Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-27 / 252. szám
EMmzé* mich/ ▼Mf proUiátJal HTMtUeMkl r MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA. M57. OKTÓBER 87., VASÁRNAP Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM Mai axAmunkb dl A szovjet ipar 40 éves fejlődése „November 7-re teljesítjük adott szavunkat“ Ahol Altatóié France könyvét nyomtatták .J fl KISZ a szocialista forradalom, a munkásosztály szervezete I KISZ első országos értekezletének második napja — Ennek az évnek első hónapjaiban — februárban, március elején — új támadásra készült a hazai és a nemzetközi reakció, elsősorban az ifjúság vonalán. Kiadták a kezdetben fenyegető és hírhedt, később pedig nevetségessé vált jelszót, a MUK-ot: márciusban újra kezdjük. Mi ezzel a támadással eredményesen szembeszálltunk, sőt ellentámadásba ment, — éppen az ifjúság vonalán — a forradalom, de most már az igazi forradalom, a szocialista forradalom, á munkásforradalom. Ezután a KISZ megalakulásáról szólva kijelentette: — Olyan körülmények között, amelyeket ez év márciusában á magyar fiatalok bizonyos rétegeiben fennálló zavar jellemzett, bennünket nem segített volna ki a bajból egy általános jellegű demokratikus ifjúsági szervezet. E- gyenesen bajba vitt volna, ha berendezkedünk arra a helyzetre, hogy négy-öt ifjúsági rétegszervezet maradjon az országban. Miért? Mert a rétegszervezetekben tömörülhet az egész magyar ifjúság, de akkor senki sem tudja, hogy az a rétegszervezet melyik osztály, a munkásosztály, vagy a burzsoázia irányítása alatt áll. Ezért alakult ki az a vélemény, hogy hozzuk csak létre a Kommunista Ifjúsági Szövetséget. Ha ez harcot kíván, megvívjuk a harcot. Hogy ez az fjúsági szövetség kisebb lesz egy kicsit, vagy nagyobb lesz, azt még nem tudjuk, de az senki előtt sem lesz vitás, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szocialista forradalom, a kommunizmus, a munkás- osztály szervezete, — méghozzá nem is rossz szervezete. — Hét hónappal ezelőtt kezdődött el a mi ellentámadásunk az ifjúság frontján. Mindig óva intek a nagy szavaktól, de most, (Folytatás a 2. oldalon) Kövessék az egyéniek a tsz-ek példáját A legutóbbi jelentés szerint megyénkben a 233 931 hold kukoricavetés terület 95 százalékát, azaz 212 000 hold termését törték le. A kukoricaszárvágás 12 000 hol Idái maradt el a töréstől. A levágott szárat még csak 130 000 holdról hordták le a tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok. Ha lassan is, de a kukoricatörés a befejezéshez közeledik. A búzavetésnól sajnos súlyosabb a lemaradás, s félő, hogy ha hamarosan tartós esőzés lesz, akkor több száz hold búza marad vetetlen. A termelőszövetkezetek általában jól előre haladtak a búzavetéssel, eddig 28 fejezte be teljesen, s 54 tsz-nek már alig 10—25 hold vetnivalója van hátra. Azonban a tsz-ek közül is vannak lemaradók, s a jelek szerint csak november 5-re végeznek. Megyei viszonylatban tsz-eink bevetették búza vetésterületük 73 százalékát. Az egyéniek viszont az őszi vetésterületnek még csak az 50 százalékánál tartanak, s előreláthatólag november 15-re tudják elvetni a búzát — ha tartós esőzés, vagy esetleges erősebb fagy be nem következik. Mindenesetre aján' os igyekezni, minden jó időt, a vasárnapot is kihasználni, mert a várható 216 000 holdból még csak 135 000 holdon került földbe a búza. Az eddigi tapasztalatok szerint a termelőszövetkezetek szánt »területük 30—35 százalékát, az egyéniek pedig szántóterületük 28—34 százalékát vetik be kenyérgabonával. Az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságában vontatottan lia'ad a mélyszántás is. Megyénkben 361 000 hold földet kellene felmélyíteni tavaszi vetések alá. de csak 150 000 hold van készen. Ezt, kevés kivétellel, a termelőszövetkezetek végeztették a gépállomással és már kevés olyan tsz van a megyében, amely ne fejeztette volna be csaknem az egész mélyszántást. Jó kezdeményezés Köröstarcsón A Békés megyei Köröstarcsa községben — ahol a Körös árterében igen sok kosárnak való fűzvessző terem — a földművesszö- vetkezet nőtanácsa leányok ésasz- szonyok részére kosárfonó szaktanfolyamot rendez. A nőtanács úgy határozott, hogy sók tagot beszervez a szakma elsajátítására s azután egy kis üzemet rendeznek be, hogy különösen a téli hónapokban minél több asszonyt és leányt juttassanak kereseti lehetőséghez. Megalakult a dobozi új népi együttes Az Árpád-kori településű Doboz művelődési otthonában csütörtök és péntek este parasztfiatalok — főként KISZ-tagok — újból megalakították a község régebben megszűnt és egykor híres népi együttese, a tánc- és a színjátszócsoportot. Az újjáéledt népi együttes Doboz sokszáz éves népszokásainak, dalainak és táncainak ápolását J tűzte céljául. Zenei műsorának előkészítését Lukács Tóth Kálmánná helybeli tanítónő, többszáz környékbeli nédal gyűjtője, segíti s előadnak majd több olyan népdalt és táncot is, amelynek dallamát Bartók Béla fedezte fel Dobozolt A próbákat is megkezdték, s ha sikerül elkészülniük, november 7-én mutatkoznak be nyolc tagú citera zenekaruk kíséretében. (MTI) Október elsején kormány nélkül maradt ismét Franciaország. S a kormányválság tartott hol „gyertyafénynél’', hol figyelmeztető sztrájk mellett, míg végül úgy látszik, Guy Mollett kormányalakítási kísérlete sikerrel jár. Váratlanul bukott meg Bourges- Maunoury kormánya, a felszabadulás óta Franciaország huszonhármad ik kormánya. Nem érdektelen megismerni az előzményeket, amely a francia kormány bukását okozta. Ez év június 12-én lépett hivatalba s Bourges-Ma- noury zilált államügyeket vett át, fan most ziláltabb államügyeket ad át. Az alig három és fél hónapot megélt kormány nem vitte előbbre a megoldás felé a kínzó kérdéseket, sőt a helyzet még súlyosbodott, hiszen az algériai ügy még jobban elmérgesedett s tulajdonképpen a kormány az úgynevezett „algériai kerettörvény” vitájában vérzett el. Már három éve tart az alégriai válság s a sűrűn ismétlődő kormányok egyike sem tudta fegyveres erővel elnyomni Algéria népének függetlenségi harcát. A francia hadseregparancsnokság 500 000 embert tart fegyverben Algériában (kereken számítva minden 20 algériai lakosra, a csecsemőket is beleszámítva jut egy- egv francia katona) s naponta 2 milliárd frankot költ erre a háborúra, ami súlyos nehézségeket támaszt a gazdasági élet mindem területén. A kormány két malom között őrlődött. A francia dolgozók nvsgKikerül-e a zsákutcából a francia politika? elégelték a vérontást s a háború beszüntetését követelik. A gyarmatosításban érdekelt tőkések pedig a háború folytatását követelik. Az ebből származó belpolitikai ellentétektől eltekintve, a nemzetközi élet is valamilyen megoldást sürgetett. Ilyen körülmények között került sor a „kerettörvény" tervezetének a benyújtására, megvitatására a parlamentben, Persze a törvényjavaslatot agyonvissza toldozták-foldoz- ták, míg végül szeptember 23-án beterjesztették. Mit tartalmaz a törvényjavaslat? Végeredményben a „kerettörvény“ bizonyos „föderatív” rendszert irányoz elő Algériában, felosztja az országot „autonom tartományokra”, mindegyik élén valamilyen helyi kormányféle állna, amelynek vezetőit azonban — a párizsi kormány nevezné ki. A helyi kormányók felett állna a szövetségi kormány, amelynek a- zonban „egyelőre" csak tanácsadó joga lenne, a tényleges hatalom továbbra is a francia kormány kezébe maradna. A kül- ügyekbe, a hadügyekibe, a belső rend fenntartásába, a pézügyék- be, a vámok kérdésébe s hasonlóképpen az igazságügyi és közoktatásügyi kérdésekbe — egyszóval az államigazgatás egyetlen lényeges szektorába sem volna beleszólása ennek a „tanácsadó joggal felruházott kormánynak.” A baloldal úgy vélte: az algériai béke igazi hívei számára elfogadhatatlan a kerettörvény. A jobboldal úgy vélte: még keményebb, még véresebb módszerekre van szükség, s irtózott még a látszat- reformoktól is és nem vállalta a javaslat feltételnélküli és teljes egészében való támogatását. A baloldal és a jobboldal szavazott — és a kormány megbukott. Hosszas huza-vona után Guy Mollet fogadta el az új kormány alakítására a megbízást. Programjában — legújabb sajtójelentések szerint — a költségvetési deficit csökkentésére újabb nagyösz- szegű -költségvetési megtakarításokat tart szükségesnek, valamint több mint kétszázmitliárd frank bevételét biztosító új adókat. Az algériai helyzetről szólva kifejtette, hogy továbbra is fenntartja a kerettörvény javaslatát. Egyetlen újítás: a kormány megalakítását követően a pártokkal együtt keres megegyezést az algériai választási rendszer problémáját illetően. Űgylátszik Guy Móléit nem vette figyelembe, hogy az algériai ügy átharapta elődje — Bourges- Maunory torkát is s a régi, zsákutcába vezető vágányokon akar haladni . Mi vezetheti ki a francia politikát a zsákutcából? Meghallgatni és elismerni a francia nép túlnyomó többségének követelését. A nép megelégelte az algériai háború 2 milliárdos „számláját“, a vérontást, az áldozatokat. Elutasította a francia nép a kerettörvényt, mert ebben nem az alégriai kérdés békés és igazságos megoldásának a lehetőségeit látta, hanem éppen ellenkezőleg, az algériai béke megteremtésének újabb és törvényesített akadályát, kerékkötőjét. A megoldás — mint azt a kommunista párt, a francia nemzeti érdekeket híven képvisel párt leszögezte — fel kell számolni Franciaország és Algéria gyarmati kapcsolatait, el kell ismerni az algériai nép függetlenségi jogát, tárgyalni kell a két egyenjogú nép kölcsönösen előnyös jövő kapcsolatának megteremtéséről. Tehát az algériai probléma igazi megoldása nem papíron maradó „reformók” útján érhető el, hanem konkrét cselekedetek útján: az algériai háború beszüntetésével, Algéria népe függetlenségének elismerésével. Kovács Jenő Kádár János elvtársi beszéde evtárs is, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Szombatim folytatódott a Kom- ' munista Ifjúsági Szövetség orszá- gos értekezlete. Az ülésen részt vett és felszólalt Kádár János | A francia kormányválság margójára...
