Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-27 / 199. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPCJSAG 1857. augusztus 27., kedd II szocialista nevelés fejlődésének döntő tényezője a marxista világnézet eredményes terjesztése Tudósítás a vezető pedagógusok megyei értekezletéről Az elmúlt napokban a Balassi Mű­velődési Otthon nagytermében iskola­igazgatók, diákotthon Igazgatók és ve­zető óvónők részére a megyei műve­lődési osztály értekezletet hívott egy­be. Az értekezleten mintegy 250-en jelentek meg. A nagy érdeklődéssel várt értekezlet előadója Tóth Lajos elvtárs, a művelődési osztály vezető­je részletekig menő referátumában, melynek tartalmából, helyszűke miatt, lapunk a leglényegesebb részekről tu­dósít — elemezve és értékelve az el­múlt Iskolaév eseményeit és eredmé­nyeit, az új tanévre vonatkozó elvi és gyakorlati feladatokra adott segítő útmutatást. Bevezetőjében akként jellemez­te az 1956—57. tanévet, hogy az több szempontból kedvező poli­tikai és pedagógiai feltételek közt indult meg. Eredménye ennek a nevelők tanév eleji fokozott munkaked­ve, kedvező politikai aktivitása, élénk pedagógiai érdeklődése volt. Mindennek ellenére —foly­tatta Tóth elvtárs — szeptember végén és októberben többször voltunk tanúi olyan eseteknek, amikor pedagógusok és mind több diák is, jogos, helytálló kritikai megállapítások mellett, olyan sommás „bírálat­ban’1 részesítették a felszabadu­lás utáni 12 esztendő politikai, gazdasági és közoktatási tevé­kenységet ami már a szocializ­mus alapjai lerakásának kétség­bevonását jelentette. Egyes pe­dagógusok mintha teljesen meg­feledkeztek volna olyan nagy oktatási vívmányainkról, mint a nyolcosztályos általános isko­la, a közép- és főiskolák meg­nyitása a munkás-paraszt ta­nulók előtt, egész oktatásunk tudományossá válása, meg a többi. — A helyes bírálatok, javasla­tok mellett téves, sőt káros nacio­nalista nézetek ütötték fel a fejü­ket. — Csak az októberi tragédia után értettük meg, hogy honnan származtak és terjedtek a peda­gógusok és diákok körében ezek a szocializmustól idegen gondola­tok, melyek az októberi ellenfor­radalmi események következmé­nyeként súlyos politikai, gazdasá­gi és művelődési károkat okoz­tak országunknak, nevelés­ügyünknek. A továbbiakban arra mutatott rá az előadó, hogy az ellenforra­dalom okozta anyagi károkon túl sokkal súlyosabb következmé­nyekkel járt az az eszmei-politi­kai rombolás, amit az ellenforra­dalom pedagógusaink és ifjúsá­gunk gondolatvilágában végzett. Különösen elterjedtek voltak a különféle nacionalista, szovjetellenes né­zetek, polgári demokratikus áb­rándok, a párt szükségességének tagadása, a munkáshatalom lét- jogosultságának kétségbevoná­sa. Mindebben a felszabadulás előtti idők nacionalista, soviniszta, kle­rikális nevelésének a maradvá­nyai is jelentős szerepet játszot­tak. — A téves nézetektől, me­lyek némelyeknél még ma is ki­ütköznek, a türelmes felvilágosí­tás szívós, lassú munkájával sza­badíthatjuk meg a még benne leledzőket. Az elvi elemzés után az előadó az elmúlt tanévben foganatosított gyakorlati intézkedésekre térve elmondta, hogy a kommunista és a velük egyetértő pártonkívüli pedagógusoknak kemény harc árán sikerült az októberi-novem­beri károkat felszámolniok és az akkori minisztérium több hibás, liberális, tétova intézkedése elle­nére a megye iskoláiban rendet teremteniök. — Mindez annak köszönhető, hogy az ellenforradalmi akciók elleni erélyes fellépés országosan konszolidálta a politikai helyze­tet, s ez lehetővé tette, hogy az oktatás, a művelődés terén, a ne­velők józan többségének felelős­ségteljes munkájával, a kommu­nista pedagógusok politikai felvi­lágosító tevékenységével rövid idő alatt sikerült a rendszeres ok­tatói munkához szükséges elemi feltételeket megteremteni, és az egyre élénkülő politikai tevékeny­ség légkörében így vált lehetővé és elérhetővé, a tanév sikeres be­fejezése. Az elmúlt tanév záróértékelését azzal fejezte be Tóth elvtárs, hogy többek közt felhívta a figyelmet olyan súlyos jelenségre, mint a mulasztás, kimaradás, a tanév­végi osztályzatlanság, a sok bu­kás, mely elsősorban az általános I iskoláknak problémájuk és az el- : lenforradalmi események követ­keztében fokozottabban jelentke­zett mindenütt a megyében. Referátumának második részé­ben a művelődési osztály vezetője felhívta a hallgatóság figyelmét az MSZMP nemrég lefolyt orszá­gos konferenciájára, a konferencia anyagára. Hangsúlyozta, hogy a párt szi­lárd elvi politikáján nyugvó, tü­relmes felvilágosító munkával kell eredményt elérnünk a még bizonytalankodó, de becsületes pedagógusaink körében is. Ezek után Tóth elvtárs az 1957 —58. új tanév néhány fontosabb, konkrét feladatát és azok jó vég­rehajtásához szükséges elvi felké­szültség alapjait ismertette. Elvi álláspontból indult ki. Hangsú­lyozta, hogy szocialista nevelésügyünk fejlő­désének döntő tényezője a marx­ista világnézet eredményes ter­jesztése a pedagógusok között, a fiatal és az idősebb nevelők között egyaránt! A közel 10 esztendje folytatott marxista propaganda munkánk hatását a fiatal nevelők képzésé­ben és az idősebb nemzedék át­képzésében a propaganda munka dogmatikus módszere és az okta­tók egy részének nem kielégítő felkészültsége csökkentette, ron­totta, nem egy helyen hatástalan, ná tette. — Az új tanévnek már úgy indulunk neki, hogy ezeket a hibákat felszámoljuk és olyan elő­adássorozatokat rendezünk, — folytatta az előadó —, melyek az értelmiségnek a népi demokráciá­ban elfoglalt helyéről, szerepéről, a hazafiság és nemzetköziség ösz- szefüggéséről, marxista elemzésen alapuló, időszerű politikai és kul­túrpolitikai kérdésekről szólnak. Miden becsületes nevelő meg fogja érteni, hogy a pedagógu­sok szakmai gyakorlatának vi­lágnézeti alátámasztása termé­szetes és elengedhetetlen. A továbbképzés középpontjába a filozófia és a politikai gazdaság­tan tanfolyamai kerülnek, önálló tanulási lehetőség lesz a filozófiá­ból, közgazdasági elméletek törté­netéből, politikai gazdaságtanból, ismeretelméletből, logikából és nem utolsó sorban történelmi ma­terializmusból. Az ellenforrada­lom után különösen fontos téma­kör lesz a hazafiság-nemzetközi­ség-nacionalizmus problémaköre, valamint a vallás kérdése, kelet­kezése, társadalmi szerepe. Mindnyájan, akik nyugtalanság­gal figyeltük évek óta ifjúságunk erkölcsi szemléletét és viselkedé­sét, — mondotta, — mindnyájan felismertük annak szükségét, hogy az iskolákban erkölcsi ismereteket tanítsanak. Ezzel mem oldjuk meg, de nagy­ban segítjük az iskolában, a csa­ládban, a társadalomban folyó szocialista erkölcsi nevelésnek bo­nyolult problémáit. Az erkölcsta- ni ismeretek tanítását a minden­napi élet követeli, össze kell hoz- zi ennek az „új tantárgynak’1 a helyes kialakítása érdekében mun­kaközösségekbe, tapasztalatcsere céljából, a legjobb eredményt el­ért pedagógusok módszereit, sajtó és előadások útján kell népszerű­vé, közhasznúvá tenni. A jövendő erkölcstani ismeretek tanterve, tankönyve és módszertana csak így alakulhat ki. Erkölcsileg fe­gyelmezett ifjúsággal könnyebben megy a tanulás, az oktatás is! Az ifjúsági szervezetek munká­jára térve, az előadó arról beszélt, hogy a megújhódó úttörőmozga­lom a tanév utolsó hónapjaiban szép sikereket ért el. Ha az igazgatók, pedagógusok ismét gondjaikba veszik az út­törőmozgalmat, 1—2 év alatt olyan egészséges gyermekmoz­galmunk lesz, amilyen még nem volt, s pedagógusaink olyan se­gítséget fognak kapni az úttö- rőmozgalmtól, arait sokan ma még közülük elképzelni sem tudnak! Ehhez alapvetően szük­séges, hogy az úttörő csapatok minden iskolában kivétel nélkül megkapják az igazgatóktól és nevelőktől a szükséges pedagó­giai, politikai segítséget, a lel­kesedést, az ügyszeretetei! A régi hibák az úttörőmozgalom­ban sem támadhatnák fel. A me­revségnek, formalista feladatvég­zésnek nincs helye ott sem. Az út­törőkkel foglalkozó pedagógust pedig minden egyéb társadalmi munka alól fel kell menteni. A KISZ helyzetére, problémái­ra, eredményeire térve, Tóth elv­társ, hogy annak tevékenysége később kezdődött, jóval járatla­nabb utakon indult és nehezebb körülmények között, mint az új­jáéledt úttörőmozgalom. Tevé­kenysége is erőtlenebb még, sok iskolában alig indult meg. — Nagyon fontos, — hangsú­lyozta az előadó, — hogy azok a lelkes fiatalok, akik a múlt év végén, tehát a legnehezebb időben a KISZ zászlaja alá se­reglettek, mindjárt a tanév ele­jén összegyűljenek és folytassák eddigi kezdeményezéseiket, az ifjúságot érintő viták rendezé­sét, kirándulásokat, előadásokat, kszös játékokat, egyéb szórako­zást, sportot. Mindezek megszervezése a KISZ vezetőknek nemcsak tapasztalat- szerzést jelent, • hanem az eddig távolmaradt diákokat is serkenti a belépésre. De vigyázni kell, ne­hogy egy másik véglet alakuljon ki: ,a KISZ nem a fiatalok kom­munista pártja, hanem az ifjúsá­got a kommunizmusra nevelő szervezet. Tagja lehet tehát minden olyan diák, aki korának, érettségének, tájékozottságának megfelelően egyetért a kommunisták szocia­lizmust építő politikájával, s ezt nemcsak szavakkal, hanem ko­rához mért tettekkel, iskolai munkájával és társadalmi tevé­kenységével is kifejezésre jut­tatja. Az iskolák vezetősége és a helyi KISZ vezetőségek közt szoros kap- csalat legyen. Mindkét részről tartsák tiszteletben az ifjúság len­dületét, kezdeményező kedvét, egészséges határokig való önálló­ságra való törekvését. Az iskolák vezetőségének tájékoztatva kell lenniök a KISZ területi vezető szervei és az iskolai KISZ vezetők által az ifjúsági szervezet minden tervéről, programjáról, s ahhoz minden lehető segítséget meg kell adniok. Az ifjúsági szervezetekkel kap­csolatos feladatok ismertetése után az előadó, referátumában a diákotthoni nevelés kérdésére tért ki. Hangsúlyozta, hogy a művelő­dési osztály megkülönböztetett fi­gyelemmel fogja kísérni az új tan­évben ezt a területet is. Befejezésül Tóth elvtárs az egységes művelődéspolitika kere­tébe tartozó népművelési munká­ról beszélt, arról a feladatról, mely mint iskolán kívüli népmű­velés, ma már szinte szerves része kell, hogy legyen az iskolán belüli nevelő munkának. Súlyos hiba, hogy több helyen csupán 1—2 pedagógus vállal népművelési feladatokat, a több­ség közönbös, egyesek pedig le­nézik ezt a munkát. Holott számos művelődési otthon ének- és zenekara, színjátszó cso­portja, táncegyüttese és a legkü­lönbözőbb szakkörök várják a jól felkészült tanító- és) tanár-vezetőt.' A könyvtárak is várják, hogy,. pe­dagógusaink segítsenek megolda­ni az ismeretterjesztés kérdéseit és támogassák az olvasómozgalom további kiszélesítését. Ha a peda­gógus-kar megadja a tőle kért és várt segítséget, akkor művelődési otthonaink bál- és dzsessz-műsor- rendező vállalkozásból a művel- lődés igazi hajlékává válnak, er­kölcsi tekintélyük a dolgozók kö­rében hatalmasan megnő! A nagy érdeklődéssel hallgatott és tapssal fogadott referátum és az azt kiegészítő hozzászólások után a je­lenlévők közös elhatározással távira­tot küldtek az Egyesült Nemzetek Szövetsége titkárának a címére, mely­ben mélységes felháborodással ítélik el hazánk belügyeibe való beavatko­zást Jelentő úgynevezett „ötös bi­zottsági” akciót. Ezzel a megyei ve­zető pedagógusok értekezlete véget ért. A távirat szövegét alább közöljük: DAG HAMMARSKJÖLD ÜRNAK NEW—YORK (ENSZ-palota). Amerikai Egyesült Államok. A Békés megyei pedagógusok nevében, mi, Békés megyei álta­lános és középiskolai igazgatók és felügyelők tiltakozunk az ENSZ ötös bizottsága által előterjesztett u, n. magyar kérdésnek akár rendes, akár rendkívüli közgyű­lésre való előterjesztése ellen, mert ez ellenkezik az ENSZ alap­okmányával, és hazánk belügyei­be való beavatkozást jelent. Mi ellenforradalomnak és nem szabadságharcnak voltunk szen­vedő alanyai és tanúi, bármit is ír Andersen úr és négy társa. Tá­mogatjuk, erősítjük és magunké­nak valljuk az MSZMP és a for­radalmi munkás-paraszt kormány célkitűzéseit, a proletárdiktatúrák az ENSZ esetleges, hazánkra vo­natkozó határozatától függetlenül is. Ezt fogja kifejezni minden jö­vőbeni tevékenységünk. Békés megye pedagógusai. 10 266 mázsa gabonát vásárolt fel eddig a Gádorost Terményfor­galmi Kirendeltség. Ezzel a telje­sítménnyel a megye legjobb TV telepe lett. * öt mezőgazdasági, egy halászati termelőszövetkezet, egy állami és egy tangazdaság működik Gyulsj város határában. A szocialista szektorok a város szántóterületéi nek több mint 25 százalékát mű­velik. * A szarvasmarhatenyésztés nagy díját a Mezőhegyest Törekvő Tsz — tizennyolcas Sári nevű tehenén vei — nyert a mezőkovácsházi já­rási mezőgazdasági kiállításon. * Ingyenes a tarlóhántás azoknak a termelőszövetkezteknek, ame­lyek a gépállomással végeztetik a volt gabonatermő terület őszi mélyszántását. • Komlósi Sándor, a Gyuia—mály. vádi Erdészet vezetője az idén már két vaddisznót lőtt. A napokig tar­tó figyelés után éppen akkor terí­tette le a mintegy száz kilós va­dat, amikor az éppen kukoricáját dézsmálta. Komlósi Sándorról irigykedve beszélnek a vadásztár­saságban, mert az idén még csal» neki volt szerencséje vaddisznót lőni. • A megyei nőtanács hétfőn dél­előtt elnökségi ülést tartott. Az ülésen a nőmozgalom előtt álló feladatokat vitattál, meg. • A Békés megyei Erdőgazdaság szervezésében a múlt hét végén Dobozon erdőművelési tapaszta­latcsere-értekezletet tartottak. Az értekezleten mintegy harminchét erdész vett részt. 220 köbméter silót készített ed« dig a békési Haladás Tsz tagság ga. Ezzel az évi sílózási tervet, már most 110 százalékra teljesítet-4 ték, s • Szeptember 15-ig értékesíthetik a szövetkezeti tagok kollektíván a munkaegységre kiosztott kenyér- gabonát. Ha szeptember 15-ig legalább 150 mázsás tételben ad­ják át a búzát a felvásárló szer-* veknek, a helyi árnál és a fajsúly« különbözetnél 20 forinttal maga­sabb árat kapnak. • A Békés megyei gépállomásokon foglalkoztatott brigádvezetők 30 százaléka agronómus. Ebben az évben a brigádvezetők közel 60 százalékát képzett szakemberek­kel cserélik fel. Köszönetnyilvánítás. mindazoknak, akik drága jó fér­jem, édesapánk és nagyapánk Luptovics Fábián temetésén megJ jelentek és részvétükkel soha el nem múló fájdamunkat enyhíteni igyekeztek. Békéscsaba, 1957. augusztus 26, A gyászoló család. A tótkomlósi Haladás Tsz-ben befejezték a kender aratását. Jei lenleg lombozzák és szállításra ké­szítik elő a közel 30 mázsa hol-* dankénti termést Ígérő rostno-i vényt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom