Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-01 / 229. szám

1957. október 1., kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 ^ A A **^*^^**»*** 4AA*ÁAAAiA*AtAAi WWW WrW'W »» w WWW WWW WWWWWWWWW WWW WWW \ HA-8-KWG... HA- 8 -KV/Q. . . I I Tessék jelentkezni!... | I» » aa«4AA.AA44AAAAÍ#J^4A4*A*44444AiAMAA*AA*Aí44A WWWW'WrW WWW ftf f f f * ▼ » w w w»» « » » w » » » -w w WWW w if w WWW Jelek szárnyán, az éter hullámain HA—8—KWG... HA—8—KWG HA—8—KWG... pattognak a rövid és hosszú morze-jelek a Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség békéscsabai rádiósklub­jában. HA—8—KWG..; hívást vár, HA—8—KWG.* hívást vár... Az éter hullámain világgá röppennek a jelék, Komoróczky János békéscsabai rövidhullá­mú amatőr összeköttetést keres a nagyvilággal. A szürkefalú hangszórót figyeljük: jön-e vá­lasz, meghallotta-e valahol egy rövidhullámú amatőr a HA—8 —KWG állomás hívását? Hosszú percek telnek el. Ko­moróczky János lankadatlanul adja állomása hívójelét, aztán vételre kapcsol. A 40 méteres rövidhullámú amatőrsávon vár­juk a válaszhívást. A hangszó­ró csendes, csak az adó és a vevő halk zúgása vibrál a szo­bában. De csend! Figyeljünk! Távoli, halk ínorze-jeléket közvetít a hangszóró. — Már itt van! — mosolyog Komoróczky elvtárs, — vála­szol a hívásomra. Azonnal meg­tudjuk milyen állomás. Az idő: 15 óra 15 perc Szüntelenül pattognak a halk morze-jelek. Valahonnan — még nem tudjuk honnan — vá­lasz érkezett a' HA—8—KWG hívására. Komoróczky elvtárs újra adásra kapcsol: PSEK.* PSEK... ez „magyarul’1 vagy in­kább nemzetközi rádiósnyel­ven annyit jelent, hogy: Tessék Többször volt alkalmam tapasz­talni a szarvasi állomáson — amíg a vonatra vártam —, hogy ott bi­zony nem a legnagyobb rend ural­kodik. Papírhulladékok, cigaretta­végek „díszítik“ a várótermeket. De a tanulók váróterme sem kü­lönb a többinél. Az utazóközönség a reggeli órákban — amikor a ta­jönni... tessék jönni... Újra vé­tel: az ellenállomás bejelentke­zik: LZ—1—KID... LZ—1—KID ja Bulgária! A vétel egyre izgalmasabb. Tehát azt már tudjuk, hogy egy bolgár amatőr jelentkezett. Gyors üzenet — jobban mond­va — morze-jel váltás a két amatőr között, és néhány perc múlva, miután mindketten meg­ígérik egymásnak az összeköt­tetést igazoló QSL-lapok kül­dését, Komoróczky elvtárs rész­letesen beszámol a kapcsolat­ról. A bolgár megfigyelő amatőr jelentkezett — Tchrpan-ban lakik a ba­rátunk, — mondja, — és még csak megfigyelő amatőr. Ez azt jelenti, hogy nincs önálló adási engedélye, hanem valamelyik társadalmi szervezet kollektív rövidhullámú adóján forgalma­zott. Fiatal amatőr lehet, és most gyakorolja a rövidhullá­mú adás-vételt. Ico-nak hívják, azt is megtudtam tőle. Milyen érdekes, és szinte le­nyűgöző dolog ez a rövidhullá­mú .amatőr ködés! Az ember itt ül egy kis klubszobában, rádiók, huzalok, és előttünk ismeretlen nevű alkatrészek kellős köze­pén, és pillanatok alatt száz és ezer kilométerekkel teremthet kapcsolatot^ és játszi könnyed­séggel megtudhatja például azt, hogy milyen az idő Bulgáriá­ban, süt-e a nap, vagy esik-e az eső? Újabb összeköttetést keresünk HA—8—KWG... küldjük az éterbe állomásunk hívójelét. Né­hány