Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-27 / 199. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! nuuj^£i^ v^» \0>> *0* V0* V0+ \0* »0* \&* *0* *0* *0* *Q* *0* *0* '0* *0* *0* *& í; Mai számunkból: $ $ Kevesebb lenne az anyák gondja | ----9— \ Mo szkva egyik legnagyobb áruházával | leveleznek a Csabai Állami Áruház i dolgozói | MUNKÁSOK. PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1957. AUGUSZTUS 27., KEDD Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM II megye vasárnapi sporteseményei Kitüntették: a munkás-paraszt hatalom hőseit ii'(iiwniiiiii'iii)niiiiiiinii!iimimmiiMÍiiinuiMiii»—uiwwiiiiii*iinniiim»imnii«titf.i«iu«i|»itm<|w»mnBif|iei» Augusztus 25-én, vasárnap délelőtt találkozót rendeztek a volt karhatalmista elvtársak részére. A bensőséges ünnepségen mintegy háromszázhúszam kapták meg a „Munkás-paraszt hatalomért” em­lékérmet és több mint ötszázan kaptak az MSZMP Békés megyei Intéző Bizottságától emléklapot. Az emlékérmeket Bakonyi István ezredes, az emléklapokat pedig Barna Pál elvtárs adta át. Az ünnepség után a kitüntetett elvtársak közös ebéden vettek részt. i##+»»»»»»*#*+*++++»»»**+*++»*+**+***+***********,***********l> ********* Az első tűzoltónapon M Battonyán Vasárnap reggel zenés ébresztő köszöntötte a lakosságot s ez­zel megkezdődött a községben rendezett tűzoltónap. Az önkéntes tűzoltók ünnepe volt ez a nap. Azoké, akik önzet­lenül, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül, éberen őrködnek a családi otthonok álmán, s akik, ha valahol pusztítani készül a „vö­rös kakas", s lángok nyaldossák az egész évi munka gyümölcsét, tettrekészen fékezik meg a i usztító tüzet. Délelőtt 10 óra tájban ünnepi tanácsülésen vettek részt a batto- nyai, kevermesi, medgyesegyházi és kunágotai tűzoltók a tanács­háza nagytermében. Halász György, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese köszöntötte a derék tűzoltókat. Ma­ttié László tűzoltóhadnagy, a mezőkovácsházi járás tűzrendészcti alosztálya nevében mondott köszönetét az önkéntes tűzoltók eddigi munkájáért, s kívánt erőt, egészséget, további jó munkát felada­tuk ellátásához. Ezután tizenhárom battonyai tűzoltót léptettek elő. Közülük Tunner Mihály és Kelemen Mihály, akik mindketten 34 éve vesznek részt a testület munkájában: alhadnagyi rendfokoza­tot kaptak, s 200—200 forint jutalmat a községi tanácstól. Délután a sportpályán folytatódott a tűzoltónapi műsor. Először labdarúgó mérkőzést vívtak egymással a battonyai és kevermesi tűzoltók, majd pedig a négy községből összesereglett önkéntes tűz­oltók szerelési és tűzoltási bemutatót tartottak. S este pedig vacsora várta őket a KIOSZ székházában, melyet reggelig tartó tánc követett. így telt ei az első tűzoltó nap, amely a testület tagjainak meg­becsüléséről tanúskodik. És hogy ezután még eredményesebben ve­hetik fel a küzdelmet a pusztító lángokkal, végre teljesült régi kí­vánságuk is: a község tűzoltó gépjármű-fecskendőt kapott a napok­ban Budapestről. (p—r) Uj rendszerű A minap egy levelet kaptunk Tótkomlósról. Érdekes termelési számok voltak ráírva: „Tótkom­lós: Haladás Tsz tagjai a múlt gazdasági évhez viszonyítva, ki­magasló termelési eredményeket értek el. A tejtermelés meghá­romszorozódott. A kalászos, kapás és ipari növények terméseredmé­nyei arról tanúskodnak, hogy Tót­komlóson a Haladás tagjai „cso­dákat“ művelnek... a tagság meg­találta számítását a kollektív gazdaságban... általában minden tag becsülettel dolgozik és magas jövedelemhez jut. Eddig előleg­ként, a havonta ledolgozott mun­kaegységekre 10 forintot, a cséplés befejezéséig szerzett munkaegysé­gékre pedig 3 kg búzát és 1,5 kg árpát osztottak. A több jövedelem elérése a ho­zamok növelése ebben a szövetke­zetben nem szóbeszéd. A tagság mindig tesz, vesz, csiszolja az alapszabályt, a gyakorlati életnek megfelelően korrigálja a munka­egység-könyv egyes pontjait, vagyis a Haladás Tsz tagjai soha­sem nyugszanak meg az elért ered­ményeken, hanem újabb célok ki­tűzésével a jelenlegi termelési „rekordoknál’1 is többet akarnak termelni. Ez így helyes, ez így jó, mert csak ott életerős a szövet­kezeti mozgalom, ahol a tagság a közöst sajátjának vallja és úgy dolgozik a szövetkezetben, mint a maga földjén.” A tótkomlós! elvtársak az egyé­ni és a szövetkezet érdekének he­lyes összehangolását a helyi vi­szonyoknak megfelelően oldották meg. A közel 160 000 négyzetkilomé­ter területű Tunisz Észak-Afri- kában a Földközi-Tenger partján Algéria és Líbia között fekszik; « Lakosainak száma 3,7 millió fő( Túlnyomórészben mohamedán berberek és arabok (beduinok) lakják. A tuniszi nép, amely a múlt év márciusában sok évtize­des harc után Habib Burgiba ve­zetésével kivívta függetlenségét, 1957 július végén parlamentje ha­tározatával a franciákat kiszolgá­ló Husszeinita dinasztiát meg­fosztotta trónjától és kikiáltotta a köztársaságot, melynek első elnö­ke Habib Burgiba lett. A Tunisz­ban állomásozó francia csapatok államközi tárgyalások alapján, térképünkön feltüntetett katonai támaszpontjaikra kényszerültek visszavonulni. A tuniszi köztársaság kikiáltá­sával a francia imperialisták nemcsak stratégiailag fontos po­zíciókat vesztettek el, hanem a kizsákmányoló monopóliumok is keserűen veszik tudomásul, hogy TUNISZ — a világ legfiatalabb köztársasága munkaegység jóváírás a tótkomlósi Haladás Tsz-ben A szövetkezet tagjai együtt szántanak-vetnek, s a vetésterüle­tet — figyelmen kívül hagyva, hogy ki hány hold földdel lépett be — külön a tagok által vállalt terület arányában művelik meg. A szövetkezet több éves termés­átlagai alapján meghatározzák, hogy például a 160 mázsa cukor­répa előállítására milyen növény­ápolási munkákat szükséges elvé­gezni (ehhez a több éves tapasz­talatokat felhasználják). így 1 kh. cukorrépa termeléséért (csak nö­vényápolás-betakarítás) összesen 73 munkaegységet fordít a szövet­kezet. A szövetkezeti tag ezért köteles elvégezni: a sarabolást, egyelóst, mélykapálást, gazolóka­pálást, szedést, tisztítást és a szál­lításnál való segédkezést. Ha a fel­sorolt munkákat a növénytermelők elvégzik és ha a répa holdanként 160 mázsát terem, akkor a meg­művelt terület minden holdjáért 73 munkaegységet írnak jóvá a brigádtagnak. A kedvező időben végzett mun­ka nagyban befolyásolja a ter­mésmennyiség alakulását. A szö­vetkezet vezetősége éppen ezért nem feledkezett meg arról, hogy a tagságot erre mozgósítsa. Ho­gyan? Ügy, hogy az a tsz-tag, aki cukorrépából holdanként 160 má­zsánál többet termel, a 160 mázsán felüli termés értékének 20—30, il­letve 40 százalékát kapja meg. Ezt a minőségi munkára ösztönző „prémium’-rendszert valamennyi növényféleség termelésénél ha­sonló módon állították a termelés a nyersanyagokban gazdag Tu­nisz a függetlenség útjára lépett. Igen fontosak ugyanis az ország területén, különösen Gafsa kör­nyékén található foszfátbányák (az évi foszfáttermelés körülbelül 1,72 millió tonna), azonkívül Tu­niszban jelentős mennyiségű vas­ércet és ólomércet bányásznak a térképünkön feltüntetett helye­ken. Fontos Észak-Tunisznak sző­lőtermelése is, hiszen az ottani szüret eredményeként évenként 660 000 hektoliter bor kerül az európai, de főleg a francia pia­cokra. Kisebb mennyiségben kü­lönböző citruszféléket, olívaolajat és egyéb mezőgazdasági terméke­ket is exportál. Ipara azonban a hosszú gyarmati elnyomás ered­ményeként jelenleg még fejlet­len; A tuniszi köztársaság megszü­letésével a gyarmati sorban lévő afrikai népek közül egy újabb nemzet ért el függetlenségi har­cának útja sikereként jelentős előrehaladást. és a több keresethez való jutás középpontjába. Az új munkaegység jóváírási módszert nemcsak a növénytermelésben, hanem az állattenyésztésben dol­gozók között is felhasználták. A tehenészeket például a kifejt tej és a szopósborjak súlygyarapodása után fizetik. Minden liter kifejt tejre 0,02, egy kiló súlygyarapo­dásra pedig 0,08 munkaegységet számítanak. Gyivicsán Mihály jú­liusban 65,27 munkaegységet szer­zett ezzel az elszámolási módszer­rel. A sertéshizlaldában pedig, ha 18 százalékos a daraértékesítés, akkor minden ráhízlalt kilo­grammra 0,032 munkaegységet ír­nak a gondozó javára. Ha a dara- értéke^jtés 20 százalékos, akkor 0,035, ha 20 százalékon felüli, ak­kor pedig 0,037 munkaegységet ír­nak be a tag munkaegység köny­vébe. Ez az elszámolási rendszer arra ösztönzi a tagságot, hogy állan­dóan a mezőn, vagy az állatok gondozásban szorgoskodjanak; Igen ám, de a tsz-ben az általános munkákat is el kell végezni — mondják többen az olvasók kö­zül. A Haladás Tsz-ben ezt úgy oldották meg, hogy minden héten a tagság egy napon — ha szüksé­ges — köteles általános munkát végezni, melyért ugyancsak mun­kaegység jóváírással zárszám­adáskor fizetnek. A brigádvezető 1—2 nappal előre jelzi az általá­nos munkákba való részvételt, úgyhogy nem „rángatják“ ide-oda az embereket. Például ifj. Molnár Mátyás növénytermelési brigád­tag két hold kukorica, 1800 négy­szögöl cukorrépa, 2 hold kender, 400 négyszögöl vöröshagyma,. 50 négyszögöl dughagyma, 220 négy­szögöl magrépa, 150 négyszögöl dugványrépa művelését vállalta. Ezen a területen aug. 1-ig 77,93 munkaegységet szerzett. Ami­kor általa művelt területen az ese­dékes mu ujját elvégezte, jelentke­zett a brigadvezetőnél és munkát kért. Ifj. Molnár Mátyás az álta­lános munkák végzése során —• az aratás és a cséplést is ideértve — tavasztól augu -tus 1-ig 124,95 munkaegységet szerzett. Hasznos dolog a tótkomlósiak szerint a terület felosztása, mert a tsz-tag tudja, hogy milyen mun­kákat kell elvégeznie és azért mennyi munkaegységet kap. A ta­gok így tudnak kalkulálni és az általános munkák végzésére, a- mint lehet, jelentkeznek. Véleményünk szerint a Haladás tsz tagjai az újszerű bérezés be­vezetésével — ha ugyanolyan lel­kesedéssel dolgoznak, mint eddig — a jövőben még nagyobb ter­melési eredményeket érnek el. Dupsi Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom