Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-06 / 234. szám

1957. október vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 % EL EVÜZáZAD A KATEDRA! őszinte beszélgetés egy 70 éves pedagógussal, akinek tanítványai közül sokan már nagyapák — Nagy idők tanúja voltam, sok mindent láttam, tapasztaltam aa életben, és csak azt mondhatom: nioßt egészen más a pedagógus élete, mint valamikor volt... Het­ven éves leszek, 1906-ban tanítot­tam először. Régen volt, ugye? És most itt vagyok, örömmel szólok, és mondom el az én küzdelmes, hányatott életem néhány jellemző epizódját... A csabai pedagógusok egyik ösz- szejövetelén hangzottak el ezek a szavak, ott ismerkedtem meg P.reznai Imre bátyánkkal, aki 51 évvel ezelőtt lépett be először egy olajszagú iskolába, szöszke, barna és feketehajú gyerkőcök elé Ger- cselyen, Zemplén megyében. Ötvenegy év, — küzdelmek, örömök évei Bizony hagy idő. Ha csak szé­pen, lassan Tolydogálva telik el ennyi esztendő, akkor is hosszú, hát még akkor, ha nehéz, sanyarú évek is beleássák magukat az öt évtizedbe! Küzdelmes életút után tanít még ma is Breznai Imre a áH-os számú általános iskola har­madik osztályában. Ott, azon az összejövetelen kértem meg: talál­kozzunk, és beszélgessünk. Kin­cset érő tapasztalatait miért ne mondaná el? Miért ne tanuljanak egy félévszázados pedagógus élet­út küzdelmeiből és örömeiből a fiatalok, akik talán még csak hír­ből ismerik a hivatásszeretetet? Miért ne ismerjék meg őt, aki Gercselyröl indulva több ezer gyér rneket tanított, akik között lehet, hogy nagyapák is vannak már? Találakoztunk. Elbeszélgettem Breznai Imre bátyánkkal, és el­mondom most mindazt, amiről kettőnk között szó esett Úgy mon­dom el, ahogyan ő beszélt: egysze­rűen, nagy szavak nélkül, őszintéin. • m teszek hozzá semmit, és nem veszek el belőle. Fiatal pedagó­gusok, olvassátok el az ő életörté- netét! Szülőik, hallgassátok: ezer és ezer gyermek neveléséből meg­őszült ember beszél, aki egy életet áldozott arra, hogy több, és erőbe- rebb ember legyen minden ember- palántából. Gercselyröl indult el A messzi felvidékről, erdők, he- gyek-völgyek honából jött ide, az Alföldre. — Sárospatakon, az ottani kép­zőben végeztem. Kitűnő képesítést szereztem, megtetszett a munkám az akkori tanfelügyelőnek, Bereg­szászi Istvánnak, és azt mondta nekem: „öcsém, ne menj sehová, maradj a mi megyénkben.” így kerültem Gercselyre, állami taní­tónak. Küzdelmes munka volt, de ifjonti, fiatal hévvel semmi sem tűnt lehetetlennek előttem. Így kezdte pályáját Breznai Im­re. Később megnősült, orosházi leányt vett el, és akkor került me­gyénkbe, Vésztőre. Ott tanított 1909-től 1922-ig. A vésztőiek na­gyon megszerették. Közben meg­járta az első világháborút is. — Otthon éreztem magam ab­ban a kis faluban. Esténként anal­fabéta tanfolyamokat szerveztem. b kubikosokat köbtartalom-számí- tásra oktattam, hogy be ne csap­hassák ők^a munkán, és bizony nem kaptam én ezért senkitől sem fizetséget. Fiatal kartársak! Ki tenné ezt meg manapság? Látják, Breznai Imre bátyánk megtette, és boldog volt, hogy segíthetett az egyszerű parasztembereknek, asszonyoknak fiatal, iskolából kimaradt legé­nyeknek, kubikosoknak. Szerette őket és ázok is szerették őt. Fizet­ség? Senki sem gondolt erre. Az őszirózsás forradalomra jöttünk haza — Tizennyolcban. Nagy felbuz­dulás volt a faluban, az emberek beleszimatoltak a levegőbe, és va­lami nagyszerűt, valami újat vár­tak. Amikor hazajöttem a frontról, megválasztottak a katonatanács elnökének. Az urak: a főjegyző és a többiek — begazoltak, egy sza­vuk sem volt. Aztán jött a dikta­túra, a munkástanács titkára let­tem. Elgondolkozik. Nagy idők emlé­keit rendezi magában, hogy töb­bet, minél többet hozhasson fel­színre az emlékezet a mi számunk­ra. — A horthysták kígyót-békát kiabáltak ránk, pedig nem volt igazuk. A nép emelt fel bennün­ket, és amit tettünk, mindent a népért tettük. Nem úgy mondom, hogy Kiss Józsi' bácsiért, vagy Nagy Andrásért, Kubikus János­ért — mindért, magunkért. A bu­kás után csendőrök kerestek, le­tartóztattak és Szeghalmon bör­tönbe kerültem. A lavina megin­dult... Fegyelmi, pénzbírság, majd 1922. július elsején bélistázták. Választhattam: végkielégítés, vagy nyugdíj, abból is 40 százalék le­vonás. A nyugdíjat választottam, de - annyira romlott a pénz, hogy néhány év múlva már fel sem vet­tem.->■0 -t Mej;t felvilágosult ember volt, nem tűrték meg — Bizony nem! Szereztem egy szekeret, egy gebe lovat, meg egy rossz ekét, aztán elmentem szán- tami-vetni. Valamiből élni kellett, hát én ezt csináltam, 1926-ig. Ab­ban az évben vizsgálták ki újra az ügyemet, kaptam 13 millió ko­ronát viszamenőleg az elmaradt nyugdíjakért, de az sem ért sem­mit, olyan rossz volt a pénz. Jó­val később, 1929-ben vettek vissza újra, két évig Mártélyon tanítot­tam, majd 1931-ben Békéscsabára kerültem, és azóta itt tanítok. Breznai Imre bátyánk élete ak­kor sem volt zavartalan. Horthy rendőrsége állandóan zaklatta idézgették, ellenőrizték, hogy mit csinál, minden lépését figyelték: „Tanácstitkár volt! Gyanús! Kom­munista!...“ — A pályámon soha nem halad­tam előre, hiába végeztem kitűnő­en Patakon. A húszas években megindult lavina sodort egyre to­vább... Tizenegy éve, 1946-ban vonult nyugdíjba, de 1952-ben újra kér­ték: „Gyere öreg, tanítani, szük­ség van rád!” És Breznai Imre az első szóra jött. Oijaállt a fekete tábla elé, rámosolygott gyermekei­re, és nevelte, tanította őket szép­re, jóra, nemesre. Hetven éves, de szemei fiatalo­san csillognak, friss a lépte, és a gyermekek végtelenül szeretik, öt­venegy éve tanít, — félévszázad ez. Tanítványai közül sokan már nagyapák... Búcsúzáskor, — őszinte, szép beszélgetésünk után — sok erőt és egészséget kívántunk Breznai Im­re bátyánknak, és tudom, ezt a kí­vánságunk mindenki megosztja velünk. Sass Ervin Október 15-én kezdődik a tints A Magyar Távirati Iroda illeté­kes helyen nyert tájékoztatás a- lapján közli .hogy az 1957-58-as évi fűtési idény 1957. október hó 15-én kezdődik-. A fűtéssel kapcsolatos részletes szabályokat az illetékes miniszté­riumok állapítják meg. A premier-mozi készül a szovjet film ünnepére Megyénk legnagyobb filmszínháza, a Békéscsabai Szabadság Mozi. Az ízléses, tiszta, jólvezetett filmszínházat szeretik Békéscsa­bán. És ez azért van így, mert az udvarias személyzet elve ez: „A- zért jön hozzánk a közönség, mert szórakozni akar és mi ehhez já­ruljunk hozzá.’’ Ezt mondta Müset Ilona is, az üzem vezetője, amikor a szovjet film ünenpéről beszélgettünk. — HOGYAN KÉSZÜLNEK A FILMHÉTRE? *— Elsősorban az üzemekben működő közönségszervezők segít­ségével. Természetesen itt a moziban is elvégezzük a propaganda munkát. Célunk, hogy Békéscsabán mindenki megnézhesse a szá­jét filmhéten vetített filmünket. — Mit vetítenek november 7-tői 13-ig? — A „Negyvenedik" című filmet. Nagyon izgalmas és kalandos film. A szocialista forradalom idején történik az esemény, Ügy gondoljuk sikerül minél nagyobb tömegnek bemutatnunk, mert az üzemi közönségszervezőink Szemenkár Mátyás, a Kötöttárugyárban. PaiakL Júlia a Ruhagyárban, Pintér Magda a Pamutszövőben és o többiek is igazán jól dolgoznak. — A JEGYEKET MIKOR KEZDIK ÁRUSÍTANI? — Október 25-től kezdjük és az egész hétre árusítjuk, hogy ha a dolgozó egyik napra már nem tud jegyet szerezni, a következő napra kapjon. És még egy utolsó kérdés: — HOGYAN KÉSZÜL A SZEMÉLYZET? — Mint mondtam, a mozi előcsarnokában és az utcai „reklám ablakokban" ismertetjük az általunk vetített filmet. Ehhez a propa­gandaanyagot elkészítjük és utána tiszta nézőtéren várjuk a közön­séget. A tervek tehát készek. Ezen ugyan még bővíthet az október 8-ra összehívott Békés megyei moziüzemvezetők értekezlete, de már ab­ból is látni, hogy a Szabadság Filmszínház dolgozói a szovjet film­hez méltóan készülnek a filmhttre, V. T. \ A lottó szeptemberi jutalomsorsolása A lottó 31. heti nyerőszámainak húzása után került sor a lottó juta-* lomsorsolására. Ez alkalommal a 28. játékhét 1 939 055 szelvénye kö­zül 290 szerencsés lottószelvény­tulajdonos lett értékes tárgynyere­mény gazdája. A lottó szeptemberi jutalomsor­solásának nyerőszámai és nyere­ményei a következők: Egy 2 szoba-hallos öröklakás 1 449 861, 1 garzon öröklakás LA 320 806/a, 1 Wartburg-gépkoesi 044 628, 3 Moszkva motorkerékpár 1 183 775, 1 216 475, 2 303 930, Pannónia motorkerékpár oldal ken csival 364 523, 1 794 654, 2 350 090, 10 Csepel-kerékpór Dongó motorral 153 162, 197 129, , 415 574, 556 023, 1 870 192, 1 938 452, 2 234 108, 2 300 752, LA 334 408,/b, LA 334 753/ b, 5 nőd kerékpár 1 091449, 1 784 610, 1 983 880, 2 868 454, LA 302 654/c, 1 motorcsónak 2 589 753, 1 túracsónak 1 020 441, 7 szobabútor 403 652, 577 057, 2 126 033, 2 132 066, 2 449 476, 2 556 401, 2 670 596, 1 konyha­bútor, 2 848 596, 3 zongora 1 956 533, 2 386 908, 2 872 009, 3 tangóharmo- n-ika 520 216, 1 966 188, 2 049 858, 5 zeneszekrény 005 409, 467 528, 1 876 612, 2 349 022, 2 511 985; 10 rádiókészülék, lemezjátszóval 147 022, 156 944, 252 003, 373 737, 548 031, 2 490 520, 2 749 104, LA 360 349/c, LH 012 045/3, LH 012 921/ 5; 10 svéd vdllanyborotva 186 117, 271 205, 301 881, 1 508 451, 1 715 019, 1 742 910, 1 845 768, 2 027 420, 2 821429, LA 332 970/b; 20 7 lám­pás rádió 095 086, 327 427, 347 821, 1 049 019, 1 188 412, 1 234 978, 1 253 916, 1 279 971, 1 481 549, 1 792 630, 1 975 318, 2 102 512, 2 505 778, 2 534 357, 2 640 098, 2 663 127, 2 949 251* 2 964 247, LH 005 958/i, LH 018 642/5; 10 tás-* karádió 63 555, 117 782, 503 972, 541 521, 657 082, 1 131 917, 1 247 439, 2133 976, 2 626 Ti2, 2 819 046) 10 televízió 075 005, 122 298, 415 675, 562 478, 1 086 989, 1 431 331, 1 939 058, 1 956 413, 2 107 077, 2 313 024; 7 fényképezőgép 332 749, 1 182 060, 1 436 358, 1 782 782, 2 135 929, 2 174 224, 2 490 511; 9 perzsaszőnyeg 195 226, 326 840, 593 009, 1 102 532, 1 305 842, 2 100 860, 2 127 278, 2 880 030, 2 904, 691; 10 csillár 211 395, 298 357, 321 236, 1 513 898, 1 949 599, 1 992 771, 2 301 008, 2 480 883, LA 309 983/a LA 334 797/c; 3 étkészlet 117 975, 643 949, 1 998 359 ; 3 herendi lámpa 1 081 379, 2 101 579, 2 932 962; 10 tűzhely 105 181, 130 891, 510 174, 554 219, 1 250 352, 1 554 551, 1 699 660, 2 191 905, 2 463 754, 2 678 340; 1 villanytűzhely 581 329, 5 magnetofon 120 489, 214 041* 2 041 345, 2 825 814, 2 953 550; 5 villanyhoyler 160 881, 652 363, 1 969 998, 2 027 023, 2 684 122. 