perc: újra vételre kapcso­lunk. Hullámhossz: 40 méter, a vételi viszonyok igen jók.... Úgy látszik, ma nem volt erő­sebb napkitörés, és a rövidhul­lámok között nem keletkezett zavaró bonyodalom. Figyeljünk tehát! Vétel. A hangszóróiban azonnal je­lentkezik egy állomás. Az előb­bi izgalom újból úrrá lesz raj­tunk, most ki jön vajon? Ko­moróczky elvtárs már diktálja is a jelentkező állomás hívóje­let: YU—5—FQR... YU—5—FQ ... Jugoszlávia! Ez igen, ma ki­tűnő összeköttetéseket sikerült behozni. A jugoszláv amatőr leadja a „riportot’* rádáósnyel- ven; közli, hogy milyen érthe­tően, milyen hangerővel és hangszínnel hallja magyar kol­legájának adását, aztán a MY—QTH jelzés után közli állomásának helyét: Titoveles, és a nevét is: MY NAME Dragi :.. Dragi. Bizonyára Dragomir. Bőbeszédű — vagy inkább — bő morzs-jelű a jugoszláv rádiós, még arról is tájékoztat­ja Komoróczky elvtársat, hogy 30 wattos adóval dolgozik, 14 csöves a vevőkészüléke, és 41 méteres az antennája... Mezőberény: Hídvégi Tibor ,tanító jelentkezik — Hát ma szerencsénk van! — kapcsol át vételre Köftióföcz- ky elvtársi, — Tibi is otthon van, úgylátszik, ma délután é- ter-vadászatot kezdett. Gyors üdvözlés, és az éter hullámain keresztül interjúvol­juk meg Hídvégi Tibor tanítót, hírneves magyar rövidhullámú amatőrt, hogy mióta űzi ezt a nemes szórakozást, és milyen sikereket ért már el távoli ösz- szeköttetések dolgában? Vételre kapcsolunk, és már halljuk is a választ, mintha ve­lünk szemben ülne Hídvégi Ti­bor. — Húsz éve foglalkozom a rövidhullámú amatőrködéssel, aktívabban a felszabadulás után. Megtudjuk még azt is, hogy a napokban megnyerte a ma­gyar DX-versenyt (távolsági versenyt) 12 állomással beszélt, melyek mind távolabb voltak mint 2000 kilométer! Sass Ervin Az olvasó bírál még e szeméttenger a szarvasi vasútállomáson ? | karítás ideje lenne — sem látja, hogy ott valaki is takarítana. Több utazó kérését tolmácsolom, amikor azt írom: „nem lenne baj”, ha a szarvasi állomás főnöksége na­gyobb gondot fordítana a tisztaság ellenőrzésre és az utazók égési ségének védelmére. Egy főhadnagy, Szarvasról. ni, bizonyára a szarvasiak érdek­lődése is nagyobb lenne. Varga Sándor fhdgy. Szarvas Verseny paszta A napokban ellátogattam a szarvasi Tessedik Múzeumba, Ér­deklődtem: mennyi látogatója van a múzeumnak? Lestyán Pálnétól tudtam meg, hogy bizony kevés. A szarvasi nép nem igen látogatja a múzeumot, ezért sokan nem is tudják a jelentőségét. A két he­lyiség, amiben jelenleg a múzeum el van helyezve, — igaz — szép tiszta, s az ott elhelyezett tárgyak híven tükrözik Tessedik érdeme­it. De egy helyiségben mintegy nyolcezer forint értékű anyag van összezsúfolva. Nagy kár ez. Nyil­vánvaló, hogy ezt az összezsúfolt tárgyakat nem tudják gondosan ápolni sem, s a látogatók nem is láthatják ezeket. Ideje volna, ha a járási tanács nagyobb gondot fordítana a mú­zeum fejlesztésére és segítene az értékes tárgyak megóvásában. Ha rendes helyisége volna a múzeum­nak, s a muzeális tárgyakat gon­dosan és ízlésesen tudnák kiállíta­Ez van ráírva a kis kerek pléhdobozra, a- mellyel a következő jelenetem volt. A mennydörgős menkű csapjon beléd, hát nem nyílsz