Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-23 / 196. szám
1991. 23., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 A vásárlók érdekében Miért miért a miért? iiniiiniiiimniirrtni'iiiiiiniiffliHTn""“ ...in............u.............................................- Érdekességek néhány sorban megyénkből — Békéscsabától Békés az országúton kereken 10 kiiométer, Békéstől Békéscsaba, ugyancsak az országúton 11 kilométer* Miért? O Orosházán, a gimnázium szép épülete előtti téren, melyen szép* tember 8-án felállítják Táncsics Mihály szobrát, gyönyörű kardvirágok és egyéb dísznövények potnpé ~ak, de gyep az nincs. Helyette olyan giz-gaz fedi a parkosított részt, mely az árokparti gyomokon is túltesz. Miért? O A Békéscsabai Téglagyárban a szép piros, friss negyedes, feles meg háromnegyedes, tehát hibás téglákat — melyekből egyébként nagyszerűen lehetne járdát, ó'at, kerítést, sőt háziban közfalat építeni! — kihordják a téglatemetőbe, a „banurba" feltöltéshez, holott erre a célra máshonnan, más anyag, köztük a kazánsalak is megfejelne. A szállítás a Linder utcán át történt eddig, ahol sáros időben teherautók és dömperek tengelyig süllyedtek. Miért nem szóratta oda a téglákat a vezetésé g vagy rakatta ki élire állított téglázással az egész utcát? Inkább süllyedtek a teherrel, ahelyett, hogy a süllyedést megakadályozták volna. — Miért? O Nemcsak Gyulán, Orosházán és Békéscsabán, de a megye mái forgalmas helyein is gyakaran látni, hogy főként nők, köztük meglett családanyák is, akik otthon a legkisebb figyelmetlenségért és fegyelmezetlenségért is megfenyítik gyermekeiket, nyugodtan megállnak a járda, sőt még az úttest közepén is trécselni, akadályozva a közlekedést és veszélyezt etve saját testi épségüket. A buszról, vonatról pedig rendszerint az ellenkező oldalon szállnak le, mint ahol kellene. Ugyanezek a típusok a tömött népboltokban soronkívülí kiszolgálást követelnek, mert egyedül van otthon a gyerek, meg hasonló kifogással. Utána kérve az utcára, a legközelebbi szomszédasszonnyal nyugodtan beszédbe elegyednek s még órák múlva sem hagyják abba. — Miért? (Legközelebb a férfiak hibáiról Írunk ugyanitt.) © A Jókai Színházat végre-valahára tatarozzák! A színház nyári szünete másfél hónappal ezelőtt kezdődött. Nemsokára ismét megnyitja kapuit. Tehát alig egy-két héttel a megnyitás előtt kezdtek olyan munka elvégzéséhez, mely rég befejeződhetett volna, s nem csúfítaná nyitáskor és még tovább, állványerdő és homokhegy a Jókai Színház, képét s a közönség ruháját sem veszélyeztetné a freccsenő mész s a hulló vakolat. — Ö! Mért oly későn! Miért? © Kerékpárosok és vidékről jövő szekerezők akkor mutatják az irányváltozási szándékukat, mikor már“ kanyarodnak befele, másik utcába. A mögöttük közlekedők csak az utolsó pillanatban és csak nagy lélekjelenléttel tudják elkétőlní az összeütközést. Sok súlyos baleset is származott már emiatt. Miért nem tudnak a befordulok legalább 30 méterrel előbb jelezni? — Miért? F01YTA0AK a Gyulai Vár körüli ásatásokat seggel újjáépítették. | A felszabadulás óta igen nagyot fejlődött hazánk népgazdasága. Ezen belül komoly szerepet tölt be az ország, a megye, valamint a járási kereskedelmi hálózat új rendszerű kifejlesztése, szövetkezik formák megalakítása. A gyulai járás területén is komoly eredményeket értünk el a kereskedelmi hálózat nagyméretű kiépítésében. Minden igyekezetünk azon volt, hogy a földműves- szövetkezetek növeljék helyileg, először is az alapanyagok, az iparcikkek és élelmezési cikkek termelési színvonalát. j Az októberi események a kereskedelmen is komoly sebeket ejtettek. Járásunk kereskedelmét figyelembe véve először is megmutatkozott a rendszertelen, tervszerűtlen adás-vétel. Olyan áruféleségek kerültek forgalomba, vagy vásároltak meg szövetkezeteink, melyeket még a mai napig sem tudnak eladni, de hasonló volt a helyzet az áruk elosztásában, értékesítésében, ugyanakkor az egész járás ilyen irányú tevékenységében is. A kereskedelem .rentábilis tervteljesitéséhez járásunk területén minden támogatást megadtak a járási és községi MSZMP intéző bizottságai, a járási és községi tanácsok végrehajtó bizottságai, a megyei tanács kereskedelmi osztálya. A fenti szervek a legnagyobb segítséget, támogatást nyújtják nemcsak a járási kereskedelmi csoport részére, hanem az egész kereskedelmi hálózattal foglalkozó szervék részére is. j_______Jó kapcsolat_______ al akult ki a járási kereskedelmi csoport, valamint a járási FMSZ sütőipar között. Általában véve, ha figyelemmel kísérjük a járás kereskedelmi tevékenységét, megállapíthatjuk azt, hogy nagy mértékbein betölti hivatását, a szocialista kereskedelem követelményeinek megfelelően. Községeinkben a kereskedelmi szervek a járási központ segítségével igyekeznek feladataikat helyesen és jól megoldani. Ez főleg megmutatkozik most, amikor a járásunk kereskedelmének javulását tapasztalhatjuk. A mos ani napokban is bebizonyítják ezt dolgozóink, mert a teranényfel vásárlásnál minden biztosíték megvan az áruk elraktározására, s ■ a feltételek jók technikailag is anyagilag is. Ezenkívül szerveac munkát fejtenek ki a szerződőit és szabad gabonafelvásárlás céljából. ,j A szövetkezeti irányvonalat ftgyelembevéve javulás mutatkozik (általánosságban az áruellátásban is. Javult a munka a földműveBsaövetIkezeiek központi árura kténában is. jobb módszerekkel dolgoznak, jobb az áruterítés és jobbnak mondható az áru ki-1 szállítás is. A községi földmuvessEövetkeee- tek ügyvezetői megértették a párt és a kormány határozatait, a kereskedelmet több irányba igyekeznek tereim. Ez megmutatkozik a szakcsoportok létrehozásánál, a termelési ágak kifejlesztésénél, a szerződött szabad gabona felvásárlásánál, a boltok áruellátásánál, ami abból is látható, hogy Újkígyóson, Dobozon, Gyulaváriban és Eleken cukrász áruféleségekkel is igyekeznek biztosítani az ellátást a dolgozók részére. A szocialista kereskedelem kialakítása most már nemcsak papíron és elméletben, hanem a gyakorlatban is megmutatkozik. A földművesszöveÖDezetek igyekez-. nek dolgozóikat' szakmailag képezi ni, hogy minél több szakembert tudjanak beállítani a dolgozók jobb ellátása érdekében. Javult a helyzet a boltegységeknél az egészségügyi követelmények, a tiszsa-« ság. a mérések, az árak betartása terén is. | Ha az egész járás kereskedelmi pretóérnáíml beszélünk, meg kell -állapítani azt is, hogy az eredmények mellett mutatkoznak még hiányosságok. Az első nagy hiányosság az, hogy a gyulai árubázis-raktár nem önálló vállalat, a megyei nagykereskedelmi vállalat látja el és’így az áruellátásban főleg a kurens cikkekből döntően a községekben mutatkozik a legnagyobb hiány. A hiány például megmutatkozik citrom, kakaó, mazsolaféleségekben, vegyi árukban, vasműszakinál: kerékpárok és alkatrészek, anódok és fűtőtestek, kovácsolt vasféleségek és kerítésdrótokban, valamint zo- máncedényféleségeknél, TÜZÉP árunál az építőanyagokban. Lehetne több bor és sör is. Néha még az áruterítéseknél is mutatkozik hiányosság. A boltok nem mindenesetben a megrendelt árut kapják, sokszor olyan áruféleségeket szállítanak, melyeket nem is rendellek. Tapasztalható még hiányosság a kenyér minőségével kapcsolatban is. Legtöbb esetben Újkígyóson. Ha az eredményeket és hiányosságokat figyelembe vesszük, akkor megállapíthatjuk, hogy nemcsak a felszabadulás óta. hanem az októberi események óta is rohamos fejlődés mutatkozik meg járásunk területén a dolgozók igényeinek; kielégítésében. A kereskedelmi csoport mindent, elkövetett, hogy a nehéz problémákat az illetékes szervekkel gyorsan és helyesen oldja meg, ahol szükséges volt, egy-két magánkereskedelmet engedélyezett « dolgozók érdekképviseletét figyelembe véve. Ezen a területen is vannak jó eredmények. Helyes volna, hogyha a Békéscsabai Nagykereskedelmi Vállalat és a MÉSZÖV megvizsgálná az áruhiányokat a községekben és az áru elosztást úgy végeznék, hogy a rádiókhoz szükséges anódokat és fűtőtelepeket és egyéb ilyen cikkeket, melyek döntően a falun szükségesek, ne a városok-, ban árulják, hanem ott, ahol arra éppen szükség van. Ugyanúgy helyes volna felülvizsgálni az összes áruféleségek elosztását és a községek tájegységének megfelelően az igényéit cikkeket biztosítaná a dőli gőzök vésném. Gyulai Járási Tanács heresk. csoportja. Közép-Európa egyetlen, félig épségben maradt téglavárának, « gyulai vár környékének folytatják a kiásását. Az utóbbi két évben a vár belső védőfalának egy részét és rondelláját ásták ki, a rondellát sok ezer forintos költMintegy 400 éves sztrák haditérkép alapján a napokban megkezdték a további ásatást, amelynek az a célja, hogy a vár lerombolt, föld alá került külső építményeit feltárja és tisztázza. ra fel sem figyelt. Nővére próbálkozott kissé ügyefogyottan, vidámságot varázsolni Vera arcára a tőle megszokott, idősebb asszonyi humorral. A levélre megjegyezte: — Ah, a csoda vinné el ezeket a férfiakat, az kellene itt is, mint valamikor régen Athénban, ahol törvény írta elő a nősülést, de nemcsak azt, hanem az úgynevezett férfi kötelességek bizonyos minimumának teljesítését is. Bizonyisten, kevesebben csalnák meg az asszonyt. Vera észre sem vette nővére elmélkedését, megállt a szoba közepén, az ágyat nézte. A kicsiny Zolikát, azután a földet. Melyiket válassza? A földet, mely örökre betakarja? A gyermeket, mely mindig apjára emlékeztet? Körülforgatta tekintetét, mintha valamit keresne. Maga sem tudja mit, talán valamit, mint a vándor, aki vándorútra készül. Közelebb léD az ágyhoz, ráborul az édesen rózsázó gyermeki arcra, csókolja egyszer, tízszer, ezerszer, mindaddig, míg ajka is ki nem szárad. Ijedten felnéz, feje lebillen, Indul. — Hová? — kérdezik egyszerre. Nem szól, csak lép egyet, mégegyet. — És a fiad? — kérdezte Teca, míg szavában kérés, könyörgés, parancsolat volt. Vera szá jászolé remegett, a szeme kerekre nyílt, — mint aki semmiről sem tud semmit — ahogy belenézett Teca őszinte arcába. — Fiam? Nekem fiam? Szemét kérdően meresztette nővérére. Könny csordult az arcán, leányos izmai megkeményedtek, szava most határozottan csengett: átkozott legyen az apja örökké! És elrohant Az utána küldött hívó szót már nem hallotta. Utána futottak, de szemük elől elnyelte & város forgatag ja. ők ottmaradtak. A csendet Teca törte meg nagy sóhajjal. — Óh, én istenem, milyen is az élet. Anyakorában még a legkomolyabb asszony is gyermékies és játékos lesz, ha a gyermeke akarja. Ilyenkor valósággal sugárzik szeméből az anyai szeretet és gyöngédség, a szülői büszkeség, a boldogság. — Igen, ilyen volt Vera is a mai napig — válaszolt a férj, hiszen egyetlenegy o- lyan nagy általános érzés van a világon, mely valamennyi fajjal közős és sohasem szűnik meg: az anya gondossága a magzat iránt, ennek ragaszkodása az anyához. — Igen. Ez hiányzott Verából, hiányzott, mert korán, könnyedén és gyorsan futott a boldogság után. És ahogy szerette az életet, de utálta a szerinte zordon hétköznapi kötelességet: a munkát. A kis árva meg pihent csendesen, mrtsem törődve a felnőttek hóbortján. Vera eltűnt. A szülők vígasztalhatatlanok voltak, keservesen hajszolták, kutatták eltűnt lányukat. Teljes meg- bocsájtást ígértek, ha megkerül. Ez sem vezetett eredményre. És múltak, egyre múltak a napok, hónapok. Eltelt azóta talán 15 esztendő. Igen, éppen tizenöt esztendő. Valahol messze távol, egy nő, egy nagyvilági nő, aki végigjátszotta fiatalságát, aki nem tudott egész komoly lenni se érzésben, se gondolkodásban, végigdőlt a pam- lagon. Ki tudja miért, mi ösztönözte, hogy végig gondolja életét. Sohasem volt komoly. Talán ez sem, arait most végig gondolt. Csak egyszer komolyodott el, de akkor nagyon! A tükör előtt és ismét elhagyták ajkát azok a szavak, amelyeket valamikor régen az első csók után mondott. Csak most valahogy mégis másképp. Akkor úgy vélte, sohasem jön el az, amitől minden nő fél. — Hátigazán? Csakugyan bekövetkezett nála is az, amiről annyit hallott másoktól? A szomorú, kegyetlen valóság? Másnál természetesek, elkerülhetetlenek a hervadás előjelei, de hogy az ő arcán, azt a bájos, édes, rózsás arcot is kikezdje a fonnya- dás? Ez... ez... lehetetlen! De a tükör.« Igen valóság! ö tudja okát. Élt, élt, túl fiatal kora óta rendszertelenül és csak a kéjnek élt, az érzelmeknek, az éjszakának, ezenkívül el sem tudta képzelni, hogy más is van e földön. Nem addig úszott, míg a tenger édesen megringatja, hanem addig, míg eltemette. Kétségbeesetten jajveszé- kelni tudna, így vigasztalja magát. — Ah.„ azaz... dehogy van ő túl azon a koron. Amíg jelentkező akad, nem következik be ez a kor. Neki pedig akad. Óh, lemondani mindenről. De mások? Még ebben a korban is ruganyosak, fiatalosak. ő ezen csak csodálkozik, nem érti meg, nem is értheti, ő kiszárította saját fáját, míg azok ápolták, öntözték, családi boldogsággal, gyermekekkel, munkával, vidámsággal. Gyermek? Oh Istenem, az nekem Is van. Tizenöt év után felébredt benne az anya, a gyermekhez való ragaszkodás. (Folytatjuk.) ' | 1 : !i , ' I I