5 varrógép 474 310, 1 967 120, 2 030 715Í 2 349 439, LA 316 002; 2 mosógép 1 618 078, 1 995 884; 5 hol­land porszívó 136192, 394 336» 1 309 275,1 832 759, 2 794 510; 5 pad­lókefélőgép 232 773, 2 006 572, 2 398 815, 2 913 934, LA 322 404/a; 4 bőrkabát 2 008 311, 2 360 118, 2 361 530, LH 012 525/4; 2 darálógép 298 508, 1 656 389; I vetítőgép LH 008 005/3; 2 acélgereblyo 1 588 005, 2 052 049; 1 fűkaszáló 1 038 706; 1 gabonarosta 2 761 939; 3 szőlőpnés 027 430, 2 135 068, 2 316 7Í2; 2 szekér 514 888, 2 135 052; 1 permetező, töltővel 1 078 636; 5 drb 3000 forintos utalt vány festményre 182 325, 2 089 678, 2 884 786, 2 646 145, LH 000 908/1; Tíz 2000 forintos utalvány ház­tartási felszerelésre 326 678, 528 109 537 639, 1 199 310, 1 674 296, 2 259 668, 2 288 983, 2 349 652, 2 636 290, 2 806 363; tíz 5000 forin­tos utalvány ágyneműre 122 438, 283 902, 351 363, 425 951, 2 009 440, 2 205 780, 2 415 181, 2 529 714, 2 612 132, 2 812 040, negyven 5000 forintos vásárlási utalány, a Lottó Áruházba 021 277, 029 286, 065 091, 117 781, 129 867, 241 340, 373 503, 406 217, 431 862, 473 210, 483 012, 509 544, 1 075 293, 1 235 820* 1 364 954, 1 365 812, 1 561 889* 1 562 314, 1 641 462, 1 812 421» 1 861 392, 1 902 719, 1 937 429, 1 974 728, 2 358 492, 2 498 692 2 596 955, 2 601 308, 2 632 135, 2 832 874, 2 638 035, 2 772 062, 2 841 075, 2 855 882, 2 930 300. LA 305 939/a, LA 354 247/b, LA 366 068„ LA 374 619/a, LH 009 834/5» öt 2500 forintos utalvány, iparmű­vészeti tárgyra 212 094, 1 654 060, 2 005 060, 2 330 939, LH 005 421/4. Az 1957. augusztus 2-i jutalom-* sorsoláson kihúzott, de át nem vett — elévült nyeremények — most újra sorsolt nyeremények jegyzéke: 1 stílbútor 2 402 845, 1 konyha bútor 1 671 463, 1 lemezjátszó 182 240, 2 hétlámpás rádió 574 363, 1 261 238, 1 táskarádió 2 776 539, 1 televízió 2 323 040, 2 fényképező­gép 2 773 261, LA 326 229/c, 1 5000 Ft-s utalvány ágyneműre 2 272335, 1 5000 forintos utalvány a Lottó Áruházba 536 735, 1 2500 forintos utalvány férfiruhára 1 425 212, 1 3000 forintos utalvány festményre 2 698 229, 2 2500 forintos utalvány iparművészeti tárgyakra 664 734, 2 386 022, 6 2000 forintos utalvány könyvekre 022 636, 248 033.1 294 634 1 398 571, 1 824 911, 2 113 839, 2 kétszemélyes utalvány üdülésre 1 674 022, LA 333 136 c, 1 háztáji gépegység 277 546, 1 permetező 1 659 557, 1 kerékpár, dongómotor-* ral 389 521, 1 tűzhely 2 591 237. (MTI) „SZENZÁCIÓS ÚJDONSÁGOK'' a szarvasi áruházak kirakataiban I Szarvason még kánikula van — gondolhatja a jóhi­szemű vásárló, amikor meg­szemléli a szarvasi áruhá­zak kirakatait. Mert mit látni azokban? Az egyikben például arról értesítik —* ötletes megoldással — a vevőközönséget, hogy meg­érkeztek a „nyári mosóru­hák’’. A másikban a nyári öltönyöket csodálhatja meg a didergß vevő. És miköz­ben a hideg szabadon fut- kározik a hátgerincén, el­döntheti, hogy milyen nyári szandált vásároljon, olyat-e amin három pánt van, vagy i ■ „melegebbet”, amelyen öt ; pánt is van. Nyári ingek­ben is szabadon válogathat, hiszen ha négyet-ötöt fel­vesz egyszerre, az is több a semminél. De kit érdekel az időjá­rás, hogy immár hűvös ősz­be fordult, fő ami fő, ame­lyet a kirakati kakas is te- : li csőrrel kukorékol, hogy \ mindezek a nyári áruk, a­melyek a kirakatban látha­tók: újdonságok! Még szerencse, hogy a vas- és edénybolt dolgozói résen vannak és kiraka­tukban őszi ajánlataikkal kedveskednek a vevőknek és családi tűzhelyet java­solnak. Ébredjenek a kirakatren- ]!" dezők Szarvason, mert itt az ősz! Ha nem hiszik, pró­bálják meg: öltözzenek „új­donságaikba” t i: (B) .....................................................

Next

/
Oldalképek
Tartalom