Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-01 / 229. szám
4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. október 1., kedd Szeptember 29-én hat éves fennállását ünnepelte a Békéssxentandrási Szőnyegszövő A Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet 1951. májusában alakult 24 taggal. Ma 467 taggal dolgozik. Az 1957 első féléve 327 ezer forintos nyerességgel zárult. Előirányzott tervét túlteljesítette. Féléves termelési értéke meghaladta a 4 millió forintot. Legyártott termékei főleg exportra kerülnek, 1957. évi ipari vásáron első díjjal, aranyéremmel lett kitüntetve szép szőnyegeiért. Ami fejlődést mutat az 1955. évi helyiipari vásárhoz viszonyítva, ahol második díjat kaptak. Vasárnap este több mint ötszázan gyűltek össze a szentandrási kultúrházban, hogy az első félév jól végzett munkáját megünnepeljék. öregek és fiatalok, a szövetkezet munkásai és vezetői a kora hajnali órákig együtt szórakoztak. A birkapörköltre jól csúszott a jégbehűtött sör. A második félévi munkájukhoz kívánunk jó egészséget, sok sikert és természetesen tervük túlteljesítését, hogy a vasárnapihoz hasonló fehér-asztali ünnepléssel fejezzék be az évet.-------- ■———— S Ä megyei tanácsülésen hallottuk 0 Hogyan akarják erősíteni a tsz-eket a tanácstagok? A Magyar Nők Országos Tanácsának irányelvei a nőmozgalom munkájához (Rövidített szöveg) A megyei tanács szeptember 25- én megtartott ülésén megyénk iparának és mezőgazdaságának helyzetét, feladatait vitatták meg a Tanácstagok. A szóbeli és írásbeli oeszámolókhoz számos hozzászólás hangzott el. Ezekből szedtük az a- lábbi, a termelőszövetkezetek erősítésével, fejlesztésével foglalkozó csokrot. Sinkó Sándor elvtárs Orosházáról: Szerezzünk érvényt a termelőszövetkezetek működési JtfSfsSWff'bé- rartásának, de ne úgy, mint az elmúlt években, amikor csak beszéltünk róla, hanem tettekkel, mert az alapszabály és más fontos alapelvek be nem tartása sok kárt o- soz a tsz-mozgalomnak. Nagy hiba, hogy nem folyik küzdelem a tsz-ekiben és kívül is a tsz-szel kapcsolatos helytelen nézetek (az „elegen vagyunk”, az „aki kilépett, maradjon kívül") ellen. A -dolgozó parasztok leginkább a meglévő termelőszövetkezetekbe való belépés és nem új tsz alakítás gondolatával foglalkoznak. (Ez teljesen érthető és helyes is, minek küzködjenek a kezdés nehézségeivel, a gazdasági épületek hiányával, ott ahol nem muszáj? A szerk. megjegyzése.) A tavaly ősszel kilépettek nagy része nagyon megbánta elhamarkodott tettét és szeretne visszamenni. De a terjengő nézetek hatására meg sem merik kísérelni. Azt mondják, minek kopogtassanak ott, ahova úgy sem engedik be őket. (Az orosházi Űj Élet Tsz még márciusban „bezárta a kaput" s most nyitotta meg, hat volt kilépőnek, a jelentkezését elfogadták — amint ezt a tanácsülés szünetében Szőke Molnár József elvtárstól, a tsz elnökétől megtudtuk.) Ágoston József középparaszt elmondta: szívesen belépne újra, de nincs bátorsága a közgyűlés elé állni, mert a nem akarásnak az lenne a vége, hogy mindenfélét a fejére olvasnának. Vass Károly Dévavány áról: A tsz-tagok hosszú éveken át gépellenesek voltak. Azt mondták, nem kell a gép, mert az nem termel trágyát. Most meg mi a helyzet géppel akarnak elvégezni minden munkát, de a saját gépjükkel. Például az ecsegfalvi Béke Tsz trágyát termelő teheneket a- dott el azért, hogy gépeket tudjon venni. Vígh Andor Okányból: A beszámolóban szó volt arról hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését nem lehet a sponta- nitásra bízni. Nem is volna helyes hiszen minden csak úgy fejlődik ha segítik. A sarkadi járási községi tanácselnökeinek közelmúlt értekezletén az elnökök elmondották, hogy a tsz-tagok nemhogy tennének valamit a fokozatos fejlődés érdekében, hanem mereven elzárkóznak a .kilépettek visszavételétől, az új tagok felvételétől. Sokan pedig nagyon vágynak visz- sza. Ügy jámak-kelnek ezek az emberek, mint a megbélyegezet- tek, mint akiknek nincs helyük csupán azért, mert a tavaly őszi zür-zavar s a fenyegetések kivesztették őket a tsz-ből. A fentiekhez nem fűzünk megjegyzéseket, így is megérthetik belőle azok, akiket illet, hogy mit kell tenniük. I. A magyar demokratikus nőmozgalom fejlődése A magyar demokratikus nőmozgalomnak évtizedes hagyományai vannak. A két világháború között a kommunista nők és a haladó magyar asszonyok áldozatot és üldöztetést vállalva küzdöttek a társadalmi haladásért, a nők jogaiért, a gyermekekért, a békéért. A munkásmozgalomban, elsősorban a szakszervezetekben a nőmozgalom jelentős szerepet töltött be, de a Horthy-fasizmus é- veiben a társadalom egészét tekintve, nem ölthetett nagyobb méreteket. A felszabadulás tette lehetővé, hogy a társadalom minden rétegét felölelő demokratikus nőmozgalom hazánkban is kibontakozzék. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a kommunisták pártjának irányításával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar nők százezrei lelkesen vettek részt a háború sújtotta ország talpraállításában, hogy politikai szerepet kaptak és részt. vállaltak az Táj társadalom építésében. A népi demokratikus rendszer váltotta valóra a nők több évtizedes harcának célkitűzéseit. Alkotmányunk törvényerőre emelte a nők politikai és gazdasági egyenjogúságát. Ha összegezzük a tizenkét év nőmozgalmának eredményeit, megállapíthatjuk, hogy az asszonyok tíz- és százezreit vontuk be a népi hatalom építésébe. Ezek a nők szeretettel gondolnak a közösen végzett eredményes munka ö- römeire, hálásan emlékeznek arra a fejlődésre, amelyet ez a tevékenykedés jelentett számukra. Az ellenforradalom gyászt és pusztulást hozott. Feldúlta az otthonok békéjét, szétszakította a családokat, eszközül használta gyermekeinket, támadást indított a nők e- gyenjogúsága ellen és szétzilálta a nőmozgalmat. Az ellenforradalom óta eltelt hónapok alatt, egyre több asszony ismerte fel, hogy az ellenforradalom győzelme megsemmisítette volna a demokratikus és szocialista vívmányokat. Mind több nő értette meg, hogy a munkáshatalommal együtt a család biztonsága, megélhetése, gyermekei jövője is veszélyben forgott. II. A nőmozgalom célkitűzései A Magyar Nők Országos Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével segíti a szocializmus felépítését városban és falun. Küzd a családok gazdagabb és kulturáltabb életéért, a nők é- let- és munkafeltételeinek megjavításáért, a gyermekek boldog jövőjéért, a szocialista erkölcsért. Ezeknek a célkitűzéseknek megvalósításához nélkülözhetetlen a nők esze, szíve, munkája. Ennek a meggyőződének védelmében a Magyar Nők Országos Tanácsa szembeszáll mindazokkal, akik ellenségei a szocializmusnak, akik akadályozzák új társadalmunk felépítését. De u- gyanennek a meggyőződésnek az alapján együtt akarunk dolgozni minden hazáját szerető magyar asszonnyal. Tiszteletben tartjuk a hívő asszonyok vallásos meggyőződését. Sorainkba hívjuk világnézeti különbségre való tekintet nélkül mindazokat az asszonyokat, akik készek harcolni a békéért, a családok fel- emelkedéséért, a gyermekért. Sorainkba hívjuk a munkásasz« szonyokat, a parasztasszonyokat, a háziasszonyokat. Hívjuk az írókat, nevelőket, e- gészségünk védelmezőit, a hivatalok és a kereskedelem dolgozóit, mindazokat akik népünkért tenni tudnak és tenni akarnak. A Magyar Nők Országos Tanácsa egyetért a Szovjetunió vezette szocialista tábor béketörekvéseivel, a világ haladó erőinek békemozgalmával. Velük együtt küzd az emberiséget fenyegető atomfegyverek ellen, a leszerelésért, a békés egymás mellett élés megvalósításáéit, az államok közötti vitás kérdéseknek tárgyalások útján való rendezéséért. A magyar demokratikus nőmozgalom szerves része a nők nemzetközi mozgalmának. Harcol azért, hogy a nőt, az anyát a társadalomban megkülönböztetett tisztelet illesse meg. A Magyar Nők Országos Tanácsa egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a társadalmi átalakulás elkerülhetetlen konfliktusai között segítse a gyermekek harmonikus fejlődését, a családi élet nyugalmát és a család összhangját, új életünk szokásainak és erkölcsének kialakítását. 111. A nőmozgalom feladatai A magyar demokratikus nőmozgalom tevékenysége eredményekre épül, de egyben okul az elkövetett hibákból és feladatának tekinti, hogy fejlessze az asszonyok politikai öntudatát, szélesítse látókörüket, növelje igényüket a művelődés és a kulturáltabb élet után. A Magyar Nők Országos Tanácsa feladatának tekinti, hogy szembeszálljon azokkal a maradi nézetekkel, amelyekben a nők lebecsülése jut kifejezésre. Mindrnt megtesz azért, hogy a nők élni tudjanak alkotmány biztosította jogaikkal. Megvizsgálja, hogy milyen intézkedésekkel, intézményekkel, háztartási gépekkel és eszközökkel könnyítheti a munkahelyen és a háztartásban egyaránt helytálló