Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-22 / 222. szám
YlMg proletár}»! egyesüljetek! Mai számunkból: Ismerjék meg őke! közelebbről Egy röpke óra Eesegfalván Gyorslísta az I. Békekölcsön sorsolásáról i A Szovjetunió a leszerelés radikális megoldásának híve A. A. Gromiiko, az ENSZ-köz- gyűlés 12. üléssaalkán részvevő szovjet küldöttség vezetője, a közgyűlés pénteki ülésén mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet egészben véve még mindig rendellenes és aggasztó. A Szovjetunió — hangsúlyozta a szovjet küldöttség vezetője — síkraszáll azért, hogy mindenütt helyreálljanak a békeidőben természetes feltételeik és a maga részéről kész kivonni csapatait mindazokból az országokból, ahol azok jelenleg a arsói szerződés és más nemzetközi egyezmények alapján tartózkodnak, ha az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom szintén kivonja több európai ország területén állomásozó fegyveres erőit. A szovjet kormány véleménye szerint az idegen csapatokat ki kell vonni a többi jillam területéről is, ahol azok különböző megfontolásokból még ott tartózkodnak. A nemzetközi együttműködés további kibővítése és a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében — mondotta Gromiko — a szovjet küldöttség a közgyűlés elé terjeszti az államok békés egymás mellett élésének elveiről szóló deklaráció tervezetét. A szovjet küldött ezután áttért a leszerelés kérdésére. A Szovjetunió — hangsúlyozta Gromiko — a leszerelés radikális megoldásának híve. Ahhoz, hogy a leszerelés ügyét kimozdítsuk a holtpontról — folytatta Gromiko —, szükség van a bizalom nélkülözhetetlen minimumára, a háborús propaganda beszüntetésére, normális nemzetközi gazdasági kapcsolatokra, amelyek nélkül elképzelhetetlen a bizalom. A szovjet küldöttség vezetője megjegyezte, hogy a nyugati hatalmak kormányai helytelen álláspontból közelítik meg a leszerelési problémákat. A leszerelési egyezményben előnyöket keresnek a maguk számára, a mások biztonságának rovására. Az ilyen tárgyalási módszer eleve sikertelenségre, kudarcra kárhoztatja a tárgyalásokat. A szovjet küldöttség — közölte Gromiko — a közgyűlés elé terjeszti a szovjet kormány emlékiratát a részleges leszerelési intézkedésekről. A küldöttség egyebek között beterjeszt egy új javaslatot, amelyre a Szovjetunió kormánya szükségesnek tartja külön felhívni a közgyűlés figyelmét * A szovjet kormány azt indítványozza, hogy az atom- és hidrogénfegyverekkel rendelkező hatalmak vállaljanak magukra megfelelő kötelezettséget, például azt .hogy öt éven belül nem alkalmaznak atom- és hidrogénfegyvert. Ha ezalatt az öt év alatt sem jön létre átfogó leszerelési megállapodás, a határidő lejártával ismét vissza lehet térni a kérdés megvizsgálására. Az ilyen megállapodás sok tekintetben elősegítené az atom- és hagyományos fegyverekre vonatkozó többi leszerelési kérdés megoldását is. A szovjet kormány véleménye szerint ezt a kérdést külön kell megvitatni és megoldását nem lehet függővé tenni más leszerelési kérdéséktől. Gromiko a továbbiakban elmondotta, hogy a szovjet kormány önálló kérdődként javasolja az atom- és hidrogén fegyverkísérletek beszüntetésének megvitatását és javasolja a megfelelő egyezmény haladéktalan megkötését. Mi azt akarjuk — hangsúlyozta a szovjet képviselő —, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia egyszerre szüntesse be az atomfegyverJkísérleteket. Csakis az ilyen javaslat becsületes és indokolt. A szovjet kormány véleménye szerint — mondotta Gromiko — már régen megérett annak szükségessége, hogy kibővítsék a leszerelési bizottságnak és albizottságnak összetételét, bevonják e- zekbe azoknak az országóknak képviselőit, amelyek szemtaeszáll- nak a hidegháborús politikával. A Szovjetunió azt kívánja, hogy a leszerelési tárgyalások a legszélesebb nyilvánosság előtt folyjanak. A szovjet kormány — folytatta Gromiko — minden tőle telhetőt megtesz, hogy mielőbb létrejöjjön a leszerelési megállapodás. Teljes egyértelműséggel ki akarjuk jelenteni itt ugyanakkor azt, hogy amíg az Egyesült Államok, Anglia és a NATO többi tagállama nem hajlandó leszerelési egyezményt kötni, amíg ezek az államok elutasítják az atom- és hidrogénfegyverek eltiltását, az atom- és hidrogénbomba-lusér- letek beszüntetését, amíg növelik fegyveres erőiket, a Szovjetunió a maga részéről minden szükséges intézkedést megtesz, hogy szilárdan biztosítsa biztonságát, s ezeket az intézkedéseit szoros összhangba hozza szövetségeseinek, egyebek között a varsói védelmi szerződés tagállamainak intézkedéseivel. A közel- és középkeleti helyzetet érintve, Gromiko leszögezte, hogy a közgyűlésnek felétlenül fel kell figyelnie arra, hogy ebben a térségben továbbra is igein feszült a helyzet. Ennek legfőbb oka a NATO hatalmainak és különösen az Egyesült Államoknak izűnni nem akaró bea vatkozása e térség népeinek belügyeibe. Szíriára durva politikai és gazdasági nyomást gyakorölnalk, összeesküvést szőnek kormánya ellen, az utóbbi időben pedig mind gyakrabban fenyegetik közvetlen katonai beavatkozással. A Szovjetunió azon a véleményen van — hangsúlyozta Gromiko —, hog^ a nemzeti függetlenség biztosítására irányuló törekvés minden nép elvitathatatlan, elidegeníthetetlen joga és ez a törekvés teljes összhangban áll az ENSZ elveivel. Gromiko megjegyezte, hogy a Szovjetunió nem nézheti közömbösen a közel- és középkeleti provokációkat és a feszültség fokozódását, mert ezek saját biztonságát érintik. Gromiko megismételte azt a szovjet javaslatot, hogy a négy nagyhatalom — az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió — kormányai mondjanak le az erő alkalmazásáról a közel- és középkeleti térségben. mondjanak le mindennemű beavatkozásról e térség országainak belügyeibe. Felhívta a közgyűlést, foglaljon állást a közel- és középkeleti államok függetlenségének védelmében és határozottan ítélje el azt a komoly veszélyeket magában rejtő politikát, amelyet egyes hatalmak e térség országaival szemben folytatnak. Gromikó ezután hangsúlyozta érvényben marad a szovjet kormánynak az a javaslata, hogy a NATO tagállamai és a varsói szerződés tagállamai szerződésben kötelezzék magukat arra, hogy nem folyamodnak erőhöz és minden vitás kérdést békésén intéznek el. Az államok közti gazdasági e- gyüttműködés elősegítése céljából — a szovjet kormány véleménye szerint — hasznos lenne összehívni az érdekelt államok reprezentatív értekezletét. Az ilyesféle gazdasági világértekezleten meg lehel állapodni abban is, hogy az ENSZ keretében létesítsenek egy, a kereskedelem kérdéseivel foglalkozó állandó szervet. Remélem — zárta beszédét Gromikó —, hogy az ENSZ közgyűlés 12. ülésszakának munkáját az ösz- szes küldöttségek gyümölcsöző és a béke javát szolgáló együttműködése fogja jellemezni. (MTI) ISMÉT iiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiii bő a választék A múlt év októberében, novemberében a dévaványaiak farkasétvággyal vásároltak a földműves szövetkezet áruházábo.n. Akkor a pénztől igyekeztek szabadulni. Féltek az inflációtól. Most pedig, a- mikor ezt a rémet elűztük, a novemberi áruválasztéknál sokkal szebb ruhaanyagokat kínáltak megvételre az eladók.- A Dévavá- nyai Földművesszövetkezet dolgozói felkészültek az őszi forgalomra. Fekete Andrásáé kislányának kötényt vásárolt. Sz. Nagy Lajos pedig úgy szolgálta ki a vevőt, mint ahogyan egy földmszöv. kereskedőhöz illik. Horváth Imre felszólalása az ENSZ közgyűlés ügyrendi bizottságában Horváth Imre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere szeptember 19-én, csütörtökön beszédet mondott az ENSZ-közgyűlés ügyrendi bizottságában. Többek között ezeket mondotta: Küldöttségem a magyar kormány nevében ismét szót kért az ügyrendi vitának ebben a szakaszában, hogy leszögezze álláspontját azokkal a határozatokkal kapcsolatban, amelyeket az ENSZ- közgyűlés az úgynevezett magyar kérdésben hozott és azzal a szándékkal összefüggésben, hogy ezt a nemiétező kérdést a XII. ülésszak napirendjére tűzik. A magyar kormány törvénytelennek és Magyarország belügyeibe való beavatkozásnak tekintette a külön bizottság megalakítását. Ugyanez áll arra a szándékra is, hogy a közgyűlés napirendjére a Magyar Népköztársaság belső életére vonatkozó kérdéseket tűzzenek, ame'y kérdéseknek megoldása kizárólag a magyar kormányra tartozik. A közgyűlés XI. ülésszakán a magyar küldöttség számos vitathatatlan dokumentummal bizonyította be, hogy a külön bizottság hírhedt jelentése szándékosan elferdítette az igazságot és meghamisította azoknak az eseményeknek a jellegét, amely események hazánkban tavaly októberben és novemberben lejátszódtak. A tagállamoknak kétségtelenül megvolt a lehetőségük ezeknek a dokumentumoknak a tanulmányozására, amely dokumentumok alapján minden bizonnyal módosítaniuk kellett volna korábbi következtetéseiket. Ezért kormányom, miként a múltban, úgy továbbra is azon a véleményen van, hogy ha az ENSZ-nek van valami megvitatni valója Magyarországgal kapcsolatban, akkor ezt a kérdést két irányból közelíthető meg, mégpedig: egyrészről azzal, hogy kijelenti, bizonyos nyugati államok rendszeresen beavatkoztak és beavatkoznak Magyarország életébe, másrészről pedig azzal, hogy felszólítja ezeket a hatalmakat, vessenek véget ilyen tevékenységüknek, amely teljesen idegen az ENSZ alapokmányától. Mégegyszer kifejezésre juttatom az egész magyar népnek és kormányának tiltakozását az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzése ellen, mert az tovább mérgezné a nemzetközi légkört és elterelné az ENSZ és a világ közvéleményének figyelmét olyan kérdésekről, amelyek létfontosságúak a világ békéjének szempontjából. Ezeknek a meggondolásoknak alapján tehát a magyar küldöttség kormányának nevében felkéri az ügyrendi bizottságot, hogy javasolja a közgyűlésnek az úgynevezett magyar kérdés levételét a napirendről. Horváth Imre külügyminiszter az ügyrendi bizottságban csütörtökön lefolyt szavazás után röviden felszólalt és hangsúlyozta: hangsúlyoznom kell itt, hogy ezt a döntést népemnek és kormányának akarata ellenére hozták és ezt nem lehet másnak minősíteni, mint egyes küldöttek újabb indokolatlan kísérletének arra, hogy beavatkozzanak hazám belügyeibe. (MTI)