széjjel!? — így kezdtem vele a társalgást. — Kést nyomok beléd, de ak­kor is megmutatom... — így folytattam, és kést nyomtam belé, il­letve az ujjamba mert a penge lecsú­szott a dobozról. A kezemet elönötte a vér, az agyamat pedig \ a düh. Mi, hogy még ez a kis doboz fog az eszemen túljárni'.') Na megállj!... — kiál­tottam szenvedéllyel és ütögetni kezdtem a dobozt a kőpadlóhoz, ezután torkonragad- tam egy ronggyal, a fogás így is lecsúszott. Újrakezdtem, közben az erőlködéstől elvö­rösödtem, de ismét le­csúszott. Visszatértem az előbbi taktikához, és homokba mártott kézzel feszegettem. Ezután elvesztettem a türelmemet és terv- szerűtlenül cibáUam közben homlokomra kiült a verejték, ha­lántékomon kidagad­tak az erek, nehéz li- hegésem megtöltötte a konyhát. A doboz ko­nokul zárw maradt. Látva küzdelmem e- redménytelenségét, kétségbe estem. Most mi lesz? Piszkos cipő­vel mégse mehetek az utcára. Hirtelen ötlet­tel teljes erőből a kő- padlóhoz csaptam... A doboz fedele levágó­dott és a lekvárszerű sárga kenőcs egy része a sütőajtóra csapódott a többi pedig gránit- szerűen szétszóródott a falakon. Győzelem- ittasan kentem a sár­ga masszát a sütőről a cipőmre, közben a- zon gondolkodtam hogy csoda egy „ta­karékos” ember lehe­tett, aki kitalált hogy a cipőpaszh dobozra, nem szüks ges doboznyitót teni B. Z dg A épes f-Arx A Népújság képes filmhíradója Hoffmann mesél A mesék világának képzeletszülte gazdagsága, a filmtechnika szinte határatalan lehetőségei, a színek káprázatos pompája, a dallamok szárnya­lása — ebből tevődik össze az angol filmgyártás nálunk is rövidesen bemu­tatásra kerülő alkotása, a „Hoffmann mesél”. Jaques Offenbach világhírű ope rájának filmrevitele Michael Poweli és Emeric Pressburger forgatókönyvíró és rendező munkája, akik olyan anyag­hoz nyúltak, amely valóban kiklvánkozott az operaszínpad viszonylag szűk korlátái közül. Amit Hoffmann költő tragikus szerelmei történetének meg­értéséhez, a csodálatos környezet megteremtéséhez, a varázslatok véghezvi­teléhez nyújtani lehetett, azt a film alkotói megtették. Már az első képek lenyűgözőek. A balettet, amelyet látunk, a tenger mélyén lejtik a táncosok, fantasztikus növények, fények között. Amíg az előadás folyik, Stellának, a gyönyörű primadonnának inasa szerelmes le­vélkével és az öltöző kulcsával indul Hoffmannhoz, a költőhöz. A sötét te­kintetű Lindorf tanácsos megvásárolja a levelet, majd követi Hoffmannt a csapszékbe. Itt meséli el a jelenlevők biztatására a költő élete három nagy szerelmének történetét. Az első Olympia volt, szép, fiatal, gyönyörűen táncolt. A szerelmében vak Hoffmann nem látta, hogy akit Imád, élettelen automata. Csak akkor döbben rá, hogy az Imént még karjaiban tartott Olympia nem hús-vér leány, amikor Coppélius varázsló — akiben Lindorf vonásait ismerjük fel — dühében pozdorjává töri a babát, A csalódott szerelmes útja Velencébe vezet, ahol egy csodálatos, káp­rázatos karneváli éjszakán megismerkedik Giujiettával, a gyönyörű kurti­zánba!. A nőt Dapertutto varázsló — az előbbi Coppélius — tartja hatalmá- bap. Felbéreli, hogy szerezze meg számára Hoffmann tükörképét. A költő enged a szerelmet színlelő csábítónak, leszúrja - vetélytársát, hogy megsze­rezze Giulietta szobája kulcsát, ö azonban akkor már más karján messze száll gondoláján...' y A harmadik, akit Hoffmann szeretett, Antónia volt, egy tüdőbeteg, törékeny lány, akinek anyját Miracle doktor — ismét a gonosz, aki eddig is keresztezte a költő útját — vitt a sírba. Miracle látomásokat bűvöl a leányka elé, akinek megszakad a szive. A költő ismét egyedül marad. Amíg a csapszékben folyik a mese, szárnyal a dal, a társaság az egyik poharat a másik után üríti. Mire vége az előadásnak és Stella, Hoffmann imádottja megjelenik, a költő már a földön fekve alszik. A pimadonna Lindorf karján távozik... Ennyi a történet. Offenbach muzsikáját az Angol Királyi Filharmó­niai Zenekar tolmácsolja sir Thomas Beecham karnagy vezetésével. Kiváló énekesek és táncosok működnek közre, továbbá John Wright kitűnő ma­rionett színháza. A felvételek Christopher Challis munkáját dicsérik. Gyönyörűek az operaházi balettről, a velencei éjszakáról készült jelenetek. Szinte hihetővé válik a csoda, ahogyan Dapertutto kándelábertől—kándeláberhez lebbenve letördeli az ezerszinű gyertyák lecseppenő viaszát és csodálatos nyakéket varázsol belőle Giulietta számára. Felejthetetlenül szép a kurtizán gondo­lájának elsikló útja a Barcarola andalító melódiájára. A balett, a muzsika, a látványosság kedvelőinek minden bizonnyal élményt jelent a „Hoffmann meséi” megnézése. Születés — házasság — halálozás Mezőhegyesi anyakönyvi hírek Születés: Ronyecz István és Veszp­rémi Mária leánya Mária, Nádasdi Jó­zsef és Rúzsa Julianna leánya Julian­na*, Borbély Ferenc és Dús Gizella fia Ferenc, Balogh György és Fegyver- neki Julianna leánya Julianna, Föld­vári Nagy Antal és Nádházi Rozália fia Antal, Lakatos Jenő és Pruma Ro­zália leánya Rozália, Nagy Lajos és Misota Margit fia Fernec. Házasság: Horváth Sándor és Csiz­más Anna, Jakabovics János és Bo­dor Rozália, Nagy Tamás és Komlósi Julianna. Halálozás: Vadkerti Márton 72 éves. Szeghalmi anyakönyvi hírek Születés: Tóth Sándor és Hegyes! Margit fia József, Görög János és Fi- lyó Ilona leánya Margit, Kovács Já- os és Nyitrai Irén leánya Irén, Mó­ri József és Patai Zsuzsánna leá- Mária Zsuzsanna, Tóth Ferenc és uicz Gizella leánya Róza. Halálozás: Sárosl Eszter 2 hónapos. Szarvasi anyakönyvi hírek Születés: Hunya Mihály és Kiss Ir­ma Terézia fia Mihály, Paál Lajos Jó­zsef és Rágyanszki Mária leánya Má­ria IJona, Kovács Mihály és Nagy Ilo­na leánya Karolin, Valach Mihály és Kiss Zsuzsanna Katalin fia Mihály Ist­ván. Házasság: Sovány Pál és Frankó Ju­dit, Sutyinszki Pál és Sándor Mária; Hobel Pál és Tusjak Judit. Halálozás: Trnyik Mihály 2 éves; Sonkoly Márton 68 éves. Kondorosi anyakönyvi hírek Születések: Hajdú György és Róna­széki Ilona leánya Ilona, Garai Anna fia Mihály. Házasságkötések: Gulyás Pál János és Árvái Irén Zsuzsánna. Halálozás: Medvegy András 86 éves, Csilik Györgyné Bencsik Róza 48 éves. Gyulavári anyakönyvi hírek Születés: Sárközi Sándor és Bajusz Klára fia Sándor. Házasság: Szalasi Ferenc és Guti Er­zsébet, Hízó György és Tóth Róza, Sürgős segítséget a szarvasi Múzeumnak!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom