírósági tárgyaláson kiderült — az apretura helyiségből lopott el két női bundanadrágot, mégzsinszkijt, az üzemi „szarkát“. Ki, húzták inge derekából a feleségének szánt két női nadrágot, s a saját magának elképzelt pulóvert. Ha sikerül Ruzsinszkij Istvánnak a terve ezen a napon, ő egyedül 234 forint 50 fillérrel károsítja meg a gyárat, a nép vagyonát.: November 4-én a békéscsabai kor munkába jöttek. S a látszat nem is csalt. Rajtavesztettek. A Laczkóélc által ellopott — de igen jól használható — hulladék uhaanyagok súlya meghaladta a pedig úgy, hogy az említett női nadrágokat munkaköpenye alá rejtette és felvitte öltöző szekrényébe. Később — de még aznap —- felment a szabászatra is. ahol városi bíróság vonta felelősségi’« a tolvaj Ruzsinszkijt és négyhó* napi próbaidőre felfüggesztett'bőr* tönbüntetésre és ötszáz forint pénzbüntetésre ítélte, 36 kilogrammot, melyből 31 kilógrammot a rendőrség békéscsabai ideiglenes lakásukon meg is talált, s azt a gyárnak vissza is adta. A mintegy öt kiló hulladélcanyagot azért nem kapta vissza a gyár, mert azt Bora Károly másodrendű vádlott felesége, férje és társai leleplezése után nyomban elégette. A békéscsabai városi bíróság október 22-én hirdetett ítéletet az említett üzemi tolvajok felett.- Laczkó Józsefet és Bora Károlyt három hónapi felfüggesztett börtönre és négy—négyezer forint pénzbüntetésre, Timkó Istvánt pedig 300 forint pénzbüntetésre ítélte. Talán azt hiszik olvasóink, hogy ebb# tanultak a Kötöttárugyárban még meghúzódó tolvajok, s levonták a megfelelő következtetést? Sajnos, nem. Ez év október három férfi pulóvert vett magához, s ezeket is köpenye alatt csempészte be öltöző szekrényébe.; Munkaidejének befejezése után következett az előre jól megfontolt — de mégis rosszul sikerült — „taktikai” lépés. Öltözőjéből való távozása előtt a két nő1 nadrágot és a három, férfi pulóverből kettőt inge alá rejtett, míg a harmadik pulóvert — mint ahogyan a képen látható, elég ügyetlenül — magára vette, ócska pulóverje alá. S így „egy kicsit” elváltozva, meghízva akart a gyártól búcsút venni, mint, aki jól végezte dolgát, Azonban „barátunk“ rosszul járt, ugyanis a portán rendezett motozási . razzia leleplezte Ru« * Amint e két eset is péidá^f így lopják, herdálják a nép vagyonát, a közös tulajdont a Laczkó Józsefek, a Ruasinszkij Istvánok, Éppen ezért az egész megye, az egész ország becsületes dolgozóinak kötelessége segíteni, leleplezni és rajta sípni a tolva» jókat a lopáson. Ügy, mint ahoJ gyan Ruzsinszkijt — és elődjeit -uh rajta csípték, m rt nem volt haj* landó tanulni elődei esetéből. Ne feledjék az üzemek, a gyára® munkásai: a képen látható Rü4 zsinszklj-k nem a gyárat, hauen# valamennyinket lopnak mer — Balkus Imre »*- 7-én — itt a fényképen is jól látható — Ruasinszkij István, Békés- -saba, V., Jósika utca 27/a szám Romáméban is megiinaeplík Ady születésének 80. évfordulóját alatti lakos, a Kötöttárugyár üzemlakatosa ellen kellett a városi ügyészségnek vádiratot kiadni. Mint üzemlakatos szabadon járkálhatott a gyár területén, s csak magától érthető, hogy ö&merte a belső körülményeket, azt, hogy ml, hol van raktározva, s hogyan leA Román Népköztársaságban Érdmindszentet —* a költő aa&ifll faluját — Adjrfatvtaak nevezték el. Emlékből .vegeket bocsátottak ft# és több helyütt szobrot állítanak a költő emlékének. Tervek raerta# a romániai Ady ünnepségeken rtsatveee B(Hőnyi György, as Irodai* ml Tanács elnöke, ugyanakkor a román írók képviselője hastoki ba értelük.