nők munkáját, javaslatot készít ezek megvalósítására. A nőmozgalom támogatja a gyermekvédelem hálózatának kiépítését és az ehhez szükséges intézmények létrehozását. Olyan közvéleményt akar teremteni, a- mely egyetlen gyermeket sem enged elkallódni. A Magyar Nők Országos Tanácsa önálló nőmozgalom, amely mindazoké, akik készek önzetlenül támogatni boldog életet teremtő, demokratikus és szocialista törekvéseinket. Az egységes magyar nőmoz- galom szorosan együttműködik a különböző társadalmi szervekkel, mint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront, a KISZ, az Országos Béketanács, a SZÖVOSZ, a Termelőszövetkezeti Tanács, az Úttörő Szövetség, a Magyar Vöröskereszt és más szervezetek. A Magyar Nők Országos Tanácsa a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tagszervezete, végrehajtja annak határozatait hazánk viszonyainak megfelelően. így a magyar nőmozgalom munkája a nemzetközi demokratikus női ös2- szefogás egyik láncszemévé válik. Magyar Nők Országos Tanácsa gy csepp a tengerből Ez a csepp a proletár- nemzetköziségi érzés végtelen tengeréből való. Igaz, hogy a dolgozók összefogásából születő nagy tettek mellett semmiségnek tűnhet, de a- mit általa érzünk, az maga a legyőzhetetlen óceán! William Busse, aki a Kelet-németországi Drezda egyik üzemében éjszakai fűtő, holt fáradtan érkezik haza. Motor- kerékpáron közlekedik ugyan, ám a nyeregben töltött idő mégcsak jobban kimeríti. No, majd itthon jól kipiheni magát a következő műszakig, — erre gondol, miközben kiszedi a postaládájába gyümöszölt leveleket. Postája minden nap ilyen sok. — A második világháborúban, tragikus körülmények közt elvesztette egész családját és múlhatatlan fájdalmát azzal enyhíti, hogy évek óta a dolgozók nagy családjával levelezget eszperantó nyelven. Ily- módon már sok-sok igaz barátra, elvtársra tett szert az egész világon. — A mai levelek közül gyönyörű budapesti képeslap bukkan elő. Kézbe vesszi, olvassa. A lapot egy általa nehezen kibetűzhető nevű ismeretlen magyar eszperan- tista, Soós Gyula küldi, aki Orosházáról került a fővárosba. Röviden közl- li, hogy 10 éves leánykája, Margitka, aki nem a legszorgalmasabb levélíró, már három hete nyaral sok más társával e- gyütt valahol Drezda mellett egy üdülőben, de szüleit néhány kurta soron kívül még egyszer sem tájékoztatta hogylé- te felől. Soós Gyula ke- zeügyébe került egy bolgár eszperantó kiadvány, s annak levelezői között olvasta a drezdai William Busse nevét és címét. Eszperantó írótársi és egyben elvtársi alapon kéri őt, tájékozódjék Margitka felől és értesítse öt. — A tragikus életű családapában nagyot dobban a szív! Ó, hányszor aggódott annakidején ő is gyermekeiért, lehettek azok akár a legjobb kezekben is. És a néniét munkás egy általa soha nem látott magyar apa lánykájának a felkutatására indul, méghozzá azonnal. Még a ki sem hűlt motor nyergébe pattan. Útközben — még a városban — megáll egy játéküzlet és egy cukrászda előtt, s csak azután vág neki az útnak. Kiderül, hogy a „Drezda környéki“ gyermeküdülő 90 kilométernyire van. Mire végre odaér, közlik vele, hogy a kis magyarokat nemrégiben egy még szebb, új üdülőbe vitték, az Érchegység lábánál lévő Annabergbe, úgy 200 kilométernyire Drezdától — A fütő gondolkozik: — mit tegyen? Visszaforduljon anélkül, hogy a kislánnyal beszélt volna, s ezzel növelje a szülők aggodalmát? Willium Busset nem ilyen fából faragták. Kissé megropogtatja csontjait, kihúzza magát, aztán — előre, Anneberg felé! Késő délutánra jár az idő, mire megleli az üdülőt és benne Margitkát. A leányka boldogan csókolgatja az idegen bácsit, aki gyatra kiejtéssel ugyan, de egyrecsak az ö drága apukájának a nevét ismétli. Az ajándékot is elfogadja, pedig mindene van, dehát a bácsi olyan szeretettel kínálja, mint otthon az apukája. * Hazafelé útban Busset hatalmas felhőszakadás lepi meg, de robog rendületlenül tovább, mert éjjel a kazánnál ismét helyt kell állnia. — A drezdai utcák már kihaltak. Otthonába nyitva első dolga megírni oda a messzi Magyarországba, hogy a szülők ne aggódjanak, Margitka egészséges és írni fog. — Ismét motorra ül s száguld a vasúti postára, hogy a jóhírt még az éjszakai vonat tovább vi- hesse. — Aztán William Busse német fűtő hazatérve száraz ruhái kap magára, s máris indul hogy abban a drezdai üzemben azon az éjjelen is magasan lobogjon az éltető tűz! Huszár Rezső
