Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-27 / 252. szám

BÉKÉS MBGYEI NÉPÜJSÁG

1957. október 27„ vasárnap

A KISZ at szocialista forradalom, a munkásosztály szervezete

(Folytatás az 1. eldalrúl) hogy hét hónap után itt találkoznak az ifjúság képviselői, azt hiszem, történelmi tényként állapíthatjuk meg, hogy a szocialista forradalom támadása az ifjúság frontján sikeres volt, mert hét hónap alatt a magyar fiatalok. 170 ezres tömege gyülekezett, szervezkedett, — senki számára félre nem magyarázható módon — a kommunizmus zászlaja alatt. Ez nagy győzelme a magyar ifjúságinak, de az egész magyar kommunista mozgalomnak is.

— Hétfőn találkoztunk a Japán Szocialista Párt küldötteivel itt Magyarországon. Beszélgetés közben elmondtam a következőket is: Önök tudj ált, hagy Magyarországot 1945-ben a szovjet hadsereg szabadította fel; tudják, hogy 1956-ban a Magyar Népköz- társaságot szovjet csapatok segítették megvédeni: tudják azt is, Magyarországon ma népi demokrácia van, s hogy Magyarországon a szocializmust építik. Ezt a három tényt rendszerünk ellenségei rágalmazó módon úgy hozzák összefüggésbe, hogy Magyarországon azért van népi demokratikus rendszer, azért épül a szocializmus, mert a szovjet katonák szabadították fel 1945-ben ezt az országot, és mert szovjet katonák nyújtottak segítséget 1956 őszén.

— De ezt nemcsak ellenségeink mondják, hanem a Föld különböző országaiban nagyon sok jóhiszemű ember is ebben a feltevésben él. Tudjuk, és különösen

ezekben a napokban nagy ö- römmel emlegetjük, hogy Magyarországra a szocializmus eszméit a megvalósítás gyakorlatába a Nagy Októberi, Szocialista Forradalom, Lenin taA Szovjetunió segítsége az 1945- ös felszabadítás sarán és 1956-ban felbecsülhetetlen és kellő módon meg nem hálálható segítség a magyar munkásosztály, a magyar szocializmus ügyének.

— Aki azonban helyesen akarja megítélni a szocializmus kérdését Magyarországon, annak gondolnia kell arra, hogy 38 évvel ezelőtt, a Szovjetunió népei után a világon először a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméitől megihletett magyar munkás-, szegényparaszti tömegek, a leghaladóbb magyar értelmiségek fogtak össze és kivívták a Magyar Tanácsköztársaságot és elkezdődött a szocializmus építése Magyarországon. Harmincnyolc évvel ezelőtt. Ez nekünk nagy nemzeti büszkeségünk!

— 1919 kezdetén — amikor a magyar dolgozók rohamra indultak, hogy megteremtsék az első magyar proletárdiktatúrát, kívülről senki nem nyújtott, nem tudott nyújtani egyetlen egy puska erejéig sem segítséget a magyar proletáriátusmak. Mindenki tudja, hogy 1919-ben a szovjet hatalom élet-halál harcot vívott a 14 ország imperialista körei által ellene indított támadásban, tehát abban az időben nem tudott segítséget nyújtani a magyar proletár- diktatúrának.

— Hogyan állíthatja hát lelkiismeretes ember azt, hogy Magyarországon azért épült a szocializmus. mert a szovjet hatonák segítettek a magyar népnek? Miért nem gondolnak arra, hogy

Magyarországon — különlegesen kiélezett viszonyok között

— (8 esztendeje folyik s harc • szocialista forradalom és az ellenforradalom erői,

UM kapitalista és a munkásosztály, a proletárl- Aius erét, a proletárszolldarit.is arái között?

Ez történelmi harc, egy népnek saját maga által választott történelmi. útja. S akik igényt tartanak arra, hogy elmondhassuk róluk: jóindulattal vizsgálják Magyarország viszonyait, azoktól elvárhatjuk, hogy elsősorban erre gondoljanak és akkor sokkal könnyebben megértenek minden mást.

— 1919-ben a magyar proletár- diktatúra az entente-hadsereggél szemben vívta a maga harcát. Támadókat kaptunk az ország hatá88001*1121™» eszméje — már akkor is frissen és fiatalom — oly erős volt a magyar dolgozó tömegekben, hogy az első magyar proletárdiktatúra, fennállásának e- gó&z időszaka alatt, hősies, igazán hősies harcot vívott a külső imperialista támadókkal, az entente csapatokkal, a francia marsallok- kal és a belső ellenséggel szemben.

