Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-23 / 196. szám

I BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1957. augusztus 23., péntek cúj ketujér ünnepén Achmed Zülbeár titka, avagy A Mezőhegyes! Állami Gazdaság dolgozói augusztus 20-ét, alkotmá­nyunk ünnepét a bő termés beta­karításával, kimagasló munkatel­jesítményekkel ünnepelték. Az ünnepséget a Hazafias Nép­front a központban lévő ligetben rendezte meg. Az ünneplő dolgo­zók előtt Frank Ferenc elvtárs, a Hazafias Népfront előadója tartott beszédet. Az előadó méltatta a Magyar Népköztársa­ság alkotmányát majd az ellenforradalom-okozta súlyos károkról szólt. Frank elv- táms részletesen beszélt Mindszen- ty bíboros ellenforradalmi tevé­kenységéről, Nagy Imre árulásá­ról, a disszidált „hazafiakról", majd az ENSZ ötös bizottságának hamis adatokból összeállított je­lentésének főbb kitételeit ismer­tette. — Néhány szemtanút, mi is is­Iskolát és óvodát rendeztek be a geszti volt Tisza-kastélyban A geszti tanácsnak az a terve, hogy egyik legszebb műemlékün­ket, a volt Tisza-kastélyt a műve­lődés otthonává alakítja. A falu kulturális otthona és az ifjúsági szervezet már helyet kapott az ódon épületben, azonban nagyob­bik része még az Állatforgalmi Vállalat birtokában van, eléggé el­hanyagolt állapotban. A tervek szerint a község álta­lános iskoláját — az idén egyelőre négy osztályt — a kastélyba helye­zik át, ott majd lakást Is kajmak a nevelők. Az egyik melléképületből máshova telepítik a jelenleg ott működő vállalati kovács- és bog­nár-műhelyt, s azt még az őszre hetven gyermeket befogadó óvodád vá és napközi konyhává alakíttat­ják át. Az elgondolások szerint az Ál­latforgalmi Vállalatot más épület­be költöztetik, s később rendben hozzák a kastély parkját és kör­nyékét is. (MTI) Már a jövő évi előlegosztásra híznak a marhák a Sarkadi Lenin Tsz-ben A sarkadi Lenin Tsz istállójá­ban 106 növendékmarhát hizlal­nak, ami 1958. első hónapjaiban kerül eladásra nagyrészt exportra. Ebből az állományból 300 000 fo­rint tiszta jövedelemre számítanak s így rendszeresen oszthatnak elő­leget a tagoknak. Ügy tervezik, hogy a következő évben legalább 200 hízott marhát, 400 hízott ser­tést, 60 tenyészsüldőt és több te- nyészüszőt és bikát értékesítenek, így egy év múlva állattenyésztés­ből másfélmillió forintnál több jö­vedelemre számíthatnak. (MTI) nAAAAAAA/WN/WWWWWV Román tánc — román dal Békéscsabán augusztus 26-án este 8 órai kezdettel a szabadtéri színpadon a román szákszerveze­tek köz,ponti tánc- és zeneegyütte­se előadást tart. A vendégszerep­lés Románia felszabadaulása al­kalmából lesz megrendezve a román-magyar barátság jegyében. A műsorban az együttes romániai népi táncokat, dalokat és zeneszá- mokat ad elő. Jegyek elővételben kaphatók a Balassi Kultúrotthon- ban. a jó fagylaltnak nem kell cégér iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniinmiii merünk Kéthly Anna, Király Béla és a volt többi le vitézlett grófok, bárók személyben, mint „szemta­núk" vettek részt a magyar ellen­Ezekben a hamis jelentésekben azt állítják, hogy Magyarországon a Kádár-kormányt nem támogatja a nép. Ezzel szemben az az igazság, hogy