Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-25 / 198. szám

8 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1957, augusztus 35., vasárnap / / 9 r * A sport egészségvédelem — Dr. Bíró András könyve nyomán — (Folytatás) XI. AZ EDZÉS Minden munka vagy sporttel­jesítmény előfeltétele az edzés. Edzés nélkül nem lehet teljesít­ményt fokozni, hosszabb ideig munkát végezni, vagy kiemelkedő sportteljesítményt elérni. Edzés nélkül végzett sportteljesítmény­nél a szervezet gyorsan kimerül, elfárad. E fáradság legyőzését, Il­letve minél későbbi időpontban való bekövetkezését érjük el az edzéssel. Az edzés célja a szervezet telje­sítőképességének növelése az e- gyes szervek működésének foko­zásával anélkül, hogy az a szer­vezetre káros hatást fejtene ki. A helyes edzéssel az egyes szervek teljesítőképességét hihetetlen nagyságra fokozhatjuk. így az iz­maink több mint tízszer annyi munka végzésére képesek. A szív az érverések számát percenkét 70 ről 180—200-ra is növelheti. A perctérfogatot, amelyik 4—5 liter, felfokozhatja 25—30 literre is. A tüdő a légvételek számát három- szorosára-négyszeresére emelheti, de ennél sokkal érdekesebb, hogy az 1 perc alatti levegőcserét húsz­szorosára növelheti. A rendes lég­zés alkalmával percenként kb. 6 liter levegő cserélődik. Nagy tel­jesítményeknél ez percenként el­érheti a 120 litert is. Ugyanez a helyzet az idegrendszer területén is. Gyakorlattal az egyes mozgá­sok minden gondolkodás nélkül, automatikusan, reflex-szerűen hajthatók végre; A sportolás sikerességének e- gyik titka a helyesen előkészített és keresztülvitt edzés. Az edzést általánosságban véve három részre oszthatjuk: előké­szítő, fő, és átmeneti időszak. Az előkészítő időszak néhány hónappal a versenyzés megkezdé­se előtt kezdődik. Ebben az idő­szakban a szervezetet meg kell erősíteni, hogy károsodás nélkül bírja majd a nagy megterhelése­ket. Az > "bbiekben láttuk, hogy edzés, versenyzés közben egyes szerveinknek milyen nagy erőt kell kifejteniök. Fokoznunk kell a gyorsaságot, az állóképességet, meg kell erősíteni az izmokat, a szalagokat és meg kell tanulnunk a kiválasztott sportág technikai és taktikai alapjait. Ezek elérésére legalkalmasabbak a futás, a tor­nagyakorlatok, a különböző lab­dajátékok, a rugalmassági, légzé­si és erőgyakorlatok, A fő-időszakban a kiválasztott sportág technikáját, gyakorlatait kell annyira tökéletesíteni, hogy azok teljesen beidegződjenek, ki­alakuljanak a feltételes reflex­mozdulatok, majd a mozgások au­tomatikussá váljanak. Ezek elsa­játítására a versenyzőnek igen nagy gondot kell fordítania. So­kat kell gyakorolnia, akár napjá­ban, kétszer is és állandóan fi­gyelnie kell az egyes mozgásokat és önmagát, az egész szervezetét. Közben hetenként 2—3-szor erő­sebb edzést lehet tartani, kiegé­szítve azt az állóképességet, ü- gyességet, rugalmasságot és erőt fokozó gyakorlatokkal. Ezek természetesen csak általá­nos irányelvek, mert minden sportágnak megvannak a maga különleges edzési módszerei és ki­egészítő sportjai. Egy bizonyos, hogy kiemelkedő eredményt csak tudományosan felépített, állandó­an ellenőrzött edzésrendszerrel le­het elérni; A jó sportolónak ismernie kell szervezetét, mert csak akkor tud­ja edzésrendszerét úgy felépíteni, hogy formája tetőpontját a ver­senyévad idejére érje el. Annál a sportolónál,aki rendszeres edzéssel készül fel a vesenyekre, nem for­dulnak elő sérülések, rándulások és más károsodások. Az edzések megkezdése előtt, de közben is, ellenőriztessük szervezetünk álla­potát sportorvossal. Sohasem sza­bad megfeledkezni az edzés előtt a bemelegítő és utána a levezető gyakorlatok, mozgások végzésé­ről. Aki helyesen felépített, rendsze­res edzéssel készül fel a verse­nyekre, annál az eredmény nem maradhat el, igen sok öröme lesz a sportolásban és ami még ennél is fontosabb, erős, egészséges ma­rad, szervezetét nem érheti sem­miféle károsodás. Az átmeneti időszakban az e- gyes sportágak kiegészítő sport­jait és más könnyebb gyakorlato­kat végezzünk. Túledzés A helytelen edzések következ­tében a sportolók szervezetében különféle zavarok léphetnek fel, amelyeket túledzés neve alatt fog­lalnak össze. A túledzés tulajdon­képpen kóros elváltozásnak, be­tegségnek foghatjuk fel. A túled­zés alapvető oka a központi ideg- rendszer túlerőltelése és túlzott ingerlése, Tünetei! ingerlékenység, gyors kifáradás, étvágytalanság, emész­tési zavarok, súlycsökkenés, ál­matlanság, közönyösség, edzésun- dor. A sportoló sportteljesítmé­nye csökken, izomműködése nem kielégítő, az egyes mozgások ke­resztülvitelében zavarok lépnek fel, az érverés gyorsul, megnyug­vás ideje elhúzódik. Ha az edző jól ismeri tanítványát, nemcsak fizikai és fiziológiai tulajdonságát, hanem lélektani tulajdonságait is, hamar észre veszi a túledzés tü­neteit. Az edző a sportorvossal össze­fogva, rövid idő alatt felszámol­hatják ezeket a tüneteket. Edzés­csökkentésre és pihenésre rend­szerint elég gyorsan helyreáll a szervezeti egyensúly. Az erős ed­zést újra csak akkor szabad el­kezdeni. ha már a túledzés objek­tív és szubjektív tünetei is el­múltak. Az edzések legyenek rö­vid ideig tartók és könnyűek, ne vegyék igénybe nagyon a szerve­zetet. Erősebb terhelésre fokoza­tosan kell áttérni. Fontos úgy a sportorvos, mint az edző állandó ellenőrzése, megfigyelése. Edzésvesztés A versenyévad végével nem szabad a sportolást hirtelen ab­bahagyni. A szervezetet hozzá kell szoktatni fokozatosan a ki­sebb teljesítményekhez, megterhe­lésekhez, mert különben fellép­nek az úgynevezett edzésvesztés tünetei. így levertség, gyengeség­érzés, fejfájás, szívdobogás és ál­matlanság. Ebben az úgynevezett átmeneti időszakban á felsorolt kellemetlen tünetek megelőzésé­re elegendő, ha a versenyző min­dennap enyhe tornát végez, sza­lad, sétál, vagy kirándul. Kiváló teljesítményekre törek­vő sportoló a versenyévad befeje­zésével az edzést nem hagyja ab­ba, hanem tovább folytatja a szervezetét általánosan erősítő gyakorlatokat. Bemelegítés A sportolók régi tapasztalata, hogy sokkal jobb eredményeket érnek el versenyzés közben, ha előzőleg izmaikat megmozgatják, bemelegítik.” Néhány évtizeddel ezelőtt kezdtek ezzel a kérdéssel tudományosan foglalkozni. Ré­gebben ennek pontos okát nem tudták, azt gondolták, hogy az izomzat melegségének hatására fokozódik a teljesítmény. Innen is származik az elnevezése: bemele­gítés. Azonban kísérletekkel ki­mutatták, hogy nemcsak az izom melegsége az oka a jó hatásnak, mert ha az izmot mozgás nélkül melegítették fel, pl. melegvízzel, az eredmények nem lettek job­bak, sőt nem egy esetben csök­kentek is. A mai tudásunk szerint a beme­legítéskor az izmok vérkeringése megjavul és ezzel egyidőben jobb lesz az izmok tápanyagokkal, oxi­génnel való ellátása is. így előké­szítve, az izom természetesen sok­kal nagyobb teljesítmény elvég­zésére képes. Nemcsak az izom és a vérkeringés előkészítése a dön­tő, hanem igen fontos az ideg- rendszer előkészítése is. Ugyanis a hosszú edzések alatt kialakulnak a különböző feltételes reflexek, illetve reflexsorozatok, amelyek az izomműködés gyors és tökéle­tes összehangoltságát biztosítják. Ezek « reflexsorozatok szintén nem lépnek a munka megkezdése pillanatában gyors működésbe, hanem csak egy bizonyos idő el­teltével. Tehát az idegrendszer pontos működésének bejáratására is szükséges a bemelegítés; (Folytatás következik) 8 filléres bélyeg ide ragasz tandó Békés megyei NÉPÚJSÁG szerkesztősége Békéscsaba József Attila u. 4.1. em. VASÁRNAPI sportműsor KÉZILABDA: Békéscsabán, Csányi utcai pályán 10 órakor Bp. Meteor Közért—MÁV Ruhagyár OB I; női, LABDARÚGÁS: Békéscsabán, Kór­ház utcai pályán fél 10 órakor Csa­ba" VTSK—Kunágota megyei I. o. baj­noki. Előtte ifjúsági bajnoki, KAZINCZY U. STADIONBAN: 15 órakor Bcs. Előre H.—-Mezőberény me­gyei I. o. Ma 17 órakort Bcs. Előre—Bp. Erzsébeti TC iVB ff. bajnoki Szarvason, 17 órakor: Szarvas! Hu* nyadi—Békéscsabai Agyagipar. Előtte ifjúsági bajnoki. Tótkomlóson 17 órakor: Tótkomlóst MTK—Mezőkovácsházi Petőfi. Előtte ifjúsági bajnoki. Gyulán 17 órakor: Gyulai TE—Mező­túr, 15 órakor: Gyulai TE H.—Békés- sámson megyei H. o. Mezőhegyesen 17 órakor: Mezőhe­gyes! Hunyadi—Martfűi Tisza Cipő­gyár. Törökszentmiklós—Szolnoki MTE, Szolnoki Vasutas—Szolnoki Kinizsi; Jászapáti—Békéscsabai MÁV-Bocskai; Tiszakécske—Orosházi Kinizsi. Älaesony színvonalú mérkőzések a kézilabda „Alkotmány-Kupában“ Nagy érdeklődés előzte meg a Meteor pályán megrendezett vil­lanyfényes kézilabda műsort; A szurkolók még jól emlékeztek a nagyszerű iramú, élvezetes Sze­ged—Békéscsaba válogatott talál­kozóra. Ehhez hasonló izgalmas, színvonalas mérkőzéseket vártak, de sajnos, keserűen kellett csa- lódniok. Unalmas, gólszegény tak­tikázás folyt a torna legtöbb mér­kőzésén. Például az NB I. kapu­jában álló csapatok, a B. MÁV— Építők találkozóján 30 perc alatt 5 (!) gól esett, az Építők—Fűtőház mérkőzésen pedig 20 percig 0:0 volt az eredmény (!) A torna egyedüli érdekesebb, színvonalasabb mérkőzése a Szol­nok—B. MÁV találkozó volt. Eredmények: Női: MÁV Ruhagyár II.—Bcs. Kötött 2:0 (0:0). Vezette: R-ácz. Gd: Szotyori, Papp (öngól). A négy mezőnyjátékossal ki­álló Kötött csak egy félidőt bírt. Jók: Szotyori, Vantara, illetve Ko­vács. Pamutszövő—Mezőberény 3:3 (3:1). Vezette: Gyulavári. Gd: Há­mori (3), Harmati (2), Balázs I., illetve Harmati (2), Bakócz. Változatos volt a játék. Végig a Pamut kezdeményezett többet. Jók: Balázs, Lehóczki, illetve Har­mati, Scháffer. Pamutszövő—MÄV Ruhagyár 6:3 (3:0). Vezette: Antal. Gd: Hámori 5, Balázs I., illetve Szotyori, Vince, Fábián. Az NB I. játékosok nélkül, ifi és úttörőkkel kiálló MÄV Ruha­gyár hiába küzdött lelkesen a Pa­mut ellen. Jók: Balázs, Kola- rovszki, Hámori, illetve Viczián. Mezőberény—MÄV Ruhagyár 3:1 (3:0). Vezette: Szerdahelyi. Gd: Har­mati 2, Dévény iné, illetve Szilá­gyi. Nagyon igyekezett a két csapat, de rengeteg hibával játszottak. Jók: Harmati, Dévényiné, illet­ve Vantara Férfi mérkőzések: B. Építők—Szolnoki MÄV 6:6 (3:2). Vezette: Hámori. Gd: Csabai 2, Kiss 2, Horváth, Szilágyi, illetve Seben II., Osgyán, Becs, Burján, Molnár, Kerepeczki. Egész érdekes volt a találkozó. Szolnok vezetett, majd feljöttek az Építők, a hajrát azonban újra a vendégcsapat bírta jobban és 'kiegyenlített. Jók: Bécsi, Mézes, illetve Horváth I., Csabai; Szolnoki MÄV—B. Fűtőház 3:3 (2:2). Vezette: Modovarszki. Gd: Csa­bai, Balázs, Szilágyi, illetve Var­ga II 2, Hugyecz. A vendégek többet, a csabaiak veszélyesebben bámadtal*i Orbán kivédett egy 7-est, és az indítással befejezés előtt 20 másodperccel egyenlített a Fűtőház. Jók: Guzsánikszki, Szilágyi, il­letve Orbán, Tomka. B. Állomás—B. Építők 3:2 (1:1). Vezette: Hrabovszki. Gd: Haj­dú, Homoki, Szórádi, illetve Se­ben, Burján. Közepes iramú első félidő után a MÁV vezetést szerzett és lab- datártásra rendezkedett be. Az Építők nem támadták meg őket, így nézett „farkasszemet“ a két csapat. Sportszerűtlen, meddő „já­tékukért’1 méltán érdemelték a közönség fütyülését. Jók: Hajdú, Homoki, illetve Mé­zes. B. Állomás—B. Fűtőház 5:4 (1:3). Vezette: Machalek. Gd: Biczei II. 2, Gálik, Homoki, Szórádi, il­letve Ledzényi, Dudás, Tomka, Gá'lik II. Az Állomás csak nagy keserve­sen tudott győzni. Rácz két bünte­tőt kivédett; Jók: Rácz, Giczei II., illetve Tomka. Építők—B. Fűtöház 4:0 (0:0). Vezette: Márton. Gd: Bécsi 3, Seben II. Kiábrándító első félidő után négy gyors akciót pontosan fe­jeztek be a kék-fehérek. Jók: Seben, Bécsi, illetve Or­bán. B. Állomás—Szolnoki Mi 18:11 (7:4). Vezette: Gyulavári. Gd: GáTik 7, Giczei I., Homoki 3—3, Né­meth 2, Szórádi, Giczei II., illetve Csabai, Horváth I. 4—4, Szilágyi 3. Viszonylag ez a mérkőzés volt a tornán a legjobb. Nem volt már „tét”, az elsőség kérdése már el­dőlt, így a csapatok nyugodtan játszhattak. Jó küzdelemben, a nagyobb lövőerejű csabai csapat nyert. Rácz két büntetőt védett ki. Jók: Rácz, Giczei I., Németh, illetve Csabai, Szilágyi. MÄV—Mezőberény (ifjúsági) 0:0 (5:4). Vezette! Kovács. Gd: Tomka 3, Rácz, Vincze 2—2, Zsilák, illetve Eperjesi 5, Botyánszkí 4. Az ifik nem vették át a nagyok „tologatásait”, végig ./„hajtottak’1! Jók: Tomka, illetve Eperjesi. Az 1957. évi „Alkotmány-kupa" védői a Bcs. Állomás és Bcs. Pa­mutszövő (női) csapatai lettek. BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG Szerkeszti a szerkesztő bizottsági Kiadja a MSZMP Békés megyei Végrehajtóbizottság. Szerkesztőség: Békéscsaba, József Attila u. 4., I. emel'-1 Telefon: 20—35, 22—96 Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba Felelős nyomdav.: Kendra György

Next

/
Oldalképek
Tartalom