— Minden fiatalnak — mondotta a továbbiakban — aki igényt tart arra, hogy össznépi, nemzeti

ügyekbe bele szóljon, meg kell tanulnia, hogy

ha valaki demokráciát és szabadságot követel általában, akkor ebből logikusan az következik. hogy a rendszerrel szemben annak követeli a demokráciát és a szabadságot, aki abban az időszakban nem élvezi azt. Ha általában követelik a demokráciát és a szabaságot, mondjuk MZ Egyesült Államokban, szerintem az teljesen jogos és az emberiség haladásának megfelelő korain túlról, nem segítőket. De a veteléoe, mert az Egyesült Államok

ban vagy más kapitalista imperialista államban általában szabadságot követelni azt jelenti, hogy az elnyomott munkásosztály, az elnyomott nép számára követelik a szabaságot és a demokráciát. A Magyar Népköztársaságban általában a demokráciát és a szabadságot követelni, egyet jelent a burzsoázia és a fasizmus szabadságának és jogainak követelésével a fasiszták jogainak visszaállításával.

nításai hoztak. ^mokyáfiíit és szabadságot követeNálunk a nép számára van demokrácia, van szabadság,

gyár forradalmi ifjúság zászlajára ez a jelszó. Azért is folyik a harc 1918 óta, hogy a nép jobban éljen.

— A népjólét, az életszínvonal kérdésénél nagyon fontos az ösz- szehasonlítási alap. A népjólétet, az életszínvonalat helyesen csak az illető ország korábbi viszonyaihoz lehet mérni. Meg kell mondani, hogy

1945-ben a magyar nép olyan országot és szociális viszonyokat örökölt a régi világ uraitól, a- mibez képest a nép jólét, az é- letszinvcnal óriási mértékben növekedett,,,, ^jK,

Ez nem jelenti, hogy önmagában nagyon magas. A mi viszonyainkat tehát elvileg nem helyes az Egyesült Államok, Nyugat-Hé- metország, vagy Franciaország é- letviszonyaival összehasonlítani. Gyakorlatilag azonban még az összehasonlítást is kiálljuk, feltétlenül kiáll juk.

Miből is születik a népjólét? Demagógiából nem lesz népjólét, sem magas életszínvonal!

azóta van, mióta népidemokratikus rendszer és népköztársaság van. A burzsoázia egy kicsit szűk demokrácia közé van szorítva. (Derültség.) De ez nem is lehet másként. Amíg osztáylokl állnak fenn, vagy az egyiknek, van szabadsága és demokráciája

— ha már a kapitalisták is ragaszkodnak ehhez a kifejezéshez

— vagy a másiknak. Nem lehet mindkettőinek! Ezért tanulják meg azok, akik a múlt év őszén csak úgy a levegőbe demokráciát és j^ajjságot. kiabált^, hogy rögtön hozzá is tehették volna: „Delünk a nagytőkések, a nagyibirtokosok, a fasiszták, a nyilasok, az imperialisták számára” — mert az ilyen követelés gyakorlatilag, a Magyar Népköztársasággal szemben azt jelenti. És mi nem 1 vagyunk hívei, hogy a nagybirtokosok, a nagytőkések és a fasiszták demokráciát élvezzenek.

— A KISZ célja az is, hogy harcoljon a nép jólétéért, a magasabb életszínvonalért és ez helyes is. Nem először került a maNépjólét, életszinvonal — ennek továbbemelése — kizárólag alkotó, termelő munkából születhetik!

Jelenleg nálunk az a helyzet, | hogy bizonyos körülmények kőhegy az életszínvonal emelésében zött még a burzsoázia is képes

a kormány elment a szélső határig. Megmondom, elvtársak, továbbmenni — akármiről van szó, akár a nyugdíjak felemeléséről, akár a fiatalok sportalapjáról — csak akkor tudunk, ha a termelés növekszik. Ha a megtermelt érték mennyisége gyarapszik. Nem lehet sehol olyan kiadásokat realizálni, amelyek mögött nincs reális termelési érték. Ezt tudomásul kell venni elvtársak!

A nemzeti függetlenségről beszélt ezután. Ha visszaemlékeznek — mondotta — az SZKP XIX. kongresszusán Sztálin zárószavában volt egy nagyon figyelemreméltó tétel. Arról beszélt, hogy a nemzeti függetlenség zászlaját a burzsoázia már régesrég a földre dobta, és a munkásosztály — ha igényt tart a nemzet vezető osztályának rangjára, a társadalom vezetésére, akkor — kötelezve van, bogy a nemzeti függetlenség zászlaját vegye a kezébe. Lehetséges, hogy ez a tétel bizonyos vonatkozásban helyesbítésre szorul, mert hiszen látjuk a példáját Egyiptomban, Szíriában,

harcolni a nemzeti függetlenségért, — persze a proletáriátussal együtt. De azt hiszem, hogy a fejlett kapitalista országokra ez a tétel úgy marad, ahogy elhangzott, mert teljesen igaz. Amikor az ellenforradalmárok, az amerikai imperialisták itt rajtunk keresik a nemzeti függetlenséget, akkor rreg lehet mondani, hogy

Magyarországon már réges régen a földre dobta a burzsoázia a nemzeti függetlenség zászlaját és azt már réges régein a magyar munkásosztály vette a kezébe.

Ezért amikor a KISZ-re gondolunk, mint Kommunista Ifjúsági Szövetségre, és annak makulátlan, tiszta zászlajára, amelyre a szocializmus, a népszabadság, a nép jólét és a nemzeti függetlenség van írva, akkor azt mondom, hogy minden fiú és leány, aki ez alatt menetéi, emelt fővel menetelhet és büszke lehet arra, hogy egy ilyen zászló alatt tömörülhet, harcolhat és építheti új életét, a szocialista jövőt.

— Lassan lekerül már a napirendről „az ifjúság vezető szerepe” a nemzet életében. Mi marxisták vagyunk, tudjuk, hogy osztályharc van a világon. Azt is tudjuk, hogy a társadalmat, egy

ország életét falamely társadalmi osztály’ vezetheti csak és nem korosztály, sem fiatalok, sem öregek, sem ehhez hasonló kategóriák.

A vezetés a munkásosztályé, a munkásosztály történelmi kötelessége

Mert a vezetés nemcsak jog, hanem kötelesség is, olyan kötelesség, amelynek kielégítő módon eleget tenni nem könnyű feladat.

— A KISZ-mek az if júság minden lényeges kérdésével keU foglalkoznia, s ezek közé tartozik a szórakozás, és a sport is, de ugyanakkor jegyezzék meg, hagy

a Magyar Kommunisták Ifjúsági Szövetsége a maga egészében és minden helyi saerveaete is elsősorban az ifjúság szocialista, forradalmi, politikai szervese*«. A Kommunista Ifjúsági Szövetség nem sportegyesület, lövészegylet, még csak nem is termelési brigád, nem a tánctanárok egyesülete, hanem egy kommunista politikai szerveset és ezt a jellegét őrizzék meg. A fiatalok közötti politikai munka legfőbb mestereinek a KISZ funkcionáriusainak és tagjainak kell lenniük. Ez a politikai rendeltetése ennek a szövetségnek, s minden más ezt mozdítsa, segítse élő! Ez a feladata!

— Van itt egy jelszó, vita is folyt felette. Úgy szól: „Együtt az egész ifjúsággal". Kérem, hogy a jelszónak ne tulajdonítsanak varázserői!

A politikai harcban, a mindennapi életben a jelszavaknak nines varázserejük. Egy jó jelszó segít, mert talán politikailag összefoglal. világosabbá tesz bizonyos kérdéseket. De ennek varázsereje nincs.

Nos, ezzel a jelszóval, hogy gyütt az egész ifjúsággal” az a baj hogy még mielőtt kiment volna igazán a köztudatiba, máris politikai zavarokra és vitákra vezetett. Lehet, hogy nem szolgálja jól a célt. Talán olyasmit lehetne mondani, hogy „Együtt az ifjúsági tömegekkel.” Az alapgondolat ugyanis — azt hiszem — hogy ne izolálódjék ez a 170 ezer fiatal a többi ifjútól, hanem azok között éljen, velük e- gyiifct harcoljon. S lehet, hogy megtenné a szolgálatot az a jelszó is,: hogy „Együtt az ifjúsági tömegekkel.", „Az egész ifjúsággal” — az már bonyolultabb dolog, az a perspektívára vonatkozik, s azt jelenti, hogy a politikai munkában az ifjúsági szövetségnél nem lehet olyan osztálykategóriákat felállítani mint a párt munkájában. Az ifjúsági szövetség szempontjából ugyanis az ,hogy valaki kinek a gyermeke, egészen más, miatt hogy ő maga hová tartozik. El lehet képzelni, hogy burzsoák gyermekeivel is kell foglalkoznia a KlSZ-nek. Elképzelhető, hogy burások gyermeke a KISZ tagja lesz. A {jártnál vassomi nem akarjuk és a jövőben még kevésbé akarjuk, hogy maga a burzsoá párttag legyen. (Derültség) A párt taglétszáma körülbelül négyszázezres, ez rendben van, s azt hiszem a Magyar Népköztársaságnak nagyon hosszú ideig megfelel.

Az ifjúsági szövetségnél a 170 ezres taglétszám nem. Nem azt

mondom, hogy meet mesterségesen növeljiik-aKISZ taglétszámát, hanem olyan politikai tevékenységet kell az ifjúsági tömegek soraiban végezni, amely azzal jár, hogy az ifjúsági szövetség taglétszáma a jelenlegihez képest nanmális fejlődés útján — persze egy-két esztendő alatt — Igen-igen komoly mértékben megnövekszik.

Azt hiszem, minimális igény, begy as ifjúsági szövetségnek legalább valamivel több tagja legyen, mint a pártnak. Ez a- dódik a párt és ac ifjúsági szövetség közötti különbségből.

— Engedjék meg az elvtársak, hogy a párt központi bizottsága nevében üdvözöljem az Önök értekezletét, átadjam Önöknek a párt központi bizottságának testvéri üdvözletét, jókívánságait. Népköztársaságunk kormánya, a forradalmi munkás-paraszt kormány is bizakodással nézi az ifjúsági szövetség munkáját, állami funkcionáriusaink új erőt várnak tőle a közös harcban. A párt központi bizottsága bízik Önökben, hízik az ifjúsági szövetségben. És mi csak azt kérjük, hogy önök bízzanak a jövőben. A mi központi bizottságunk nyugodtan mondhatja, hogy amennyiben a Vezetésben október tanulságait számottartva dolgozunk, tehát a marxizmus-leninizmus alapjaihoz hü lesz a vezetés párt- és állami vonalon, akkor a Magyar Nép- köztársaság jövője biztató, és akkor biztató az ifjúsági szövetség és a magyar ifjúság jövője is.

Azt szeretnénk, ha Önök minél világosabb, és minél tisztább eszméket és politikai oélokat tudnának állítani az ifjúság elé. Bálványokat nem. Nagyon vigyázni kell, hogy ne építsünk bálványokat az ifjúságnak, A fiatalok korából adódik és lelki alkatához tartozik, hogy valakihez hasonlítani szeretnének. Azt a- járilom, hogy a kommunizmus eszméit, pártunk politikai célkitűzéseit állítsák az ifjúság elé. mint követendőket, ne személyeket! 9> gyetlen szeméht se! Ez nem jó. De ugyanakkor törekedjünk arra a párt általános tevékenységében, és még külön az ifjúsági szövetség általános szövetségében, hogy minél több olyan tagja legyen ennek az ifjúsági szövetségnek, akit példának tekinthet a nála életkorban, vagy KTSZ-tag- ságban fiatalabb, mert példára az ifjúságnak szüksége van.

íme, hét hónap alatt megszületett a KISZ — egy új, nagy erő, mely új ereje a pártnak, új ereje a Magyar Népköztársaságnak és új ereje a magyar ifjúságnak is. Mindnyájunknak egyetértésben azon kell dolgoznunk, hogy ez az új, nagy és komoly erő még nagyobb legyen és a napirenden levő feladatokat mindig helyesen oldja meg. (Hosszantartó lelkes, ütemes taps.)

Az 1958. évi kulturális együttműködés munkatervinek megbeszélésére hazánkba érkezett szovjet delegáció megkezdte tárgyalásait. A Szovjetunió részéről a delegációt <3. A. Zsilkor, a Külföldi Kulturális Kapcsolatok Állami Bizottságának elnöke vezeti.

A magyar delegációt Kállai Cíyul; művelődésügyi miniszter vezeti, t tárgyalások sikeresen ihaladnaX elő re és * két delegáció tagjai az elfcö vetkező napokban iulgttatják a Jön évi közös tennivalók megbeszélését Az egyezmény aláírására a jövő hé közepén kerü' s-r. (MTI)

Megkezdődtek a szovjet-magyar kulturális tárgyalások