kormányunknak szilárd tö­mege van — mondta Frank elvtárs többek között. Az előadó beszédét figyelmesen hallgatták végig a jelenlevők és a nagygyűlésről senki sem távozott. Az ünneplők hitet tettek a kor­forradalmi eseményekben és ön­ként jelentkeztek vallomástételre az ENSZ ötös bizottságánál. — A „hős" disszidensek elbeszé­léseit, a volt katonatisztek, many, a párt politikája mellett, a- mikor a Hazafias Népfront elnöke felolvasta az ENSZ főtitkárának küldendő távirat szövegét, mely­ben Mezőhegyes község dolgozói tiltakozásukat fejezik ki az ENSZ ötös bizottsága jelentésének napi­rendre tűzése ellen. A mezőhegyesi nőtanács tagjai a Hazafias Népfront előadójának Gül Baba jut eszünkbe csodá­latos rózsáival, amikor az igazhívő muzulmánok keleti csengésű ne­veivel találkozunk a Dél-Alföld városait, községeit jártunkban. Kevesen tudják, hogy Békés me­gyében — elvétve bár — törökök is élnek. Szinte valamennyien édesipari mesterséget folytatnak a mézes csemegéiről is nevezetes Közel-Kelet cukrászművészeinek leszármazottai: Muszfcafa Abdul. Orosházán, Halil Rufat, özvegy Musztafa Dzsemálné, Zülbeár Aehmed Mezőberényben és Kadri Izmail Békéscsabán. tünk, hanem Zülbeár fagylaltjáról is. Barátainknak figyelmébe alán­juk ezentúl: — Ha Mezőberényben járnak, el ne mulasszák megkóstolni Ach­med mester csokoládé, citrom és vanília fagylaltját! Érdemes abból venni és ott kel­tünkben mi sem kerüljük el a tö­rök fagylaltozót, mert hiába: ami jó, annak nem kell cégér, még, ha fagylalt is! Mint a jó kútra, úgy járnak a berényiek Zülbeár fagy­laltjára, különösen piaci napo­kon. csendőrök kitalált meséit öt kötetben dolgozta fel as ENSZ ötös bizottsága átadták az idei termés első kenyerét. majd a jelenlévők között hat da- I rab hét kilógrammos kenyeret ősz- ! tottak ki. Ezután az állami gazdaság igaz­gatója Majoros elv társ a kimagas-j ló munkateljesítményt elért dolgo­zóknak átadta a kitüntetéseket és a jutalmakat. Setényi András, Bulzán Sándor. Hanga János elvtársak Munkaér- dem-érem kitüntetést kaptak, me­lyet Budapesten korábban már át- i vettek. Miniszteri kitüntetést 17 fő, a gazdaság vezetősége által adományozható Kiváló dolgozó ki­tüntetést pedig 22 dolgozó kapta meg. A kitüntetésekkel egyidőben 62 000 forint jutalmat is kiosztot­tak. A kitüntetések kiosztása után az ünnepség véget ért. Délután több dolgozó Mezőkovácsházára utazott ,a járási mezőgazdaságii kiállítás' megtekintésére. Dupsi Mezőberény főterén, a jellegze­tes fagyialtos kocsi mellett talál­koztunk Aehmed Zülbeár cuk­rászmesterrel. Pompás ízű fagy­laltja hívta rá a figyelmünket. El kell mondanunk: ritka Kitűnő volt, úgyhogy nem állhattunk ellent újabb adag vételének. Bizony, nem sokfelé árulnak olyan finom hűsítő csemegét megyénkben sem. Mezőberény azóta nemcsak a Pe­tőfivel kapcsolatos emlékekről, szövő- és téglagyárairól híres előt­ti dohány időszerű munkálatai Az aljlevelek törését a termelők nagyrészt befejezték. Most legfon­tosabb a betakarított dohányleve­lek szárítása. A levelek szárításá­ra legtöbb helyen ideiglenes he­lyeket készítettek (félszer, nyitott szín). Mivel a termelők többsége nem rendelkezik szakszerű do­hánypajtákkal, így azt tanácsol­juk, hogy a levelek szárítására nagy gondot fordítsanak. Biztosít­sák az árnyékos, hűvös, szellős szárítási körülményeket, mert a dohány minőségét a szakszerű szá­rítással növelni tudják. A termelők az aljleveleket pénz­ügyőri elősúlyozás nélkül már szeptemberben átadhatják a do­hánybeváltónak, válogatva és cso­mózva. (A világos dohányokat ba­bázva kell csomózni, a barnákat pedig simítva.) A csomózás nagy figyelmessé­get és hozzáértést igényel, mert a leveleket szül, alak, nagyság és sérültség alapján szükséges cso­portosítani. A levelek helyes cso­portosításával a dohány beváltási értékét növelni lehet, Készüljünk fel az őszi takarmánykeverékek vetésére Közeleg szeptember, készítsük elő az őszi takarmánykeverékek vetésére a talajt: Megyénkben leggazdaságosabban termelhető őszi keverék: a rozsos bükköny. A termelők azért becsülik meg ezt a korai zöldtakarmányt, mert nagy tömeget ad, igen jó fehérje-kemé­nyítő aránnyal rendelkezik és leg­korábban betakarítható (tarlójá­ban különféle másodvetemények kiválóan díszlenek). Egy kh. rozsos őszi keverék ve­téséhez 60 kilogramm rozsot és 40 kg szöszösbüfckönyt szerezzünk be, vagy készítsünk elő, A*>rómag cséplésről A korábban beért aprómagva-i kát a termelők már elcsépeltek. Jelenleg valamennyi gépállomá­son, állami gazdaságban élőkészü-1 letek folynak a lucerna és vörös­here cséplésére. A kormány kedvező árrendszert dolgozott ki a lucerna és vöröshe- remag átvételi (nyers) árára. Egy mázsa nyers lucernamagot a mag- termeltető vállalat 88 százalékos tisztaság esetében 3500 forintért, egy mázsa vöröshere magot ugyan­csak 88 százalékos tisztaság eseté­ben 2000 forintért vesz át. Minden ilyen minőségű lucernamag 100 kilogrammja után a termelő 20 kg tisztított arankamentes, fémzárolt vetőmagot kap vissza. Ha a terme­lő erre nem tart igényt, úgy a két ár (fémzárolt vetőmag — nyers mag) közötti különbséget, azaz 340 forinttal többet fizetnek egy mázsa nyers magért. Ezenkívül a termelő minden 100 kg átadott nyers lucerna, vagy vörösheremag- ból nagykereskedelmi áron 30 kg vetőmagot igényelhet vissza. A lucerna és vöröshere telepíté­se szempontjából helyes lenne, ha a termelők az összes termést átad­nák a magtermeltető vállalatnak m mert így arankamentes, tisztított vetőmagot vethetnének a követke­ző gazdasági évben. Lucerna és vörösheremag át­adására a cséplőgépeknél, a Ter­ményforgalmi Vállalat telepein, és a magtermeltető vállalatnál leheti szerződést kötni. Magtermelőknek A Magtermeltető Vállalat az el­múlt év őszén kiváló bükköny és őszi borsó vetőmaggal látta el a magtermelésre szerződött gazdá­kat. Ma, amikor a termelők már betakarították és elcsépelték az őszi keverékek termését, lfelyes lenne, ha azt kitisztítva — tríőröz- ve — átadnák a Terményforgal­mi Vállalat helyi telepein, vagy a nagyüzemek a Magtermeltető Vál­lalat központi raktárába külde­nek, ahol az átadott magvakat az őszi keverékek vetéséhez előké­szítenék, Termelőszövetkezeti mérlegképes könyvelői levelező tanfolyam A Földművelésügyi Minisztérium Pénzügyi Főosztályának szervezésé­ben termelőszövetkezeti mérlegképes könyvelő levelező tanfolyam kezdődik 1957. szeptember hónapban, befejező­dik 1958. decemberében. A vizsgák sikeres letétele felsőfokú szakmai képzést nyújt a tsz számvi­tel területén dolgozónak. A vizsgák és a vizsgákra való felkészülés (havonta egyszeri) konferenciák megfelelő szá­mú jelentkezés esetén Békéscsabán lesznek megtartva. Tsz számviteli és pénzügyi dolgozó­kon kívül más területen dolgozók is jelentkezhetnek, amennyiben felsőfokú tsz számviteli képesítést kívánnak sze­rezni. Jelentkezési lapokai a megyei tanács mezőgazdasági osztály tsz főkönyve­lőjétől lehet igényelni, akt egyben a tanfolyam szervezésére vonatkozó bő­vebb felvilágosítást is ad. Meg akartuk tudni a jó fagy­laltkészítés fortélyát, no, meg az egzotikus nevű cukrászmester személye is felkeltette kíváncsisá­gunkat. A mester szívélyesen meghívott bennünket lakásába, műhelye megtekintésére. Elégedet­ten szemléltük a ragyogó tisztasá­got, amely ellentétes a Keletről olvasott és alkotott fogalmunk­nak. Valószínűleg sok szerepe van ebben a mester feleségének is, mint azt szavaiból megtudtuk. Beszélgetés közben életéről is hallottunk egyet s mást. Messzi idegenből került Magyarország­ra. A macedóniai Gosztivárban született. Édesapja, Musztafa Zül­beár még az első világháború ide­ién ragadt magyar földön. Kiváló cukrász hírében állott. Sokfelé járt az országban, s három évt™ zeddel ezelőtt megfordult Batto- nyán is, ahol huzamosabb ideig mérte a jó fagylaltot. Tők tanulta fia, Aehmed is a fagylaltkészítés művészetét. ő még egész fiatalon, 1925-ben jött el apja után. Újpesten, a Templom utcában apja híres-ne­ves „Török fagylaltozójában” ta­nulta meg a szakma csinját-bin- ját. Ott ragadt rá a fagylaltkészí­tés minden titka. 1930-ban már segéd, s ő is vándorútra kél ha­zánk tájain. így vetődött 1942-ben Mezőberénybe. Megtelepedett: Meg is nősült, herényi lányt vett feleségül. Saját boltja még akkor nem volt. Csabára járt be az egyik ottani török fagylaltoshoz dolgoz­ni. Naponta indult útnak Újkí­gyós felé fagyialtos kordélyával, ami nem valami könnyű munka volt: Egyszer aztán megunta az örök ■tazgatást. önállósította magát a zóta a mezőberény iek megelége­désére, örömére készíti finom fagylaltját. Mert az. Aki egyszer megkóstolja, az máskor is szíve­sen felkeresi érte. Ennek pedig nem valami csoda a titka, Aehmed mester szerint csupán az, hogy a fagylalttól sem kell sajnálni, ami belevaló. Nem kell fukarkodni a tojással, a cukorral és a tejjel, s természetesen, valamit érteni is kell a jó fagylalt elkészítéséhez: — Ennyi a titka, egyszerű, ugye­bár? — Mi azonban mégsem kel­nénk versenyre a mesterrel. Mert a jó fagylaltkészítés tudománya is apáról fiúra száll. Szeretné, ha fia, Oszmán Musztafa Zülbeár sem lenne hűtlen az ősi mester­séghez. S erre minden reménye megvan, mert fia, aki az idén az általános iskola nyolcadik osztá­lyát végezte, ősszel Budapesten, az Édességipari Technikumban kezdi meg tanulmányait. S ki tudja, talán még a nagy­apján, s az édesapján is túltesz évek múltán az ősi mesterség fej­lesztésében. Mi nem tudhatjuk, talán Allah a megmondhatója... Ballabás L.—Podina P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom